Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-08 / 106. (1733.) szám

1928 május 8, leedd. kereskedelem a mezőgazdaságban, iparban és forgalomban, a külföldi tőke megnyug­tatása, a valuta stabilizálása, az aranystan­dard bevezetése, a meggyőződés és lelkir ismeret szabadsága, a sajtószabadság bizto­sítása, az agrárreform befejezése, a kisebb­ségekkel való gazdasági és szociális politi­kai együttműködés, a háború utáni problé­mák barátságos likvidálása Románia összes volt ellenségeivel és az összes monopóliu­mok megszüntetése. A proklamáció a követ­kező szavakkal fejeződik be: Most az egész világ gúnyának tárgya vagyunk. Az igazi szabadság rendszerét Ro­mániában csak egy olyan uralkodó valósít­hatja meg, aki Románia tradíciójában nőtt fel és nevelkedett és ismeri az ország szük­ségleteit. Én a ti akaratotokból kívánok visszatérni, hogy Romániát felemeljem az őt megillető helyre. Gyermekeimhez aka­rok visszatérni, hogy a dinasztia méltó utód­jává neveljem. Kijelentem, hogy országo­mat szerencsétlen körülmények kényszeré­re, akaratom ellenére hagytam el. Nem Lu- pescu asszony volt az oka távozásomnak és ő nem akadályozhat meg benne, hogy ha­zámba visszatérjek. A román hivatalos Jelentés Bukarest, május 7. A gyulafehérvári nép- gyülésről a Rador hivatalos távirati iroda a következő szűkszavú jelentést adta ki: A nemzeti parasztpárt összes delegációinak el­távozása Gyulafehérvárról a legteljesebb rendben, a hatóságokkal való egyetértésben, ment végbe. A vasutügyi minisztérium a nép- gyűlés résztvevőinek különvonatokat bocsá­tott rendelkezésére. A belügyminisztérium je­lentése szerint sehol sem került a sor in­cidensre. Dúca belügyminiszter az Orient Rádió munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: Amikor forradalomról hallottam be­szélni és amikor láttam, hogy bizonyos kül­földi körökben emiatt nyugtalanság uralko­dik, nem tudtam elfojtani mosolygásomat. Is­merem országomat és tudom, hogy nincs or­szág, amely békésebb és munkaszeretőbb len­ne, mini Románia. Romániában nincs semmi súlyos szociális probléma, amely tápot adhatna a forra­dalmi izgatásra. Kétségtelen, hogy az ellenzék türelmetlenke­dik és hatalomra szeretne jutni, de izgatása nem tud gyökeret verni. Ily körülmények kö­zött a gyulafehérvári nagygyűlés nem lehetett egyéb, mint egy újabb népgyülés, amelyen több-kevesebb ember vett részt és amely többé-kevésbé heveshangu határozatot foga­dott el. Az események beigazolták a kormány előrelátását. A kormány folytatja az ország megszervezésére és felvirágoztatására irá­nyuló munkáját. Kívánatos lenne, ha egyszer már megszűnnék az az állapot, hogy ezt az országot, amely a háború óta valamennyi kör­nyező ország közül a legnagyobb nyugalom­ban él, időről-időre olyan színben tüntessék fel a világ közvéleménye előtt, mintha nyug­talanság tűzhelye lenne s amelyben esetleg forradalom törhetne ki. Másik román hivatalos jelentés szerint Maniu elhalasztotta Bukarestbe való utazását, úgyhogy csak ma este vagy holnap reggel ér­kezik oda. Beavatott körökben azt mondják, hogy a régenstanács csupán május 10-én, a nemzeti ünnepen, fogja Maniut kihallga­táson fogadni. A Petit Párisién Bukaresti jelentése sze­rint a kormánykörök úgy vélekednek, hogy a politikai helyzetben semmi sem változott. A Chikago Tribüné szerint a gyulafehérvári gyűlést nem lehet Mus­solini és a feketeinges fascisták római fel­vonulásához hasonlítani. A román vasúti viszonyok sokkal