Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-16 / 113. (1740.) szám

*í^<aaMAcfoatHrRLa^ 3 1928 május 16/ szerda. Stresemann súlyosan megbetegedett Orvosai minden tevékenységtől eltiltották a külügyminisztert — Stresemann és Benes tárgyalása elmarad — Berlin, máin3 15. Benes külügyminiszter [Angliából való visszatértében csütörtökön érkezik meg Berlinbe és két napon keresz­tül tartózkodik a német birodalom főváro­sában. Benes az eredeti terve szerint fed akarta keresni Stresemannt, hogy tárgyalá­sokat folytasson vele, ez a tárgyalás azonban nem történhetik meg, mert a német külügyminiszter egészségi állapota tegnap súlyosra fordult. Stresemann már napok óta erős ihülós miatt ágyban fekszik és egészségi állapota héttőn kedvezőtlenre fordult. Hétfőn este tiz órakor Stresemann álla­potáról a következő hivatalos kommünikét adták ki: „Stresemann dr. külügyminiszter lázas paratiluszhoz hasonló gyomor- és bélhurut­ban megbetegedett és vesebántalmai van­nak. A beteg egészségi állapota a legna­gyobb kíméletet és nyugalmat követeli meg. Ennek következtében a miniszternek min­den tevékenységtől tartózkodnia kell. — Sondeck dr., Gisevius dr., Schurrmann dr. professzorok.*4 Berlin, május 15. Stresemann dr. kül­ügyminiszter állapotában tegnap este óta lé­nyeges javulás nem következett be. Állapota nagyon komoly, bár az orvosok véleménye szerint életveszedelem eb­ben a pillanatban nem fenyegeti. Stresemann dr. tegnap délután élte át a krí­zist. Betegsége különösen azért komoly, mert ez alkalommal mindkét veséjének mű­ködése megbénult. Az egyik vese króniku­san beteg, míg a másik, eddig egészséges ve&e gyulladást kapott s ez rendkívüli fáj­dalmakat okoz. A ve sebán talmakon kivül a gyomorban s a bélben mérgezési tünetek ál­lottak elő. A szívműködés is gyönge. Az or­vosok, akik tegnap este konzíliumot tartot­tak, ma korán reggel újból megjelentek a betegágynál. A reggeli konzílium hosszú ideig tartott. Már ebből a körülményből is kiderül, hogy a beteg állapota rendkívül ko­moly. Ha a betegség kedvező lefolyású lesz, a miniszternek akkor is két-Mrom hétig ágyban kell feküdnie, azután pedig hosszabb ideig szabadságra kell mennie. Stresemann valószínűleg a politikai helyzet tisztulása s az uj kormány megalakulása ^ után kezdi meg többhónapos pihenését. Kit akar Benes Berlinben t Réce, május 15. (A P. M. H. bécsi tudó­sítóijától.) Benes külügyminiszter berlini lá­togatása az európai politika legnagyobb szenzációja. Diplomáciai körökben a hir óriási feltűnést keltett és az elmúlt szomba­ton a külügyminisztériumban sorra megje­lentek a Prágában akkreditált követek, hogy információkat kérjenek Benes berlini tár­gyalásairól. Krofta dr., Benes helyettese, a kért fel­világosításokat egy rögtönzött értekez­leten adta meg, amelyen részvettek Roux francia, Maszirevics magyar és Lazarevics jugoszláv követek. Beavatott bécsi diplomáciai forrásból nyert értesüléseink szerint Benes kezdi feladni a francia orientáció tervét és közeledést keres London irányába, ahol azonban azt a tanácsot adták neki, hogy mindenekelőtt Stresemann dr. német biro­dalmi külügyminiszterrel igyekezzék meg­egyezni. Benes háromféle tervet szeretne a nagybeteg Stresemann vagy annak helyette­se elé terjeszteni. Az első egy középeurópai blokkra vo­natkozik, amelyben Németország, Cseh­szlovákia, Ausztria és Magyarország vennének részt A második egy uj hatalmi csoport alaku­lását célozza Franciaország, Németor­szág, Csehszlovákia, Ausztria és Jugo­szlávia részvételével. A harmadik terv nem egyéb, mint a du­nai államok konföderációjának feleleve­nítése, amelyhez Benes Németország tá­mogatását akarja megnyerni. Diplomáciai körökben biztosra veszik, hogy Stresemann egyik tervnek sem a barátja, hiszen sok mindentől, igy a francia-német bizalmatlanságtól eltekinted Németonwág­nak az a célja, hogy Ausztria előbb-utóbb végrehajthassa csatlakozását a német biroda­lomhoz és igy a berlini külügyi hivatal nem rokonszenvezhet olyan tervekkel, melyek­nek előfeltétele Ausztria függetlensége. Benes dr.