Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-27 / 122. (1749.) szám

^MGnA\&G$^-HTTKL2Í? ÍS9 ímájiw 27, vasárnap. Fogházbüntetésre Ítélték az ógyallai járásbirót és hat vádlott-társát, akiket államellenes izgatással vádolt az ügyészség * Több tanú elkeseredetten hangoztatta, hogy a nyomozás során fenyegetések és erő­szakoskodások hatása alatt tett terhelő vallomást — A koronatanút azzal vádolták meg a tanuk, hogy hamis vallomás tételére bujtotta fel őket Nyitra, május 26. (Saját tudósítónktól.) A P. M. H. olvasói behatóan ismerik azt a nagy szenzációt keltett izgatási bünpört, amelyben az államügyészség Sült József dr. ógyallai já- rásbiró, Borbátk Károly bírósági tisztviselő, Reviczky Gyula irodakezelő, Borek András bírósági gyakornok, Matuska János dijnok, Borek Béla tanító és Kádok Baltazár vagyo­nos ógyallai gazda ellen emelt izgatás címén vádat. A szenzációs izgatási bünpőr előzményei a következők: Sült József dr. járásbirő és társai vadá­szatról hazatérőben este felé betéjrtek az ó- gyalla közelében levő vágpusztai korcsmába, ahol sörözni kezdtek. Sörözés közben megbe- szólgették a napi eseményeket, majd mintegy háromnegyed óra múlva felkerekedtek és ha­za indultak. Akkor még egyikük sem sejtette, hogy a kirándulás­nak mennyi kellemetlenség és zaklatás lesz a következménye. Csak néhány nap múlva értesültek arról, hogy a társaság valamennyi tagja ellen bűnvádi el­járás indult meg izgatás címén és állásukból is felfüggesztették őket. Legcsodálatosabbnak tűnt fel az egész dologban, hogy a nyomozás megindulása után nyomban tanuk akadtak, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a tár­saság tagjai ellen. Egybehangzóan azt vallot­ták a csendőrök előtt, hogy a kérdéses alka­lommal valamennyien jelen voltak a vágpusz­tai korcsmában és hallották az ógyallai járás- biró izgató beszédét s tanúi voltak, amikor a társaság Rotherrnere akciójáról beszélve, él­tette Magyarországot és a magyar királyt. Ké­sőbb szenzációs fordulat következett be. A tanuk a vizsgálóbíró előtt visszavonták terhelő vallomásukat és kijelentették, hogy semmit sem tudnak az állítólagos izgatásról, csupán azért tettek terhelő val­lomást, mert erre a vágpusztai korcsmá- ros ígérgetésekkel és fenyegetésekkel bír­ta rá őket. A korcsmáros azzal fenyegette meg a tanu­kat, hogyha nem tesznek terhelő vallomást, akkor lecsukatja őket, ellenkező esetben azonban ötven korona tanudijat utal ki nekik. A tanuk kijelentették, hogy a csendőrök előtt azért is vallottak terhelőén, mert félrevezet-, ték őket. A csendőrök ugyanis a kihallgatás alkalmával azt mondták, hogy nyugodtan mondhatnak bármit, mert a terheltek már be­ismerő vallomást tettek. A csendőrségen tör­tént kihallgatások alkalmával az előírások dacára, sem a falusi bíró, sem más hatósági személy nem volt jelen. Annakidején részletesen ismertettük a bünpör első főtárgyalását. A vádlottak egyöntetű vallomásukban kijelentették, hogy a vád minden komoly alapot nélkülöz, minden szava fantázia szüleménye és az elsőrendű.vádlottal ellenséges viszony­ban álló Barták Metód korcsmáros bosz- szumüve. A vád koronatanúja vallomását mindenben fentartotta. Elismerte, hogy több esetben volt pervesztes ügye Sült járásbirő előtt, tagadta azonban, hogy a perveszteségek miatt gyű­lölné a bírót. Barták felesége beismerte, hogy