Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-10 / 108. (1735.) szám
i íy^o maju» iö. ctsútortoa. tehát a japán haderő négyszer olyan erős, mint az európai és amerikai csapattestek. Ez a tankokkal és repülőgépekkel felszerelt, modernül kiképzett japán haderő sokkal erősebb, mint Kínának legnagyobb hadserege, amelyet akár Gsangkaiaek, akár Csaugszoün koncentrálhatna egy ponton. rA kínai polgárháború katonai tanulsága máris megmutatja, hogy a kedvezőtlen közlekedési viszonyok miatt az utánpótlási nem lehet eszközölni és egy ötvenezer főnél nagyobb kínai haderőt gyakorlatilag nem lelhet felállítani. Japán politikai céljait úgy ítélik meg, hogy Tanaira, aki nagyon erős ellenzékkel küzd, a politikai érdeklődést a belső viszonyokról el akarja terelni, másrészt pedig meg akarja akadályozni a nemzeti hadsereg diadalmas előretörését és Csangszctin seregének teljes fel őrlő dósét, tehát északi és déli Kin a között egy Csing- tauíból kiinduló és Csinaníun áthaladó semleges övét akar vonni, amelyet katonasággal száll meg. hogy elválassza a két küzdő felet egymástól. Hongkong, május 9. A samieni japán fökonzu! felszólította a Kantonban élő ösz- ezes japánokat, hogy a japánellenos zavargások lehetőségére való tekintettel hagyják el a várost, menjenek Samienbe, amellyel szemben japán ágyunaszádok állanak és így ott a japánok biztonságban érezhetik magukat. lefslfiztih a feizeissilé eljárást a lengyel hroenasla-pSrben Varsó, május 9. Vuinában már hetek óta folyik az a politikai monstre-pör, amelyet a fehérorosz hromada tagjai ellen indítottak. A tárgyalás most befejező stádiumba lépett. Mintegy 500 tanú kihallgatásával a bizonyító eljárást befejezték és az államügyész megtartotta vádbeszédét, amely két napon át tartott. Beszédének végén kijelentette, hogy a Moszkva által megvásárolt képviselők, akik a lengyel parlamentben ülnek, a képviselői immunitás védelme alatt törekszenek Lengyel- ország megsemmisítésére, raig a háttérben egy idegen állam diplomáciai képviselői te- v-éknykednek. A másodügyész szintén hosz- szabb beszédben ismertette az egyes vádlottak elleni vádpontokat. Az ítéletet még a hét folyamán kihirdetik. xx A ponyvairodalom mételyezö hatásától óvja meg gyerme’-ét, ha jő olvasmánnyal látja el. Vendelje meg a Tapsifüles nyuszikát. A mszSnszkéi magyar pártok állásfoglalása a jubiláns ünnepségek kérdésében 8€©rlá!ía ibisira ér, néingéftgyU3ési képviselő párSelnök efegsaarácüéja as ungvári Jsi^iiáris önsiepségek eiőkésiSS^ bizottsága előtt Ungvár, május 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ung- vár főpolgármestere, Hrabár Konstantin, a napokban" meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtó képviselőihez, melyben a köztársaság tízéves fennállásának ünnepségeit előkészítő értekezletre hívta meg őket. Az értekezletet kedden délután tartották meg, amelyen a magyar pártszövetség részéről Köszörű Károly pártszövetségi főtitkár a pártok közötti előzetes megegyezés alapján a következő deklarációt adta át: A magyar nemseí ősi tulajdonsága; hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ezt az ősi tulajdonságát a magyarság ez esetben sem tagadja meg és a legnagyobb tisztelettel viseltetik a cseh nemzet felszabadításának 19 éves évfordulóján rendezendő ünnepek iránt. Ez a tiszeteleí annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát, nemzeti büszkeségét és nemzeti kultúráját a legvadabb elnyomatás közepette is. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szereteiét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élniakarását tiszteli és1 megveti azokat, akik önző érdekből, vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelküen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. Mindezeknek a leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraéledésének alapját adta meg, a nagy nemzcttesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzete, ami a* védtelen hiagyarságóí a'csehszlovák nemzet áíTairiaíkóiásának első napjaiban megszállta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottam nyomr^og, közókiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer aláássa létalapjait és a pauperizmus karjaiba dobja ezt a szorgalmas, állampolgári kötelességeit minden itt élő más nemzetet túlszárnyalva, hűségesen teljesítő magyar népet. Nemzeti ereje, állandóan gyöngül, mert az elnemzetienités tervszerű kcrésztülhajszolásával az uj generáció éipésfeon és gondolkodásban a kozmo- politizmus romboló erejének martaléka lesz. Végül pedig mint, hivatalom kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt 10 esztendő alatt, úgyhogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai tér'*?? a törvényalkotás legszentebb jogából is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet inai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselt. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború xitán vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kívánja azt, hogy a saját nemzeti glo- árjának ünneplésére kényszeríti és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sorsa tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie. Az idezárt magyar nemzet nevében ezeket abban a reményben! nyilatkoztatjuk ki, hogy a csehszlovák kormány kellő figyelemre méltatja azt a fonák helyzetet, amelybe a csehszlovák nemzet és az itt élő magyarság e jubileum megünneplésével kapcsolatban került s arra. fog törekedni, hogy a magyarság békeszerződésbeli jogait haladéktalanul teljesítse, összes követeléseinek helyt adjon., a magyarságot a *seh- szlovák nemzettel egyenrangú bánásmódban részesítse, hogy így a hekövet> kezendő nagy jubileumi ünnepeken az idezárt magyar nemzet is érezze, hogy az elmúlt fiz esztendő az ő számára is hozott valami jogot. Ha mindezek be nem következnek, ha a csehszlovák nemzet jelenlegi kormányíérfiai jogos követeléseink ék kívánságaink előtt továbbra is ''elzárkóznak, a cselt nemzet álkím- aíkotása tiz éves jubileumának — nyomorunk és elnyomottság,unk érzetében, anélkül, hogy ünnepet rontani akarnánk, — mi Csak néma szemlélői lehetünk. Korláth Endre dr. s. k., mint a ruszinszkói magyar pártok szövetségének ügyvezető elnöke. xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom kinosesházát, az „Ifjúsági könyvtár" első kötetét 12 koronáért könyvosztályunknál. Gsizi Jód-Bróm Syógjfífirdö Ajánlva; Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy és izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb. jódos fürdők, bidegvizkurák, fénykezelés Otthoni ivó-fürdőkurák Prospektust küld a ^Fiirdőigazgatóság Csizfürdő, Cízkúpele. A szenátus kSltságuetési bizottsága elfogadta a réál nytisdijasokrái szőlő Javaslatot Prága, május 9. A szenátus költségvetési bizottsága Karas szenátor elnökletével ma letárgyalta a régi nyugdíjasok nyugdijillet- ményének rendezéséről szóló javaslatot. A javaslat előadójának, Procházka dr. cseh néppárti szenátornak referátuma után lefolytatták a vitát, melyben Reysl, Prusa, Pla- minkova és Ziinák szenátorok vettek részt. Az ellenzéki pártok módosító javaslatait a többség elutasította s a törvényjavaslatot a képviselőház által megszavazott formájában fogadta el. Borzalmak kastélya — bonögyi umtm - irta: Edgár Wallaea (15) — Az áldóját, miért mondja mindig, nogy „mr. Fiaok!" — fakadt ki Bili Gordon. — Rablógyilkos vagy fegyemic, de nem mister!" " J. G. Reeder szerényen pislogott és halkan felölt: — Mindig nagy tisztelője voltam az agg- kornak.... és még 'jobban tiszt-eleim a halottakat. A hangja suttogássá halkult: —- és remélem, hogy a jövő hónapban még jobban megnövekszik oz a tiszteletem -- a boldogult John Flack emléke- iránt. — Ha együtt van a bandája — szólalt meg most Simpson: — kik azok? A régiok mind börtönben ülnek vagy kiszöktek az országból. Tudom, mr. Reeide-r, hogy ön mire gondol: az motoszkál az agyában, ami tegnap történt. Én is végiggondoltam az egészet és nagyon valószínűnek tartom, bogy azt a csapdát nem Flack állította föl-, hanem valamely másik banda. Tutdja, hogy Donovan kiszabadult Dartmoorból? — És neki minden oka megvan rá, hogy no szeresse önt! Mr. Reeder tiltakozva emelte föl a kezét: — Sőt ettankezőlegí — mondta, — Joe Donovan, mikor ma, kora reggel találkoztam vele, nagyon kedves volt és bűnbánóan kért bocsánatot azokért a sértésekért, amiket akkor szórt rám, mikor a (egyházba szál- litblták. Most Kilburnben lakik s a mu.lt éjjel az ottani mozgószinlháziban volt a feleségével meg a lányával — Nem, Simpson: higyje el, nem Donövau volt. Különbem nincs eiég esze az ilyesmire. Csak mr. Flack, akinek drámai éxzéke^van: csak ö tudta színre hozni ezt a kis komédiát, amelyből majdnem tragédia lett. — Majdnem megölték önt, ahogy hallom, Reeder? — kérdezte Bili Gordon. — Oh, nem arra a „személyes" tragédiára céloztam -t- rázta a fejét mr. Reeder. — Hanem az járt az eszemben, mielőtt fölmentem az emeletre, hogy be kellene törnöm a konyhába. Ha ezt megteszem: azt hiszem. hogy agyonlőhettem volna mr. F ia eket s akkor egyszerre vége leit volna minden gondunknak és találgatásunknak. Mr. Simpson keresgélt az akták között, melyek előtte hevertek az asztalon. — Ha Flacknek csakugyan aranyra vá- sik a foga, akkor alighanem fölkopik az -álla. Csak egyetlen aranyszállitmányról tudok: az Angol Bank küld százhúszezer darab sovereignt Tilburybe, holnap vagy holnapután reggel. Lehetetlen, hogy Flack ily rövid idő alatt megszervezhesse ennek az elrablását. Mt. Reeder rögtön fölélénkült és érdeklődött: — Százhúszezer sovereign — tűnődött magában • és izgatottan dörzsölte az állát. — Ez tiz tonna. Vasúton viszik? — Teherautóin, tiz fegyveres emberrel — minden tonnára e$y fegyveres —- mondta Simpson jókedvűen. — Emiatt ne fájjon a feje! Mr. J. G. Reeder ös-szecsucs ontotta az ajkait, mintha füttyén leni akarna, de nem jött ki hang az ajkán. Ehelyett megszólalt: — Mr. Flack eredetileg vegyész volt — mondta vontatva. — Azt, hiszem, hogy egész Angliában nincs • külömb kr imipa lista vegyész, mint mr. Flack. — Miért mondja ezt most? — kérdezte Sím psom mogorvám. Mr. Reeder behúzta a nyakát és „szinte bocsánat-kérő hangon felelt: — A hatodik érzékeim szuggerálja — Akárki kerül is az utamba, mindig találok benne valami speciális hajlandóságot vagy tehetséget s azián — izé — ezzel társítom az egyéniségét. ‘ Például, ha önre gondolok, mr. Simpson, ösztön szerűen, mint ködfátyol- képen, láto-m önt a birkózóversenyen, ahol legelőször volt szerencsém találkozni önnel. (Simpson, aki wel tér-súlyú világbajnok volt, mégértő büszkeséggel mosolyodétt el.) És ha mr. Flack jut az eszembe, mindig valami laboratóriumban látom, görebek, lombikok és mindenféle egyéb vegyészeti segédeszközök között. A tegnap éjjeli kis eset során — izé — el voltam készülve valami gonoszságra, de — hm — inkább csapdára — igen: izé — szőszerint: csapdára gondoltam. Valami gazfickó egyszer már megpróbálta velem: úgy eiíürészelte a padlót, hogy ha nem vigyázok, belezuhanok a verembe, amely meg volt spékelve éles késpengékkel. Ezért kerestem rögtön, a fürészport, mihelyt a házba léptem s, mivel nem láttam sehol: nyomban puskára gondoltam. — De miből gondolta mégis, hogy csapdát állítottak? — kérdezte Bili Gordon kíváncsian. — Nekem is kriminális srőíra jár az eszem — felelte mr. Reeder mosolyogva. Hazament a Béniiét Streetre és gondoltai egyformán osztoztak meg Margaret Belman közi, aki biztonságban van Suszexben. meg aközf a teherautó közt, amelyikre százhúszezer sovereign t raknak föl. Az ilyen apró részletek nagyon érdekelték mr. Poe- dert. Mindjárt, mihelyt hazaért, telefonált is •eg> szállitócéghek, hogy van-e olyan teherautó, amelyik elbírja ezt? — mert tudta, hogy ha a Flack-banda valóban el akarja rabolj ezt az aranyat, akkor szüksége lesz ilyen teherautóra. Hogy mért gondolt erre: maga se tudta. Bizonyéra azért, mert ahogy ő maga is mondta: neki is kriminális grófra járt az esze Ezen a délután furcsa és szokatlan munkához fogott. Levelet irt — az első levelet —- Margaret Belmannek. Kezdődött pedig ez a különös irásmü a következőképpen: Kedves miss Margaret! Reményiem, hogy nem untatom ezzel a levelemmel; de bizonyos körülmények, amelyek talán megrontották búcsú zásunk hangulatát s amelyek esetleg (ismervén az ön érzékeny, finom lelkét) némi bánatot is okozhattak önnek, ösztönöznek arra, hogy... Itt megállít mr. Reeder s a tollát rágva törte a fejét, hogyan mondhatná el: mennyire bánkódik azon,: hogy nem láthatja miss Margaretet, — de olyan formában, hogy a szavak ne árulják el rejtettebb -érzéseit és gondolatait? — Öt órakor, mikor az inasa behozta a teát, még mindig ott ült a befejezetlen levél előtt. Mr. Reeder fölvette és íróasztalára vitte a csészét, rámeredve, mintha tőle várna ihletet a levél folytatására. S egyszerire csak látta, hogy a párolgó tea fölülete bőröd zeni kezd: pókhálószsTÜ föl képződik rajta, amelynek furcsa, érces csillogása van. — Hm! — csóválta a fejét és csöngetett. Az inas rögtön bejött és szolgálatkésze*’ kérdezte: — Parancsol, sir? Mr. Reeder jó darabig nem felelt. Aztán halkan dörmögte: — Nézze, ez a tej — — A tej. sir? — kérdezte az inas meglepetve. — A tej friss, uram: ina délután hozták. • * — Értem: hozták. Szóval nem maga ment érte a tejcsarmokba, hanem fölhozták és az ajtó elé tették az üveget? — Parancsára, sir! — bólintott az inas. ................. (Folytatjuk.)
