Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-27 / 122. (1749.) szám
^MGnA\&G$^-HTTKL2Í? ÍS9 ímájiw 27, vasárnap. Fogházbüntetésre Ítélték az ógyallai járásbirót és hat vádlott-társát, akiket államellenes izgatással vádolt az ügyészség * Több tanú elkeseredetten hangoztatta, hogy a nyomozás során fenyegetések és erőszakoskodások hatása alatt tett terhelő vallomást — A koronatanút azzal vádolták meg a tanuk, hogy hamis vallomás tételére bujtotta fel őket Nyitra, május 26. (Saját tudósítónktól.) A P. M. H. olvasói behatóan ismerik azt a nagy szenzációt keltett izgatási bünpört, amelyben az államügyészség Sült József dr. ógyallai já- rásbiró, Borbátk Károly bírósági tisztviselő, Reviczky Gyula irodakezelő, Borek András bírósági gyakornok, Matuska János dijnok, Borek Béla tanító és Kádok Baltazár vagyonos ógyallai gazda ellen emelt izgatás címén vádat. A szenzációs izgatási bünpőr előzményei a következők: Sült József dr. járásbirő és társai vadászatról hazatérőben este felé betéjrtek az ó- gyalla közelében levő vágpusztai korcsmába, ahol sörözni kezdtek. Sörözés közben megbe- szólgették a napi eseményeket, majd mintegy háromnegyed óra múlva felkerekedtek és haza indultak. Akkor még egyikük sem sejtette, hogy a kirándulásnak mennyi kellemetlenség és zaklatás lesz a következménye. Csak néhány nap múlva értesültek arról, hogy a társaság valamennyi tagja ellen bűnvádi eljárás indult meg izgatás címén és állásukból is felfüggesztették őket. Legcsodálatosabbnak tűnt fel az egész dologban, hogy a nyomozás megindulása után nyomban tanuk akadtak, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a társaság tagjai ellen. Egybehangzóan azt vallották a csendőrök előtt, hogy a kérdéses alkalommal valamennyien jelen voltak a vágpusztai korcsmában és hallották az ógyallai járás- biró izgató beszédét s tanúi voltak, amikor a társaság Rotherrnere akciójáról beszélve, éltette Magyarországot és a magyar királyt. Később szenzációs fordulat következett be. A tanuk a vizsgálóbíró előtt visszavonták terhelő vallomásukat és kijelentették, hogy semmit sem tudnak az állítólagos izgatásról, csupán azért tettek terhelő vallomást, mert erre a vágpusztai korcsmá- ros ígérgetésekkel és fenyegetésekkel bírta rá őket. A korcsmáros azzal fenyegette meg a tanukat, hogyha nem tesznek terhelő vallomást, akkor lecsukatja őket, ellenkező esetben azonban ötven korona tanudijat utal ki nekik. A tanuk kijelentették, hogy a csendőrök előtt azért is vallottak terhelőén, mert félrevezet-, ték őket. A csendőrök ugyanis a kihallgatás alkalmával azt mondták, hogy nyugodtan mondhatnak bármit, mert a terheltek már beismerő vallomást tettek. A csendőrségen történt kihallgatások alkalmával az előírások dacára, sem a falusi bíró, sem más hatósági személy nem volt jelen. Annakidején részletesen ismertettük a bünpör első főtárgyalását. A vádlottak egyöntetű vallomásukban kijelentették, hogy a vád minden komoly alapot nélkülöz, minden szava fantázia szüleménye és az elsőrendű.vádlottal ellenséges viszonyban álló Barták Metód korcsmáros bosz- szumüve. A vád koronatanúja vallomását mindenben fentartotta. Elismerte, hogy több esetben volt pervesztes ügye Sült járásbirő előtt, tagadta azonban, hogy a perveszteségek miatt gyűlölné a bírót. Barták felesége beismerte, hogy