Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-27 / 122. (1749.) szám
1928 má)n* 27, vasárnap. Hodzsa meg a „magyarla!" Hódosának különös ambíciója, hogy az egész állami apparátussal támogatott pártját még magyarokkal is erősítse. E cél eléréséiben természeteden nem válogatós az eszközökben Ahol a közönséges parasztfogás a bevált eezköz, ott Békefié a szó, ahol súlyosabb argumentumokra van szükség, ott Hodzsa maga is megszólal és szórja az Ígéreteket. Néha aztán az is előfordul, hogy elméleti alapot igyekeznek adni különös mozgalmuknak. E szerint mozgalmuk legközelebbi célja az agrárdemokrácia kiépítése. 'A fővezér Hodzsa után a minap már CsomoT is olyan nyilatkozatfélét tett, mintha az ő mozgalmuk nem volna hűtlenség az egyetemes magyar érdekekkel szemben, hanem ellenkezőleg, ők a magyar kisgazdaosztály anyagi fölemelkedésén fáradoznak. Nézzünk a szemébe ennek a merész állításnak. 1 Mindenekelőtt azonban állapítsuk meg, hogy a földművelő nép anyagi helyzete és egész élete az ipari élettől függ. A dolog nagyon egyszerű. A népesség szaparodása a földművelők között a legnagyobb arányú. Ezzel szemben a föld, akár nagy-, közép-, kis-, vagy maradék-birtok formájában van is, egy holddal sem szaporodik. A földeken feleslegessé Vált tömegeknek tehát valahol el kell helyezkedniük. A kisgazdák gyermekeinek is, illetve gyermekeik egyrészének. A természetes állapot az volna, hogy a földművelők otthon elhelyezkedni nem tudó tömegei az iparban helyezkedjenek el. Ez igy volt a Trianon előtti Magyar- országon is, ahol a folyton fejlődő ipari élet évenként közel ötvenezer földművest szívott föl. Ebből tehát világosan következik, hogy a kisgazdáknak csak olyan államberendezkedés és kormányzati rendszer lehet rokonszenves, ahol tág teret nyitnak az ipari élet fejlődésének. No már most, mit látunk le téren SzÜo- venszkón és 'Ruszinszkéban. Az ipari élet szándékos sorvasztását, sőt sok helyen a teljes tönkretételét. Hiszen Hodzsa maga beismerte egy nyilatkozatában, hogy igenis kormányzati program Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban a dezindusztrializációs politika. A* ipari élet elpusztítása pedig kérlelhetetlenül maga után vonja a földművelő nép pusztulását 'Á föld megművelésénél fölöslegessé vált tömegek nem tudnak elhelyezkedni é3 ipari fogyasztó tömegek nélkül a termelt javak sem értékesíthetők. Bármerre tekintünk ta világon, mindenütt azt látjuk, hogy az intenzív földművelést e nagy ipari gócpontok kifejlődése szülte meg. Először volt London és csak azután lett intenzív dán mezőgazdaság és intelligens dán parasztosztály, mely gondoskodik az angol főváros élelmezéséről. És a német mezőgazdaság hallatlan fejlődését sem a bakterházak idézték elő, hanem a hallatlan ipartelepek és a milliós és ötszázezre® Városok. És az orosz puszták is rögtön világnivó- ju elleségtermő területek lesznek, mihelyt a nagyipar és a milliós városok megszületnek rajta. És akkor minden különösebb ösztökélés nélkül műveltté válik a muzsik is. Ha ilyen irányú fejlődési lehetőségek volnának ebben az országban és ha Hodzsáék is ilyen fejlődést előmozdító politikát igyekeznének folytatni, akkor még menthető volna Hodzsa magyarjainak megátalkodott kormánytámogatása. Mivel azonban mindezeknek épp az ellenkezője a valóság, ezek a léprement emberek nemcsak az egyetemes magyarság árulói, hanem ezenfelül még saját osztályuk érdekeinek is sírásói. Hssvarorszás szempontjából mozgalmas lesz a genfi népszövetségi ülés Budapest, május 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefon.jelentése.) A genfi népszövetségi ülés Magyarország