Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-13 / 111. (1738.) szám

május 13, vasárnap. jB^^TiiwirtiWr^ffiMMaiJgiwnauuMuaaaMBW BERLINI JÉGyisti 1 EK írja: BÁRDOS ARTÚR — Fiatalság: betegség — Mii'T.vnrán falán ezt lehetne címül adni e darab föle. melynek német címe: „Az ifjúság be* * tegsége**. „Krankheit dér -Tugend". Mert a német cim nemcsak nehézkes, de nem is fedi a darab való tartalmát. A szóbanfor- gő betegségek ugyanis nem az ifjúságot, hanem inkább éppen az agyon fáradt, enervált, élvezetek* ben és éle'ben kimerült életkorokat jellemzik. Ez a darabban szereplő, pervert ált ifjúság csak természetellenes kihagyásokkal, ugrásokkal jut­hatott el odáig, hogy ott kezd' ahol régebben — abbahagyták. Itt inkább arról van szó, hogy maga a fia­talság: betegség. A lelki és testi kiegyenlítetlen* ségek tragikus kora, amelyet a ma erkölcsi nihi­lizmusa. teljes talajtalansága még mélyebben, még tragikusubban aláás. És ez ennek a darabunk, az iró részéről nyil­ván öntudatlan, de valódi értéke. Itt érinti a tu- datalattiság és a diviuáció ama mélységeit, me­lyeket ismét csak fréudi apparátussal lehetne eb­ben a freudi apparátussal megirt darabban tuda­tossá analizálni. 4fc Az iri; orvos. Ferdinand Bruckíiernek nevezi magát, de nem titkolja, hogy ez a név: ál­név. Aszkézise, — el sem jött a premierre — a siker forró tapsaitól fosztotta meg. Mert a siker valóban nagy. A szezon legnagyobb értékes, — vagy mondjuk: — irodalmi sikere. Kétségtelennek tartom, hogy személyének háttérben maradásával az iró — az orvost akarta hangsúlyozni. Az orvost, aki a maga hivatásának gyakorlása, dokumentum-gyűjtő munkája során, ime egy kissé megállapodott, hogy az irodalom és a színpad hatásosabb propagandájával hangsú­lyozza tudományos eredményeit és meggyőződé­seit. A darab összes hangsúlyaiból ezt érezni ki: az orvos, a pszichoanalitikus adatgyűjtő komoly­ságé', kísérleti módszerét, mellyel az éleiből ki­vont pszicboanaütikai igazságokat akarta ismét az éleibe — vagy másába: az irodalomba — visz- ezapláiitálűi. Ha csak ennyi sikerült volna neki, ha csak ennyi volna a darab, akkor bizonyára nem volna az, ami: élettel teljes, izgatóan érdekes drámai alkotás, amely a maga szinte elementáris Írói erejével elsodor pszichoanalízist, Freudot és minden tudományos adatokat és módszereket. A tudósból, az orvosból — nyilván önmagá­nak a legváratlanabbul — kibontakozott a költő, I akinek még az sem lehetett ártalmára, amit tu­dott, amit megtanult. A pszicboanaütikai bal­lasztot egyszerre eldobta, abban a pillanatban, - amikor repülni megtanult. A tehetség egyszál ejtőernyőjével megúszott minden veszedelmet, amelyen a legbonyolultabb aeronautikai műsze­rek sem tudták volna átsegíteni.-Ff I Aki lényegesebben segített neki, az nem } Freüd professzor volt, hanem egy másik költő, J egyr tudománytalan, a ripacsságig ösztönös, ős- i bohém és vadzseni: ama Wedekind, akiben tulaj* iónképpen az egész újabb és legújabb, forradal­mi német drámairodalom letagadhatatlan ősapját tisztelheti. A .,FrübÜDgsenvacben“ nélkül bizonyára nem született volna meg a „Krankheit dér Ju- genü" sem. A nemi ébredés tragédiája ez is, es ik éppen —- hogy is nevezzem csak? — a tech­nika ö-.'zes újabb vívmányaival felszerelve... Mint Berlinben mondják: „mit allén Séhika­nen“... Habár — semmi sem uj a nap alatt. Még a legújabb vívmányok is benne voltak, ha nem is ilyen ujíent bátorsággal és szókimondással, de azért felismertehíöen, az „Erdgeits“-ben és a „Schloss Wetterstein“*ben... De aminthogy a pszichoanalitikus módszere- j ken. úgy a szexuális „vívmányokon** sem múlik j az, ami lényeges: a drámairó. Aki az emberi