Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-27 / 122. (1749.) szám
10 wagai-TVWAar-Hírl^ 1928 május 27, ruArnap. bíróság előtt az alibijét bizonyíthatják. Ezek az emberek természetesen a vizsgálóbíró előtt, sőt sokan itt a főtárgyalás alatt nem tudtak pontosam visszaemlékezni, azonban a legtöbb megengedte és valószínűnek tartotta Klepetár állításait. Kiepetárék családi drámája Klepetár családjában az eset családi tragédiát idézett elő. Ennek a családi tragédiának oka az, hogy Klepetár elhunyt anyjának a bátyja volt az áruló, aki följelentéseket tett a rendőrségen és az ügyészségen is és mindezen följelentések valótlanok voltak. Ez volt az oka annak is, hogy Klepetár mérnök tcstilegdelkileg összetört, mert ennek a szerencsétlen embernek, aki ma egy meggondolatlan cselekedete, az aleskiivo miatt olyan súlyos váddal ül a vádlottak padján, ennek a nagybácsija árulóként, hamis árulóként lépett fel. FORGOSZINPAD Irta: Darkó István BOTRÁNY Á SZÍNEN Majd áttért a védő a többi tanúra. A vé- letlenség folytán jelentkezett a védőnél Rat- kovszky és igy vonultak fel egymásután, az Éden-parkban való találkozás tanúi s velük együtt Bustyová is. A' védő a legfontosabb stanunak Bustyo- vát tartja, mert ez a 1-eámy határozottan vissza tud emlékezni prágai tartózkodásának minden fontosabb mozzanatára. Neki sikerült egyedül Si- korsky vallomását is annyira megdönteni, hogy Sikorsky Bustyová állításait, még cask cáfolni sem merte. — Teljesen a tisztelt esküdtek döntésére bízom az a libi-bizonyiték o ka t, a tárgyalás — folytatja a védő — azért tart olyan soká, mert én az alibibizonyitékokat kerestem, hol ott ez nem lett volna kötelességem, mivel az ügyésznek kötelessége bizonyítani a vádat — Teljesen mellékes még az is, hogy I arra nézve, hogy ő ölte volna mes Vőrös- Klepetár volt-e a Csorba-tónál vagy sem, mert marty Marsi tót. ha ott is lett volnál még az sem bizonyíték I „Sró és gyilkos 1“ — De. kérdem a tisztek elitetekéit, mi érdeke ■voOlt Klepelármak, hogy Margitet megölje? Volt neki ebből anyagi haszna, vagy pusztán azért, mert bimteteiteő ceelekmiényt követett volna el az ál- eskiivőviel ? Az, hogy az áíesküvőlbeai résztvctt, elitéi endő és a legjobban ítélte ezt el Klepetár apja, sőt magam is. Szenzációt csináltak ebiből az ügyiből. író és gyilkos! — ea teszi szenzációvá az egész pert De nem hiszem, hogy a cseh és szlovák itrök irodalmi hatásuk kedvéért gyilkolnának. Azt hiszem', hogy ez ellen a legerélyesebben tiltakoznia kell az irodalomnak. „Zeneszerető ember ez, ilyen pedig nem lehet gyilkos.44 — As, ügyész munkakerülőnek jellemezte, pedig aki 25 éves korában megszerzi az orvosi diplomát, az nem munkakerülő, és amellett irodalommal is keresett évente tízezer koronát, sőt vagyona is van és a vagyonát nem pezsgősüvegekbe hedyeaste él, hanem egy könyv tárba, amelynek értéke meghaladja a harmincezer koronát. — A közvélemény már várja, a tárgyalás be— Azonban itt figyelmeztetem a tisztelt í>ejezésót. Valakiniek érdeke volt ebiből ezenzádót csinálni. Én elhiszem, hogy a rendőrség egyhamar elfogja a gyilkosokat, azonban ebben az esetben hamis nyomokon halad. Ettől a pertől függ a csehszlovák igazságiszol- gáilitatás becsülete is. Yalakindk a vádilofttaik között ugyancsak fontos, hogy minél élőbb vége legyen a permek, mert alttól féfl, hogy újabb nyomozás alapjain megtalálják a valódi gyilkost. A főtárgyalás folyamán a