hamis vallomást tett a vádlottak ellen, de erre rabiátus természetű férje, aki halálos el­lensége a járásbirónak, revolverrel kény- szeritette. Azzal is megfenyegette az asszonyt, hogy el­veszti korcsmaengedélyét, ha nem tesz ter­helő vallomást. A csendőrök is tettek előtte ilyen célzást. Kényszer hatása alatt tette tehát terhelő vallomását annál is inkább, mert biz­tosították, hogy nem kell esküt tennie. Mikor megtudta, hogy a birőság eskü alatt hallgatja ki, magába szállt és megmondta az igazat. Egyébként nem is hallhatta, miről beszéltek a korcsmában, mert a társaság megérkezése után rövidesen elhagyta a helyiséget. Mind­össze annyit tud, hogy a társaságban lévő ma­gyarországi tisztviselő Rotherrnere lordról kezdett beszélni, mire a járásbirő azonnal le­intette az illetőt: — Nem azért jöttünk ide, hogy politizál­junk és olyan kérdéseket tárgyaljunk, ame­lyek nem tartoznak reánk, — mondotta ekkor Sült dr. járásbirő. Zsigó András és Ruzsik János ógyallai le­gények mindenben megerősítették Bartákné vallomását A korcsmáros őket is különféle fenyegetésekkel birta rá a hamis vallomás megtételére. Ruzsik hangoztatta, hogy Barták halálos ellensége volt a járásbirónak és öklét rázva, többször így fenyegetőzött: — Ez az ember nem fog többé ítéletet hozni 0g£ftMfx) Tapolcsányi Károly vallomása szerint Barták gyűlölettől izzó hangon jelentette ki: nagyon örül, hogy Sült végre betévedt a korcsmájába, mert igy módjában lesz leszá­molni vele.. Az első tárgyalás alkalmával a birőság elhatározta, hogy a nyomozást lefolytató csendőröket is la fogják hallgatni. így került az ominózus izgatási bünpör pénteken uj tár­gyalásra a nyitrai törvényszék Mészáros Ist­ván tanácsa elé. A vádat Volsicky Jaroszlav vezető ügyész képviselte, a védelmet Hajdú Gyula dr. ügyvéd látta el. Az elnök ismertette a vádat, amely szerint a vád­lottak izgatást követtek el a csehszlovák állam ellen, éljenezték Magyarországot és a magyar királyt, kinek egészségére koc­cintottak, majd a Rothermere-akcióró! beszélgetve, Sült járásbirő nagy beszédet mondott és a következőket jelentette ki: — Ha állásomba is kerülne, ki kell mon­danom azt, ami a szivemen fekszik. A szlová­kok és a magvarok egy és ugyanazon vér vol­tak és ma is azok. A cseheknek és husziták­nak szolgálni nem fogok, legyenek mind át­kozottak! A vádirat szerint a társaság többi tagjai helyeselték Sült szavait, összecsörrentek a — A 'Prágai Magyar H/idap munlkaftiársíátől —t Páráé, május vége. A nap sugarai már rézsűi etsfteik az Aveoiue des Cbamps Elyséeis-u, amikor a német választá­sok utáni napon este nyolc óra tájt egy fiatal pá­risi újságíróval sétáltam a pompás útvonalon és ibemmésze'teseai a birodalmi választások eredmé­nyéről beszélgettünk. F-entr51, az Étoile Dáadal- i/vétől le, a Concorde obeliszkjiéag, a zsenge tava­szi zöldiben álló platánok alatt, az ötven méter szé­les járdán gondtalan tömeg hullámzott beleié a városba; ruhák és illatok, vágyak és jókedvek, francia nők és idegen férfiak, oly boldogan és megelégedetten, mintha az Ur sohasem találta volna ki a szenvedést. Kísérőm azok közé a fran­ciák közé tartozott, akik bátran és természetesen tudnak leszállni az értelem mélységeibe, mint a gyöngyhalászok a tenger fenekére, meztelenül és fürgén, nehéz bnvárölitözet nélkül, amit megvet­nek — és mégis ők azok, akik