Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-28 / 147. (1774.) szám

Mai námunk 12 oldal MfiiaitH Mai uámunk 12 oldal junius 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ullce 12, DL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A szlovák politika tragédiája A szlovák politikai pártok életében talán solha sem ütközött ki annyira a sekélyes, ki- osinyes harcok tragikuma, mint épp most, az ünnepi esztendőben, a jubiláns tizedik év­ben. Ezek a pártok s itt lényegében a szlo­vák néppártról, az agrárok szlovákjairól és i szociáldemokraták diszszlovákjairól lehet elsősorban szó, kölcsönösen egyunást mar­ják, hazaámlási vádakat, irredenta gyanút jsapkodmaik egymás fejéhez, Prága előtt ál- andóan árulkodnak egymásra s amit az egyik talán kiharcolna Szlovenszkó számára, azt a másik visszaharcolja, amit a másik kimara- íod'iia magának, azt a líraniadik elmarja tő- e. És mindezt nem Prága rendezi igy, ha- íem saját maguk keresik és űzik ezt a ne- nes sportot, tiz esztendő alatt nagyon rászok­ik é*s már seihogysem tudnak leszokni róla. Lzt hiszik politikának. Prága persze mérhetetlenül örvend en- íék a csetepaténak és szívesen támogatja ci- édást szitó ügynökeit, akik meddő kerék- cötéselckel tiz év óta meg tudják akadályoz- íi egy önállóbb és magasabb horizontú pro- luktiv szlovák politika kialakulását. A tragikus szlovák visszavonás egyik legszánalmasabb fejezete fog lezajlani e hé- en, amikor a szociáldemokrata Dérer a szlo­vák politika mégiscsak legtiszteletreméltóbb dákját, Hlinkát fogja a parlamentben a ha- laáruiás gyanújával illetni azért, mert Hlin- ca Rotihermere egyik munkatársa előtt elég hűséges képet mert nyújtani a csehszlovák lentralizmus szomorú gazdálkodásáról Szlo- renszkó gazdasági és politikai életében. Élő­ül a szlovák tragédia legfurcsább paradoxo- ia: az internacionalista Dérer hazafiasság­ról ad leckét a nacionalista Hlinkának s eb- oen a nacionalista hőstettben az ultranacio- lalista Ivánka fog legmelegebben szekundál- ai a szocialista-proletár elvtársnak és a kom máinybau levő Hodzsa lesz a leghálásabb az ellenzéki padsorokból verekedő centralista baj társak iránt egy másik kormánypárti szlo­vák bajtárs meghurcolásáért. A szlovák kör- be-kőrbe csöndélet tehát ezúttal is teljes lesz a szlovák politika horizontjának nagyobb di­csőségére és a prágai divide et impera-elv követőinek legnagyobb örömére. A szlovák politikusok torzsalkodása min­ket tulajdonképpen nagyon távolról érdekel, azonban igy, a tízéves távlatból testvéri szá­nalommal kell konstatálnunk e Szlovenszkót kiszolgáltató rövidlátó, meddő, kicsinyes an- tagonivmus dezorganizáló hatását. A sze­mélyi harcot azonban el tudjuk vonatkoztat­ni a természetes fejlődés törvényeitől s ezért nem tartjuk fontosnak Hlinka és Dérer pár­baját, csak mint tünetet, a szlovák politika egyik legjellemzőbb kórtünetét emlitjük. Dé- xer Hlinkát megvádolja, hogy Rothenmere ré­szére kompromittáló adatokat szolgáltatott, Hlinka Dérért vádolja meg, hogy szocialista miniszter korában ő termelte a centralizmus révén ezeket a kompromittáló tényeket. Eb­ben a csatában kétségtelenül Hlinka áll egye­dül erkölcsi színvonalon: ő hivja és hívhatja itt tetemre a szlovenszkói ipar romjaihoz a rombolókat, és a rombolók élén elsősorban Dérért. Hlinka, hia forró szívvel és forró fej­jel is csinálja azt, amit tesz, ha százszor he­ves ellenségként fordult is a magyarsággal szemben: mindig férfi volt s ebben a furcsa összecsapásban is szókimondó férfi. Még a Rothenmere-eilenes akcióban is fénfibíb volt, mint valamennyi sehideg-semeleg szlovák vetélytársa. Mégsepi sajnáljuk sem Hlinkát, sem Dé­rért. Mindketten prototípusai egy kivénbedő Dérer szerint az u] szlovenszkói rezsim a csehszlovák eszme ellen irányul A kSzigazgatási reform novellája a kéDviseEőházban — Kurtyák képvi­selő a ruszinok nevében tiltakozott a közigazgatási reform ruszinszkói végrehajtása eiien Kurtyák János képviselő nagyszabású beszé­dében pártja, a ruszin autonóm földmüvesszövet- ség nevében mindenekelőtt konstatálja, hogy a kormány a Ruszin Nemzeti Tanács memorandu­mára még választ sem adott, ellenben a kormány- sajtó és a hivatalok részéről valóságos hajsza in­dult meg a Tanács ellen, államellenesnek tüntet­ve föl annak hazafias munkáját. Majd utal párt- I jának a közigazgatási reform tárgyalásakor felol- j vásott manifesztumára, mely leszögezte azt, hogy i a közigazgatás Ruszinszkó kizárólagos autonóm j ügye, s ennek szabályozására egyedül csakis a ruszinszkói szojm hivatott, ennélfogva sem a kormány, sem a prágai parlament az autonóm Ruszinszkóra nem oktrojálhat rá közigazgatási rendet. Megálapitotta a manifesztum azt is, hogy Ruszin- ' szkó autonómiáját nem azért biztosította nemzet­közi szerződés, hogy a kárpát-orosz nép kilenc éven át ne élhessen életbevágó jogaival s hogy a cseh kormány és cseh pártok állandóan experi- mentáljanak a szabad ruszin néppel és hazájával, s hogy az abszolutisztikus kormányzás segélyével az autonóm ruszin tartományban elhelyezzenek öt­venezer csehet, akik kezükbe ragadták itt a hiva­talokat, állásokat, vállalatokat, a termőföldet, egyszóval önmaguknak biztosították egész Ruszin- szkót mint valami kolóniát. — A kilencéves ruszinszkói cseh uralom — mondotta Kurtyák képviselő — a cseh tisztvise- ! lökkel, a cseh hivatalos nyelvvel, s a ruszin fal- {vakban cseh állami iskolák létesítésével j megsemmisítette a ruszin nép bizalmát a kormányzat iránt! j Ennek a cseh centralizációs és elnemzetlenitő I politikának további folytatását szolgálja és Ru- j szinszkó autonómiája életbeléptetésének egy újabb j évtizeddel való elhalasztását jelenti az a szándék, j hogy a közigazgatás átszervezéséről szóló 125. ; számú törvényt Ruszinszkóban is végrehajtják. Ismételten kijelentem, hogy az autonóm Ruszinszkó ezt a törvényt nem tekintheti önmagára nézve kötelezőnek, miután az nyilvánvalóan megsérti Ruszinszkó- nak nemzetközi szerződéssel és alaptörvénnyel biztosított tartományi autonómiáját E törvény- | hozási intézkedés ellen a Központi Ruszin Nem­politikus-geaaeráció<nak, egy korváltozás tör­tetőinek, akik a kisded harcok, politikai tyuk- pörök arasznyi távlatain túl neon látják né­pük és szülőföldjük egyetemes érdekeit, nem tudják a szlovák politikát közös nevezőre hoz­ni és meddő vitáikban képtelenek a szlovák partikularizmuson túlmenő szlovenszkói kon­cepcióra. Egy uj szlovák generáció fejlődik sar­kukban, amely szintetikus, átfogó és maga­sabb horizontú politikára érik. Az a generá­ció, mely az autonómia föltétien szolgálatá­ban állva félre fogja állítani a civakodás is­tennőjének mostani nemzetrontó papjait és a tiz év óta szított nemzetiségi uszitá3 meddő zeti Tanács 1927. februárban tiltakozott úgy a kormánynál, mint a parlament pártjainál, s egyút­tal követelte, hogy a kormány haladéktalanul gondoskodjék & ruszin-szlovák