szempontjából igen mozgalmas lesz. Eltekintve attól, hogy a szentgotthárdi ügy és az optánspör is tárgyalási akerül, Búd pénzügyminiszter nagyjelentőségű tanácskozásokat fog folytatni Géniben. Most fog eldőlni az államvasutak huszon- k ötmillió fontos kölcsöne, valamint Genfiben akarja a pénzügyminiszter megbeszélni sir Ottó Niemaycrre! a földbirtokreform sinanszi- rozására felveendő kölcsön ügyét is, amelynek első részlete négymillió font lesz. Még nem történt döntés arra nézve, hogy Londonban vagy Newyorkban fogják-e kibocsátani a kölcsönöket, ha azonban a Bank of England megadja beleegyezését, minden valószínűség szerint London lesz a kötvénykibocsátások helye. , Szüassy Béta a magyar ifjúság problémáiról „Erőteljesebb és öniudatosabb ifjtssági szervező munkára van szükségu A kulturális és erkölcsi nevelés mellett nem szabad elhanyagolni az élet gazdasági problémáira való nevelést sem — Reális és gyakorlati pályákra kell irányítani a magyar iijuságot l — Délszdovenszkói szerkesztőségünktől — Losonc, május vége. A magyar ifjúság problémái minden magyar társadalomban a közérdeklődés középpontjában álltak. Az ifjúság a jövő s ha az ifjúság elvész, a jövő vau veszélyben. Ez mindig igy volt és igy vau ma is. Vannak azon- ban korok, amikor az ifjúság problémái kinőnek a szokott keretek közül és a dinamikai és statikai életfaktorok a nemzet életében élesebb választó vonallal különülnek el a kor általános parancsainak ereje alatt. Ilyenkor fokozott érdeklődés irányul a fiatalság felé s az ifjúság berkeiben is a szokottnál erősebb mozgolódás érezhető. A mai kor, mely Európaszerte bizonyos lelki válságot idézett elő, természetszerűen kedvezett ennek az érdeklődésnek a magyar társadalom kebelén belül is és alig voiit még kar, miikar a magyar jövő és a magyar fiatalság kérdései annyira a közérdeklődés központjába kerültek volna, mint manapság, nemcsak nálunk, Szlovenszkón, de mindenütt, ahol kompakt magyar tömegek élnek. Azt a súlyt, melyet az ifjúság jelent a jövő szempontjából, a kisebbségi helyzetünk még csak növeli s igy érthető, hogy a magyar élet itteni irányító körei szükségesnek látták, hogy az ifjúsági ügyek intézésére egy külön önálló ifjúsági országos nagy bizottságot alakítsanak. A magyar ifjúság problémáiról alkalmunk volt Sznlassy Béla dr.-ral, a magyar nemz. párt orsz. ügyvezető elnökével, aki nemcsak mint az orsz. ifjúsági nagybizottság egyik albizottságának elnöke, de minit régi ifjúsági mozgalmakkal foglalkozó vezérférfi is, állandó érdeklődéssel és figyelemmel kiséri a magyar ifjúsági mozgalmak ügyét, hosszabb beszélgetést folytatni losonci otthonában. A Szilassy- csaiádban erante hagyományos a nemes célú mozgalmakkal való áldozatkész foglalkozás éa szerető érdeklődés. Szüassy Béla édesapja, a megboldogult Szüassy Aladár irányító pozíciót vitt és nagy tekintélynek örvendett az egész világon, ahol a keresztény ifjúsági mozgalmat ismerték, ügy Szilassy Béla, mint felesége is szintén vezető szerepet játszanak nemcsak Losonc város, de az egész magyarság nemes mozgalmaiban és aktív részt vesznek több ifjúsági világmozgalomban is, melynek világgyülésein előkelő szerepet töltenek be. Szilassy Béláné maga is a magyar nőmozgalom legkiválóbb és leglelkesebb vezér- egyénisége, aki épp úgy, mint férje, a fiuifju- ság mozgalmaiban, ő az asszony- és leánymozgalmakban örvend nagy tekintélynek és szeretetnek. így természetes, hogy a Szilassy- család losonci kastélyában meleg szeretet és őszinte érdeklődés él minden áfjnsági ügy iránt s Szilassy Béla az interjú során szives készséggel foglalkozik kérdéseinkre adott válaszában a