Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-20 / 116. (1743.) szám

1928 májat 20, A magyar nemzeti párt üezüeményeze Javaslatot nyújtott fee egy végleget állampolgártági törvény érdekében Prága, május 19. A magyar nemzeti párt képviselői klubja az állampolgársági kérdés rendezésének előmozdítása érdekében javas­latot nyújtott be a képvisel őházhoz. A javas­latot, amelyet az országos kereszt én yszoci a - lista, a német nemzeti és német nemzeti szo­cialista párti képviselők is aláírtak, az aláb­biakban ismertetjük: Javaslat az uj állampolgársági törvény elő­készítése tárgyában Beadják: Holota János dr. és társai Mondja ki a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének Képviselőháza: A minisztérium a miniszteri felelős­Bajmóc fürdő kénes hőforrások kiváló győgyhatás reuma, csuz, ischias eseteiben Iszapcsomágolások „Jazero-iszap- pal“, melynek radiumtartalma fe­lülmúlja a szlovenszkói gyógy- iszapokat Hatalmas gyönyörű park Mérsékelt árak Hideg strandfürdő, 25 X 10 m medencével Prospektust küld az igazgatóság Bojnice, Nitra megye. Borzalmak kastélya — B0N0GYI REGÉNY — Irta: Edgár Wallace (23) — Azt hiszem — feleltei Margaret el­mosolyodva —, hogy soha életében nem volt olyan jó dolga, mint most. Egészen közönsé­ges asszony: bibe tétlenül műveletlen, még Írni se igen tud: a számiadásai pedig, ami­ket át kell revideálnom, szégyenére válná­nak egy negyedik elemistának is — De azért mégse lehetett koldus, sőt azt hiszem: gazdag is volt valaha. Az első nap, mikor megkaptam napi számadását, fölmentem hozzá, mert nem bírtam eligazodni az írá­sán — Amikor beléptem: az asztalnál ült és — a kezeiben gyönyörködött. — A kezeiben — csodálkozott mr. Ree­der. — ügy van: a kezeiben — ismételte Margaret: — mert ez ujjai tele voltak csoda­szép, kincseket érő gyűrűkkel. — És nagyon meg volt elégedve szavainak eredményével, mert mr. Reeder kezéből csörömpölve hul­lott tányérjába a kés és villa. — Gyűrűk? — álmélkodott a detektív. —• Mogyorónagyságu gyémántok és pom­pás, négyszögletesre csiszolt smaragdok — folytatta Margaret. — Elállt a lélegzetem, ahogy Tájuk néztem — Mrs. Búr tón rögtön a háta mögé dugta a kezeit és másnap azt akarta elhitetni velem, hogy valami színész­nőtől kapta ajándékba a gyűrűket, aki szin­tén vendég volt valamikor a kastélyban: de az ékszerek, illetőleg a kövek hamisak. — Lári-fári! — mondta mr. Reeder és mosolyogva ingatta a fejét jobbra-balra, ami nála mindig az elégedettség jele volt. Ebéd után a detektív magához kérette mr. D avert és megkérte, hogy állíttasson be a szobájába külön Íróasztalt, tintával, tollal ségrevonás terhe mellett utasittatik, hogy az állampolgárságról szóló törvényjavasla­tot, amely az állampolgárságról szóló eddig érvényben lévő törvényeket ég rendelete­ket mind hatályon kívül helyezi és a szlo­venszkói magyar, német és ruszin kisebb­ségre nézve is ezt a kérdést az emberi jo­gok és az igazságosság alapján a modern államjognak megfelelőleg rendezi a köz­társaság Senállásának tizedik évében, há­rom hónap alatt terjessze a nemzetgyűlés elé s addig mindazon jogkövetkezmények érvényesítését, amelyeket a végrehajtó ha­talom mindazon magyar, német vagy ru­szin nyelvű lakossal szemben érvényesíte­ni szokott, akiknek a mostani jogbizonyta­lanság szerint az állampolgári és illetőségi kérdése nincs rendben, függessze fel. Indokolás: Még wtj 192S-d!k évben a nemzetgyűlés mániáikét hámo, határozatot hozott, amely utasítja a kotrlirtáJuyt, hogy a csehszlovák állampolgárságról egy uj, a modem illamjogmk megíolleto törvényjavaslatot terjesszen be. Ezt a határozatot a nemfletgyiiléa akkor hozta, autókor a 152—1926. számú törvényt alkotta 8 azt akarta kifejezni vele, hegy ezt a ki­segítő, 5 érd hatállyal bíró törvényt a föhiatolrrtat képező nép törvényes miegbatailmiazottai,, a törvény­hozóik egy egységes állampolgársági törvénnyel ki­várják felváltani, amely azokat az égbekiáltó igaz­ságtalanságokat és közigazgatási erőszakosság les* hivatva végre egyszerre