a mélyből a gyön­gyöket fölhozzák. Egy-egy ilyen óra egynegy ilyen emberrel, tavaszi párisi alkonyaiban a Ghaimps- Elyséem, — soha más, miint ez, nem nyuijt jobban bepillantást a francia lélekbe, amely nagy és szép, minden kétely ellenére. — Most odaát a megbéküilés nagy komédiáját fogják játszani, — jegyezte meg mosolyogva kísé­rőm, miközben a német baloldal győzelmének esé­lyeit latolgattuk. — Természetes, a nacionalisták megbuktak, a harag elpárolgott, a Hohenzollem- saag elillant, mint a kámfor, a népek testvériségéit hándeitő baloldal diadalmaskodott, vájjon mi más magyarázható ebből, mint hogy Németország ko­molyan a rend és a béke csatlósává szegődött? fis ha odaszegőd'ötft, minek a preseziók és a háborús idők maradványai? Elsősorban minek a rajnai megszállás a békeszándékot manifesztáló biroda­lommal szemben? Másodsorban, hogy lehet rá­kényszeríteni a Dawes-tfervezet fölösleges gazda­sági nyűgöt erre a jóindulatú Németországra? A* aj birodalmi gyűlés tehát a világ lómmá ölő# a rajnai megszállás megszüntetését éa a DaweB-tervezet revízióját fogja követelni meg­nőtt nyom&tékfcai a főérve önönntógámak a de­monstrálása les®. örüljön ennek Franciaország ? Az eljövendő niémiet kormány elegendő érvvel fog rendelkezni Genf­iben, hogy elérje azt, amit barcöasabb elődje kívánt lés nem tudott elérni. Elveszi Franoiaorsaág kézé­iből a győzelem utolsó zálogát Is, amennyiben bé­kés arcot mutat, — de *ki gmramtáífhiatra néklinlk, hölgy a Bállolgolk átadása után az eljövendő váteztólsdÍDo© nem a naiciiostöllisUa elemiek kerülnek ismét elő­térbe — méhész jelsZavaiiknialk teljes appará- tapáívaM ; poharak s ekkor éltették Magyarországot és a magyar királyt. A vádlottak megismételték a múlt tár­gyaláson tett vallomásukat. Barták fentartotta terhelő vallomását a vádlottakkal való szem­besítés után is. A mentőtanuk ismét a vádlot­tak javára vallottak, Fiala József és Valasek Lajos csendőrök tagadták, hogy a vallatás során félrevezették volna a tanukat, mintha a terheltek már beismerték volna a bűncse­lekményt. Fiala csendőr egy magyar levelet helyez a bíróság asztalára, amelyet Bartákné sajátkezüleg irt és amelyben pontosan ismer­teti mindazt, amit Sült a kérdéses alkalommal elmondott. Bartákné beismerte a levél meg­írását, de kijelenti, hogy a csendőr kívánsá­gára irta le magyarul szlöváknyelvü vallomá­sát. Arra nem gondolt, hogy a csendőr ké­sőbb úgy állitja be a dolgot, mintha a levelet saját iniciativájából irta volna. Georgievics István banktisztviselő szintén mentő vallomást tett. Hallotta a magyarorszá­gi fiatalember felszólalását és hallotta azt is, amikor Sült birő leintette őt. A társaság tag­jai a fizetésrendezésről, a családi pótlék ki­utalásáról és hasonló politikamentes dolgok­ról vitatkoztak. Barták korcsmáros tagadja, hogy Geor­ÍKt óvja meg akkor Frautíaorezágot ? — A nőméit közi társa sági politikáinak két kürtje van. Az egytik édes hangokat csal elő, a másik rohamra bézitat. Egyazon nagy teutón 'tüdő Ifuj hol az egyikbe, hol a másikba, aszerint, hogy melyükre Van szüksége. A birodalmi gyűlésen hol nacionalista 'többség van,. hol pacifista s e szabá­lyos váltakozás az okos felsőbb törvényszerűség (legyében, történik. Egyszer azt mondják: nézzétek, a birodialcim pacifista, ártatlan, bocs ássatok meg neki. Más­szor meg: vigyázzatok, a