rendezetle­nebbek, semhogy a kongresszus ilyen nagy­arányú, Bukarest elleni felvonulást határoz­hatott volna el. A lap szerint Stirbey herceg a parasztpárt mellé állott és lehetséges, hogy a régenstanács mégis csak felszólítja a le­mondásra a Bratianu-kormányt. A régenstanács elejti Bratlannf? Belgrád, május 7. A Politika jelenti Bu­karestből, hogy a régenstanács már nem hajlandó tovább tartani a Brafianu-kormányt. Állítólag Mária királynő és Stirbey herceg máris állást foglaltak Maniu mellett. Jorga ki­jelentette, hogy a rezsim megváltoztatása nemcsak szükséges, hanem elkerülhetet­len is. A rasaán nin esküje Belgrád, május 7. A Politika jelenti, hogy a parasztpárt szónokainak beszédei után ha­tározati javaslatot terjesztettek elő, amely szerint a gyűlés magát nemezetgyüléssé prokla- málja és elfogadja a pártkongresszus összes határo­zatait.. A pópák ezután fölemelték a kezükben tartott keresztet, a megjelentek három ujjú­kat az éere emelve, kórusban mondották el a következő eskü szavait: Esküszünk az Is­tenre. ho^v nem hagyjuk abba a harcot, horv eltávolítjuk ezt a kormányt, amely a haldokló MkéBEIgfiKk tett ukáz alapján neveztetett ki, ezt a kor­mányt, amely a régenstanács segítségével Jonel Bratianu halála után is mint pestis maradt meg az ország testén. Esküszünk, hogy továbbra is folytatjuk a harcot, min­den eszközzel, az összes városokban és falvakban fáradhatatlanul és nem tekintve az áldozatokra. Esküszünk, hogy templo­mainkban imádkozni fogunk Istenhez, hogy adjon erőt a törvénytelen kormány elleni harcban való kitartáshoz. Isten bün­tesse meg mindazokat, akik Romániát pusztulásba akarják dönteni. Uj, szabad Romániát akarunk teremteni, amelyben minden ember számára az igazság uralkodik. itltndcnltl tudja, hogy Ungár sorsjegyei szerencsések! A íöhuzásoU május »S-ig tartanai — Pót- és vé'elscts- ■egyet csakis UNGAR bankháznál, Bralislava, Ventur-u Ü0. vásároljon, illetve rendel en. Nírnlen iMlatiatbiai kif@rSeefi a háború Japán és Kína késétt A csinanful véres ^@raa!»iai — A .faszán csapatéit útban vannak Santuiss^a London, május 7. A Daily Chronicle je­lentése szerint Japán és Kína között a hely­zet annyira kiélesedett, hogy minden pilla­natban várni lehet Japán hadüzenetét. A ja­pán kormány elhatározta, hogy nagy had­erőt küld Kínába. Csangszolin kormánya, amely eddig Japánra támaszkodott, csatlako­zott a nemzeti kormány tiltakozásához a ja­pán kormány santungi eljárása miatt. Peking, május 7. A Csinanfu-katasztrófa miatti izgalom egész Kina lakosságát átha­totta. A külföldi diplomaták az események horderejét kissé alábecsülik. A diplomaták­nak az a reménye, hogy Japán nagy katonai intervenciója a kinai szabadságmozgalmat megfékezi, jogosultján. ügy a kínaiak, mint a japánok borzalmas eseményeket jelente­nek Csinanfu ból. A kínaiak azt állítják, hogy a japán ka­tonák a kinai külügyi biztost és vezérkarát valósággal darabokra kaszabolták. A japá­nok viszont azzal vádolják a nemzeti hadse­reg katonáit, hogy japán asszonyokat meg­gyaláztak és meggyilkoltak. Azt is állítják, hogy Csangkaisek, miközben delegátusokat küldött a japánokhoz, egyúttal kiadta a pa­rancsot a támadásra, a japán békedelegátu­sokat pedig bántalmazták. Az Asahi japán lap tudósitója Csinanfn- ból borzasztó részleteket jelent a japán la­kosságon elkövetett kínzásokról. Meztelenre . vetkeztetett asszonyokat hurcoltak végig az i utcákon, mielőtt megkinozták és meggyilkol-' ták volna őket. Csinanfuban