-t Mussolini aktivitása készteti most fokozott tevékenységre. Mussolini rövidesen, talán mér a Nép- szövetség júniusi tanácsülésén, esetleg a szeptemberi közgyűlésen bizonyos engedmények érdekében szót fog emelni Magyarország és Bulgária érdekében. Ha ez sikerül, úgy az oíasz-magyar-bolgár- román-lengyel blokk megalakulásának mi Kassa, május 15. A csehszlovák pártok, az ujsághiresztelések dacára, erősen készü­lődnek a választásokra. Az agitáció megin­dult, a kormány ágensei járják a falvakat s különösen a magyar falvak szavazataira fáj a foguk. Az agitáció első stációjául I. Rákóczi Ferenc szülőhelyét, Borsi községet választot­ták ki, hogy a magyar nép között azt hirdet­hessék, hogy Borsi népe már a táborukban van. A Hodzsa-pártiak április 22-én Borsiban gyűlést tartottak, amelyen a kivezényelt ma­gyarul beszélő Stunda és Csömör csehszlová­kok sárral dobáltak meg mindent és minden­kit, aki magyar és aki a magyar ügyért dol­gozott, áldozott és ma is dolgozik. Azonban éppen az ellenkezőjét érték el annak, amit akartak. A falu józan lakossága — az egy Kocsis- familiát kivéve — a magyargyalázó gyűlés után, pártkülönbség nélkül, azzal a kérelem­mel fordult a keresztényszocialista párt kas­sai kerületi központjához, hogy a párt a leg­rövidebb idő alatt Borsiban egy felvilágosító gyűlést rendezzen. A gyűlés május 13-án, va­sárnap délután folyt le ünnepélyes keretek között. A gyűlésen Fedor Miklós, a keresz­tényszocialista párt népszerű képviselője be­számolót mondott. A képviselőt id. Matisz János üdvözölte szépszámú közönség előtt, a község bejára­tánál s Balogh Irénke az ifjúság nevében egy csokor virágot nyújtott át neki. A gyűlés színhelyét, a szövetkezet nagy tánctermét, a lakosság teljesen megtöltötte. Ott láttuk Bodrogszerdahely, Kisbári, Nagy- bári, Csarnahó és Lasztóc község kiküldöt­teit is. A gyűlést Mikulajcsik Mihály diszelnök nyitotta meg. Utána Fedor Miklós képviselő tartotta meg nagy érdeklődés mellett beszá­molóját, amelynek folyamán többek között a következőket mondotta: Az őslakos földmives néppel nagy igaz­ságtalanság történt, mert a lefoglalt földeket elsősorban a telepeseknek és egyeseknek ad­ják, mint maradékbirtokokat és nem az itt­lakó népnek, pedig ezt a földet a ti verejtéke­tek és őseitek vére öntözte. Éppen ezért nem lehetünk kormánytámogatók és azért sem, mert ugyancsak ez a rendszer hozta a pénzlebélyegzést, a vagyondézsmát, a több évre egyszerre kivetett jövedelmi adót, az iskolatörvényt, az uj adótörvényt a szemé­lyes motozással, a közigazgatási reformot, amely megszünteti a nagymegyéket. A borsi-i porlgárnak, ha olyan ügye lesz, amelyet eddig Kassán intézhetett el a iMK&BátBMui, ezután, egy, vagyonra ma* . sem állja útját és Olaszország hegemóniája a Duna mentén és Délkeleteurópában bizto­sítva lesz. Mussolini koncepciója azonban veszélyezteti a kisantant egységét, illetőleg keresztezi Csehszlovákia külpolitikájának alapjait. Benes ezért az utolsó genfi tanács­kozások után rövid időre Cannesba utazott, onnan néhány napra Párisba ment, majd hosszú ideig Londonban tartózkodott. Diplomáciai körökben Benes berlini ut- jával kapcsolatban rámutatnak arra, hogy Benes eddigi politikája: a Duna medencéjé­nek francia-csehszlovák, protektorátus