teutón rém kísérti ntég, le fog gyúrná tiltekét, ha nőm elégetitek ki jogos éltvágyát. Emlékezetes még a demokraJta Wtirth baloldali kormánya 1920-ban. Soha német kormány nem tö­rekedett jobban a vereaillesi szerződés revízió­jára, mint ez a baloldali. A® ijesztgietéa rendszerének periódusa, motelt vétetletniül lejárt, mert Franci aotrszAg erőt és dlilemtólMst mutat ott Poáincairiévail a Irank- déhacle után, tehát ismét a hize(lg|és botttmá- nyámaik kiéli jönnie. — Néhány adat. A német szociáldemokrata párt a rajnai megszállás mieg szüntetésének legna­gyobb követelője, éppen Locamo jegyében, ő ki- rvámjá leginkább a Dáiwiee-tenvezet kapíltaliszbikius terhiének csökkentését, ezt Viszont a nyomorgó né­met munkásság nevében, ő követeli a lengyel korridor megszüntetését, mart gazdasági csapás­nak tartja, s Végezetül: ő a® osztrák csatlakozás leglelkesebb híve. Baloldal, vagy jobboldal, egyne- megy, Németország Változatlan marad,. „A császárság köztársasági elnöke* iLeléakeZtünk a Rond-ÍPoint mögé, ahonnan a nyüzsgő gyerekhad eltűnt már a a székek némán bámulták a félhomályban az úttest suhogó autó- ólét é(L — DosztojevSZki mondja valahol (s UbomaB Maian is idézi ezt a mondáshogy Németország az a birodalom, amely mindig és minden ellen, til­takozik. Protestál a nem véletlen, hogy északi része a világ legprotestánsaWb állama. Tiltakozott Róma ellem, a reniaissanoe ©Bon, a katolicizmus ellen, XV. Lajos ellem, Naipolloota ettem, a huszadik század demokráciája elitem a politikája most sem egyéb, mint nagy, ele- mteautáirtis tiltakozás Európa uj rendje e.üe<n. S ez a prof estáöió nem csak a külfölddel való Vi­szonyban mutatkozik, hanem a belföldön is, ahol ■a meglévő dolgokat sohasem respektálják. Ha baloldali kormány van, a tömegek tiltakoznak el­11 gievics a korcsmájában lett volna, ezt azonban két másik tanú megerősítette. A bíróság hosszas tanácskozás után úgy határozott, hogy csak a csendőröket, Bar- tákot és Georgievicset esketi meg, inig a többi tana megesketését mellőzi. A hatá­rozat ellen a védő semmiségi panasszal élt. A bizonyítási eljárás befejezésével Vol­sicky üpvész mondotta el vádbeszédót. A vá­dat teljes terjedelmében fentartja és mivel bizonyítva látja, a vádlottak elitélését kéri. A védő szépen felépített beszédében a vád tarthatatlanságát igyekezett kimutatni. Utalt a tanuk vallomására, hogy Sült biró volt az, aki a politikai meder­be terelődött beszédnek véget vetett. A koronatanú elenséges viszonyban volt a vád­lottal, amit a tanuk vallomása bizonyít A Bartákné által irt levélben a Sült bírónak im- putáit kijelentések között ez a mondat is sze­repel: „Petőfi, a nagy magyar költő koszorút helyezett elhunyt felesége sirhantjára ...“ Petőfi fiatalkorában halt el a csatatéren és felesége még két évtizedig élt. Minden intel­ligens ember tudja ezt és nem lehet feltéte­lezni, hogy Sült dr. ilyen kijelentéssel tette volna magát nevetségessé. Már ebből az egyetlen tényből is megállapítható, hogy a vádlottak összeesküvés áldozatai. Beszéde továbi során utalt a nyomozás sza­bálytalanságaira, majd kérte a vádlottak fel­mentését. A bíróság rövid tanácskozás után kihir­dette az ítéletet, amelyben valamennyi vádlottat bűnösnek talált és mindnyáju­kat szabadságvesztésro Ítéli. Sült dr. já­rásbirót egyhavi fogházbüntetéssel, a többi vádlottakat