hamis vallomást tett a vádlottak ellen, de erre rabiátus természetű férje, aki halálos ellensége a járásbirónak, revolverrel kény- szeritette. Azzal is megfenyegette az asszonyt, hogy elveszti korcsmaengedélyét, ha nem tesz terhelő vallomást. A csendőrök is tettek előtte ilyen célzást. Kényszer hatása alatt tette tehát terhelő vallomását annál is inkább, mert biztosították, hogy nem kell esküt tennie. Mikor megtudta, hogy a birőság eskü alatt hallgatja ki, magába szállt és megmondta az igazat. Egyébként nem is hallhatta, miről beszéltek a korcsmában, mert a társaság megérkezése után rövidesen elhagyta a helyiséget. Mindössze annyit tud, hogy a társaságban lévő magyarországi tisztviselő Rotherrnere lordról kezdett beszélni, mire a járásbirő azonnal leintette az illetőt: — Nem azért jöttünk ide, hogy politizáljunk és olyan kérdéseket tárgyaljunk, amelyek nem tartoznak reánk, — mondotta ekkor Sült dr. járásbirő. Zsigó András és Ruzsik János ógyallai legények mindenben megerősítették Bartákné vallomását A korcsmáros őket is különféle fenyegetésekkel birta rá a hamis vallomás megtételére. Ruzsik hangoztatta, hogy Barták halálos ellensége volt a járásbirónak és öklét rázva, többször így fenyegetőzött: — Ez az ember nem fog többé ítéletet hozni 0g£ftMfx) Tapolcsányi Károly vallomása szerint Barták gyűlölettől izzó hangon jelentette ki: nagyon örül, hogy Sült végre betévedt a korcsmájába, mert igy módjában lesz leszámolni vele.. Az első tárgyalás alkalmával a birőság elhatározta, hogy a nyomozást lefolytató csendőröket is la fogják hallgatni. így került az ominózus izgatási bünpör pénteken uj tárgyalásra a nyitrai törvényszék Mészáros István tanácsa elé. A vádat Volsicky Jaroszlav vezető ügyész képviselte, a védelmet Hajdú Gyula dr. ügyvéd látta el. Az elnök ismertette a vádat, amely szerint a vádlottak izgatást követtek el a csehszlovák állam ellen, éljenezték Magyarországot és a magyar királyt, kinek egészségére koccintottak, majd a Rothermere-akcióró! beszélgetve, Sült járásbirő nagy beszédet mondott és a következőket jelentette ki: — Ha állásomba is kerülne, ki kell mondanom azt, ami a szivemen fekszik. A szlovákok és a magvarok egy és ugyanazon vér voltak és ma is azok. A cseheknek és huszitáknak szolgálni nem fogok, legyenek mind átkozottak! A vádirat szerint a társaság többi tagjai helyeselték Sült szavait, összecsörrentek a — A 'Prágai Magyar H/idap munlkaftiársíátől —t Páráé, május vége. A nap sugarai már rézsűi etsfteik az Aveoiue des Cbamps Elyséeis-u, amikor a német választások utáni napon este nyolc óra tájt egy fiatal párisi újságíróval sétáltam a pompás útvonalon és ibemmésze'teseai a birodalmi választások eredményéről beszélgettünk. F-entr51, az Étoile Dáadal- i/vétől le, a Concorde obeliszkjiéag, a zsenge tavaszi zöldiben álló platánok alatt, az ötven méter széles járdán gondtalan tömeg hullámzott beleié a városba; ruhák és illatok, vágyak és jókedvek, francia nők és idegen férfiak, oly boldogan és megelégedetten, mintha az Ur sohasem találta volna ki a szenvedést. Kísérőm azok közé a franciák közé tartozott, akik bátran és természetesen tudnak leszállni az értelem mélységeibe, mint a gyöngyhalászok a tenger fenekére, meztelenül és fürgén, nehéz bnvárölitözet nélkül, amit megvetnek — és mégis