legfontosabb vádtett bizonyos mértékben már vádlott sem volt. Sikorsky szenvpi llamitásaii nem is csüngtek annyira saját védőjén, minit inkább a vád képviselőjén, az ügyész uron. Ezért bérem tehát a tisztelt esküdteket, mentsék fel mind a hárolm vádlottat — ideiglenesem, hogy három hónap múlva ismét itt lehessünk és a teljes igazság alapján Ítélkezhessünk. . Éta Klepetár mellé álltam első perctől kezdve,- mert évek óta ismerem, miint barát álltam melléje és ezt nem szégyenilean megun odiani. „Ismét jóravaló, derék ember lesz44 Röviden a csalási esetekkel is foglalkozik és rámutat arra, hogy még a legrosszabb akarat mellet sem lehet ezeket közönséges csalásoknak minősíteni. esküdteket, hegy nemcsak Kelepetár nyakáról, hanem az exi sztenciájárál van szó. Csak 14 napig élvezhette örömét afölött, hogy p<no- moveált és most, ha a legkisebb csalásért elítéltük, elveszítheti exisztenioiáját. Legyenek tahát tekintettel erekre a körülményekre és ítélkezzenek úgy, hogy Klepetár ismét a rendes társadalmi életbe visszajuthasson. Megbünhődött már meggondolait- lan cselekedetéért és én meg vagyok győződve arról, hogy ismét jóravaló, derék ember lesz. Az ügyész: Ném hét védője, hanem három vádlója volt Sikorskynak Az elnök ezután kérdezi az ügyészt, hogy most akar-e válaszolni a véd'őbeszJédekre. Paptik ügyész kijelenti, hogy egyelőre csupán ezeket akartja megjegyezni Kosztecska beszédére: — Nem igaz az, hogy én Sikorskyt védltem volna, illetve, hogy Sikotrskynak bét védője lenne, hanem ellenkezőleg, igaz az, hogy Sikorsky- nak három vádlója volt és pedig: Papik, Eosz- t ecs ka és Hrabal. Az elnök ezután a tárgyalást berekeszt élte és bejelentette, hogy kedden délelőtt kilenc órakor az ügyész válaszolhat az elhangzott védőbeszédekre és azután a pert befejező záróaktusokra kerül a sor. Klepetár felállt a vádlottak padjáról és védőjéhez sietett, akinek könnyes szemekkel mindkét kezét megrázta és köszönetét mondott neki beszédéért. Miichalko pedig védőjével és egyes uijiság- irókkal beszélt, akik cigarettával látták el. Kedden talán elhangzik az itéttex, amely meghozza a földi bírák döntését a három ember sorsúban. Costes Le Brix — Meg kell kezdeni a Hernád szabályozási munkálatait. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Az abnormis időjárás következe lében a Hernád az utóbbi időben medréből kiáradt. Abaujszina, Kény bed, Migléc és Gönyü községek területén mintegy ötezer hold szántóföldet öntött el, úgy hogy a gazdáknak gyönyörűen induló termését teljesen tönkretette és milliós károkat okozod. A legelők és a rétek is viz alatt állnak. E községek lakosai ma fölkeresték a kassai kultúrmérnöki hivatalt és azt a kérdést terjesztették ellő, hogy mielőbb kezdjék meg a Hernád szabályozására vonatkozó munkálatokat. A hivatalban a küldöttség megnyugtató választ kapott. A községek megbízottai ezután fölkeresték az egyes politikai pártokat, hogy képviselőik utján a parlamentben szorgalmazzák a Hernád szabályozásának mielőbbi megkezdését. Fe- dor Miklós nemzetgyűlési képviselő három évvel ezelőtt interpellációt adott be ebben az ügyben az illetékes miniszter iához, most újból sürgős interpellációt tfog beterjeszteni a szabályozási munkálatok mielőbbi megkezdése iránt. Tekintettel arra, hogy a községek milliós károkat szenvedtek, a kassai pénzügyigazgatóságot sürgősen megkeresik, hogy az okozott károkat hivatalból becsüljék fel és ■ennek