nyolc-nyolc napi elzá­rással sújtotta, a büntetés végrehajtását pedig nem függesztette fel. Sült és Kadek vádlottakra vonatkozólag a bi­rőság kimondotta a bűnvádi eljárás költsé­geinek behajthatását. Az Ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlottak és a védő azon­ban felebbezést jelentettek be és igy a nagy port felvert izgatási bűnügy a pozsonyi táb­lát is foglalkoztatni fogja. lene a választásokon, ha a jobboldal Kerül ura­lomra, a legközelebbi szabad néptoaltápózait föltét­lenül a másik véglet mellett dönt. Töprengő nép a német, állandóan kísérletezik s még azt sem bánja, ha kísérletei tönkreteszik. Most is egy má­sik szélsőséget helyezett az előbbi helyébe — de változtat ez a helyzeten? Aligha. — KI lehet az eljövendő kancellár ? Ottó Braunt emlegetik, a szocialistát. Nos, ez a „pacifista" Ottó Braun Hindenforang bizalmi embere e egyike a birodalom legienoír* gikusabb személyiségeinek. S a germán energiáit, bármily formában jelenik meg, ml franciák minidig gyanúsnak találjuk. Vagy Wlrth? Lehet, hogy belpolltikalilag miérsékeltebb embernek számit, de egyszer volt már egy kor­mánya, amely talán a legtovább ment a versaíllesi szerződés szabotálásábam. Paradox játéka a sors­nak, hogy ml franciák egyedüli Stresemaunban bir zunk meg ugy-abogy, pedig ez a Stresiemann any- nyira jobboldali a hazájában, hogy megmaradása szinte kétséges az eljövendő baloldali többségű kormányban. Szó, ami szó, mi félünk a német szocialistáik­tól, annál is inkább, miért Párás uj parlamentje véletlenül éppen jobboldali többségű s a ber­lini baloldali miniszterek nemzeti elíoigirlísá- gukon kívül osztáilyelíognlteágukat is föl fag1- ják vonultatni, ha ellentétbe kerülünk egy­mással. Mindhiába, ez a két nemzet nem tud találkozni: ha egyszer nálunk van baloldali többség, Német­országban bizonyéira jobboldali lesz, 6 ha azután mi jutunk el a jobboldal uralmához, biztosan szá­míthatunk arra, hogy szomszédunk válaszképpen a balpártokra szavaz. — Azt kérdi, örömet okoz-e ■ nekünk a niémef köztársaság szemmiellátható megerősödése? ó, ez a megerősöd'és! Egy szokásos francia Kifejezést mondok el, hogy lássa, miként gondolkodunk a német köztársaságról. A berlini köztársaság elnökét hivaitailotean — a Tompa honosította meg ezt a szokást — „pré- sidomt de l‘emp4re“-nek, a „császárság köztár­sasági elnökének" nevezzük. Paradox, de jellemző elnevezés, egy kis gúny, ne­heztelés és óvatosság van benne, de lehetne Bin- deníbuTgot, ezt a mithológikus fé! császárt, másképp nevezni, xnlnt a császárság elnökének? Alémet sikerek Parisban A Concorde-on kigyult a sok ezer villanykörte s az autók is mintád ide-oda cikázó l'nyes sze­mekké váltak, amikor kísérőimnél a Hotel C.•••illőn, palotája el:é érkeztünk. A langyos este békulóke- nyebbté és nemesen franciábbá tette a pártol uj­A íraneiák szemében újjáéled Madame de Stael romantikus Németországa Beszélgetés a párisi Avenue des Champs-Elysées-n a német választások eredményéről és a német-Srtmcia közeledésről — A baloldal győzelme a birodalomban csak módszefr- váitozást jeleni Franciaországgal szemben — Ás energikus Ottó Braun és a diszkredi- tált Wirth — Hindenburg „président de Vempire* — A német kultúra párisi térhódítása — A szeiíemi és a politikai kapcsolatok divergenciája a két ország kozott —

Next

/
Thumbnails
Contents