in- 1 dulatoknak ezt az infernális tobzódását színpadra teremtette, aki ilyen hús- és vér* és ideg-embe­reket tudott eleven színpadi életre megalkotni, az vérbeli drámairó és ezt nem tanulhatta meg sem Wedekindtől, sem senkitől. Mert ez az, amit nem lehet megtanulni. Ebben a darabban háttérbe szorul minden modern fontoskodás és német program szerűség; mindén ilyet elsodor az életszerűség, a megle­pően szuggesztiv, fojtóttan tragikus, szinte tik­kasztó drámai atmoszféra, mely az összes szerep­lőket valami titokzatos és sorsszerűén mély össze­függésben, végzelközösscgben fogja össze. # Kár, hogy a darab tulajdonképpeni meséje nem viseli el a magyar nyomdafestéket. A mese során jobban meg lehetne mutatni a darab ér­dekes alakját cs különös összefüggéseiket Nem kell azt hinni, hogy csupa romlott és degenerált alakról van szó. A diákszoba bérlője, például, amelyben a három felvonás lejátszódik, tisztalelkü, önfeláldozó diákleány, aki a promő- ciója reggelén is maga mossa fel a szobája pad­lóját. és valósággal anyai érzésekkel szeret egy gyámoltalan fiatal költőt, akinek utjából hősies munkával hárit el minden akadályt. De a költőt elhódítja tőle egy aszkétikusan stréber házmes­terleány, szintén orvosnövendék, aki eddig, össze- szoritott fogakkal, szűzen, küzködve, csak a ta­nulmányainak élt. Fz a csalódás kilendíti egyensúlyából a dok­torkisasszonyt. Minden idegével megszenvedi * kétéves viszony felbomlását. És ebben az állapo­tában teljesen a hatalmába kerül egy velejében romlott, grófi származású ’iákleánynak;' akit mesterien rajzolt meg az ivó. A testi és lelki romlottságnak ilyen tökéletesen elhitető, szug­gesztiv rajzával még nem találkoztam a színpa­don. Ebben a figurában semmi sincs az intrikus- ból: mágátólértődően, az idegei szerint rossz és az idegeiben hordja lényének minden konzekven­ciáját. Már nem ilyen eredeti annak a — wedekindi értelemben — „démönikus" ősdiáknak a rajza, aki tudatosan akarja a rosszat és ördögi öröm- meg hajszolja egymás ellen az egész összebaga- Ivodott társaságot. Huszonnégy szemesztere van, de. valódi, jól megéreztetett tudományos fölény- nyél néz el a szorgalmas, szabályosan levizsgázó leányok fölölt, akiket teljesen hatalmában tart. Züllött alak, de szenvedélyes tudós is, aki az élettel űzi veszedelmes kísérleteit. És itt. megint van egv figura: az ősdiák egy álmos kis cseléddel kísérletezik, lopásra, rossz életre fogja. Ez a kis cseléd, felébresztett, felriadt ösztönével, elindul a lejtőn... Felejthetetlen... # Egy csomó fiatal színész az ifjúságnak e szo­morúan mai rajzában meglepően magára talált. Régen láttam már itt ilyen becsületes, átélt és meggyőződött előadást. Mégis, azt hiszem, e fia­tal színészek túlnyomóan csak azt a bizonyos ; Iván vette. Köszönet neki érte...- Megírásra egyedien szerepüket játszották el... Egyéni jövő j vár az uj „ars amondi" ügy magán-, mint 'köz* felé talán csak a kis cseléd személyesitőjének ; vállalkozásai bán. A „Maria" ezt csinálja, —- Iliidé Korhűnek az egyénisége mutat. | Esjéjl tartom fontosnak ezt a köny vet**. A rendezés a Renaissance-Theater uj igazga- * tcjáuak, Güstav Hartungnak első művészi jelen- . _ fősécii sikere. ' Stefan Zweig ezt mondja:^ MaxBrod, Stefan Zweig, Thomas Maim és Romáin Rolland — Neuhauer Pálról Csodálatosan nehéz a magyar tehetség út­ja. Az iparcikkeinkkel úgy voltunk, hogy áraink a belső piacon egyáltalán nem voltak kelendők, de ügyes embereik előbb külföldre vitték őket, ott külföldi védjeggyel látták el s úgy hozták vissza: a magyar közönség kapva kapott utánuk. így vagyunk a magyar tehet­ség munkájával ás. Itthon rendszerint bizal­matlanság fogadja