Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-08 / 83. (1710.) szám

1928 április 8, vasárnap. Beszélgetés ovszelenkoval, a prágai szouietmegbizottal Politikai kérdések is szébakerüinek a csehszlovák-orosz kereskedelmi tárgyaláson LeskésöDli júniusban megindulnak a hivatalos tárgyalások „A kontingens kérdése nem szerifiz kérdés" — A szovjet még mindig vár az orosz-magyar szerződés ratifikálására A Rieger-park mellett, az Olasz-utcában van Prága egyik legérdekesebb épülete. Te- rézia-villa a neve ennek az érdekes épület­nek, melyben a szovjetorosz kormány prágai megbízottja székel. Az arisztokratikus külsejű, villa egy kis park közepén áll. A parkot kőke­rítés veszi körül s vasrácsos kapu zárja el a külvilágtól. A terület, akár csak a többi kö­vetség, exterritoriális s talán ezt a törvényen- kivüliséget demonstrája az a drótsövény, amely a mintegy két méter magas kőkerítés tetején húzódik végig. A szovjetkövetség egy olyan vár benyomását kelti, amely állandóan kész egy ellenséges ostrom, vagy támadás visszaverésére. Lebet, hogy fölös óvatosság az egész, de az is lehet, hogy komoly okuk van a bizalmatlanságra. Tény, hogy az épület előtt rendőr posztói s azt állítják, hogy a titkos- rendőrök egész raja figyeli a követség épüle­tében megfordulókat. A prágai szovjetkövet­ség pedig a küszöbön álló csehszlovák-orosz kereskedelmi tárgyalásokra való tekintette! az érdeklődés központjában áll Elhatároz­tam., hogy ebben a kérdésben a legautenti­kusabb tényezőhöz, Autanov Ovszejenko prá­gai szovje(megbízotthoz fordulok információ­ért s becsöngettem a Terézia-villa vasrácsos kapuján. Bejelentés után a követség kissza- lónjába vezettek, ahol Ovszejenko kereskedel­mi attaséja és a követség sajtófőnöke társa­sagában fogadott. Az aktusnak inkább ünnepé­lyes, mint közvetlen jellege volt s a hangu­lat merevségét még az orosz cigaretták kéken jmbolygó fénye sem volt képes enyhíteni. A faiakról komoly ünnepélyességgel néztek az orosz forradalom vezérei, akiknek életnagy- ságu portréját szinte betöltötték a szobát. Egy kis szalónasztalka köré állított-zsölyékben he­lyezkedtünk el s megindult a beszélgetés, jnelynek minden szavát gondosain lejegyezte a ■sajtófőnök, aki később Írásban adta meg azt az egyedül autentikus szöveget, melyet inter­jú formájában alább adunk vissza. Ovszejenko követ, aki diplomáciai pályá­ja előtt élénk irodalmi tevékenységet folyta­tott s ma is a fiatal orosz Írógárda elitjéhez tartozik, a csehszlovák-orosz kereskedelmi tárgyalásokról a következőket mondotta: — A tárgyalások ez idő szerint az előze-1 tes eszmecsere stádiumában vannak. Mindkét fél könnyen hajlik a megegye­zésre. Csehszlovák részről ugyan fölmerült a beho­zatali kontingens kérdése, azonban a cseh­szlovák delegátusok e követelés teljesítéséhez nem ragaszkodtak, miután a szovjetmegbizott tudomásukra adta, hogy az orosz kormány ebben a, kérdésben ■ nem hajlandó az eredeti álláspontjától eltérni. Arra a kérdésre, hogy a behozatali kon­tingens a német-orosz kereskedelmi tárgyalá­sok során is- fölmerült-e, Ovszejenko a követ­kezőkben válaszolt: — A német-orosz kereskedelmi tárgyalá­sok során a kontingens kérdése, értesülésem szerint, csak egyes újságírók részéről hang­zott el s a hivatalos tárgyalások során e kér­dés mint nyilvánvalóan nem-szeriöz. nem ke­rült szóba. ~ Mikor és hol kezdődnek meg a tárgyalá­sok? — A kereskedelmi tárgyalások "helyét, időpontját és a delegációk összetételét még nem határozták meg. iMindYJzonáltal azt hiszem, hogy a, tárgya­lások még májusban s valószínűen Moszk­vában fognak megindulni. Úgy orosz, mint csehszlovák részről kifejezés­re jutott az az óhaj, hogy a tárgyalásoknak legkésőbb júniusban meg kell indulniok. — A magyar-orosz kereskedelmi szerző­dés, tudomásom szerint, azért hiúsult meg, mert Oroszország bizonyos politikai és dip­lomáciai természetű feltételek teljesítésétől fette függővé a szerződés megkötését. E poli­tikai természetű