a harcok ebben a pillanat- j bán szünetelnek. A japán és kinai hatóságok j ugyanis ideiglenes megegyezést kötöttek, amely szerint a kinai hatóságok nem léphet­nek be a japán védelmi zónába és a köréje vont tizkilométeres övbe. A megegyezés fentartásában azonban senki sem hisz és le­hetséges, hogy a vérengzés minden pillanat­ban kiujul. Saníung tartomány kikötőjébe, Csing- tauba állandóan érkeznek japán csapatszállí­tó hajók és egy amerikai tengeralatti naszád­raj is befutott. A déli nacionalista kormány külügy­minisztere Tanaka japán miniszterelnökhöz rendkívül éleshangu tiltakozó jegyzéket in­tézett. Amig Japán Sanghai kitkötöjében hadi­hajókat összpontosít és Koreából és Port Ar­túrból csapatmegorősitéseket indit útnak, Sanghai kinai lakossága hétfőn hatalmas til­takozó gyűlést rendezett a kinai külpolitikai biztosnak Csinanfuban japán katonák által való meggyilkolása miatt. A munkásság egy­napos sztrájkot tart. A csinanfui összeütközés alkalmával 43 japán katona elesett. A japán lakosság köré­ben véghezvitt mészárlásnak 300-nál több ál­dozata van. A japánok az eseményekért a hunani csapatokat teszik felelőssé, amelyek kommunista elvekkel vannak inficiálva. A hadüzenet szinte elkerülhetetlennek látszik, mert Japán továbbra is meg akarja szállni Csinanfut, míg Kina azon az állás­ponton van, hogy ez a város nem tartozik a koncesszióg szerződések körébe, tehát a ja­pán csapatok által való megszállása abuzus és megsértése Kina felségjogának. London, május 7. A japán kormány va­sárnap este elhatározta, hogy az egész Shan- iung-vonalat japn katonai kormányzás alá helyezi, Japán gyllogos ezredeket küldöttek. Csingtanban. hogy az egész vasútvonalat hely­őrségekkel szálljak meg. A tiencsini helyőr­ség megerősítésére kétezer főnyi csapatot küldAek. A tengerészeti minisztérium Kure kikötő­jéből nyolc torpedóvadászt rendelt a Jangcse folyóra. Hét más torpedóvadászható Svatauba és Kantonba indult, míg négy további Shang- hahba. Ugaki tábornokot, a volt hadügyminisz­tert nevezték ki a Shantungba küldött csapa­tok vezérének. Shantungban jelenleg három­ezer főnyi japán katonaság van. Mobile sarki léghajója, azlíalia, ^ 15 órai ut után megérkezett a Spitzhergákra Ezer kilométert tett meg hatvan kilométeres átlagsebességgel — Heves hóviharban a Medve-szigetek í&loit — London, május 7. A Jeges-tenger ked­vezőtlen időjárási viszonyai etilénére Nohile sarki léghajója, az Italia szombaton este iél- kilenc órakor startolt az ayktikus repülés harmadik szakaszára. Tudvalevő, hogy No- bile a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka indult el a poraerániai Stolpból, ahol a ked­vezőtlen időjárási viszonyok miatt csaknem háromheti veszteglésre kényszerült és har­minc óra öt perc alatt pénteken délelőtt háromnegyed tiz órakor megérkezett a vadsöi léghajótérre, Norvégia legészakibb pontjára. A Vadsö és Spitzbergák közötti ut egészében a Jeges-tenger fölött vitt el és légvonalban ezer kilométer hosszúságú. Ezt az ezer kilométert az Itália 15 óra alatt győzte le, vagyis hatvan kilométeres átlag- sebességgel haladt, ami a léghajózás terén figyelemreméltó teljesítmény, különösen, ha tekintetbe vesszük a kedvezőtlen időjárási viszonyokat. ' Az Italia az nt első felében heves hó- viharzásban haladt és a Medve-szigetekig olyan ellenszéllel kellett megküzdenie, amelynek másodpercenkinti sebessége meg­haladta a 15 métert. Az Italia az összes ne­hézségeket könnyedén legyőzte. A