Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-20 / 116. (1743.) szám
M«l számunk 20 oldal május 2 0 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok mzertesztö: politikai napilapja Felelős szetteatö: D&1RANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága n., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Benes es? nímet-csehsziGvák-aiztráh-magyar gazdasási szöveisés fenéi vett fii Minim A R<amlnlszfer hűin firüal a nénset kilügy! államtitkárral .OÜIliatj IJUtíJUS XO. JLKCyju<c>a Berlinbe s nyomban a csehszlovák követségre ment. A csehszlovák külügyminiszter Schubert államtitkárral az eddigi diszpozíciók szerint héttőn Jog tárgyalni. Az eszmecsere programját még nem határozták meg, (le azt hiszik^ hogy mindama kérdések, amelyek Németország és Csehszlovákia között függőben vannak, tárgyalásra kerülnek a két államférfi között. így bizonyos, hogy elsősorban a két állam határíorgalmáról és általában a gazdasági kapcsolatokról fognak tanácskozni. A népszövetség júniusi ülése, melyen ezúttal Németországot Schubert államtitkár fogja képviselni, szintén jó alkalom arra, hogy olyan nemzetközi politikai kérdéseket is megvitassanak, melyek a nép- szövetség ülésén kerülnek szőnyegre. Jól értesült körök véleménye szerint Délkelet- európa r sséba keriifeek. Benes szombat és vasárnap csak mint magánember tartózkodik Berlinben. A két napon Benes meglátogatja az operaházat és Potsdamot. A csehszlovák külügyminiszter különben a német kormány vendége. Sfresesnann áflüapofta egyre Javul Berlin, május 19. Stresemann dr. állapotában továbbra is javulás állott be. A pulzus és a hőmérséklet normálik. A vese gyulladás lényegesen javult és a vese normálisabhan működik. Visszaesés alig várható. A budapesti sajtó Beraes útjáról Budapest, májuis 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elöntése.) A Magyiar- ■ság veyércikkben foglalkozik Benes berlini Htjával. Ha Benes — írja a lap — komoly és szilárd statusquét tudna biztosítani nagy gazdasági egységgel és az angol kivitel számára hatalmas piaote rulett el, amelynek fogyasztó energiája meggyarapodik, akkor talán megfontolnák Angliában a dunai Locarno tervét és a gazdasági komfödereáciét. Csak az ,a hiba, hogy Angliában ma már senki sem hisz (Beneséknek, túlságosan is le van leplezve lennek az uj platói államnak igazi arculata és politikai szervezete, nemhogy Benes mentőötletének kritika nélkül bedőljenek. Egyelőre Benes ott is azt a választ kapta, hogy beszéljen a németekkel és próbálja mágát megértetni azzal a Miigya>rorsz(iggul, amely mögött mindenütt a fascista külpolitika merész és friss lendülete érzik. így határozta el magát Benes arra, hogy Berlinbe megy a legyőzőit Németország protekciójáért esengeni. A berlini ut azonban aligha hozza meg akár az igent, akár a nemet Benes kérdésére. A német külpolitika vezetője, Stresemann súlyos beteg, hetek óta nyomja az ágyat, aligha van olyan állapotban, hogy ilyen fontos politikai tárgyalásokat folytathasson. A csehszlovák külügyminiszter, nemrég még r.kmpeu- rőpa diktátora, egy csalódással gazdagabban térhet vissza a Moldv partjára, régi sikereinek és uj kudarcainak színhelyére. London véleménye Bsnes misszsójés'03 Budapest, május 19. Londonból táviratozzak: A diplomácia és a sajtó élénken foglalkozik Benes utazgatásaival. Némelyek szerint Benes berlini tartózkodása ugyanazt a célt szolgálja, mint a londoni és pedig, hogy megállapítsa, milyen volna a hatalmak magatartása a Csehszlovákia és Magyarország köztiakut válság esetén. Ezenkívül úgy vélik, hogy a közép- és délkeleteurópai gazdasági szerződések lehetőségeit is ki akarja puhatolni, valamint felveti a tervét egy gazdasági négyesszövetségnek Csehszlovákia, Németország, Ausztria és Magyarország között. Egy francia lap Osusky beszédéről és a határ kiigazításokról Paris, május 19. Az Oeuvre feltűnő vezércikkben foglalkozik Osuská párisi csehszlovák köveit ilegu többi prágai beszédével, amelyben a