alapján megfelelő adóleirásokat eszközöljenek. — A direkció nevében örömmel üdvözlöm a főpróba mélyen tisztelt jelenlévőit és kérem őket... kérem önöket, hogy a nézőtéren tetszés szerint kegyeskedjenek elhelyezkedni. A vaskor- dinát felhuzatom, csengetek».. igy ni. Méltőz- tassék főtanácsos ur, engedelmével most az egyszer legyen szabad nekem tanácsolnom valamit hehebe... tehát ide méltóztassélr, az első sor jobb ! közepére, innen a nagyjelenetek páros krescseh- dói diametrálisan esnek az ön egyenes szemszögébe ... óh pardon, részemről a szerencse és4 ennyivel ugyebár mint elismerten ügyes üzletember is tartozom érzékenyen mozgó agyagtalajra, helyesebben futóhomokra épített kis üzletemnek ... — Pááárdon kedves direktor ur, csak semmi önguny, szánházi vállalatai a kormánykörök, eee a mi köreink elismerésétől kisérve végzik súlyos jelentőségű! társadalmi jelentőségül! abszolút jelentőségű!! !... eee ... működésűket igen — Valóban, méltóságodnak igaza lehet, igaza lehetne, ha a közízlés izgulékony talaját, mint előbb kifejeztem magamat, futóhomokját sikerülne kiküszöbölnöm munkám bázisai közül. Mondhatom, hogy ha a legmagasabb tetszés bizonyos mértékben anyagi jellegű átértékelődést nyerhetne a számomra, méltóságod szives jóindulatával, akkor egészen másképpen... No de így is elkövetek mindent... Ne méltóztassék gondolni, igy is végtelenül boldog vagyok. Csakhogy hiába, a futóhomok ... a futőhomok ... — Ááááá, szó sincs róla kedves direktor ur, vasbeton!... szóval határozottan: vasbeton! Feltétlenül!!! Köztudomásszerüen vasbeton! Ez az ön bázisa, nem a futóhomok és én örvendek! — Végtelenül... hasonlóképpen! Méltóztassék azonban megengedni, de a főpróba gondjai elszóljanak ... Részemről hehehe ... tehát! Volt második csengetés?! Azazhogy. A jeladás tényének a gyakorlását, lássa kedves főszerkesztő ur, ilyen nehéz eseteknél, valóban, az egyedül helyes orvosi kifejezéssel élve, eseteknél, magamnak szoktam fentartani... senkiben sem bizhat az ember, a legmegbízhatóbb rendezőben sem és most elfelejtettem csengetni! Mit szól ehhez a rettenetes feledékenységhez?! Remélem kedvező véleményre számíthatok, szivem főszerkesztő-kritikus ura?! Hiszen érdekeink államszempontból egy egyenest képeznek!... Mit szól ehhez a borzasztó felfedezéshez, hogy néha már, időnkint kezdek feledékeny lenni? Mit is mondottam?! Mit csináljak?! — Menjen szanatóriumba. — Hehehe eredeti, szellemes és eredeti. Eredeti! Nem, szives engedelmével ezt még nem! Neeem! Ötletes, szókimondásáról híres, kissé epés, de ez végtelenül jól áll önnek, biztosíthatom, hogy végtelenül jól áll. Mért nem ir már nekem valami szép, alkalmas, kellemes... izé darabot?! Ilyen emberekre határozottan szükségünk van. Ezek, önök, az ilyenek segítenek nekem nehéz munkámban, hogy kulturális alapjellegü középületeimnek, ahogyan a színházaimat szoktam nevezni, amikor jő kedvem van, szóval ezeknek a fundamentumát, a társadalmi morál és közérdek kipróbált habarcsából készült vasbetonalapokat a hóbortos divat földrengése meg ne ingathassa! — — Szép, szép, csakhogy itt magánál vasbetonról sző sem lehet. Futóhomok, kedves direktor ur! Az, futóhomok! — Hogyan?! És ezt ön mondja? Mintha csak a rosszakarat mondatná önnel, leghívebb barátunkkal, patrónusunkkal, híveimmel... holnaptól kezdve nemnagyszámu részvényestársaim egyikével. — öntől hallottam az imént, mért csodálkozik?! — — Nem