Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-08 / 83. (1710.) szám

12

ra&GAI-MA<AAR-ffl1MiAR

1928 április 8, r&tén&p.

%

^oJjm okét is. mint a regény. türeTmetten

Hinchclilfel és Miig* M«k*yí. Szegények...

A yenikee megcsóválja a fejét, kenet ad és megy tovább aeédt eladni huBCszásaffiékbÉ ItawzOnnat.

Egy modern apróhirdetés

A Diaily Maiinak ez a furcsa apiróhirdeiéee váJtágeSkert jetontetít:

, .Jelentkezz ék ur, vagy urbölgy aki juMue elején Lond ónból X^wyofrkba akar röpülni. Óim:

M. F. P. Young. 7. Suffolk-Street,

Pale Mail, S. W. I."

Young fiatal ansrol pilóta, aki évek óta épít egy óráá*i h'ixlro plánt a tranzóceámi útra. Most ©1- készült vele. Húsz, uitas sasámára van benne hely, pompás gépei 1000 lóerőt- fejtenek ki, elég ben- viint válhat magával- egy nyolovanőrás repülésre. Elindul Young julius elsején? Bimnyfbailau, de apróhirdetései're állítólag toétezáztitzeu jelentkeztek. Négyszázhartniáncnógy nő és kétetazlvetaeithai í férfi, körtük harminc tizenöt éven aluli gyermek és bét, aggastyán.

Young nőket visz magával — kis háremet, háltál- j háremei — és a szőkéket előnyben részesüli (mint j .Anita Loos),

— A szőkék jobban állanak a gépembe/. j mondta tréfásan Young — És a halálához. — jegyezte meg komoran | egy újságíró.

Ez is az atmoszférához tartozik.

Aki a tabuhoz nyúlt

A legjobb azonban egy német kacsa eredménye volt. Április elsejém Radio-Barlin ápililisii tréfál akarván elkövetni, világnak eresztette a következő — már nagyjában ismert — jelentési:

— Baldonmellböl jelentik, a „Bitemén" köne- Séből: Ma. hajnalban egy7 egyfedelű Junker-érere* pülógöp szállt föl1 Berfin-Te rajpel hóiban és fiaid on- meiibe repült, hogy elhozza Koehlüek és Hunén- fe-Idaek a német Lufthansa utolsó üdvözletét. Az egyedién motorral fölszerelt gép neve .,KoLtbus“. — az a város, ahol Chamberlain tavaly leszállt — és Wierbach. meg von Iloedern pilóták vezetik. A gép egymegyedtizenkefit-őikor továbbrepült EaldOu- nellből NewyOrk félé.

A ..Kotthus44 azért szállt föl. hogy jóvá,tegye a ..Brémán'4 hibáján amely gérp még mindig nem mer fölszállni.

Eredetileg csak Baldommellig akart repülni, de amikor tudomást szerzett Koebl vonakodásáról', hirtelen elhatározással megtöltötte benziaitaniályait és útnak indult Newy.ork felé a Brémán helyett.

Egy óra múlva a berlini rádió megcáfolta a hirt és bejelentette, hogy csak tréfa volt.

A cm tudom, a hatvanöt, millió német miképpen fogadta a brutális tréfát, de Franciaországban a. hatás megdöbbentő rodt.

Néhány órára föléledt az egész némclgy ülőiét — ez alkalommal két bátor német fiú előnyére. Az újságok fölháborodva tárgyalták a ..germán eset- lenséget“. így becsapni a világot! Tv Mát csinálni egy széni dologból. Nungesser, Hincholiffe emléke és a két hJaláilraszánt baldomlelli német fin nemes mártirkedve volt megsértve, minden, amire a világ még tart valamit.

Öles cikkek dörögtek a német rádió ellen — amely pedig ez alkalommal nemi is franciákkal riccéit, hanem saját honfitársaival — és e.gy pilisi aerokJuh bojkottot hirdetett a berlini rádióhullám ellen.