alá való helyezése kudarcot vallott. nő költséggel, Pozsonyba kell majd utaz­nia. Mi nem szaladunk légvárak után, de azt követeljük és hirdetjük az egész világ előtt, hogyha az utódállam átvette a nemzeti va­gyont, a kormányzat adja meg az őslakosság­nak, köztük a magyaroknak is, a jogait. És hiába állt oda a kormány szekerét tolni Ko­csis András újdonsült borsi gyászmagyar ag­rárképviselő, mert bizony addig három frakk és cilinder is lekopik róla, mig Valami kéz­zelfoghatót kivív majd a magyar népnek. A mi munkánknak, amelyet a parla­mentben kifejtünk, megvan az az eredmé­nye, hogy a külföld szeme felénk fordult és a mi szavunk ma már nem a pusztában elhangzott szó. Mi nem lehetünk kormánytámogatók mindaddig, amíg a mai rendszer jóvá nem teszi összes hibáit és bűneit. SlundSék magyarsága Stunda úrról, aki itt mint magyar mu­tatkozott be, az az igazság, hogy a magyar református egyház magyar pénzen Sárospata­kon kitanittatta és ő volt az első, aki — bár azelőtt fajmagyarnak mutatta magát, — leg­elsőnek állt be a hatalom szolgájává, hogy majd megalakítja a szlovák református egy­házat. Egyszerre felfedezte magában a sáros­pataki nagy magyar az újdonsült cseh­szlovákot. Én a régi magyar világban sem szégyeltem soha bevallani, hogy szlovák szülők gyerme­ke vagyok és mert láttam, hogy a magyar és szlovák népet egymás ellen próbálják fel­izgatni, mindjárt az államalakulás első évei­ben azt hirdettem és ma is azt hirdetem, hogy amint a szlovák és magyar nép ezer év óta itt egymásra volt utalva, ez annál nagyobb mér­tékben áll fenn ma is és én életcélomul a magyar és szlovák nép közötti barátságnak a kimélyitését tűz­tem ki. A Stundák voltak azok, akik a magyar fiuk elől elfogadták a stipendiumokat és ma a ma­gyarság legádázabb ellenfelei. Csömör és a miniszter A ma három hete itt tartott gyűlésen azt hirdették, hogy a miniszter szívesebben fog kezet Csomorral, mint velem. Hát az igazság az, hogy velem a miniszter tisztelettel fog ke­zet, de ha Csomorral fog kezet, elfogja a csö­mör, mert a selmát megfizetik ugyan, de nem tisztelik­Rövidesen Kocsis András újdonsült kép­Az uj francia kamarában blokkba tömörülnek a középpártok Polncaré a középre támaszkodik — Stabilizálják a frankot Páris, május 15. Amint politikai körökből hírlik, az uj kamarában a középpártok egyesülni fognak. A közép eddig nem kevesebb, mint öt csoportra volt bomolva és éppen ezért politikai ereje jelentékeny mértékben megbénult. A középpártok mostani egysé­géből mindössze a Loucheur-csoport maradt ki, amely hatvan tagból áll. A többi 110 középpárti képviselő Tardie>u csoportjával egyesült és ez a nagy blokk is Loucheur cso­portjához fog alkalmazkodni parlamenti taktikájában, úgy hogy a 170 tagbél álló közép- párti blokk lesz Poincaré elkövetkező politikájának tengelye. Az Écho de Paris jelentése szerint a frank stabilizálása még julius 14-ike előtt meg­történik; Rákóczi Ferenc szülőfaluja hitvallást tett az országos keresztényszocialista párt mellett Fedor Miklós képviselő beszámolója a Zempién-megyei' Borsi községben — A képviselő kegyeletlátogatása Rákóczi eméktáblája előtt “Tir~“rnrm—n—nwmiiMnrr Mindenki tudja, hoyy Ungár sorsjegyei szerencsések í A löhoriaok május tartanak — Pót- és vételsors­jegyet csakis UNGAR bankháznál, Bratislava, Ventur-u. ‘ 20. vásároljon, illetve rendelten. viselő is rá fog eszmélni arra, hogy öt is csak eszköznek használják fel. Május 15-én nyílik meg Prágában a me­zőgazdasági kiállítás, amelyre 150.000 em­bert, köztük magyarokat is vonultatnak fel Prágába, hogy kirakatba téve mutogassák őket és a világgal elhitessék, hogy im a ma­gyar