Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-03 / 127. (1754.) szám
Mai nönmli 2® ©B«?al PyLjf*.jy Mai számunk 20 ©B«8al ^ évf. 127. (1754) szám •. Vas Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága \ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon. 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha mssia a nemiet (fi.) Prága, junius 2. A magyar társadalmi és kulturegyesü- letek vasárnapi kongresszusa fontos állomás a magyar társadalom minél tökéletesebb' megszervezése felé vezető utón. Rimaszombaton, Tompa Mihály városában nem kevesebb, mint huszonkét csehszlovákiai magyar társadalmi egylet, kaszinó, polgári és iparoskor, kereskedelmi testület és olvasókör kiküldöttei találkoznak egymással, hogy együttes munkára szövetkezzenek és megvessék további sikeres együttműködésük alapjait. A hivatalos kiküldötteken kívül ott lesz Rimaszombatban mindenki, aki a magyar társadalomban valamily szerepet betölt és átérzi • annak fontosságát, hogy mit jelent a mi vi-j Szonyaink között az, ha társadalmi életünk egy erőforrással, egy uj gyüjtőszervezettel megint erősebbé válik. Társadalmunk megszervezése egyike kisebbségi életünk legfontosabb föladatainak. A nemzeti önvédelemnek ez a része semmiféle tekintetben nem áll mögötte a napi politikának, hanem azzal föltétlenül egyenlő rangú. Az adott viszonyok között a mi politi- ■ London, junius ' \ Jugoszláviában és Olaszországban az ü ^ Joi napokban jelentkező nyugtalanság komoly gondokat okoz az í angol fővárosban. Éppen ezért Olaszország és I Jugoszlávia között Anglia mindenáron tiszta helyzetet akar teremteni és ebből a délből olyan tervszerű akciót tórán bevezetni, mint amilyet annakidején kezdeményezett a lo- carnói paktum létrejötte érdekében, amely Nyugatéurópa vitás kérdéseit véglegesen rendezte. Ma reggel nemcsak a Mor- ningpost, hanem az antifascista és olaszellenes liberális lapok is, mint a Daily News és a Daily Chronicle, azt az indítványt teszik, hogy Anglia vés®" tol az egész olasz-jugoszláv problémát. MindaMrom lap abból az alaptételből indul ki, hogy az Adria melletti két. állam között feltétlenül szükséges a minden részletre kiterjedő politikai megegyezés még abban az esetben is, ha ez csak gyökeres változtatásokkal, esetleg határkiigazitásokkal hozható létre. A Daily News annak a szükségességét is hangoztatja, hogy Olaszországot a békés politika számára gyarmati engedményekkel kell megnyerni és a gyarmatok elosztásának a revíziójával az olasz népesség tulszaporuiiatanak emeiyez- kedési területet kell nyújtani. Ha Európában nincs meg az a bátorság, hogy Olaszország túlnépesedésének problémájával már most komolyan foglalkozzék, akkor hamarosan elkövetkezik az az idő, amikor ez a kérdés váratlan kitörésével lepi meg a világot. A Daily Chronicle rámutat arra, hogy az Olaszország és Jugoszlávia között jelenleg fennálló határok nem maradhatnak meg, mert igy állandósul a súrlódási felület és mindig fenyeget a konfliktusok kitörésének lehetősége. A Daily Mail belgrádi tudósítója lapjának azt a jelentését küldötte, hogy az olaszellenes tüntetések legutolsó fázisában már nem annyira a jugoszláv és borvát nacionalisták, mint inkább a kommunista szigetek játszották a főszerepet. Bár jugoszláv politikai körökben az olaszoknak kártérítésre vonatkozó követelését jogosulatlanoknak tartják, mégis remélik. hogy sikerül kielégítő megegyezésre jutni Itáliával, mert a Belgrád, Pá- ris és London közötti jelenleg folyamatban levő tárgyalásoktól igen sokat várnak. Belgrád, junius 2. Az Avaia jugoszláv hivatalos távirati ügynökség jelenti a következőiket: A belgrádi elasz királyi követség ma kormányának megbízásából a jugoszláv külügyminisztériumnak jegyzéket nyújtott át, amely jegyzékben az elasz kormány ’ Vételi, hogy a jugoszláv kormány térítse meg mindazokat az erkölcsi és anyagi károkat, amelyeket az olasz királyi konzulátusok és az olasz állampolgárok, meg az olasz intézmények Se- benicoban és Spalaióban szenvedtek. A jugoszláv külügyminisztérium sajnálatát (fejezte ki az incidensek miatt és közölte az olasz királyi követtel, hogy a jugoszláv állam kormánya nyomban azután, hogy az incidensekről tudomást szerzett, minden intézkedést megtett a kihágások szervezőinek és résztvevőinek törvényszerű megbüntetésére, továbbá a a hatóságoknak esetleges felelősségét vizsgálattal fogja megállapitani, úgyszintén megállapítja az okozott károkat és minden intézkedést megtesz, hogy hasonló incidensek a jövőben elő ne fordulhassanak. Róma, junius 2. Ma reggel megérkezett Velencébe a Susakból kiindult Kosovo nevű jugoszláv gőzös, amely hetenként végzi rendes útját. A hatóságok az esetleges tüntetések megakadályozására rendőrségi csapatokat vezényeltek ki, amelyek a kikötőt elzárták. Ennek ellenére egy csoport diáknak, akik délelőtt tiz óra tájban egy gyárnak kapuját szétrombolták, az igy támadt résen keresztül sikerült a kikötőbe jutnia. Az őrség azonban megakadályozta a diákokat abban, hogy a gőzösre jussanak. A jugoszláv gőzöst a kikötőből kis darabon kivontatták a nyilt tengerre. A diákok erre megszállottak egy vaporet- tit s arra kényszeri telték kormányosát, hogy a hajóhoz vigye őket. Egy rendőrségi bárka és a pénzügyőröknek egy torpedócsónaka megakadályozta a diákokat abban, hogy a hajót elérjék. Déltájban a diákok a Márk- térre vonultak vissza, ahol hevesen tüntettek Jugoszlávia ellen. A jugoszláv konzulátust tengerészeti csapat őrzi. A jugoszláv gőzös délután visszatért a kikötőbe, hogy rakatná-’ nyát partra szállítsa. A Kosovo vasárnapig marad a velencei kikötőben. Zágráb, junius 2. A lapok jelentése szerint a legutóbbi tüntetésen megsérültek közül ma négyen belehaltak sebesüléseikbe. Innsbruck, junius 2. A német diákok tegnap tiltakozó gyűlést tartottak a déltiroli németek elnyomása ellen. A gyűlésen mintegy hatszáz diák vett részt. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a diákok ünnepélyesen kijelentik, hogy minden diplomáciai befolyás ellenére folytatják a küzdelmet déltiroli német testvéreikért 'és Tirol becsületét meg fogják védelmezni. A gyűlésen felolvasták a zágrábi és belgrádi egyetemi ifjúság és a dalmáciai jugoszláv nacionalista szövetség üdvözlő sürgönyét. A gyűlés szolidaritási nyi- latokzatot tett a belgrádi és zágrábi ifjúság mellett. Belgrád, junius 2. Egy Sterije nevű 67 éves kereskedelmi ügynök, aki a legutóbbi tüntetések alkalmával a Ruskij Cár étterme előtt súlyosan megsebesült, tegnap sérüléseibe belehalt. A szerencsétlen ember egyáltalán nem vett részt a tüntetésekben, s akkor érte a halálos golyó, amikor az étteremből kilépett. Amint Laibaohból jelentik, tegnap este az ottani egyetemen nagy olaszellenes tüntetésre került a sor. Az ifjúság először az egyetemen tartott tiltakozó gyűlést, amelyen követelték a nettunai egyezmény visszavonását és a rendőri hatóságok megbüntetését. A tiltakozó gyűlés után a diákok tüntető menetet akarták tartani, a kirendelt rendőrség azonban az egyetem előtti tért megíisztiotta s a diákokat visszaszorította az egyetem épületébe, mire azok kőzáporral feleltek. Az egyetem titkárának közvetítésére a rendőrtulszervezve, mint sehogyan sem, mert a tul- szervezettség ártani semmiesetre sem árthat, a dezorganizáltság ellenben a legrettenetesebb következményekkel járhat. Ügyeljünk azonban arra, hogy az még nem elég, ha sok egyesületünk van, társadalmi szervezetünk tökéletes csak akkor lehet, ha minden szervnek meg van a maga hivatása, amelyet a többiekkel összhangban végez. Herbert Spen- cer szerint minden emberi organizmusnak két alaptörvénye van: a differenciálás és az integrálódás, azaz a különféle föladatok elvégzésére mentői több szervet fejleszt ki, de azokat azután egy célban, egy mindnyájunk fölött álló intézményben és akaratban összpontosítja. Minálunk sajnos még nem fejeződött be a differenciálódás folyamata. Nagyon sok helyen és nagyon sok feladatkörben a magyarságnak egyáltalán nincsenek szervezetei, részben azért, mert a kormányhatalom ezt mind a mai napig nem tette lehetővé, részben pedig, mert maga nem teremtette meg azokat. A Szlovenszkői Magyar Közművelődési Egyesület alapszabályait például a kormány nem hagyta jóvá, ellenben az, hogy számos városban, ahol tekintélyes számú magyarság él, nincs magát öntudatosan és kifejezetten magyarnak valló kaszinónk, vagy hogy mindezideig nincs egy országos tudományos irodalmi társaságunk, ez a mi hibánk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meglevő egyesületeinket, nemcsak a helyi, de az ^országos jellegűeket egy olyan nagy egységbe ne tömöritsük, amelynek az volna a" föladata, hofry közös egyetértéssel szabályozza a munkabeosztást és teljes súllyal képviselje a magyar társadalmat. Mert meglevő egyesületeink jő munkát csak