Mindennel lehet tréfálkozni, királyokkal, hazákkal, istenekkel, de nem az óceán repüléssel. A berlini rádió esetlen tréfájával óriási hibát követeit el. Szentséget nevetett ki. Tabuhoz ért.

— Az Ízlések vitathatók — írja a Panis-Alidi —, de engedtessék meg nekünk, hogy mégis meg- botránkozzunk ezen a sötét tréfán, amely alaposan elrontja a német nemzet rádiójának a hiteié:'. Vájjon hogy fog viselkedni ez a rádió, ha majd néhány nap múlva kénytelen lesz bejelenteni honfitársainak, boga- a Híreimen két .■szent embere" (sic!) a hullámokban lelte halálát?

Ez a -Made in Garmany-ítréfa igazolja, hogy hiába van a németeknek néhány nagy emberük, a germán Közösség mindig elrontja, amit a német egyén cselekszik.

egyenes, aszfaltozott ut Pánti non át vezet észak- ketetro, a repülőtérre. A Cornpagnte de HEtet elp.' hálózata köBöüt botorkálunk át, nemsokára fő®ü®i fej'ét a világítótorony, az antennák, végül Végnél' kiil a hangárok. Rendes légi kikötő, igen nagy mié- i-etekben. Motorzaj, tolatás, bentíngőz, márcona alakok.

— Vesztőhely, — véli a társam. Lehet, hisz innen indul, vágy ide kíván érkezni a legtöbb önkéntes halálraítélt.

— Élik készülődnek Amerikába? — kérdem.

—• Rengetegen. Az első a fiatal Détromf, akii

annakidején. Llmdibergb elé röpült. Egyedül akar -menni kétszázötven lóerős, léghűtéses gépén. A máeik iPaüliard, akii a „Jan Huberttel44 — 600 lóerős — készülődik. Azután Coudouret kapitány a hár- iniucnegyedik re.püiőozredbö’l. És Maiürice DrouMn ..Arc-en-Cie.T‘-én — sáSáZtoyöictaAn' h. p. —, aki Or- iybó'1 fut.

És ran még sok. de az urak titokban készülődnek, nehogy megelőzzék őket. éltetnek « ez a ve-rtiik. Amióta. Hinohcbiffe hali Iliire tmag- érkerett. megkctsrereTŐdött a, benerezök srá- ma. A legkomolyabb jelöltek áronban Costa* ás R ri x. akik „Nungeeser1 és Coli'4 nevii gépükkel miHft érkeztek Japánba, mintáin az címűit hónapokban harmincezer ki 1 önteteit repültek nagy ünneplések körött, Amerikában, legutóbb leszállás nélkül Nevyóikból San-Frnuüü*kéba. Most Kínán, Indián, Arábián át gyorsan hsjsa- röpülnek, hogy befejezték világkörrtili utjukaJt, de a nyár elején nekivágnak hteTsyorfenBÍk. Co&tes irta, Tokióból: „Mi franciák tudjuk, mi a kötelességünk — ngymond —. mi fedhettük

föl a repülőgépet, mi adtuk a légibb mártírt, franciának kell lennie tehát, aki először átrepüli az óceánt Páiis—Newyork irányban.'4

— És a külföld?

— Tizenhárom .ingói, húsz amerikai, kilenc mérnél. Állilólag LindbeTgh i* nekivág. Ép egy nő egyedül: Miire, Luiba Rbilipps. Egy másik nő, Míss Barbara Sut+om már te is fizette a dijat

A németek a ,,Z. h. 127“ jelzésű Zeppelinen kívül, amelyen Eckeuer Spanyolországból Dél- aanerikába röpül, egy 6000 lóerős, 44 tonnás,

12 motoros, 158 láb hosszú, ötvenesemé Íves repülőgépet építenek ugyanerre a célra- Levine és Ch-imbedíiii is kés sülödnek. Byrd előbb újból a Sairk-ra röpül próbának. Nobiíle nj kormá- oyoaható léghajója, az „liialia", készen áll Baggíó- 'ban. Szintén sarki üt, majd Amerika.