követ, mint ismeretes, a békeszerződések sérthetetlenségéről és a határok m egv ált o zta thaita 11 a ns ág árói nyilatkozott. A lap véleménye szerint bizonyos határ- kiU^azitások okvetlenül szükségesek Európa békéjének érdekében. Nem lehet a határokod egyoldalúan megállapítani. — folytatja a lap — és a nemzetközi szabályok legelemibb követelménye, hogy figyelembe kell venni a szomszéd országok élet- szükségleteit. Arról van szó, — írja az Oeuwre — hogy ki kell egyenlíteni bizonyos államok ellentétes érdekeit, ami annál is inkább lehetséges, mert a népszövetséget éppen ezzel a céllal alapították. Gürö&orszás is belép a kisanianfba Páris, május 19. A Mátra jelentése szerint a román kormány a kisantant legközelebbi konferenciáján azt fogja javasolni, hogy Görögországot vegyék fel a kis antantba. A konferencia elnapolását azzal okolják meg, hogy a kisantant kebelébe tartozó államok között az egyetértés olyan nagy, hogy semmi szükség nincsen a genfi ülésszak előtt külön tanácskozásra. Eleinte ki9antantkörök- ben arra gondoltak, hogy Bethlen gróf leg- utóbib beszédére együttesen reagálni fognak, de azután elálltak ettől a tervtől. A harmadik Intemacionale ellesi alakúit nemzetköz! tanács Kun Béla kiadatása mellett Bern, május 19. A Géniben székelő harmadik Iníernacionále ellen alakult nemzetközi tanács egyhangú határozatával kimondotta, hogy Kun Béla közönséges bűncselekményeket is követett el, tehát a magyar kiadatási kérelem jogosult. A tanács egyúttal tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, ami közönséges bűncselekményeket politikaiaknak kíván föltüntetni azért, hogy a kiadatást m egak adály o z za. gyarság lelkét keserűséggel töltik el és he kellett látnia, hogy ezeket a panaszokat nem az ujjúnkból szopjuk és most, hogy ismét információkat fog kérni a magyarság politikai vezéreitől, újból látni fogja, hogy a sebek, amelyeket az elmúlt tiz esztendő ütött rajiunk, mennyire fájdalmasak és mennyire sajognak, látni fogja, hogy úgy általános politikai, mint pedig gazdasági helyzetünk öt év alatt is mennyire leromlott és bizonyosan el fogja ismerni, hogy ennek az államnak valamennyi nemzetisége közül a magyarság szenved a legtöbbet. Scotus Viator öt év óta nem fordult meg a csehszlovák köztársaságban és igy nem ismerheti eléggé a politikai viszonyok azóta hekövetkezett alakulását és nem ismerheti a tavaly megszavazott közigazgatási reform igazi arculatát sem. Mindezeket a kérdéseket osak most fogja tanulmányozni és ennél a tanulmányozásnál bizonyosan abból a négy alapelvből fog kiindulni, amelyek — miként kifejtette — kisebbségi politikájának ma is zsinórmértékét alkotják. Helyesen mondja, hogy a kisebbségi szerződéseket a legpontosabban kell betartani, sőt idővel ki is mélyíteni. Ugyanezt valljuk mi is tiz esztendő óta szüntelen. Mi is állandóan azt követeljük, hogy a st.-germaini szerződésben biztosított kisebbségi jogok necsak a kirakatba szánt diszáruk legyenek, hanem az állam és annak hatóságai azokat tiszteletben is tartsák. Mi is azt kívánjuk, hogy Ruszinszkónak a kisebbségi szerződésben biztosított közjogi autonómiáját minél előbb megvalósítsák és mi nem tudunk megelégedni azzal a vigasztalással, hogy „a ruszinszkói kérdés még nincs végleg elintézve". Igaza van Scotus Viatornak, hogy a közigazgatást meg kell javítani, mert rossz közigazgatás, rossz adminisztráció valóban örökös kutforrása az elé gedetlenségnek, de mi nem oszthatjuk azt a túlságosan korán megkockáztatott véleményét, hogy e téren haladást lehet tapasztalni. Ha a skót utazó a decentralizáció mellett kardoskodik, úgy bennünket is hívei közé számíthat, mert hiszen a mi harcunk esztendők óta főképpen a prágai centralizmus bástyái ellen folyik és Szlovenszkő, valamint Ruszinszkó önkormányzatát tekinti céljául. Végül pedig abban is igaza van Seton Watsonnak, hogy a gazdasági barrikádokat, amelyeket a forradalmi időkben Középeuró- pa államai közé emeltek, végre le kell dönteni. De ha