alkotásait s a magyar zse­ni a bizalmatlanság, előítélet és közöny elöl a külföldre kell, hogy meneküljön a párisi vágy- berlini „embersürüs vadonba" s ott kell előbb beérkeznie, diadalmaskodnia, hogy ha­zajöhessen. Ha a külföldet megostromolta és meghódította, akkor visszatérhet a megostro- molhatatlan, raeghódithataílan magyar közvé­lemény váraihoz: tárt kapuk fogadják. Egy regény érkezik most így- vissza, haza Szloveuszkióra, egy német regény, a nagy ber­lini Wellbüeher-Vetlag tavaszi kiadványai­nak legkiválább alkotása: Neubauer Pál re­génye: a Maria. Neubauer Pál, a Prágai Ma­gyar Hírlap bel munkatársa, Szloven szkő szü­löttje beérkezett Berlinbe, hogy visszaérkez­hess ék a magyar irodalomba. Megtelte azt. az utat, melyet a furcsa végzet megpróbáltatásá­val előirt a küzdésben föl nem őrlődött ma- gya r t ebet Bégeknek. * Maria, Román einer modernen Frau. Me­rész téma, merész író, merész kidolgozás. A háromszög problémája, melyben a modern asszony viharzó 'és sokszor tévelygő szabad­sága a gyermek vágyásának gloriolájával öve­zetien oldódik föl hűséggé és harmóniává. Neubauer határozottan romantikus, gazdag képzeleti meeeszövő és riport eleven ségii el­beszélő. A legmodernebb írások dinamikája feszül előadásában: igy csak egy magyarlelkü német tud írni. A németek szemében talán épp ez a magyaT lendület adja Neubauer Írá­sainak eredeti zamatát. Határozott vonalve­zetése mellett azonban látható minden során, hogy az iró maga i« veleizzik a formákba öm­lő forró élményekkel. * Neuhauernek nem ez az első könyve né­metül. Csak az első prózai kötete. Wohin ci­mü költ etilé nyes könyvével s tüneményesen hü és tökéletes Ady-fordifásaival Németor­szágban szokatlan elismerésben volt része, sőt egy Romáin Rolland lelkesedését váltotta ki. A „Maria" alig néhány napja hagyta e! csak a sajtót, de máris Max Brodnak, Stefan Zweig nek, Thomas Maiinak, Romáin Rolland- nak véleményét ismerjük róla. Azt hiszem, a Weitbücher-Veriag valóban „Világkönyvtár"- vállalat s az, hogy Neubauer könyvének ki­adását vállalta, egy fiatal Írónak már magá­ban is félsikert jelent, de eme négy nagy iró kritikája már a teljes siker. * Max Brod többek között ezeket mondja a könyvhöz irt előszavában: „Itt ismét egy ifjú a szerelem jogai mel­lett foglal állást. Tehát a másik nem mellett. Néni osztja azt a felfogást, mely szerint a sze­relem túlhaladott valami, mint például a tüz- imádás vagy a bálványok tisztelete. Melles­leg: mennyire nem vagyunk túl a tüzimádá- son és a bálványok tiszteletén... Az iró épp ezt választotta feladatául: megrajzolni a sze­relem mai életformáit, melyek kissé bizony­talanokká váltak, de annál lenyügözőbben uralják a szivet. Az intellektus magas tulfej- Jeítségének környezetében a szerelem alkal­mazkodik, uj utakat keres, megváltást keres azokból a megrázkódtatásokból, melyekbe a konvenciók sodorják, kutatja a megkötöttség és a szabadság közötti, keskeny ösvényt. A harc hátterére remegve körvonal őzöd iik a jö­vő szerelme, melyért a szerző három alakjá­ban küzd. Az önmagát kinyilatkoztató énben, a szenvedélyes s szenvedélyében magasrunö- vő, szeretnivaló asszony alakjában és a le­mondó, tűrő férfi lényében, akinek sorsát a költő különösen megragadó és újszerű szia ke­veréssel festette meg, aki a küzdőtéren vé­gül mégis győztes marad. Mert épp az ő sze­relmiében van meg a legerősebben az a vo­nás, ami előreláthatóan a szerelem eljövendő, jobb formája lesz: a szerelem, mely azzal köt, hogy szabadságot ad, — a föltéllen, határta­lan s egyenesen paradox bizalmon épülő sze­relem ... Neubauer Pál a szerelem, a kettes- benlét problémáját végre ismét egész komo­iriMwinn rtf n ~i nminwin — m ■nm iimn m n i hit in' mi !