Az arogolofcait nejn ijesztette meg Klinkelad fttroSA hallá la és Hincheliffe eltűnése: W«oI- íton készül a gyorsasági világrekordro — már hatster kilométert akar — s anutáö: Amerika.

A Breonen készen áll és Risztócs sem reel- Két spanyol, Jiimiuez és Jgtesias, előbb Haldetnan rekordját akarják megdönteni, majd AnieriMba röpülni. Viszont Haldénten Európába jön ...

iETIó^r, elég! Megöl ez az ataniOKöPéra! A Pro- metíieusrok vágynak. Dadalusók és Ikai-osok között élek. Uj bábeli torony épül levegőből és motorból. A te bourgeti fáross kigyul. Egymülió- gyertyi'féuyes lámpáé,i minden percben egyszer felénk fordul és azvrmmfebe szúr. Fáj ez a fény. ■Mlnilha a keselyű SBabályns i&zurásokkail egyre 'vájná, vájná a Prométheuszok szivét.

(Szvatfoó Pál.

ELETEK

Irta : GYŐRY DEZSŐ

Látogatás a 86 éves Liehtschem Adott doktornál

A ceyloni tea — kutyafuttában

Professzor ur. mozgékony és szellemes francia, a- (kávé-házban átszellemült arccal magyaráz. Amolyan „tegyük össze azt a csekélységet, amink van“- em’be-r, a lialadáe és a józan ész apostola különben.

— Haldeman és Simson 53 óra 36 perc és 41 másodperccel megdöuföHe a repülés ddőrekordját Floridában. Deber.nardi, olasz pilóta, uj sebesség- rekordbt ért el, óránkiüti 512 kilométer és 776 méter átlaggal Velencében. Tegyük 'össtse azt a csekélységet, amink vau ée mii jön ká?

Ha egy gép egyesi lőné a két km'fiitásit: a gyor- sasógöt és a nagy akciói’ádius't. aükolg tiBeaiöt óra alatt e Ír épülhetne Floridáiból Vetencébe. ragv- kilenc és fél óra alatt Parisból Nowyőrk- ba. Teljes kihalóiáíással pedig egyhazamban csaknem harmincezer kilométert tehetem meg — ötremnégy óra alatt. Micsíoida petepéktiVa!

A tartár urnák igaza van. Micsoda peapékíivu! Méhány nap alatt (iskolát csinált Páriában a kővetkező vicc, amelyet a mülaiíeágos Hervé iBaiil'le rajzolt a Journalban. Egy pilóta útra készülődik. A. felesége mellette áll:

— Azután, fiam. ha el röpülsz Ceylon fölött, hoz® nekem egy fél'kiilő teát.

Amolyan Verne Gyula-.vi.ee ez. Azért is tetszett. Mulatunk rajta, de a vérünkben bizsereg a gőg és azt gondoljuk', hátha.

A Prométheuszok között

Az atmoszféra a helyszínen. Tegnapelőtt taxiba ijfttetn te kittecwztten he. ..(A

Fi mászó mbat. április elejeRimaszombat magyar tár na dalmának együk legkiválóbb alakja a uvolovainhateszitfrudőá ..doktor ifoácei". Cöak így hívja mindenki, a gyerekektől1 a (felnőttekig. És ebben az elnevezésben benne van mindaz a ezerétől, amelyet az egész város érez láehtschein Adolf iránt.