megszüntetni, ame­lyekéit aa állampolgárság és aa illetőség kérdésé­ben a szlovenszkói magyar, német és rutén kisebb­ség kénytelen elszemvedni. Dérer Iván dr. volt urti- fikáoióő miniszter mondotta akkor, hogy az uj ál­lampolgársági törvényjavaslat az unifikáeiós mi­nisztériumban már készen is van, igy teliáit rövi­desen a nemzetgyűlés elé terjeszthető. A. nemzet­gyűlési határozat meghozatala óta több, minit két év telt el s a minisztérium mindezidáig nem telje­sítette a nemzetgyűlés utasítását Miután a törvényjavaslat egy demokratikus államban meg kell, hogy követelje, hogy akarata, mint a nép akarata tekintessék s annak a végre­hajtó hatolom engedelmeskedjék, mintán a sza­és itatóspapirossal, mert sok írni valója van. — Ah, hát ön is nagy ixó, mr Reeder és kollegáik vagyunk? . . . he-he-he! — vigyor­gott mr Daver, a kezeit dörzsölve. — Én is csak akkor vagyok boldog, ha toll van a ke­zemben. Mondja meg, kérem . . . mert ez szörnyen érdekel engem: mikor megy ön­nek legkönnyebben az irás? Kora reggel, vagy késő este? Én még sohasem tudtam ezt eldönteni a magam gyakorlatában. — Én most egyfolytában dolgozni fogok éjfél utáni két óráig — felelte mr Reeder, az órájára nézve. — Évek óta igy szoktam meg. Kilenctől kettőig szoktam írni, akkor ciga­rettára gyújtok, megiszom egy pohár tejet... Lesz olyan szives, hogy gondoskodik róla, hogy azonnal vigyenek föl a szobámba egy pohár tejet? . . . szóval, hogy végezzek: haj­nali két órától reggeli kilencig egyfolytában alszom. Margaret Bel mán érdeklődve, de némi­leg csodálkozva is hallgatta ezeket a félig- meddig személyes természetű, bizalmas köz­léseket. Mr Reeder ugyanis sohase szokott magáról beszólni és Margaret még egyetlen egy emberrel se találkozott életében, aki csak megközelítőleg is olyan zárkózott természe­tű lett volna, mint mr Reeder. És ime, — most egészen kigombolkozik! . . . Lehet, hogy a pihenés, a szabadság öröme tette köz­lékennyé — gondolta Margaret: — annyi bi­zonyos, hogy jobb kedvűnek és fiatalaibbnak még sohasem látta a detektívet. ő maga ment mrs Burtonhoz, hogy köz­vetítse az uj vendég kívánságait. Az „özvegy" szinte fogcsikorgatva hallgatta meg Marga- retet. — Tejet akar? ... Na, éppen az ilyen fickók isznak tejet, mi? . . . Nem fél ez a földkerekségen sémimitől! — Ugyan mitől és miért kellene félnie? — kérdezte Margaret éles hangon: de az öregasszony ügyet se vetett rá. — Senkise szereti a detektiveket, akik hódság és igazság uralmát az alkotmány ia be­ígérte az állam lakosúinak, miután a mánisztóriium a nőm®éti kisebbségiek elnyomásának tendenciáját szolgálva, szándékosain nem siet az állampolgársági törvényjaj vsudaltot «i nemzetgyűlés elé terjeszteni, ezért terjesszük be alulírottak a fentebbi javallatunkat. A magyar nemzett párt szenátorán ezt a javas­latot a legközelebbi napokban a szenátushoz ils be­nyújtják. Károlyi Mihály Mexikóban London, május 19. A. Daily News párisi jelentése szerint Károlyi Mihály a mexikói kormány meghívására Mexikóba utazik az ottani gazdasági viszonyok tanulmányozá­sára. Felesége Párisbam maradi, ahol régi­ségkereskedése van. Károlyi a lap tudósítója előtt kijelentette, hogy perújítást fog kezdeni magyarországi birtokainak elkobzása miatt és fő-bizony itéka CLemencaunak hozzá intézett egyik levele, amely részére a legfényesebb erkölcsi bizonyítványt állítja ki, de azért nem hiszi, hogy pernyertes lesz. Szerencsére — úgymond— nincs oly nagy szüksége a pénzr re, elég jó dolguk van, sőt gyermekeiket an­gol iskolákban nevei telhetik. Bombamerényletet akartak elkövetni a lassyi expressevonal ellen Bukarest, május 19. Marosvásárhely és Palarea állomások között egy hosszú alagút előtt bombamerényletet kíséreltek meg a jassyi expresszvonat ellen. Az alagutat őrző katonai őrszem észrevette, hogy két isme­retlen ember a síneket bontogatja. A két me­rénylő futásnak eredt, az őr utánuk lőtt, de nem talált és a két ember eltűnt. A vizsgálat során egy bombát és különböző szerszámo­kat találtak a helyszínén. Egyelőre nem tud­ják, hogy vonatr&blásról, vagy egy bizonyt* személy ellen irányuló merényletről van-e szó. Ipám Wö6M6R$KAT0VARnAdís KA-RUM'A-UKeRYjUC-SPoL GÖ'HÖRl • RUM'6$- LIKŐRGVa R- D.t: •ROZNAVA­Mandarin - Cacao - Dló-Créme - Cherry. Trlple-Sec ~ Guracao — Karlsbad! keserű „Késmárki kiállításon aranyéremmel kitüntetve1* ,,A Nemzetközi Dunakiállitáson aranyéremmel kitüntevet, Ungvári és komáromi kiállításon kitüntetve mmim mindenbe beleütik az orrukat! — mérgelő­dött mrs Burton. — Ez pedigÜppeu nem az a detektív, akit bevesz a gyomrom . . . tudja!! — Ki mondta önnek, hogy detektív? Mrs Burton pislogva nézett bozontos szemöldökei alóli a öeányra* aztán Daver irodája felé biccentett a fejével: — ö — mondta — Detektívek a házban! És én itt ülök, mint hámba fogott rabszolga, talpalva reggeltől estig, mikor nagyúri dá­ma lehetnék Parisban, vagy bárhol a vilá­gon, cselédséggel, akik a parancsaimat lesik, ahelyett, hogy én szolgálok ki másokat! — Hát nem irtózatos ez?! Most történt harmadszor, mióta Marga­ret a kastélyban volt, hogy az öreg asszony ily elkeseredve kifakadt. Úgy látszott, mint­ha mrs. Burton szeretne találni valami ürü­gyet vagy biztató alkalmat arra, hogy bizal­mába avassa Margaretet, — de se az ürügy", se az alkalom nem kínálkozott. Mert nem is lehetett semmiféle közös érzés, törekvés, hangulat vagy érdek kettőjük között: hiszen mrs. Burton oly műveletlen, durvalelkü és alacsony észjárású nő-személy volt, hogy semmiféle érdek nem hidalhatta át köztük a lelki ellentétek szakadékét. Mrs. Burton örökké nyavalygó teremtés volt, szinte csap­ra jártak a könnyei, ngy hogy bármely pilla­natban zokogva tudta . siratni önmagát és szidni az egész világot, mert neki — min­denki csak ellensége volt! — Úgy bánnak velem, mint a legutolsó cseléddel! — fakadt ki elfojtott dühvei: —- 'és leggonoszabb köztük az a leány. Megkér­tem tegnapelőtt, hogy jöjjön be hozzám egy csésze teára, beszélgetni és mit gondol: mit felelt? — Kiről besüti? — kérdezte Margaret kíváncsian, mert nem is gondolt arra, hogy „az a leány" miss Olga Crewe lehetne: hi­szen óriási fantázia kellett volna annak kita­lálására, hogy miféle közös kapcsolat lehet a gőgös és müveit Olga meg mrs. Burton kö­zött! — Pedig az asszony valóban Olgáról beszélt, de ' Margaret kiváncsi kérdésére azonnal észbe kapott és másra tért át — Oh, csak úgy mondtam — felelte ki­térően. — Hát tejet akar ez a — vendég? Jól van: majd magam viszem föl neki. Mr. Reeder éppen a házikabátjába bujt bele, mikor mrs. Burton fölhozta neki a te­jet. A tinta, toll és az itatós-papir már ott volt az íróasztalon, két hatalmas füzettel, amit mr. Reeder tett az asztalra, mint bi­zonyságát éjszakai komoly munkájának. Udvariasan elvette az asszony kezéből a tál­cát és letette az asztalra. — Nagyon szép ez a kastély, mrs. Bur­ton — mondta elismerően mosolyogva. — Régóta vezeti már a háztartást? — Néhány esztendő óta — felelte mrs. Burton. Megfordult és ment kifelé, de a küszö­bön megállt egy pillanatig. Mr. Reeder rög­tön tisztában volt vele: — az asszony titok­tartó, de szeret locsogni; mindenkitől elha­gyatva, két kézzel kap bármily alkalmon, hogy egy-két szót válthasson akárkivel és megtörhesse unalmas életének egyhangú szürkeségét. Mr. Reeder meg is ragadta az alkalmat. — Sok vendég van a kastélyban? — kérdezte. — Nem, uram — rázta a fejét mrs, Bur­ton: — soha sincsen sok vendégünk. Mr. Da­ver nagyon megválogatja, hogy kit ereszt be a házba. — Ez nagyon okos dolog is — Mondja csak, kérem: merre van mr. Daver szobája? Az asszony kilépett a folyosóra és meg­mutatta az ajtót. — Oh, most már emlékszem — bólintott a detektív. — Nagyon szép lehet a kilátás onnan. Azt hiszem, önt láttam kijönni ma este a szobából? ■rwwwTTr, wrr:: • trírfr iwsw A természetesnélkeserüviz gyomor és béBtiszfifő hatása páratlan. Az igmándit ne tévessze össze másfajta keseríivizzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Sclimidthauer kisvállalat Komárom. É

Next

/
Thumbnails
Contents