Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-15 / 136. (1763.) szám
1928 junius 15, péntek. Prága, junius 14. A szenátus külügyi bizottsága tegnap folytatta a külügyminiszter expozéja fölötti vitát. Az első szónok Kova'lik dr. szlovák néppárti szenátor volt, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák néppárt és a szlovák nemzet, rendületlenül ragaszkodik Szlovéneké mai határaihoz. — Magyarországon is vannak szlovák községek, mondta, melyek szintén követelhetnék a békeszerződés revízióját,(!) de a csehszlovák köztársaság javára. Harnpl (kommunista), Lukes (agrár), Heller (német szioe. dem.) szenátor jelentéktelen felszólalása után Pánek cseh néppárti kijelenti, hogy Csehszlovákiában már nincsen nemzetiségi probléma,(!) mert a csehszlovákok a németeknek minden jogot megadtak, amit maguknak biztosítottak. A nőméi ker.-szoc. sári a békés revlzlonizmus mellet! Ledebur német keresztényszocialista képviselő a revízióról beszélt. Benes külügyminiszter, — mondta a szenátor, — a revízió kérdéséről, s a kiantant értékéről is nyilatkozott és pedig bizonyos ingerültséggel, melyet beszédeiben mindig tapasztalhatunk, valahányszor csak a kisantantról vám szó. Ez alkalommal ez az ingerültség érthető, mert hiszen Mussolini épp az ellenkezőjét mondta annak, amit Benes külügyminiszter fejtegetett s a Duoe a kisantantról azt állította, hosry ma már inkább negatív jelentősége van. Mi akkor is, amikor ellenzékben voltunk s azóta a mai napig is mindág óvtuk a felelős tényezőket a kisantant értékének túlbecsülésétől és most sem tudjuk helyeselni, ha a külügyminiszter a kisantant szarosabb érdekazonosságáról beszél. Jugoszlávia és Románia érdekei főként a Balkánra, a Fekete tengerre és az Adriára szorítkoznak, melyek pedig tőlünk jóval távol feküsznek, s ez államokhoz való gazdasági kapcsolatunk sem tulnagy jelentőségű más szomszédos államokhoz viszonyítva. Mi szud éta németek a kisantant létezésének kérdésében többé-kevésbbé érdektelenek vagyunk. A bélre problémája létkérdése Európának. Coölidge szavai szerint a béke érzület dolga. Noshát, ezt a békeérziiletet nem nagyon tapasztalhatjuk abban az egyoldalú álláspontban, mely a békeszerződések korrektúráját mereven elutasítja. Épp azért mi nem oszthatjuk teljesen Benes külügyminiszter urnák a békeszerződések érinthetetlen- ségét hangsúlyozó álláspontját. Itt a viszonyok nem valami erőszakos megváltoztatására gondolunk, hanem a békés utón, például a népszövetségi paktum 19. pontja, a kisebbségi jogok védelme stb. alapján való változásra. A fennálló helyzetnek minden erőszakos megváltoztatását perhorreszkáljuk, de ez- scJ szembe® az igazi béke szellemében a békés eszközzel vadó fokozatos korrektúráját követeljük. S ilyen értelemben mi is óhajtjuk a szomszéd államokkal valló fokozottabb gazgasági együtmüködést. Ezután Benes külügyminiszter válaszolt a vita folyamán elhangzott kérdésekre és kifogásokra. Benes külügyminiszter elmondja, hogy első expozéjában azért nem nyilatkozott a szentgotthárdi afférról, mert azt akarta, hogy előbb a népszövetségi tanács nyilatkozzék. A népszövetséghez benyújtott tiltakozását nem oly hangnemben szerkesztette meg, mintha Csehszlovákia protestálna Magyarországgal szemben. Nem akarta ugyanis azt a látszatot kelteni, mintha üt a kisantant, vagy Csehszlovákia viszály- kodna Magyarországgal, hanem úgy állította be a dolgot, hogy sokkal fontosabb ügyről van szó, mely nem ellenünk, vagy a kisantant ellen, hanem a népszövetség ellen irányul. Mérlegelni kell azt, hogy a népszövetség által megoldandó konfliktusoknál rendszerint nem osztanak száz százalékos igazságot. A népszövetséget az a szellem hatja át, hogy minden ügyet békésen, azaz kompromisszumokkal és koncesszióval kell elintézni. Az általános ten- dentia tehát nem arra irányul, hogy abszolúte elmarasztaló határozatokat hozzanak, mert éppen az államok közötti konfliktusoknál a presztizs-kérdés a legveszedelmesebb. Százszázalékos elmarasztaló döntés egyet jelentene a presztízs érintésével és az