A múlt év végién ünnepelték orvosi működé- Bének hatvanéves jubileumát. A ritka ünnep al- 'kailmából megjelent meleg méllatá'Sök egy különös, szép és példáa munkásságban eltöltőit, nagy életpályát világítottak meg: egy életet, mely miég a rendi Magyarorezáig átalakulásakor vette kezdetét, gyie-rokszerűekkel látta 48 fényes napjait és 'azóta, mindent, ami történt. 184?-ben születeti Sa- 'jőkaeinczon. ahol nagyapja á rieb'recöní Icoiléginiin birtokát bérelte. Édesapja az egj-eiien. zeióö diákja volt a híre? sárospataki kollégiuminak. A kis Adolf atyját tragikus körülmények közt vesztette el: 4B- ben a betört orosz csapatok felkoncol iák. A® árvát á református rektor nevelte, gyerekkorában már görögül és latinul beszélt, úgy, hogy a gimnáziumot oly korán elvégezte, hogy még nem volt tizen- hétéveS, amikor kná'telesen leérettségiBefct. Becsben tanult tovább. Nagyon szerette a zenét. Barátja 'a legkiválóbb professzoroknak. A porosz—osztrák háború alatt barakkórházi orvos. l8o7-be;n Riima-; 'szómbaibán telepedik le és megnőeül. Felkapott orvos tesz, önfeláldozó, nagytudásu, kiiváló. Iinráxl- ják. A serkei kiütéses tífuszjárvány idején maga is megbalegs-zilk, alig. hogy megmenekül, jön a rí- maszomihati kolera. Mindenütt ott van, megkapja a kolerát is. Vaaszervezete ezzel is megbirkózik. Pályája már a magasban jár. Megye- és országszerte ismerik, becsíilik. szeretik. A magyar hivatalos körök is felfigyelnek rá. 1896-ban, a mill'é- niumkor kiadott díszes albumban, „Kiváló magyar zsidók44 között már mint a magyar zsidóság egyik 'kimagasló büszkeségét és mintakép ét. ünnepük., kiár évek óla diszelnöke ekkor a- rimaszombati zsidó bittköaságareík. Megyei főorvos lesz, tárisadaí- rni. és egyéb egyletek tisztelik m'eg ’inagükat azsöak hogy elnökükké választják. 1913-ban elhalt végletein ül szeretett felesége. A király még a háború ellőtt királyi tanácsossá nevezi ki. Most nyolcvanbát éves és friss., erős, egészséges, olvas, szaktanulimlájnyo- kat folytat, sőt angolul tanul: példája az ideális üregűm ak.

48 és Bach-korszak, ki egyezés és millénimm, világháború és államfordulat: majdnem egy teljes magyar század. Mind látta: mindben teljesítette nemes kötelességét. Csodálatos szép étet.

&

Az ablaknál találom. Olvas. Frissen ugrik fel és jókedvűén fogad, mint egy fiatalember. Pedig (feje. arca és tudott múltja patntarchákniak szóló tisztel etet és elfogódottságot parancsol minden belépőre.

Könyvespolcok. íróasztal, látszik a szobán, hogy itt olyan valaki lakik, aki dolgozik és dolgozni szeret.

Régi emlékek elevenednek meg: egy magyar század emberi emlékei.

Egypár idekívánkozik.

&

A találkozás Tompával. Tompa 1867-ben az akkori híres Ajnácskőfürdőn üdült feleségével.

Egyszer csak hiiivatják az asszon'j'hoz.

Tompa eklcor már morózus, beteges emiber volt, nehezen lehetett, vele őríntkeímii, a kórínyezeite. is tudta ezt.

Annál jobban csodálkoztak aztán aoson, hogv a nyájas modorú, kiváló, fiatal orvos miennyire megnyerte a létezését, hogy oly elsőrangúan tudott vele bánni- Annyira megszerette, hogy nála lévő pálcáját odaajándékozta neki:

~ No, kedves doktorkám — később is csak jjgy, jpwfa •míwslÉí.iss, tMiallil -el e«l a botolt sminkbe tőlem. A Kemény báró kutyái igen harapósak, de tudom, hogy Muci fiú, elég lesz ez a bot is, nem kell rarikós.

Kezembe veszem a pálcát: c&onltnyelü, régi, barna nád. Ezüst övét csináltatott iá azóta,j aki kapta.