igazságos akar lenni, el kell ismernie, hogy a csehszlovákiai magyarság volt az, amely a legerélyesebben követelte mindig egy nagyvonalú szabadkereskedelmi irányzat inaugurálását. A cseh és szlovák uralkodó elem Scotus Viatorban államának egyik előkészítőjét és megalapítóját tiszteli. Úgy hallgatja szavait, mint egy prófétáét, aki messze földről hozott igazságokat hirdet. Ha már ránk nem akar hallgatni, mert minden szavunk mögött — eléggé helytelenül — irredentista mellék- gondolatokat keres, hallgasson legalább a skót professzorra, aki — minden elfogultsága mellett is — szükségét érzi, hogy becsületes fogalmazását adja a korszerű kisebbségi politika parancsoló irányelveinek. Két angol vonass Prága, május 19. (ifi) Ugyanazokban a napokban, amiko Esimond Harmsworthot, Rothermere lőre egyetlen fiát oly nagy örömmel és lelkese déssel fogadták Magyarországon, a osehszlo vák köztársságnak is egy elismert nevű an goi vendége van. Seton Watson, vagy amin Középeurőpában jobban ismerik, Scotus Via- tor érkezeit meg Prágába, ahol történeim: előadásokat tartott és a fővárosból le akai utazni Szlovenszkóra és Ruszinszkóra, kogj tanulmányozza az ottani állapotokat. Az elsc politikus: az angol alsóház tagja és örököse a világ talán Leghatalmasabb sajtókoncernjé- nek; a másik professzor: a londoni királyi College Masaryk alapította tanszékének tanára. Az egyik egy uj, alig egy éves és éppen ezért rendkívül aktuális mozgalom elő- haroosának a fia, a másik már elérte élete célját és aránylag fiatal korban megérte a középeurópai nemzetiségi államok kialakulását, neki tehát nem az a feladata lesz, hogy újat alkosson, hanem hogy megvédelmezze azt az álláspontot, amelynek megteremtésében nagy része van. így áldván a dolog, emberileg érthetőnek és természetesnek kell találnunk, hogy Scotus Viator a legnagyobb ellenszenvvel szemléli Rothermere lord akcióját. Mint minden ember, ő is elfogult és sohasem fogja elismerni, hogy az ellenfélnek igaza van. Amikor a Rothermere-akció megindult, Seton Watson és William Steed, a csehszlovák külügyi politikának ezek az angliai őrszemei azonnal megkezdték az ellentámadást és a legkényelmesebb taktikát választották, amidőn lekicsinyelni igyekeztek azt az embert, aki életüknek müve ellen mozgósította lapjainak seregét. Az a nyilatkozat, amelyet Scotus Viator adott a Prágai Magyar Hirlap egyik munkatársának és amelyet a lap belsejében talál meg az olvasó, Rothermere-ellenes élével nem lep meg bennünket. Egy elfogult ember szavai ezek, aki ellenfelét mindenáron lebecsülni szeretné és aki nem akar tudomást szerezni arról, amit Lloyd George, Bórák szenátor és Mussolini mondottak. Meg vagyunk róla győződve, hogy olvasóink is ilyképpen fogják fel Scotus Viator interjújának első részét. Seton Watson a Rothermere-akciét a középeurópai nyugalom szempontjából károsnak tartja. Úgy véli, hogy felesleges illúziókat 'ébreszteni a lelkekben és az utódállamok nemzeteit a kisebbségek ellen izgatja. Nem tudjuk megérteni, hogy a Rothermere- aheiónak miért kellett a Scotus Viator által említett hatást kiváltania, hiszen nekünk, kisebbségi magyaroknak az akció megindítására és annak lefolyására a legcsekélyebb befolyásunk sem volt. Ha az angol professzornak most említett következtetéseivel nem is érthetünk egyet, szomorú elégtétellel kell feljegyeznünk azt a mondását, hogy a magyarság panaszait, hacsak „bizonyos mértékig" is, de mégis jogosultaknak találja. Az angol nép ágazsiágszerető és még azok a fiai is, akik túlságosan lekötötték magukat valamely irányban, súlyt helyeznek arra, hogy igazságosaknak tartsák őket. Scotus Viator valamikor a magyarországi nemzetiségek jogaiért emelte fel szavát és ha nem akar egészen következetlen lenni magához, szót kell emelnie a osehszlovákiai kisebbségek jogai mellett is. Mikor legutoljára öt évvel ezelőtt ■Szlovén szkón járt és érintkezést keresett a magyar politika vezető tényezőivel, megismerte azokat a panaszokat, amelyek a ma-