■ i— *inm in n !■ I P Bérmálási ajándékok legnagyobb választékban, olcsó árak melleit cégünknél kaphatók. gigfj |j j (IS Első szlovák ékszer-, arany- és ezfistgy ár ij | 1||| TisdaldonosolKt frímtig írsstViissiK J|H | j Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57.* | jl Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon : 16—02. Éj I Í Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon P $■ Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon Él | j| || vállaljuk Brilliáns átdolgozások alka mával H s || p a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek I | I M ^ÍIkÍ^ Állami alkalmazottak 5%, engedményt kapnak 1Q M Javításokat azonnal eszközlünk ÜÜ jjf $ lüktető, hangja oly eleven, hogy sehol egy. pllianaira sem erezi cm fáradtságot... A dia­lógusokban s a bong frisseségében és magá- tőlértetődőségében rejlik a könyv tulajdon­képpeni dinamikus és lendítő ereje. Vala­mennyi párbeszéde csupa vitalitás és kifeje­zésbeli közvetlenség, épp az, ami íróinknak a legnehezebben szokott sikerülni. A könyvnek sikere lesz". * Thomas Mami ennyit irt: „Rendkívüli öröm volt olvasnom e köny­vet. Tartalma mindenütt élénk, elmélyült s érde'd'esziíő. Valóban a kor regénye s korunk egyik legfontosabb problémáját akarja, meg­oldani. Elismerésre késztet Neubauer tudása, mellyel ezt a könyvet megírta. Nincs kétsé­gem abban, hogy a könyvnek igen nagy si­kere lesz". * Romain Rolland igy nyilatkozott: „Az imént kaptam meg Neubauer regé­nyét. Csak egy sort akarok írni róla, mert ké­sőbb visszatérek reá. Most csali annyit: Kö­szöntőm megjelenését. Csodálom azt a nagy hitet, mely ebben a könyvben él s csodálom zsenialitása lángját". * Neubauer Berlinben beérkezett, könyve már útban van Budapest, felé, ahol magyar nyelven fog megjelenni. Azonkívül újabb, a mostaninál kétszerié nagyobb terjedelmű re­génye, a „Die Augen des Ohaos" az ősszel ke­rül a könyvpiacra ugyancsak a Weltbücher- Verlag-nái. Egv gyorsan ívelő írói pálya bon­takozik ki szemünk előtt. Egy a német világ­hírűm elé diadalmasan kijutott és most haza- vágyó uj magyar iró, Szlovenszkő fia kopog­tat a magyar irodalom kapuján. Darvas János. Kelemhéri Sándor'. Szépségek áímedóm*) Arcod mint a madotvna-képok, otly gyönyörű, kék szetnedíben nyári ha/.jnaloik tisztaiságia osilkíg, lelkedböl, mint atíMhaitiarfíIam forráshet ömlik szert-e a nemes jóság. — Nyugtalan lelkem öntudatlanul csak téged várt, örökösen. Tran.it téli erű éle lombtedan fája a tavasai. mielytöl csodáitaitos életre Remiik. — Te vagy a legszebb szépség, kitt életemben megát möütaim: szépségek bolond átmedója s hegy még i.gérőbb lőhess: kevés nekem a föld mindem szépsége. mát rád-araitva megkeranáaaam Tele vállajrata boruló fejed szőkeségét. * A ,vBus soTHunlk: a csók“ c. vemscikl'iis'ből M0TEL SKDBNA 0 |j szemben az állomással | SMAC-KUPELE ISziiáes-fitrdfi) Hatvan komforttal berendezett szoba. Minden szobában melev és hideg víz. Villanyvilágítás. Főszezonon kívül penzió szobával napi 40 ko- J rónától feljebb. Elsőrangú konyha. Pitseni ős I forrás. Gazdag választék bel- ős külföldi borokban. Autó ős nutóbusz csekély díjazás ellenében. A Granct Hotel Skubna vendégei az állomásról ingyen vehetik a szálló autóját , igénybe „Terraue** j Márványmozaiklap-mükő és Cementárúgyár SCHMIDL és NAGY ] &is£eis«« Fiók és eladási iroda; | Braídslövs, Sfefaelk u, l/II. Gyárt: I Márványmozaik és cementlapokat, I Mükölépcsöket, Márváriyzuzalékot ! j minden színben és nagyságban. \ ! Miivakolatot „Krista 1 ií“ néven j | r' Készít: Terrazzo és Xylolith padlókat, j | , ___________37 6

Next

/
Thumbnails
Contents