Estére ott maradt Ajjaiíácskőa. Nem akarok hoészadalmias lenni, idézem a Hölgyfutár egyik későbbi számát. Ebiben a tárca rovatiban „Fürdők és doktorok44 ciánén egy nagyon kedves és jellemző rész foglalkozik Ajnácskővel és Lichtsche.in doktorral, arról a napról, mikor Tompáról a botot kapta. Az ottmaradásből tudniillik ímiri lett. amelyen igazi régi magyar „úri muri44 s a mulató gö- mötri urak a mindig absztinens és szolid fialtál doktorral egy ma már kedvessé finomult, de megtörténtekor bizony eléggé erős tréfát akartak csinálni : lóra ültették a bálteremben. De a doktor nem hiába volt. falusi gyerek, úgy ülte a lovat, mint akármelyik dzsentri. De halljunk a „Hölgyfutár" tárcaíróját:

„Hihetetlen duhajkodások mentek végbe a gömöri fürdőkben, Ajnácskön, Várgeden, Lévárton. Ma már nem is tudjuk elképzelni, hogy mulatott a hatvanas, de még a hetvenes esztendők elején a fiatalság. Akik akkor voltak gaval- dők elején a fiatalság. Akik akkor voltak gaval- egyszer Lichfschein rimaszombati orvost erőnek erejével lóra ültették a bálteremben, a lovat körülhajszolták, a muzsikáló cigányok közé pedig pisztollyal lövöldöztek. Persze, a hölgyek akkor már nyugovóra tértek, de dukált azokat is fölverni: a speciális borközi állapotban adott „Nachtmusik44 nótájával: Sajókutyám, jaj de mélyen aluszol..

Tompa persze másnap éktelen haragra gerjedt. hogy az ő kedves doktorával ilyen tréfát csináltak.

&

A nagy élet egy másik érdekes epizódja:

—- 1869-ben egy betegem volt a lébi pusztán, Gesztete mellett. November volt. Elmentem az egyetlen batyii fiakkeroshoz, Salamonhoz. Befogott és szánkón kimentünk a pusztáin.

— A kondásuál egy gyönyörű szép fiatal lány feküdt. Tüdőgyulladása volt. ötször voltam kint a pusztán. Meggyógyult.

Mikor hatodszor kimentem, a lány már jobban lett. Vacsoráztunk, pusztai mód. Kávét, sódart, mézet, diót, no meg bort rakott elém a kondás. Vendége volt. Egy feltűnő szép férfi. Gyönyörű termet, pompás arcvonások. Nyugtalan barna szemek. Két pisztoly volt az övében.

Rndrejkó üilma

DlrdgOzlat* és kötés nett

HoSice-ttassa, Fö-utca 57

Lsgfutányosabb árak mslistt sátlalia alkalmi csokrok, zsar- dinlsrsk, msnnyasszonyi csokrok, köszönik készítését. Ssd* las és csupor otrdgok állandó dús oálasztékban.

üldékl msgrsndslésskst pontosan teljesítünk!

i Jól mulattunk és 11 óra felé indultam haza. A szép ember azt móndta, elkieér.

Beértünk Serkébe. A kocsmánál, ahol Kiss Jóssefnek, a költőnek egyik rokóna, Kiéin lakott, az idegen bekiált:

— Hé, zsidó!

Klein már rég aludt. De a hangra kiugróit és nagyon előzókényen szolgált ki.

Ittunk egy iccét, azaz ő ivott, én csak koccintottam vele. Megkérdezte, szeretek-e dohányozni. Mondtam, ha valami finom dohányom volna...

Aztán kikisért a szánig s búcsúztunk. Papírban valami pénzt adott a markomba.

Mikor itthon kibontom, hát látom: tíz vadonatúj arany!

CsodálkoztamEgyszer csak találkozom a kocsmánssal idehaza. Nekem ront:

— Hogy mert maga, doktor ur, ahhoz a lányhoz járni? Tudja-e, ki volt az? A domaházi csend- biztos lánya: a Vidróczky Marci szeretője. Azt mondta a Marci, hogy ha a doktor meg nem gyógyítja a lányt, lelövöm a doktort!

Hát a híres gömöri betyártól kaptam a tiz aranyat.

De azóta se láttam olyan szép magyar embert.

Egy este, az átjáró Löcherer-bózban laktam, kopog valaki nálam.