úgy végezhetnek, ha az párhuzamosan, nem pedig egymást keresztezve halad célja felé. Egy ilyen nagy, társadalmi életünk valamennyi szervét átfogó organizmus lebeg már esztendők óta a szemem előtt. Ez volna a koronája, kupolás betetőzése az eddigi nemzetépitő munkának. A rimaszombati kongresszus gondolatában, mint egy embrióban már benne foglaltatik a jövőnek ez a nagy terve és ezért csak szívből kívánhatjuk, hogy tanácskozásaiból siker és áldás fakadjon. Olaszország feles erkölcsi és anyagi kártérítést követel Jugoszláviától a spaSatoi és sebenico! véres tüntetésért Anglia (tornoly dipldmicigii akcióra feésstii — A mgmsíitw Jlákság tovább &raf@t Olaszország elten kai küzdelmünknek elsősorban védekezőnek, elháritónak és ily értelemben negatívnak kell lennie, a társadalmi munka ellenben nemzetépítő, erőfokozó, tehát föltétlenül pozitív jellegű. Nincs és nem lehet jő magyar, aki nem akarja, hogy a nemzet a reánkszakadt fergeteges, zimankós időkben fönn ne maradjon, sajátos jellegét és önérzetét me<? ne tartsa, a benne lakozó erőt ki ne fejtse és ezért nem is akadhat közöttünk senki, aki társadalmunk tervszerű megerősítését és szervezetének kiépítését kívánatosnak s minden eszközzel elő- mozditandónak ne tekintse. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a társadalom: az maga a nemzetlés amit a társadalom önnön erejével épit, uj értéket jelent a nemzet életében. Régen megszoktuk, hogy azoknak a feladatoknak egy részét is, amelyeket volta- kénnen a társadalomnak kell ellátnia, az állam vállalta magára. Hiszen ez az állam nemzetállam volt, amelynek célkitűzései és törekvései összhangzásban voltak, egybeestek a magyar társadalom céljaival és törekvéseivel. Az államfordulat azonban nálunk, csehszlovákiai magyaroknál szétszakította az az államnak és a társadalomnak ezt a szoros kapcsolatát. A csehszlovák állam célja nem az, hogy a magyar társadalmi életet erőssé tegye, hanem ellenkezőleg az, hogy az uralkodó nemzetek társadalmát fejlessze és minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa. Az elmúlt évtizedben a mi társadalmunk számtalan oszlopa dőlt ki, a kormány egymásután megtagadta egyesületeink alapszabályainak jóváhagyását, ugyanakkor pedig minden elképzelhető előnyben részesítette a cseh és szlovák maticákat, klubokat és egyéb társadalmi szervezeteket. A mi társadalmunk tehát ma teljesen magára van hagyatva és mivel — ismételjük — a társadalom maga a nemzet, magyar nemzetünket csak úgy tarthatjuk fenn, ha szervezeteink hálózatával minden várost és falut, ahol magyarok élnek, behálózunk és a lehetőséghez képest pótoljuk azokat a mulasztásokat is, amelyeket e téren a múltban, éppen az állam és a társadalom azonossága miatt, önhibánkon kivül elkövettünk. Minden nemzetiség életében fokozott jelentősége van a társadalomnak. Ha a csehek a régi Ausztriában nemcsak tért nem veszítettek, de minden elnyomási mese élénk cáfolatára állandó előnyomulásban voltak, úgy enne,k legfőbb oka az volt, hogy évtizedek tervszerűen átgondolt munkájának segítségével pompás társadalmi szervezetet építettek ki maguknak, amely a vezetők kezének egyetlen intésére fegyelmezetten teljesítette a kiosztott parancsokat. A szudétané- meteknek a mienknél aránylag jobb helyzete’ is részben arra vezethető vissza, hogy a cse- j hekkel folytatott hosszú küzdelemben, főként ‘ a múlt század második felében ők is kitünően megszervezték az állami hatalommal csak igen laza kapcsolatban álló társadalmukat, amely nemzeti önvédelmük erős várának bizonyult akkor, amikor Ausztria felbontásával Csehországban felcserélődött a két nemzet szerepe. Amerre csak nézünk, mindenütt azt látjuk, hogy azok a kisebbségek, amelyeknek társadalma jól meg van szervezve, sokkal keményebben tudnak ellentáll- ni az államhatalom beolvasztó törekvéseinek, mint a társadalmilag széthullók, a szervezetlenek és emiatt gyöngék. Milyen nagy különbség van például a nagyszerűen organizált erdélyi szászok és a németországi lengyelek között, pedig az előbbiek alig kétszázezer lakót számlálnak, az utóbbiak pedig meghaladják a milliót. Ezeket a tanulságokat saját érdekünkben nekünk is meg kell szívlelnünk, akik csak tiz esztendő óta osztjuk a nemzeti kisebbségek szomorú sorsát. Nekünk is követnünk kell a bevált módszereket és minél tökéletesebb szervezettséggel kell fölkészülnünk minden eshetőségre. Inkább legyünk