illető állam megalázásával. Ilyen politika mindig veszedelmes, mert az ellenfél megalázása örökké áldatlan következményekkel jár. Ebben az esetben sem lehetett várni abszolút győzelmet, még kevésbé (abszolút elmarasztalását az egyik vagy a másik félnek, mert a tárgyalás lényege a békés elintézésben rejlik. Ezen okból a miniszter meg van elégedve a népszövetség tárgyalásainak az eredményével. Természetesen nem volt megelégedve a hármas bizottság eredeti jelentésével, de azokat a hibákat, amik üt estek, a tanács határozatának elfogadása, egyes tanácstagoknak, mint Paul Boncournak, Chanv- berlainnek és Schubertnak a fontos nyilatkozata ismét jóvátette. Ami a külföldi csehszlovák propagandát s az ezzel kapcsolatos panaszokat illeti, hogy, Csehszlovákia még nem eléggé ismert a külföldön, a miniszter bizonyos mértékben elismeri a panaszok jogosultságát, de megfontolandónak tartja, hogy Csehszlovákiának nem szabad azt hinnie, hogy a világnak nincsen más gondja, mint Csehszlovákia, ezért nem szabad annyira egocentrikusnak lenni. A külpolitika gyakorlati., munkája — folytatta a miniszter — mindinkább néhány állam kevésszámú személyiségére koncentrálódik és ezen körökben éppen személyi kapcsolatokra kell szert tenni. Csehszlovákia úgynevezett propagandája jelenleg többnyire társadalmi és szociális tevékenységet fejt ki. Ledebur szenátor úgy vélte, hogy a szónok idegességet árult el a kisantantról szóló fejtegetésében, mert Mussolini a kisantantról épp az ellenkezőjét mondta annak, amit ő mondott. Biztosítja arról, hogy ez nem áll, mert expozéját már három nappal hamarább készítette el Mussolini beszéde előtt, s éppen azért semmi oka sem lehetett az idegességre. Ledebur azt mondja, hogy a békeszerződések nem örökkévalóak. Ez örök igazság, de amelynek semmi gyakorlati és politikai értelme nincsen, különösen a jelenben. A békeszerződések ellenségei szívesen rákényszeritenék a — akorlati politikusokat, hogy valamilyen általános igazságot ismerjenek be s mikor azt beismerték, követelnék tőlük, hogy vonják le az abból folyó konzekvenciákat. A külpolitikában ennek nincs helye. A külügyminiszternek védeni'' kell állama érdekeit, melyek összhangzásban vannak egész sor más állam, sőt az enész Európa érdekeivel. Ezért Ledebur szenátor érvelése politikáik» sem n: m lehetséges, sem pedig nem helyes. Ledeibur az optianeklárdéeben hozol1! népszövetségi, döntést a népezöveiteég teüetettemtségieikiénl tünteti föl. Amikor azonban a népszövetség a kisebbségek javára döntött, akkor bizonyára azt vallotta, hogy a népszövetség mégis ér valamit. A legihatá- rbzotJtiab'béin állítja, hogy a békekonferencián Csehszlovákiának a kisebbségi szerződés kötése körül semmi nehézségei nem voltak, hiszen a háború alatt éppen Miasaryk tanár volt az, aki hangsúlyozta, hogy a békekonferencián a kisebbségvéd e- lemről gondoskodni ikiell. Minálunk — mondja Benes — a kisebbségek aránytalanul többéit kapnak, minit amennyit a kisebbségvédeilmli szerződés követel tőlünk. Szerinte Magyarországon egyetlen egy tiszta szlovák iskola nincs, holott Magyarországot ugyanaz a kisebbségvédelmi szerződés köti, mint Csehszlovákiát. A répa rációkra vonatkozó kérdésre azt válaszolja. hogy nem tartja előnyösnek a kérdés mostani fölvetését. Az állam érdeke a várakozás politikáját diktálja. A bizottság Prohászka felszólalása után tudomásul vette Benes külügyminiszter expozéját. Prága, junius 14. Lapzártakor jelenti parlamenti tudósitónk: Befejezett ténynek veszik, hogy a szlovenszkói országos elnökség a következőkből fog állni: Drobny János zsolnai táblabiró országos elnök, Slávik György és Országh János i nagyzsupánok pedig országos alelnökök. Sramek miniszterelnökhelyettes ezt az előterjesztést magával viszi Morvaországba, hogy a kinevezéseket az ott tartózkodó Masaryk elnökkel jóváhagyassa. genfi döntésről beszélt. Kijelenti, hogy nem birói fórum, nem erkölcsi testület működött a szentgotthárdi ügy és az optánsper tárgyalása során, hanem egyszerűén egy parlamenti triikkrendszer, amely