nép már tejben-vajban fürdik Csehszlo­vákiában. Úgy tudom, itt is és más magyar vidéken is akadtak gyászmagyarok, akiket magyar gúnyába bujtatnak és ingyen viszik fel őket a mutatványosok Prágába. Ingyen vi­szik őket, de a vasúti költségeket valahonnan csak elő kell nekik teremteni s a vasút defi­citjét az állam köteles fizetni, az állam pedig a ti adótokból él. Örömmel jöttem el Borsiba a nagy Feje­delem szülőhelyére, hogy erőt, kitartást me­rítsek az ő nagy példájából és kitartásra buz­dítsam Borsi népét. A r*n gyár népnek ki kell tartania ellen­zéki álláspontja mellett és ne féljen, ne hagyja magát politikai ágen­sekkel félrevezetni, az igazság a mi oldalun­kon van s az igazság győzni fog. Fedor Miklós képviselőt a beszámoló után a közönség lelkesen ünnepelte. Derfinyák Gusztáv, Schuster János és ifj. Matisz János beszéde után a gyűlés Szüllő Géza dr. országos elnököt táviratilag üdvözöl­te. Majd felolvasták Péter Mihály gálszécsi ref. esperesnek, a magyar nemzeti párt vezé­rének Derfinyák Gusztáv titkárhoz Pöstyénből küldött táviratát. Rákóczi szülőháza előtt A szépen sikerült gyűlés után a közönség elvonult II. Rákóczi Ferenc szülőházához, ahol a már előbb megkoszorúzott emléktábla előtt Fedor Miklós képviselő a következő megnyi­latkozással virágcsokrot helyezett el: Mély­meghatottsággal és dicső őseink iránt tartozó tisztelettel leteszem ezt a virágcsokrot Nagy­ságos Rákóczi Ferenc Fejedelmünk szülőhá­zának emléktáblája elé a szlovenszkói orszá­gos keresztényszocialista párt nevében. Ezzel dokumentálni akarom azt, hogy a keresztény­szocialista párt Rákóczi Ferenc dicső Fejedel­münk szellemében küzd a népek szabadsá­gáért, jogaiért és fennmaradásáért. A törté­nelem tanúbizonysága szerint II. Rákóczi Fe­renc seregében a magyarok, szlovákok, ru­szinok és szepességi németek testvérként küzdöttek és véreztek a szabadságért: akép- pen most a keresztényszocialista pártban együtt küzdünk magyarok, szlovákok, ruszi­nok és németek, jogainkért és ősi földünk minden rögéért. Itt, dicső Fejedelmünk szülő­szentélye előtt teszünk fogadalmat, hogy az ő szellemében továbbra is küzdeni fogunk. A kormiisypárS©li nem alkotnak Blokkot az fiszl választásokra? Prága, május 15. A kormánypárti sajtó mindeddig nem közölt egyetlen határozott szót arról, mikor kívánják smegejtetni az or­szágos és járási képviselőtestületi választá­sokat. Végre ma jelentkezett az első koalí­ciós fecske: a cseh néppárti Lidővé Listy le- közli a régi nyílt titkot, hogy a koalíció döntése értelmében az orszá­gos és járási képviselőtestületi választá­sokat csak a jubileumi ünnepségek után, tehát valószínűleg november második felében fogják megtartani. A koalíciós pártok a választások dolgában nemcsak az ellenzéktől, hanem egymástól is féltek. A cseh iparospárt egyik vidéki lapja ugyanis nyíltan megváltja, hogy az iparos­párt a választási listákra vonatkozólag egyetlen párttal sem tud megegyezni, de nem is akar. A koalíciós pártok tehát egymás ellen is korteskedni fognak. A koalició nyolcas bizottsága különben szerdán délután ismét összeül. Az ülés programján a választások szerepel­nek, de már maga a nemzeti demokrata Ná- rodni Listy is bejelenti, hogy a koalíció a választások terminusáról e nyáron már egy­általán nem fog döntést hozni. Moszkva tiltakozik Kun Béla kiszolgáltatása ellen Moszkva, május 15. A sajtó nagy figyel­met szentel a Kun Béla-ügynek. A nemzet­közi jog orosz szakértői nagy cikkekben til­takoznak Kun Béla esetleges kiszolgáltatása ellen. Moszkvában, Pétervárott s más nagy városokban tiltakozó gyűléseket, tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents