Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-08 / 106. (1733.) szám
............... 11 n ,nr—^j^’smssssmrmvimnvmrwfamsísssian 19 28 májas 8, kedd. vári gyűlés ezzel el is végzete volna feladata- I szelemekei nem lehetett olyan könnyen nyugtát, de amint előre várható volt, a felidézett j vóna küldeni. Prrá lesi a forradalmi ttansulat A gyűlés után a tömegek nem mozdulta a városból. A hangulat mind izgatott abb let Az emberek nem elégedtek meg már egyszerű határozati javaslattal, mind viharosabban követeltek pozitív eredményeket, amelyeket egyszerű Ígéretekkel nem lehetett lecsendesiteni. Most már a néptömegekből kerültek ki a szónokok. A paraszti és munkás-népvezérek valóságos forradalmi beszédeket tartottak, amelyekben heves hangon jelentették be, hogy vezéreik akarata ellenére Í9 Bukarestbe fognak menetelni, hogy ott Bratianuval leszámoljanak. Különösen forradalmi volt a hangulat annak a húszezer szénbán yamiumkásnak táboréban, akik pénteken a petrozsémyi és a valea- juliai szénbányában beszüntették a munkát, hogy Bukarestbe jöjjenek. Ez a csoport Vin- cul Dejoson feltartóztatott egy vonatot 'és az eg'úk munkás a vonaitvezető, a másik pedtijg a mozdonyvezető helyébe lépett. A vonatot megfordították és a húszezer munkás elindult Gyulafehérvárra. A parasztok és munkások szónokai arra tüzelték a nag" tömeget, hogy zárt sorokban vonuljanak fel Bukarestbe, ott közöljék a régenstanáccsal a nép szilárd akaratát, amely többé hallani sem akar Bratianu kormányáról. ffeiti sSksrfil a iséjsel lecsendesüeni A párt-vezetőségre nézve, amely kezeskedett a rend fen tar fásáért, nem volt kellemes ez a váratlan fordulat. Tanácskozásra vonult vissza tehát, amely délután öt óráig tartott. Végül a vidéki szervezetek vezetői megjelentek Maniunál és kérték őt, hogy teljesítse a nép kivánságát. Maniu kijelentette, hogy semmiféle forradalmi lépésre nem vállalkozik. A pártszervezetek vezetői erre újból kimentek a tömeg közé, hogy megnyugtassák az embereket, ez azonban nem sikerült. „Bukarestbe, Bukarestbe!“ — kiáltozta százezernyi torok. Bukaresti feli Végűi Maniu kijelentette, hogy 5 az ügybe tovább nem avatkozik. Erre Miohael Po- povios, Aurelian, Drobescu és Sever Bohus képviselők vették át a bukaresti felvonulás megszervezését. Automobilokon és autóbuszon Popovics Mihály vezetésével háromezer elhatározott embert küldtek előre Bukarestbe, A mások dik csoport Sever Bohus vezetésével 1.. Tövisen és Segesváron át halad és Brassóban újabb tömi egeket vesz fel, amelyek AlvincrŐl, Nagyszebénből és Foga rasból indulnak Brassó felé. Brassóból a két menet egyesülve folytatja tovább az útját. A tömeget azért osztották ilyenmódon két csoportba, hogy élelmezéséről gondoskodjanak. fi báwászok már forradalmat csinálnak A bányamunkások kijelentették, hogy , ők majd más utón fognak eljutni Bukarestibe. Kivonultak az állomásra és a dejosi minta szerint újból lefoglaltak egy vonatot, amelyet Tövis felé irányítottak. Tövis előtt -egy ezred csendőrség fogta körül őket és megakadályozta a továbbutazásban. Egy másik csoport munkás még egy vonatot foglalt le a gyulafehérvári állomáson és éppen útnak akarták ezt is indítani, amikor megjelent egy ezred csendőr, körülvette a vonatot és a mozdonyt lekapcsolta. A nr nkások kijelentették, hogy az első lövésre dinamiital felelnek, amit nagy mennyiségben hoztak magukkal a bányákból. Nemcsak a vonatot, hanem az állomást is levegőbe röpítik. Tatarescu államtitkár, aki Déváról irányítja a közbiztonsági szervek működését, a csendörségnek '-defonon parancsot adott, hogy minden erőszakos lépéstől tartózkodjék. A csendőrséig erre csupán őrséget hagyott az állomáson. A | munkások egy része erre kiszállott a vonatból s az állomás előtti téren szabályos haditábort vert. A munkásságnak ezt a részét is csendőrök őrzik. A* első összetűzések Azt az automobiloszíagot, amely Popovics Mihály vezetésével * halad Brassó felé, egy ezred lovasság vette üldözőbe. Azok a parasztok, akik a folyőutat választották, még vasárnap elérték Tövist és Alvincet. ahol a szabadban tábort vertek éa megvárják a Maniu ég Tata- resou között megkezdődött tárgyalások eredményét. A parasztpárt vezérei ugyanis Tat ároséul: ai.u akarják rábírni, hogy a. parasztoknak bocsásson elegendő számú vonatot rendelkezésre, hogy Bukarestet elérhessék. A kormán’" csak arra a célra akar vonatokat adni, hogy ezeken a pa raszttömegekét ottbonuiklba szállítsák. A katonaság a Bukarest felé vezető hidakat lezárta és elbarrikadirozta. A tömeg sok helyen a hidat őrző katonaságot szétverte és a láncokat, amelyekkel a híd le volt zárva, eltépte. Több helyütt kézi tusára került a sor, amelynek folyr- mán számosán megsebesültek. A snesRénnlt hírszoisála! A külföldi hírszolgálat teljesen megbénult. A gyulafehérvári gyűlés napjára a legnagyobb külföldi laipok, mint a Petit Párisién, a Times, a Daily Mail, a Chicago Tribüné, a Corriere della Ser a stib. kiküldő felék munkatársaikat és legalább száz újságíró jelent meg. A román kormány azonban a külföldi hírszolgáltatást megakadályozta. A Bel- grád felé vivő telefont a nap legnagyobb részében lezárták és azokat a jelentéseket, amelyek a parasztok bukaresti felvonulásáról számolnak be, hivatalosan letagadják, A Rothermere-1 apók munkatársát ma kiutasították. Magyarország felé is megszakadt a telefonkapcsolat, úgy hogy a hírszolgálat csak staféták utján lehetséges. A vonatok közlekedésében szintén zavar állott be. A hétfői bukarest-budapesti gyorsvonat Gyulára ma két órai késéssel érkezett be, mert Tövisnél a nagygyűlésről visszatérő parasztok feltartóztatták s azt követelték, hogt a vonatot fordítsák vissza és szállítsák őket Bukarest felé. A csendőrség közbelépett és kétórai elkeseredett tusa után sikerült a tömeget viszCsizi Jód-Brőm Gyógyfürdő Ajánlva; Érelmeszesedés, ideg-, csont, bőr, mirigy és izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb. Jódos fürdők, hidegvizkurák, fény* kezelés —■ Otthoni ivé-fürdokurák Prospektust küld a vFürdőigazgatÓ3ág Csizfürdó', CízkúpeTe. sz aszódtam, úgy hogy a vonat folytathatta útját Lökösháza, a magyar határállomás felé. Bukarestben két halott, húsz sebesült A gyulafehérvári gyűléssel egyidőben Jassyban, Krajovában, Csernovioban és Ki- senevhen is gyűléseket tartott a nemzeti parasztpárt. Legizgalmasabb volt a bukaresti nagygyűlés, amelyen mintegy harmincezer- főnyi tömeg vett részt. A tüntetők be akartak vonulni a régenstapác- palotájába, ebben azonban a csendőrök meg- f akadályozták őket. Verekedésre került a 1 ser, a csendőrök fegyverüket használták és két tüntetőt agyonlőttek, húszat ?u lyosan megsebesítettek. A más városokban rendezett pafaszipárii I gyűléseikről idáig még nem érkezett be hí teles jelentés. Ilreif proklaináclóla London, május 7. Károly ex trón örökös a Sumday Express külön tudósítójának kijelentette, hogy minden pillanatban készen áll a Romániába való visszatérésre. Ha a román paraszí.párí a politikai hatalmat megszerzi és a román nép a herceget felszólítja a visszatérésre, azonnal hazautazik Romániába, hogy elfoglalja atyjának trónját és megvalósítsa a parasztpárt programját. Az elkövetkező huszonnégy óra, mondotta az extrónörökös, az én jövő terveimben döntő fontosságú lehet. Lehet, hogy a legrövidebb időn belül elhagyom Angliát. London, május 7. Károly exírónörökös, az angol rendőrség megállapítása szerint, egy „Népemhez*4 eimii proklamációt nyomatott ki százhúszezer példányban az egyik londoni könyvnyomdában. A proklamáció hátsó oldalán Károlynak tiszti ruhában felvett fényképe van és a proklamáció ezzel a í jelmondattal kezdődik: „No feledkezzetek meg királyotokról!“ A terv szerint vasárnap ; három angol repülőgépnek kellett volna vasárnapon megjelennie azon városok felett, ? amelyekben a parasztpárt gyűléseit tartotta | és le kellett volna szórniok a proklamáció- I kát. A rendőrségi vizsgálat után az angol kormány megtiltotta a repülőgépeknek az elutazást. Károly he?e@g erre egy angol barátját Magyarországra küldötte, begy ott tegyen afánlatota magyar kormánynak, amely szerint a trianoni békeszerződés revíziója ellenében segítse elő Károly ] törekvéseit HároEy demokratikus programja Károly proklamációjában kiemeli, hogy a jelenlegi román kormány fiának örökségét eltékozolja és ezért neki jogában áll, hogy a hazugságnak, intrikáknak és zsarnokságnak rendszerét megszüntesse. Románia újjáépítésének programját a következőkben jelöli meg: Szabad választások, jól megfizetett hivatalnoki kar, független bíróság, politikamentes hadsereg, szabad Borzalmak kastélya- BÜN0QY8 REGÉNY — írta; Edgár Waiiace (13) — Mr Daver úgy határozott, hogy itt maradhat — mondta neki Margaret. — Majd. ide- küidöm a gazdasszonyt — folytatta és megtalálva mrs Búr tont, gondjaira bizta az uj vendéget. Nagyon bosszús volt önmagára, hogy nem beszélt nyíltabban mr Haverrel. Megmondhatta volna neki, hogy: ha Ravini itt marad, akkor ő megy. Megmagyarázhatta volna még azt is, hogy miért nem akar egy födél alatt maradni az olasszal. Annyiban mégis szerencsés volt a helyzete, hogy nem kellett találkoznia a vendégekkel, ha csak ezek nem óhajtottak közvetlenül vele tárgyalni: és Ravini sokkal óvatosabb volt, mint hogy ezt, legalább egyelőre, megkísérelte volna. Ezen az éjszakán, mikor egyedül maradt, Margaret leült és hosszú levelet irt mr Reedernek, — de aztán jobbat gondolt és darabokra tépte. Hiszen csak nem szaladhat minduntalan J. G. Reederhez, ha valami kis kedlemetlensóge volt! . . . Elég baja lehet mr Redernek magának is — gondolta —- és, véletlenül, ebben igaza volt. Mert ugyanabban az időtájban, amikor ő erre gondolt, mr Reeder nagy érdeklődéssel vizsgálta azt a pokoli puskát, melyet az ő elpusztítására szereltek föl a Bennet Streeten. VI. FEJEZET Hogy igazságosak legyünk Ravini iránt, meg kell mondanunk, hogy nem kísérelte meg, hogy hozzáférkőzzék a leányhoz, bár távolról látta őt. Ravini mindjárt megérkezése után másnap reggel találkozott vele a réten, de <: :<!•; mosolyogva biccentett neki, aminek talán az volt az ofc^ Jhpgg kozást talált s úgyszólván egy pillanatra se tágitotR Olga Crewe mellől. Margaret iutta őket este, amint egymás mellett állva, rákönyököltek a sziklafal párkányára és Ravini szemmelláthatóan nagyon meg volt elégedve önmagával. Még híres szerencsegyürüit is megmutogátta Olgának. Margit látta, amint a leány nézegette a gyémántokat és valami megjegyzést tehetett rájuk, amire az olasz hangosan fölkacagott. A harmadik napon végre megszólította az olasz Margareíet. A nagy hallban találkoztak és Margaret szótlanul elment volna mellette, de Ravini útját állta. — Azt hiszem, hogy össze fogunk békül- ni, miss Belman — mondta. — Nem fogok önnek kellemetlenkedni és bocsánatot kérek a múltért. Lehet-e gentleman udvariasabb nálam? — Nem tudom, hogy volna miért bocsánatot kérnie, mr Ravini — felelte Margaret, kissé megkönnyebbülve az olasz szavaira. — Reményiem, hogy most már, mivel uj szórakozást talál, tetszik önnek a hely is? — Kimondhatatlanul nagyszerül — áradozott az olasz, aki mindig szerette a túlzó frázisokat. — De mondja csak, miss Belman: kicsoda ez a fiatal lady, aki szintén itt lakik... miss Olga Crewe? — Csak annyit tudok róla, hogy ő is vendég. — Pompás hölgy! — kiáltott föl Ravini olyan rajongással, hogy Margaret elmosolyodott. — Bs tetőtől talpig kifogástalan lady — folytatta az olasz. ~ Megvallom: én csak báb vagyok, hitvány játékszer, az igazi ladyk kezében. Van bennük valami, ami megkülönbözteti őket az elárusító és gépirókisasz- szouyoktól — Nem önre gondolok — tette hozzá meri, ön. noha szintén gépírók is-, asszony, azért mégis izig-vérig született lady hogy ddetozatoíu ^ Bellis Royoe autómat és megkocsikáztatom a kornyéken miss Olgát — Ugy-e neon lesz féltékeny rá? Bosszúság és mulatság váltakozott. Mar- garetben, de végül mégis győzött a józan humor, úgy hogy mikor elváltak, Margaret egyre nevetett magában, míg az irodájába ért,. Nem sokkal ezután mr. Ravini eltűnt. Es eltűnt Olga Crewe is. Tizenegy óra felé látta őket Margaret hazajönni. A hallba mentek; Olga még ,a rendesnél is sápadtabb volt, szótlanul suhant el Margaret mellett és egyenesen fölszaladt az emeletre. Margaret fürkészve vizsgálta az olasz, .akinek az arca lángolt s a szemei különös fényben égtek. — Holnap visszamegyek a városba —■ mondta. — A hajnali vonattal... ne tessék kocsiért telefonálni: gyalog akarok menni. Zavartan, össze-v issza beszélt. — Megunta már Larrnes Iveepet? — Micsoda? — Hogy meguntam? — Isten ments, dehogy! Sőt ez az igazi, nekem való hely! Hátra simította fekete haját és Margaret látta, hogy a keze nagyon remeg és szeren- csegyüriiiben kápráztatóan csillognak a gyémántok. Margaret megvárta, míg az olasz kiment, akkor gyorsan fölsietett az emeletre és kopogtatott Olga ajtaján. A leány szobája közvetlenül az övé melltett volt. — Ki az? — szólt ki nyersen Olga. — Miss Belman. A kulcs megfordult a zárban s az ajtó kinyílt. Csak egyetlen egy körte égett a szobában, úgy hogy Olgának az arca homályban volt. — Óhajt valamit? — kérdezte. — Bejöhetek? — szeretnék valamit mondani ... Olga, habozott, majd halkan mondta; : — Tessék — éppen sirdogáltam — ReaöifeMsáiiys**' A szemei vörösek voltak, a könnyek nyomai meglátszottak sápadt arcán. — Ez az átkozott hely rettenetesen rám nehezedik — mentegetőzött, mialatt egyre törülgette zsebkendőjével az arcát. — Nos, mondja kérem: mit óhajt? — Miről akar beszélni? Mr. Raviniről — felelte Margaret nyugodtan. — Reményiem, tudja, hogy — tolvaj? Olga merően ránézett és megkeményedett a tekintete: ^ — Nem tudnám, hogy miért érdekelne ez engem — mondta lassan —, mikor maga mr. Ravini se érdekel? — De miért jött ide, hogy ezt megmondja nekem? Margaret zavarba jött: erre a kérdésre nem volt elkészülve. — Magam se tudom — dadogta. — Láttam, hogy — hogy bizalmasabb barátság készül — maguk között — Bocsásson meg: érzem, hogy tolakodás volt. — Valóban az volt — bólintott rá Olga Crewe hidegen: s ez a sértő válasz mindem vért Margaret arcába kergetett. Nagyon haragudott önmagára, mikor ezen az éjszakán hement a saját szobájába — e a keserűség nagyon rossz hálótárs, sőt valamennyi emberi érzés között ez a legjobb álomkergető. Egész éjszaka jobbra-bal- ra forgott az ágyában, igyekezett elfeledni, hogy Olga Crewe és Giorgio Ravini egyáltalában a világon vannak, mindent megpróbált, hogy elszunnyadjon — s amikor ez végre sikerült — Hirtelen fölült az ágyában. Valaki motoszkált az ajtaján; nem kopogott, csak mintha kapargált volna rajta — Fölcsavarta a villamos-lángot és, kiugorva ágyából, az ajtóhoz sietett hallgatózni — Valaki volt odakint, Margaret megfogta a kilincset. — Ki van odakint? — kérdezte. bel 2