tartományi határ végleges megállapításáról s a közigazgatás reformja helyett késedelem nélkül valósítsa meg Ruszinszkó tartományi \uto- nómiáját. - Midőn a parlament jelentéktelen szó­többséggel mégis elfogadta ezt a törvényt, a Központi Ruszin Nemzeti Tanács azzal a kéréssel fordult a köztársasági elnökhöz, hogy ne szente­sítse ezt az alkotmányellenes törvényt. Ezt a ké­relmet nem teljesítették s a ruszin nép tiltakozá­sa és óvásai válasz nélkül maradtak. Hasonlóan válasz nélkül maradt a kormányhoz ez év május 16-áu intézett azon interpelláció is, amelyben azt kérdeztem a kormánytól, hogy hajlandó-e Kelet- szlovenszkó ruszinoklakta vitás területén népsza­vazást foganatosítani az ethnografikus ruszin­szlovák határ megállapítása végett s hajlandó-e még 1928. julius 1-ig törvényjavaslatot terjeszte­ni a parlament elé Ruszinszkó nyugati határának végleges megállapitása iránt az alkotmánylevél 3. §. 9. pontja értelmében? Ehelyett beterjesztett most a kormány a parlamentnek egy novelláris javaslatot, amely szerint a közigazgatási refor­mot Csehországban, Morvában és Sziléziában csupán 1928 december elsején léptetik életbe, el­lenben Ruszinszkóban és Szlovenszkóban már most julius elsején lép életbe a törvény. Élesen támadja ezután Kurtyák a kormányt, a novellajavaslat indokolása miatt, amely sze­rint „a közigazgatási törvény életbeléptetése Ru­szinszkóban a járási és tartományi választások megelőző lefolytatása nélkül semmiben sem rö­vidíti meg a lakosság jogait, mert hiszen az au­tonóm Ruszinszkó polgársága eddigelé úgy sem vett még részt a beligazgatásban“. Érdekes do­log — mondotta Kurtyák — a kormány szájából hallani annak a beismerését, hogy Ruszinszkót, amely a legszélesebb körű tar­tományi autonómiát kapta, kilenc év óta egyenesen abszolutisztikus módon igazgatják, lakossága nem vesz részt saját autonóm hazájának beligazgatásában. Meglepő, hogy a kormány azt a következtetést vonja le a kilenc évi törvényte­kicsapongásai helyett saját honának egyete­mes érdekeiért nem forró szívvel és fejjel, hanem politikai józansággal széles őslakos alapon kezd majd építő munkát és tál len­csékért nem vállalkozik á la Dérer, Ivánka. Hodzsa, Srobár, Hrusotvszky, MAcsura prágai pártok fityegőikónt szlovák- és Szíovenszkő- ellenes korteshadijáratokra és■ a szlovák köz­élet dezorganizálására Prága nagy örömére, Prága érdekeiért. Ez az őslakosfront ideoló­giáját valló uj szlovák ifjúság föltétlenül em­beribb, toleránsabb és frázisoktól mentesebb lesz, mint civakodó apái. S ez az ifjúság el fogja iáéi ni az apák vétkeit. len interregnumból, az autonómia ellenes „ex lesből", hogy az állami igazgatásnak járási és tartományi képviseleti választások nélküli élet­beléptetésével Ruszinszkó jogai miben sem szen­vednek megrövidítést. Egyszerűbb szavakkal: Ruszinszkót Prágából igazgatták kilenc éven át önkényes módon, autonómia nélkül, ennélfogva nem baj, ha tovább is igy fogják igazgatni. Itt már nem beszél a kormány a „törvény intenció­járól", mellőzi még a jubileumi évvel való argu- mentálását is, mert utdja, hogy a békeszerződés és alkotmánytörvény intenciója egyenesen azt kö­veteli, hogy megvalósittassék Ruszinszkó széles körű tartományi önkormányzata, mely nélkül Ru­szinszkó nem is lett volna a csehszlovák állam­hoz becsatolva. — Hogyan vebet részt Ruszinszkó a cseh­szlovák köztársaság első decenniurnának ünne­pén, ha még ma sincs autonóm jogainak