hallhatta... pardon, ha véletlenül ehhez hasonló képet használtam, mindenesetre avval a vén barommal való beszégetés közben, az a súlyos felelősségek terhe alatt nyögő és mindenesetre hozzám hasonló állású egyének mai nehéz helyzetére kívánt utalás lenni ... csupán. Annál kevésbbé szép öntől. Ilyen ridegen, hidegen, nyíltan és éppen öntől... — Ne szinészkedjen, vén akbr! Tudjuk, hogy miképpen van ez! Nem igaz?! Éppen azért!... Ilyen ridegen, hidegen, nyíltan és éppen velem.... Én is mondhatom. — De uram, az ég szerelmére! Térjen eszére. Kimondom, ha vétkezem is a saját érdekeim ellen: Vasbeton, igenis, a legjobb meggyőződésem szerint vasbeton. Vasbetonon alapszanak művészi vállalkozásaim! Sajnos éppen ezért nem mondJhatom ezt gazdasági eredményeimről is.... — Futóhomókon! Kitartok emellett... De ez nem baj! — Vasbetonon!----Tessék, a mai este, ez a tén y, a ma este ténye, ez a legközelebb eső bizonyítékom---- Egy történelmi dráma! Érti ön ez t?! A mai világban!! A ránikzuduló konjunktúra pisZkos árjában. Történelmi dráma, egy tiszta művészi alkotás, igen.... a magyar előidőkből. El vagyok készülve, hogy ráfizetek. De mit!! Ez engem nem riaszthat vissza! Hát ráfizetek! Ráfizetek a magyar előidőkre! De megmutatom, hogy i vasbeton uram és nem futóhomök! De a lelki- ’ ismeretem, a művészi lelkiismeretem, az tiszta ... A jazz-muzsika és a kabaré konkurenciája mellett történelmi színmű! I Hát mi ez, a legnagyobb I rosszakarat Ítélete előtt is mi ez, vasbeton vagy 1 futóhomok?!... Történelmi dráma uj kosztümök- i kel, és két darab uj lovagteremmel!... Ez futó- ( homok uram?! f — Majd elválik a végén! Egyelőre csengessen 5 márt Hiszen evvel a hosszú várakoztatással már i embereket. Hagy lási is unalomra készíti elő az embereket. Hagy lás- í suk azt a híres darabot! 3 — Óh királyném, szivem és férfiú-erényem- türkizfényü gyémántdiadémje, itt állok előtted a- nemes ellenféllel vívott csaták tüzében összetépett- ruhámban, vérben fürösztött kivont kardommal, t Vesd reám ragyogó szemeid perzselő tüzének ) zsarátnokát, hogy elégjek hódoló szerelmem ön- feládozó gyönyörében, lángralobbant szolgai alá- zattal. Óh Melinda, idegen népnek érdemetlen népem közé szállt gyönyörű virágszála, tekints- verejték-, vér- és könnyáztatta orcámra, melyet , kegyeidért rajongva fordítok feléd, tekints vérző- jobbomra, mely sértett állapotában sem volna érted kardot ragadni rest, tekints szattyáncsizmám i megrongyolt szárára, elvesztett egyik sarkantyum- i ra, amely a feléd való észvesztő vágtatásban zihá- ! ló paripám nemes oldalán rongyolódolt meg és- veszett el! De magam is zihálok már, óh Melinda, érts meg, hallgass meg. én zihálok itt előtted i féltérdre ereszkedve, Teke Tas, a király vitézé, t Sorsom a kezedbe ... van ... letéve ... (— Kedves direktor ur. elhiszem, hogy ez a- szegény Görög Artúr „zihál44 már, ekkora és ilyen > monológtól! 3 — Ne legyen 'cinikus.) — Mit kívánsz, jó vitéz? Királynői kegyem- léged hallgatni kész! ; — Köszönöm, óh igazán köszönöm! Csak arra ■ kérlek szépséges királynő, hogy tényleg hallgass meg engem! Mielőtt szerepem bemagolásához hozzákezdettem volna, áttanulmányoztam úgy a . történelem, mint a jelenkor idevágó részeit és : úgy találtam, hogy az én sorsom egyáltalában, de egyáltalában nincsen a te kezedbe letéve! A kardbadőlési história is humbug eszerint, sőt éppen az a legnagyobb humbug és általában ez az egész