szlovenszkói magyar diákszervezkedés és az ezzel összefüggő problémák kérdésével. Hisszük, hogy széles szellemi horizontú és a kérdések gyökerét érintő érdekes nyilatkozata, melyet alább teljes egészében rekonstruálunk, nemcsak a magyar ifjúság körében fog hálás megértésre találni, de mély visszhangot fog verni azon ma,gyár szülők lelkében is, akik szerető szívvel aggódnak serdülő gyermekeik jövőjéért. — A magyar ifjúság problémái — mondta Szilassy Béla — közelről érintik az egész magyar társadalmat. Nekünk itt Szlovenszkón a kisebbségi helyzet mai adottságai mellett kétszeresen is nagyiontosságu, hoav egy egészséges lelkű és egészséges testű magyar ifjúság nőjjön föl, mely hivatva lesz átvenni a magyar élet vezetését akkor, mikor a mai magyar társadalom átadja nekik a helyét. — ÁL talán osságban semmi kifogást nem emelhetek az itteni magyar ifjúság ellen. Nehéz viszonyok és súlyos hátráltató körülmények közt vívják életharcufcat, "idegen egyetemek nehézségével, és bénító anyagi gátlásokkal küzdenek s ennek dacára jól megállják helyüket az egyetemekén. — A főiskolás egyesületekben komoly munka jeleit figyelhettem meg s örömmel láttam, hogy az országos diákszövetség iránt komoly érdeklődés nyilvánult meg az ifjúságban, ami azt jelenti, hogy átlátták az idő és sorsuk parancsát és a szervezkedés, valamint az egyesületi élet nagy jelentőségét. A kezdeten már túl vagyunk s most már itt lenne az ideje a fokozott munkának: azt hiszem, hogy a szervezkedés terén még nagy lehetőségek állnak az ifjúság rendelkezésére és végzetes haj volna, ha ezeket a lehetőségeket — bármi oknál fogva — nem aknáznák ki. — A mostani alapokon és a diákszövetség alapszabályainak jóváhagyása után annak keretén belül is, ki kell építeni a teljes épületet: egyrészt intenzív belső munkát az egyetemi városokban, részben erős egyesületi életet teremteni a vidéki körökben. Ezek egymás munkáját egészítenék ki. A szervezkedés és az egyesületi belső élet terén erőteljesebb és öntudatosabb ifjúsági munkára van szükség s ezt az ifjúságnak és az ifjúsági alakulatok vezetődnek kell megcsinálniok. Remélem, hogy a nyári vakációt e téren teljesen és jól ki fogják használni. — Ami a mai ifjúság sokat emlegetett uj szellemét illeti, arra vonatkozólag csak any- nyit jegyzek meg, hogy nem járnak el helyesen azok, akik az ifjúság és a felnőtt társadalom közti eltéréseket elválasztó ellentétként szeretnék feltüntetni, akár az egyik, akár a másik oldalon. Amint a mi fiatalságunknak meg voltak a maga ideáljai, úgy megvan a mai fiatalságnak is. A korszellem sohsem áll meg, de mindig fejlődik, a fontos csak az, hogy ez a fejlődés egészséges irányba haladjon és a magyar és magyar közé sohase vonhasson elválasztó falat lényegtelenebb nézet vagy meggyőződés akkor, mikor a magyar nemzeti gondolatról és a magyar nemzeti jövőről van szó, mert hisz a a magyar nemzeti gondolat az az erős összekötő kapocs, mely minden magyart egyformán kapcsol össze, bármilyen felekezetű, társadalmi osztályú, foglalkozású vagy irodalmi meggyőződésű legyen is az. S a jelek után Ítélve, nyugodtan mondhatom, hogy a mai magyar fiatalság tömegeit se szép szóLosonci MezSpz teái! iéppár Btwenec. auiorizált FORD képviselet ° az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt Budapest vezérképviselete előnyös feltételek mellett szállít: acélkeretes cséplőgépeket kettossoru svéd golyóscsapágyakkal, teljes malomkerendezéseket és egyes malomgépeket, FÓRUM TRAKTOROKAT valamint saját gyártmányú egyszerű és kombinált vetüsépefeet. Kérjen árajánlatot! Egyik mondja a másiknak. Gyönyörű ingei vannak