birtoká­ban, ha ma is csak mint gyarmatot kezelik 1 A Rozsypál-rezsim „eredményei" — Tartományi autonómnánk bevezetése he­lyett még e«gy sokkal abszolutisztikusabb uralom vár reánk, minit az eddigi volt. Rozs ipát Antal vioe- korxnámyaő — nőmén est ómen, — aki már kd is van nevezve tartományi elnöknek, eddigi ötéves működésével bebizonyította, hogy az autonóm Ru- ezimszkó tartományi elnöki bisratségTe egyáíl tatában nem alkalmas. Először i6 cseh származású, sovi­niszta agrár politikus, aki öt évi itteni hivaíailns- kodása alatt sem szóban, sem pedig írásban meg nem tanult ruszinul. Rozsipái honosa tóttá meg Ruszinszkóban egy pohtikai páartniak, a cseh agrárpártnak, való­ságos diktatúráját, amelyre felhasználja, az egész hivatali apparátust. Más politikai pártokkal Rozsipái egyáltalában nem tárgyal. Az ő rezedme alatt lett a cseh nyelv az összes hivatalok kötelező nyelvévé, alatta lettek elbocsátva a közszolgálatból őslakos ruszin tiszt­viselők, alatta nyíltak meg egyre nagyobb szám­ban a cseh népiskolák a ruszin falvakban (jelen­leg 90 van belőlük!), 1928 szeptember 1-től pedig már a ruszin állami iskolákhoz is cseh tanítók lesz­nek kinevezve. Rozsipái alatt mdmdőssae csak egy ruszin tiszt­viselőd léptettek elő közigazgatási tanácsossá (Besákid Sándor dr.-t), ellenben a cseh tiszt­viselők, akik csak 1919—1921-ben rázták le az egyetem porát, meglepőan gyorsam mentek előre a ranglétrán (pl. Sronyiek dr), sőt az emigráns ukránok közül is Turzsámezky fiatal kora dacára közigazgatási főtanácsos, Kőcser- bán dr. és Szirotyuk dr. pedig közigazgatási tanácsosok lettek. — A „poszipál“-uralom aüatt hihetetlen mére­teket öltött a korrupció. A kormány nagyon jól tudja, hogy Ruszinszkóban igen gyakoriak a hivatali sik­kasztások, magasabb és kisebb rangú tisztviselők, — akikért felelős főnökük, a vioekormányzó, — közpénzeket loptak s ezzel' milliós károkat okoztak az államnak. Közötök egyesek (pd'd. Kos'ster járási főnök) kül- fcfldre szöktek, másokat megbüntettek, azonban e gyakori hivatali büntettek miatt Rozsipái vicekor­mányzó ellen nem indítottak fegyelmi eljárást, jól­lehet csakis olyan hivatalban lopnak, amelyekben nincs kellő ellenőrzés. (Pruzá dr. referens esete 1928 áprilisában). A Rózsinál-rezsim jellemzés éré még felhozza Kurtyák a cseh Hrbeknek kormánybiztosi tévé- leánycégét UngvároM, a ruszinság gazdasági és szo­ciális helyzetének rohamos rosszabbodását. 'A vdeekcrmányzóraJc — úgymond — csak egy ér- df e van.: ő helyezte el itt. a cseh tisztviselők ez­reit rr/Jó-s iuaass*nkftsokham, adott állást ér? alkal­mazást minden csennek, aki Ruszinszkóba telepe-. A ruszin sieti tiltakozása házelnökség a bizonytalanságra való tekin­tettel időt akar nyerni s ezért a beszédidőt nem korlátozza klubok szerint, hanem szóno­konként ötvenperces beszédidőt engedélye­zett. A tegnap esti beszédek közül különö­sen kiemelendő Kurtyák Jánosnak, a ruszin autonóm földmüvesszövetség kéipviselőjének nagyszabású beszéde, amelyet a következők­ben ismertetünk: Prága, junius 27. A közigazgatási reform novellájának vitáját a képviselőbáz tegnap este kezdte meg teljes bizonytalanság mel­lett. A folyosókon ma is bizonytalannak vé­lik, hogy a szlovák néppárt képviselői meg­szavazzák-e a javaslatot vagy sem. Ma azon­ban minisztertanács is lesz, mely dönteni fog az országos elnökök kinevezése kérdésé­ben s valószínűleg kielégíti Hlinkáékat. A

Next

/
Thumbnails
Contents