feltételek között szerepelt ál­lítólag a de jure való elismerés kérdése is. Szíveskedjék ezzel kapcsolatban arra a kér­désre felelni, hogy Moszkva még mindig ra­gaszkodik-e ezekhez a politikai és diplomáciai természetű feltételek teljesítéséhez, avagy a csehszlovák-orosz kereskedelmi tárgyalások során eltekint-e ezek teljesítésétől ? — Mindenekelőtt felhívom a figyelmét ar­ra, hogy Magyarországgal a kereskedelmi tárgyalásokkal egyidejűeg az alapvető kérdé­sek egész komplexumáról folytattunk tárgyaló sokat. Annak idején egy általános jellegű szerződés is készült, amelyet azonban Ma­gyarország csodálatosképpen mindmáig nem ratifikált. Csehszlovákiával szemben egészen más a helyzet, mert a. szovjetunió 1922 óta szerződéses viszonyban van a csehszlovák köztársasággal. Ez az 1922-ben kelt szerződés nem csak olyan provizóriumot jelent, amely bizo­nyos gazdasági kapcsolatok fejlődésének lehetőségét biztosítja, hanem az olyan megállapodások egész sorozatát tartal­mazza, melynek mélyreható politikai je­lentőségük van. Ezek közül gondoljuuk csak arra a pontjára a szerződésnek, mely a kölcsönös semlegességi kötelezettségre vonatkozik! A jeleulegi tár­gyalások célja az ezerkilencszázhuszoukettes immár elavult ideiglenes szerződés revíziója — szoros összefüggésben a megnyilvánult gaz­dasági természetű kívánalmakkal. * E rendkívül diplomatikusan megfogalma­zott nyilatkozat egyik érdekes pontja szerint Csehszlovákia lemondott arról a sarkalatos követeléséről, hogy Oroszország azokért az előnyökért, melyeket szániára a kereskedel­mi szerződés gazdasági és talán politikai tő­rén nyújt, a csehszlovák ipar részére kontin­genst biztosítson, vagyis garantálja azt a leg­kisebb mennyiséget, amit az egyes iparcik­kekből évente Csehszlovákiából importálni köteles. Érdekes az is, hogy Ovszejenko a kontingens megállapításának kérdését nem tartja „szeriözuek“. Tény, hogy a szovjeíkor- mány csak azoknak az államoknak biztosította eddig a kontingens privilégiumát- melyek szá­mára külön jelentőséggel bírnak. Törökor­szág és Litvánia esete azt bizonyítják, hogy talán nem is annyira politikai motívumok, mint inkább földrajzi szempontok irányadók ebben a kérdésbeu, mert kontingenst csak az Oroszországgal szomszédos államokkal kötött kereskedelmi szerződések tartalmaznak. Nagyjelentőségű a politikai motívumok kérdésére adott válasz is. .4 szovjet-kormány prágai megbízottja be­ismeri, hogy a csehszlovák-orosz ideigle­nes szerződés politikai természetű meg­állapodásokat tartaljnaz s mindkét állam kötelezte magát arra, hogy háború esetén kölcsönös semlegességet fog NEW-YORK-baésKANADA-ba CHERROURGBÓL Berengaria Maoretania Aquitania április 14-én április 21-én április 28-én Berengaria Mauretania Aquitania májú* 5-én május 12-én május 19-én Felvilágosításokkal ingyen és szívesen szolgál CUNARD L INÉ Praha II, Václavské mini. 58 lelelon: 27501 Sürgönyeim: Cunard'Praha —bbmh ibiiii niniiiiim rifln ~ii r i mrdmrTia—«miWTwnmrii — m Síremlékek minden kőnemben, egyszerűtől a legmüvésziesebb kivitelben, gyári áron szállít Szlovenszkó legrégibb és egyedüli kőipar- gyártelepe. Modern gépberen­dezés folytán jutányos árak. Kérjen árajánlatot. |hoRN, Baftská-Bystrlca. tanúsítani. A nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a szovjet nem mondott le eddigi állás­pontjáról s kereskedelmi szerződések aláírá­sát ma is bizonyos politikai és diplomáciai ter­mészetű feltételek teljesítésétől teszi függővé. Ezek szerint cseppet sem valószínűtlen az a feltevés, hogy a csehszlovák-orosz kereske- , delmi szerződést a de jure való elismerés fog- 1 ja követni. ((. I.) A romáit paraistpárt gyulafehérvári kongresszusát elhalasztották Maniu nem akar forradalmat * Házkutatás a paraszftpárt központjában Páris, április 6. A Chicago Tribüné bukaresti távirati jelentése szerint a román kormány a nemzeti parasztpárt főhadiszállásán házkutatást tartott, hogy felkutassa an­nak a manifesztumnak kéziratát, amelyet