beállítás, ez a szemkápráztató reflektor- . fény... a nézőtéren... ez a sok idebámuló kopasz fej... tökfej... nem igy van!!... i (— Az istenért direktor ur, mit beszél ez a szerencsétlen?! ; —Nem értein ... nem tudom ... szörnyűség!... ; — Debát csinálni kell valamit. Csengessen . gyorsan és húzássá le a függönyt. — Igen ... igen ... végem van . . Maga őrült, mit beszél ott összevissza?!) — Nem összevissza direktor ur, hanem kü- , lön választva: előbb össze és csak azután vissza! . Előbb összebeszéltem, összehordtam azt a sok bornirtságot, amit az igen tisztelt szerző ur kitalált, aztán az egészet visszabeszéltem, a saját véleményem szerint. Visszabeszéltem két okból, először mert a történelem tényleg másfajta alak- pak fest engem, mint amilyennek ideállitqttak, másodszor a királynőnek, azaz Gálffy Jolánnak magánjellegű közlés formájában bizonyos dolgokat a tudomására akartam hozni. Lehet, hogy ezt az utóbbit helytelenül tettem, mert tényleg nem tartozik ide, maguk elé, miszerint Görög Artúr színművész úgy érzi. hogy az ő sorsa nincs a Gálffy Jolán kezébe letéve, akinek a királynő szerepét tiltakozásom ellenére odaadták! (— örült!!) — Szó sincs róla! Ha őrült volnék, tovább szavalnék! így csak elcsevegek. Csevegjünk! Mondjuk tényleg én vagyok Teke Tas, a király vitéze. Mondjuk valóban Melinda királynő ül a trónon, a türkizfényü gyémántdiadém. Eredeti diszitőnév! Ez itt a királyi vár nagyterme, idő 1630... Nos, mi most szembenézünk egymással., önök és mi, a két különböző kor. Éljük bele magunkat, hogy igy van. Más teendőnk ugyebár nem lehet, minthogy egymás valóságos arculatát, igazi és hamisítatlan lényét megismerjük ... Előbb mutakozzanak be önök, aztán jövünk mi. Folytassák kérem az előadást. Azaz hogy mondanivalóik előadását. Elvégre az önök polgáriasuk világa ennyi rögarddal lehet a mi arisztokratikus világunkkal szemben!! (— örült! Tönkretett! Eresszék le a függönyt! — Hallatlan botrány. A kormány tagjainak, a jelenlétében! — A sajtó reflektorfényévei bele fogunk világítani ebbe a piszokba.) — Uraim, ne háborodjanak! Úgy látom, önök megfeledkeztek a szerepükről. Hogyan, önök a valódi arcukat mutatják?! Fújj, az a kopasz ott milyen rákvörös a méregtől, az a festettbajuszu vén keselyű, hogy sápadozik, vigyázz direktor, téged meglegyint a guta! S mindez miért?! Mert kimondottam, hogy nekem sem min! 1630-as évjáratú Teke Tasnak, sem mint Görög Artúr színművésznek nincs, igenis nincs a sorsom letéve sem Melinda királynénak a kezébe, sem pedig Gálffy Jolán drámai szende kezébe! .. Az előbbire itt a bizonyíték ... hol is ... a bugyogémba dugtam, itt van... látják, ez egy idevágó forrásmunka a történelemtudományi társulat kiadásában ... ahogy én elolvastam, úgy a szerző és a rendező és a direktor és mindenki elolvashatta volna! Görög Artúrra vonatkozólag pedig itt vagyok én, aki elvégre elsősorban mégiscsak Görög Artúr vagyok. Akinek úgyis, mint művésznek, úgyis mint embernek, jogában áll tiszta szívvel tanúságot tenni önmagúért! Vágy talán nem?! (— Nem!! Őrült!!) — Neeem?! Ez szomorú... Eszerint rosszul* tettem ... Esetleg... az állásomat is ... Mi ez, a 9 vasfüggönyt is leengedik?! Nem, nem, nem.. * inkább.... királynőm, türkizfényü gyémántdiadém... lángralobbant szolgai alázattal letérdeplek eléd ........ elédzuhanok........ miattad rongyos a sza ttyáncsizmám szára s az egyik sarkantyúmat is miattad vesztettem el.... *