Medve­szigetektől a Spitzbergákig az ut már ked­vezőbb körülmények között ment végbe, csak a sürü havazás gátolta a kilátást. A hő­mérséklet a fagypont alatt négy fok volt. Az Italia a Spitzbergák déli csúcsát vasárnap reggel hat órakoT érte el, délelőtt tiz éráikor átrepült a nagy jégfjord felett és délelőtt 11 óra 45 perckor megérkezett Kingsbayba, a Spitzbergák kikötővároskájába, amely a sarki expedíciónak bázisa lesz. Az erős szól következtében a léghajót nem lehetett azon­nal bevinni a csarnokba, hanem horgonyáll­ványon kellett megerősíteni és csak vasár­nap este nyolc órakor sikerült az Italia és a Citta di Milano matrózainak egyesült erő­feszítésével bevontatni az Itáliát a hangárba, aM má m Az Italia eddig három szakaszban tette meg útját. Az első szakasz a legkedvezőtle­nebb körülmények között ment végbe Milá­nó és Stolp között. Ez a szakasz kétezer kilo­méter hosszú. Stolptól Vadsö-ig légvonalban ezer kilométer a távolság, miután azonban az Italia a Keleti tenger felett sokat kóvály­gott, ezt a részt csak 30 óra alatt tudta meg­tenni. Az ut harmadik szakasza Vadsö és Kingsbay között szintén ezer kilométernyi hosszúságú, ezt az Italia feleannyi idő alatt tette meg, vagyis beigazolódott az a léghajó­zási tény, amelyet egyik múlt híradásunkban is felemlítettünk, hogy a Jeges tenger felett az időjárási viszonyok bizonyos tekintetben kedvezőbbek, mint a szárazföld felett. Az Italia idáig összesen 4000 kilométeres légi utat győzött le és most hátra van a tulajdon­képpeni cél, a Spitzbergáktól az Északi sarkig terjedő szakasz az ismeretlen sarki területek felett, amely 1500 kilométer hosz- szuságu. Nohile tábornok Kingsbaybó! szikratáv­író utján közölte az olasz földrajzi társaság­gal, hogy Vadsö-től a Spitzbergákig nagy vi­har van, de minden zavar nélkül tette meg útját. Egy bolgár hazafias egyesület bombamerényletet Scöyeteft el a kereskedelmi bank ellen Szófia, május 7. A sjwwnlbatfrál vajsáutaapra virradó éjszaik atórora óraikor borzalmas expőoaát rátsta meg a bodgár be(r!e*skedicAmi bank épiilatót. A bampallota frontja erősem niegitázk ódáit. A kör nyerő házaikbain., külömöisleta. a román körvetsóg épületéiben, az ablaküvegek betörtek. A vizsgáltait mag áKLa.pitcítifca, hogy a megénytők a barik bejáülatálban pokolgépet helyeztek el. A merényleteit egy bal gár hazafias egyesület követte el, bogy tiíteakozzélk a barik elnökiéoneik, G ubidiefizlkcmlk eljáirlána ellen aM jeílonítékteílseBi összeget axloitt a földnetngéstől sujttoftt területed lakosságának fölseg'dyezáséila. J merénylői elrettentő példáit akaitt szoijgálfcatbíi al bólgár kapitalistáknak, hogy kötedelsislégüket a föld rengés szenencsétlíetoriivell szefmíben megjfeflielö módon teljesítsék,, Seipel kancellár Kun Béla Pécsi szerepéről Bécsi, május 7. Seipel dr. osztrák kancellár interjút adott Kun Béla, bécsi szerepléséről. „Ha Kun Béla azért jött, hogy Becsből szomszéd ál- lajpjjlk «ii|n io^pdaiffii meg. ez még súlyosabb és kártékonyabb támadói Ausztria ellen, mintha csupán Ausztriában akar volna kommunista agitációt kifejteni, — mondü a kancellár. — Nem fogjuk tűrni, hogy az a lát szat gyökeresedjék meg, mintha Ausztria föld alatti forradalmi munkának lehetne centruma éi minden ilyen kísérlettel szemben az összes ren delkezésünkre álló törvényes eszközökkel, ;i lég erélyesebben fogunk eljárni". xx A Kis Pythagoras megható történetét kies; avek ég nagyok örömmel olvassák,

Next

/
Thumbnails
Contents