a párt vezére, Maniu szerkesztett és a gyula- fehérvári kongresszuson kivan felolvasni. A parasztpárt Maniu indítványára elhatározta, hogy április 22-ről május 16-ra ha­lasztja a gyulafehérvári kongresszust. Mauiu azt reméli, hogy egy hónap alatt a politikai légkör annyira megtisztul, hogy a kongresszus már kész helyzetet talál szemben. Maniu a végrehajtóbizottság tegnapi ülésén megcáfolta azt a hirt hogy Gyulaiéhérvárott Erdély autonómiáját akarják proklamálni. Kijelentette, hogy pártjának nem áll szándékában forradalomba vinni a román népet. Rratianu még nem határozott, vájjon engedélyezi vagy betiltja-e a gyulafehérvári mauifesztációt? Husváf hétfőjén Zsolnán zászlót hont a szlovák autonómisták pártja A Hlinka-párt hívei hír szerint meg akarják zavarni a gyűlést — Beszélgetés Snaczkyval, a párt alapítójával ­Pozsony, április 6. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) Itt ül velem szemben a kávéházi asztalnál Snaczky ur, az „Astor” néven is­mert kiváló szlovák iró, az „Autonómia” ci- mü szlovák hetilap főszerkesztője. Hat hónap­pal ezelőtt, amikor lapja feltűnést keltve meg­jelent, nagyban találgatták, kik lehetnek a munkatársai. Kombinálták Tukát, Tornáne- ket, Jurigát, de azután kiderült, hogy a szlo­vák néppárt egyik törvényhozója sem áll az „Autonómia” mögött. Ezt Snaczky-Astor is kijelenti, aiíiikor lapjának munkatársai iránt érdeklődöm. — Munkatársaim mindazok a szlovák tollforgató emberek, — mondja, — akik az autonómiát feladó Hlinka-párttal nincsenek megelégedve. Célunk az egységes autonomista őslakos­front kiépítése és e cél érdekében természetesen szívesen látnék táborunkban a magyaro­kat és németeket is. Néni kell, hogy belépjenek hozzánk. Megma­radhatnak pártjaik kebelében, elég, ha ve­lünk éreznek, küzdenek a végső célért. Hlinka ott tévesztette el a dolgot, hogy például nem akart a keresztényszocialista párttal koope­rálni csak azért, mert ennek a pártnak szlo­vák alosztálya is van. Minket ez nem alterál. Én magam is Hlinka lapjának voltam a mun­katársa addig, amig a vezér el nem fordult az autonómiától, amig fel nem adta elveit és be nem lépett a kormányba. — Hétfőn az autonomista párt'kibontja zászlaját Zsolnán — folytatja tűzzel a fiatal Snaczky. — Esészen bizalmas értekezlet lesz ez, csak Ő0—100 meghívott ember részvételével, mert nem akarjuk, hogy gyűlésünk határoza­tait nyilvánosságra hozzák. El vagyunk ké­szülve arra is, hogy Hlinkáék megkísérlik majd értekezle­tünk megzavarását, de ez minkét; nem csüggészt el, sőt inkább még meg fog edzeni a — küzdelemre. A hatóságok nem gördítettek akadályt annak idején az „Autonómia” megjelenése elé? — kérdeztük. — Nem. Mindenfelé sokan abban a hi- szemben voltak, hogy mi Hlinkáék elleni fronttal a centralisták malmára fogjuk hajtani a vizet. De tévedtek, mert mi mindenféle centra­lista irányzatnak ellcuzöi vagyunk. Táborunkban szívesen látunk mindenkit, aki a köztársasági államforma keretén belül az autonómia híve. Azt azonban itt. is hangsú­lyozom, hogy szlovák néppárti képviselő vagy szená­tor nem áll a hátunk mögött, lapomat egyikük sem finanszírozza. Nincs is erre szükség, mert előfizetőim száma heten­ként gyarapszik, bár a cenzúra többször ko­bozta a lapot. Sziüfrna M totiább báborüS a fSFd A n gór a, április ő. Tegnap Szmirnahan újabb két földlökést, míg Torbaliban ötöt észleltek. \ lakosságon még mindig hallat­lan izgalom uralkodik. A tegnapi rengések kisebb mérvűek voltak és sem emberélet­ben, sem anyagiakban nem történt károso­dás. Losonci Mezőgazdasági GépgyMüiiíenec. autorizált FORD képviselet az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Hl Budapest vezérképviselete előnyös feltételek mellett szállít: acélkeretes cséplőgépeket kettössoru svéd golyóscsapágyakkal, teljes malomberendezéseket és egyes malomgépeket, FGRDSON TRAKTOROKAT valamint saját gyártmányú egyszerű és kombinált vetögépeket­Kérjen árajánlatot! 13

Next

/
Thumbnails
Contents