ők azok, akik a mélyből a gyöngyöket fölhozzák. Egy-egy ilyen óra egynegy ilyen emberrel, tavaszi párisi alkonyaiban a Ghaimps- Elyséem, — soha más, miint ez, nem nyuijt jobban bepillantást a francia lélekbe, amely nagy és szép, minden kétely ellenére. — Most odaát a megbéküilés nagy komédiáját fogják játszani, — jegyezte meg mosolyogva kísérőm, miközben a német baloldal győzelmének esélyeit latolgattuk. — Természetes, a nacionalisták megbuktak, a harag elpárolgott, a Hohenzollem- saag elillant, mint a kámfor, a népek testvériségéit hándeitő baloldal diadalmaskodott, vájjon mi más magyarázható ebből, mint hogy Németország komolyan a rend és a béke csatlósává szegődött? fis ha odaszegőd'ötft, minek a preseziók és a háborús idők maradványai? Elsősorban minek a rajnai megszállás a békeszándékot manifesztáló birodalommal szemben? Másodsorban, hogy lehet rákényszeríteni a Dawes-tfervezet fölösleges gazdasági nyűgöt erre a jóindulatú Németországra? A* aj birodalmi gyűlés tehát a világ lómmá ölő# a rajnai megszállás megszüntetését éa a DaweB-tervezet revízióját fogja követelni megnőtt nyom&tékfcai a főérve önönntógámak a demonstrálása les®. örüljön ennek Franciaország ? Az eljövendő niémiet kormány elegendő érvvel fog rendelkezni Genfiben, hogy elérje azt, amit barcöasabb elődje kívánt lés nem tudott elérni. Elveszi Franoiaorsaág kézéiből a győzelem utolsó zálogát Is, amennyiben békés arcot mutat, — de *ki gmramtáífhiatra néklinlk, hölgy a Bállolgolk átadása után az eljövendő váteztólsdÍDo© nem a naiciiostöllisUa elemiek kerülnek ismét előtérbe — méhész jelsZavaiiknialk teljes appará- tapáívaM ; poharak s ekkor éltették Magyarországot és a magyar királyt. A vádlottak megismételték a múlt tárgyaláson tett vallomásukat. Barták fentartotta terhelő vallomását a vádlottakkal való szembesítés után is. A mentőtanuk ismét a vádlottak javára vallottak, Fiala József és Valasek Lajos csendőrök tagadták, hogy a vallatás során félrevezették volna a tanukat, mintha a terheltek már beismerték volna a bűncselekményt. Fiala csendőr egy magyar levelet helyez a bíróság asztalára, amelyet Bartákné sajátkezüleg irt és amelyben pontosan ismerteti mindazt, amit Sült a kérdéses alkalommal elmondott. Bartákné beismerte a levél megírását, de kijelenti, hogy a csendőr kívánságára irta le magyarul szlöváknyelvü vallomását. Arra nem gondolt, hogy a csendőr később úgy állitja be a dolgot, mintha a levelet saját iniciativájából irta volna. Georgievics István banktisztviselő szintén mentő vallomást tett. Hallotta a magyarországi fiatalember felszólalását és hallotta azt is, amikor Sült birő leintette őt. A társaság tagjai a fizetésrendezésről, a családi pótlék kiutalásáról és hasonló politikamentes dolgokról vitatkoztak. Barták korcsmáros tagadja, hogy GeorÍKt óvja meg akkor Frautíaorezágot ? — A nőméit közi társa sági politikáinak két kürtje van. Az egytik édes hangokat csal elő, a másik rohamra bézitat. Egyazon nagy teutón 'tüdő Ifuj hol az egyikbe, hol a másikba, aszerint, hogy melyükre Van szüksége. A birodalmi gyűlésen hol nacionalista 'többség van,. hol pacifista s e szabályos váltakozás az okos felsőbb törvényszerűség (legyében, történik. Egyszer azt mondják: nézzétek, a birodialcim pacifista, ártatlan, bocs ássatok meg neki. Másszor meg: vigyázzatok, a teutón rém kísérti ntég, le fog gyúrná tiltekét, ha nőm elégetitek ki jogos éltvágyát. Emlékezetes még a demokraJta Wtirth baloldali kormánya 1920-ban. Soha német kormány nem törekedett jobban a vereaillesi szerződés revíziójára, mint ez a baloldali. A® ijesztgietéa rendszerének periódusa, motelt vétetletniül lejárt, mert Franci aotrszAg erőt és dlilemtólMst mutat ott Poáincairiévail a Irank- déhacle után, tehát ismét a hize(lg|és botttmá- nyámaik kiéli jönnie. — Néhány adat. A német szociáldemokrata párt a rajnai megszállás mieg szüntetésének legnagyobb követelője, éppen Locamo jegyében, ő ki- rvámjá leginkább a Dáiwiee-tenvezet kapíltaliszbikius terhiének csökkentését, ezt Viszont a nyomorgó német munkásság nevében, ő követeli a lengyel korridor megszüntetését, mart gazdasági csapásnak tartja, s Végezetül: ő a® osztrák csatlakozás leglelkesebb híve. Baloldal, vagy jobboldal, egyne- megy, Németország Változatlan marad,. „A császárság köztársasági elnöke* iLeléakeZtünk a Rond-ÍPoint mögé, ahonnan a nyüzsgő gyerekhad eltűnt már a a székek némán bámulták a félhomályban az úttest suhogó autó- ólét é(L — DosztojevSZki mondja valahol (s UbomaB Maian is idézi ezt a mondáshogy Németország az a birodalom, amely mindig és minden ellen, tiltakozik. Protestál a nem véletlen, hogy északi része a világ legprotestánsaWb állama. Tiltakozott Róma ellem, a reniaissanoe ©Bon, a katolicizmus ellen, XV. Lajos ellem, Naipolloota ettem, a huszadik század demokráciája elitem a politikája most sem egyéb, mint nagy, ele- mteautáirtis tiltakozás Európa uj rendje e.üe<n. S ez a prof estáöió nem csak a külfölddel való Viszonyban mutatkozik, hanem a belföldön is, ahol ■a meglévő dolgokat sohasem respektálják. Ha baloldali kormány van, a tömegek tiltakoznak el11 gievics a korcsmájában lett volna, ezt azonban két másik tanú megerősítette. A bíróság hosszas tanácskozás után úgy határozott, hogy csak a csendőröket, Bar- tákot és Georgievicset esketi meg, inig a többi tana megesketését mellőzi. A határozat ellen a védő semmiségi panasszal élt. A bizonyítási eljárás befejezésével Volsicky üpvész mondotta el vádbeszédót. A vádat teljes terjedelmében fentartja és mivel bizonyítva látja, a vádlottak elitélését kéri. A védő szépen felépített beszédében a vád tarthatatlanságát igyekezett kimutatni. Utalt a tanuk vallomására, hogy Sült biró volt az, aki a politikai mederbe terelődött beszédnek véget vetett. A koronatanú elenséges viszonyban volt a vádlottal, amit a tanuk vallomása bizonyít A Bartákné által irt levélben a Sült bírónak im- putáit kijelentések között ez a mondat is szerepel: „Petőfi, a nagy magyar költő koszorút helyezett elhunyt felesége sirhantjára ...“ Petőfi fiatalkorában halt el a csatatéren és felesége még két évtizedig élt. Minden intelligens ember tudja ezt és nem lehet feltételezni, hogy Sült dr. ilyen kijelentéssel tette volna magát nevetségessé. Már ebből az egyetlen tényből is megállapítható, hogy a vádlottak összeesküvés áldozatai. Beszéde továbi során utalt a nyomozás szabálytalanságaira, majd kérte a vádlottak felmentését. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amelyben valamennyi vádlottat bűnösnek talált és mindnyájukat szabadságvesztésro Ítéli. Sült dr. járásbirót egyhavi fogházbüntetéssel, a többi vádlottakat nyolc-nyolc napi elzárással sújtotta, a büntetés végrehajtását pedig nem függesztette fel. Sült és Kadek vádlottakra vonatkozólag a birőság kimondotta a bűnvádi eljárás költségeinek behajthatását. Az Ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlottak és a védő azonban felebbezést jelentettek be és igy a nagy port felvert izgatási bűnügy a pozsonyi táblát is foglalkoztatni fogja. lene a választásokon, ha a jobboldal Kerül uralomra, a legközelebbi szabad néptoaltápózait föltétlenül a másik véglet mellett dönt. Töprengő nép a német, állandóan kísérletezik s még azt sem bánja, ha kísérletei tönkreteszik. Most is egy másik szélsőséget helyezett az előbbi helyébe — de változtat ez a helyzeten? Aligha. — KI lehet az eljövendő kancellár ? Ottó Braunt emlegetik, a szocialistát. Nos, ez a „pacifista" Ottó Braun Hindenforang bizalmi embere e egyike a birodalom legienoír* gikusabb személyiségeinek. S a germán energiáit, bármily formában jelenik meg, ml franciák minidig gyanúsnak találjuk. Vagy Wlrth? Lehet, hogy belpolltikalilag miérsékeltebb embernek számit, de egyszer volt már egy kormánya, amely talán a legtovább ment a versaíllesi szerződés szabotálásábam. Paradox játéka a sorsnak, hogy ml franciák egyedüli Stresemaunban bir zunk meg ugy-abogy, pedig ez a Stresiemann any- nyira jobboldali a hazájában, hogy megmaradása szinte kétséges az eljövendő baloldali többségű kormányban. Szó, ami szó, mi félünk a német szocialistáiktól, annál is inkább, miért Párás uj parlamentje véletlenül éppen jobboldali többségű s a berlini baloldali miniszterek nemzeti elíoigirlísá- gukon kívül osztáilyelíognlteágukat is föl fag1- ják vonultatni, ha ellentétbe kerülünk egymással. Mindhiába, ez a két nemzet nem tud találkozni: ha egyszer nálunk van baloldali többség, Németországban bizonyéira jobboldali lesz, 6 ha azután mi jutunk el a jobboldal uralmához, biztosan számíthatunk arra, hogy szomszédunk válaszképpen a balpártokra szavaz. — Azt kérdi, örömet okoz-e ■ nekünk a niémef köztársaság szemmiellátható megerősödése? ó, ez a megerősöd'és! Egy szokásos francia Kifejezést mondok el, hogy lássa, miként gondolkodunk a német köztársaságról. A berlini köztársaság elnökét hivaitailotean — a Tompa honosította meg ezt a szokást — „pré- sidomt de l‘emp4re“-nek, a „császárság köztársasági elnökének" nevezzük. Paradox, de jellemző elnevezés, egy kis gúny, neheztelés és óvatosság van benne, de lehetne Bin- deníbuTgot, ezt a mithológikus fé! császárt, másképp nevezni, xnlnt a császárság elnökének? Alémet sikerek Parisban A Concorde-on kigyult a sok ezer villanykörte s az autók is mintád ide-oda cikázó l'nyes szemekké váltak, amikor kísérőimnél a Hotel C.•••illőn, palotája el:é érkeztünk. A langyos este békulóke- nyebbté és nemesen franciábbá tette a pártol ujA íraneiák szemében újjáéled Madame de Stael romantikus Németországa Beszélgetés a párisi Avenue des Champs-Elysées-n a német választások eredményéről és a német-Srtmcia közeledésről — A baloldal győzelme a birodalomban csak módszefr- váitozást jeleni Franciaországgal szemben — Ás energikus Ottó Braun és a diszkredi- tált Wirth — Hindenburg „président de Vempire* — A német kultúra párisi térhódítása — A szeiíemi és a politikai kapcsolatok divergenciája a két ország kozott —