Markovicsnak. Pozsony, Halászkapu 3. vai, se balsorssal nem lehet eltéríteni a magyar gondolattól ós a jövőben nem fogja elhanyagolni az igazi nemzefthüség érzésének ápolását, ha szivéből akarja szolgálni népét és nemzetét. — Van azonban egy pont, ami szorosan összefügg az ifjúság uj szellemi fejlődésével. A régi magyar társadalomnak végzetes hibája volt, hogy ifjúságát abban a szellemben nevelte föl, hogy csak a diplomás pályákon boMogulhat. — Aki nem szerez valamilyen diplomát, azt nem becsülték meg. Már pedig mi volt a' diploma? A diplomás ember régen azt hitte, hagy most már ezzel a diplomával jogot szerzett magának arra, hogy a társadalom eltartsa s ha nem tudott igényeihez mérten jól elhelyezkedni, abban a veszedelmes tévhitben ringatta magát, hogy vele szemben a társadalom nem teljesiti kötelességét. — így lett a magyar társadalomban egy nagy réteg felnevelve: a lateinerek, mely már régesrégen túlnőtt azokon a kereteken, melyek közt még a magyarságnak szüksége vol« na rája. A magyar szellemi intelligencia óriási túltermelést produkált $ közben számos pozíciót, pályát és lehetőséget teljesen szabad prédára hagyott oda másoknak, akik ezt meg is ragadták. — Az uj magyar fiatalságnak meg kell csinálnia azt a szellemi átoriontálódást, mely ezt a végzetes hibát kiküszöböli. Az uj magyar fiatalságot fel kell világosítani arról, hogy ez igy nem megy tovább és ma éppenséggel nem megy. Menjen a magyar ifjú iskolába, szerezzen tudást, ismereteket és műveltséget, de ne akarja azt, hogy a kis és erőtlen magyar társadalom tartsa el, hanem keresse fel a gyakorlati pályákat, a reális pályákat és ott boldoguljon, mert ott jobban boldogulhat. Az ifjúság kulturális és erkölcsi életének ápolása fontos, de emellett nem szabad elhanyagolni az életre való reális nevelést sem. Csak gazdagságban s anyagi jólétben fe jlődött eddig is minden nagy kultúra. — Mert ma az a helyzet, hogy szellemi intelligenciánk és művészetünk kiválóit nem tudjuk eltartani, azokból a külföldnek exportálunk, már pedig erre szerintem semmi szükség sincsen. Tessék az itthoni életlehetőségeket megragadni és úgy teremteni magya pozícióikat és exisztenciákat. Ha a magyar kiment Amerikába, ott beállt munkásnak, árult cipőkrémet és cipőpertlit és ezzel a kezdettel, óriási kitartással szerzett is magának exisztenciát és vagyont. Itthon azonban ezt nem tette meg. Tessék ezt itthon is megpróbálni, itthon is sikerülni fog! — A magyar szülőknek sem szabad ezt szem elől téveszteniük, mikor fiaik és leányaik jövőjéről van sző. örömmel hallom, bogy a regős cserkészek egynémelyike hasonló szellemben már is dolgozott a falvakban, mikor arra hívta fel a falusi ifjakat, hogy iskoláik s gimnáziumaik elvégzése után ne menjen lateiner-pályára, ahol úgy is sok a fölösleg, de menjen vissza a faluba és művelje a földet! Nagyon hasznosnak tartanám, ha az ifjúság ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkozna és vezetőik a nyári összejövetelek és táborozások alatt ilyen szellemben nevelnék a fiatalságot, előadások és megbeszélések keretében. — A magyarnak mindig az volt a baja, hogy több volt az igénye, mint amennyit ki tudott elégíteni. A sok igény magában nem baj, de akkor azt a szellemet is meg kell hozzá teremteni, amelyik az élet reális oldalaival számol és megteremti az igények kielégítéséhez szükséges eszközöket a maga erejéből és a maga munkájával! — Az ifjúság mentalitásában megfelelő helyet kell juttatni a reális, teremtő és építő szemléletnek s akkor ez a magyar gondolattal kiegészülve, azt szolgálva biztosítani fogja a magyar ifjúságot és a iobb magyar jövőt!" v Győr/ Dezső,