bebizonyította, hogy miképpen lehet egy kiélesedett helyzetben valamilyen pártot kellemetlen helyzetbe juttatni. ****** Benei kézépeurépai uniója a magyar felsőhöz elolt Szterényl problematikus gazdasági előnyökért nem mond le a politikai előnyökről Budapest, junius 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Ma ismét összeült a felsőház, hogy megkezdje az 1928. évi költségvetés vitáját. Elsőnek Szterényi József báró szólalt föl, aki a költségvetés részletes bírálata után Benes középeurópai gazdasági uniójáról beszélt. Megállapítja, hogy ez a terv nyilvánvalóan az európai politikai szakadékok összekovácsolására készül. Az a jelszó, hogy elsősorban közvetlen szomszédainkkal kell jóviszonyban élni, igaz, ennek aoonban egyáltalán nem felel meg az, amit Benes a külügyi bizottságban legutóbb mondott és pedig, hogy a gazdasági uxió kizárólag a politikai status quo fentartásával és a békeszerződések érintetlenül hagyásával kell hogy létrejöjjön. Ez azt jelentené, hogy Magyarország bizonyos problematikus gazdasági előnyökért le kellene hogy mondjon a revizió lehetőségével összefüggő elsőrangú érdekeiről. Már pedig nincs olyan magyar ember ebben az országban, aki a Csehszlovákiával való barátságot ilyen áron akarná megvásárolni. Ez a gazdasági unió egyébként Németország és Olaszország ellen is irányul, de aligha járulnának hozzá a többi nagyhatalmak is, tehát a leghatározottabban vissza kell utasítani mindaddig, amíg politikai kérdéseink rendezve nincsenek. Ezután Szterényi a Felhívás ag©!«ta9 aMSrnsi álasup^lsár- iránti kirviFgyét visszautasították A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája felkéri mindazokat, akiknek a lex-Dérer alapján benyújtott kérvényét a hatóságok elutasították, hogy az ügyükre .vonatkozó adatokat, valamint a lehetőséghez képest a miniszteri határozat másolatát a központi iroda címére (Prága, I., Kaprová 14. III.) junius 25-ig beküldeni szíveskedjenek. A központi iroda az állampolgárság és illetőség ügyében egy újabb nagyszabású akciót készít elő és e célból van szüksége az adatokra. Az állampolgárság és illetőség nélkül szűkölködő egyének tehát saját érdekükben cselekszenek, ha a központi irodának lehetővé teszik, hogy minél1 nagyobb bizonyító anyag birtokában mutathassa ki az állampolgársági és illetőségi kérdés teljes rendezetlenségét. Titulescu Belládban Belgrád, junius 14. Titulescu külügyminiszter Géniből való visszatérésében két napon át Belgrádban fog tartózkodni, ahol tárgyalásokat folytat a ksiantant junius 20-iki konferenciájával összefüggő kérdésekről. Benes pirtja kétszer kínált szövetséget a kommunistáknál! Prága, junius 14. A Ceské Slovo mai száma vezércikkben foglalkozik a szocialista pártoknak a kommunista párt felé való viszonyával. A nemzeti szocialista párt hivatalos orgánuma újból közli, hogy a szocialisták nem egy, hanem két ízben. 1923-ban és 1925- bon tettek hivatalos ajánlatot a kommunistáknak egy munkáspárti blokk, illetve kormánykoalíció létesítésére. Mind a két esetben a kommunisták voltak azok, akik a közeledést é<= a szövetséget visszautasították. Nyelv-vita a szkupsfináhan Belgrád, junius 14. A szkupstina mai ülésén az ülések jegyzőkönyveinek megszerkesztéséről folytattak vitát. Újból heves jelenetekre került a sor, amennyiben Radics István kijelentette, hogy a szerb—horvát—szlovén nyelv olyan képződmény, amelynek három ága van. Éppen ezért követelte, hogy a jegyzőkönyveket három nyelven: szerbül, horvátul és szlovénul szerkesszék.. Perics dr. elnök kijelentette, hogy ennek a követelésnek olyan módon kivannak eleget tenni, hogy a jegyző- i könyveket felváltva latin és cyrilí Írással, illetőleg szerb és horvát—szlovén nyelven szerkesztik. 3 Benes s „SCisefiffeségeinlf aránytalanul tö&Bet kaptak, mint amanni ir@ a kiseBBség védelmi szerződés tételez minket" il$ za ss&isalszser csJ@&3» &esié<sfle a ssendifcs sesssisgys bizottságában Drobny János lesz Szlovenszkö enzílss ellik® Országos alelnökök lesznek: Sziávlk fiyörgy és Országh József zsupánok