— Szabad.

Belép a Marci.

— Itt a jő dohány, doktor ur.

Borral kínáltam, ivott, beszélgettünk, de nagyon nyugtalan volt. Ejfél előtt elment.

Egy hét múlva hallottam aztán: még ugyanazon éjjel kirabolt egy papot, az alsó Rite a völgyön.

Mi lett a vége? A betyártársai ölték meg.

A tífusz- és a kolerajárvány idejére kerül a szó.

1874-ben építették a Fülek-bánrévei vasutat. Olasz munkásokkal Járvány ütött ki köztük. Egy bét alatt l80 ember balt meg. a kezelőorvos, a gyöntatópap. Kiütéses tífusz volt. Kovács járás- örvös, utána Ligeti kilenc nap alatt belepusztullak. Akkor a vállalkozó, egy gonosz, lelketlen ember, Bachsteinüak hívták, kihívta az öreg Pacekot. Pacok azonban nem akart menni:

—- Nézd, nekem családom van, öreg vagyok, menj ki te.

Jó, kimentem. Harminc-negyven beteg összezsúfolva egy' szobában, szalmán, fin négy hétig kibírtam velük. Akkor én is megkaptam. C'sesz- nok Pált kértem, jöjjön a helyemre. Tizenhét hétig fek.idtem élet-halál közt, mikor felépültem, csak 47 kilót nyomtam. De kibírtam. Akkor hallottam, hogy Csesznok megkapta pár nap alatt. Perjésyt hívta maga helyett. Belehalt. Egy hét múlva Perjéáy is meghalt. Összesén hat orvos pusztult el bele.

Pesten üdültem, feleségemmel.

. Alighogy megerősödve hazajöttem, Rimaszombatban kiütött a kolera. 'soyí

Rettenetesen dühöngött a Rimasoron és- a Nagypatikasoron. Tiz nap alatt 173 fejfával lett nagyobb a temétő.

A zsidótémplommal szemben lakott egy lakatos. Engem hivatott. Réggel kilenc volt. A többi orvos, Marikovszky, Pacek, Richter, Tihléy mind öregek voltak. A lakatos két leánya megkapta a kolerát.

Délben a Rimasóron jártam. Félkettő lehetett. Jön Pacek:

— A lakatoséknál voltam, szemben a zsídó- témplommal. öt gyerek és az apjok már meghalt, az asszony fekszik.

Négy és félóra alatt egy családban hat halott.

Másnap lehivattak Feledre C'zibufékhoz. Az asszony volt be^ne. Ott aludtam. Kértek- Éjjel rosszul lettem. A kolera minden tünetén átmentem. A kertésszel forró kávét csináltattam, azt ittam. Borzasztó volt. Reggel megfürödtem. Délre jobban lettem.

Hogy mi tette? A vasszervezet: apám otthon spártai nevelést adott.

Később is, diákkoromig nem ismertem, mi az ágy s minden reggel télen is hidegvízben fürödtünk, s úgy7 csutafakoltattak lé, mint a lovat.

Életében nem ivott meg három liter borf. Férfimulatságokat nem szeretett. Spártai nevelés.

Pedig milyen finom lélek. Sokat Írogatott, pesti lapokat tudósított, a Három rózsán 1877 augusztus 31-én — mutatta is a plakátot — előadták a színészek „Nem táncol" cimü egyfelvoná- sosát. Később a Nemzeti Színház is adta.

Zenész ember volt. Hires professzoránál, Billrotbnál hallotta családi matinékon zongorázni Lisztet, énekelni Patti Adalénát s hegedülni Joachimot. Ezt se mindenki mondhatja el ma már.

&

És az életbe kisodródott, korán árva sajó- kazinci zsidófiuből igy lett királyi tanácsos, országos hirü orvos, ,^a kiváló magyar zsidók44 albumba foglalt alakja és hitközségének diszelnöke, aki mikor a mai aktuális kérdések közül a cionizmus kerük szóba, egyszerűen csak annyit mondott:

— Nem rajongok érte, más volt a nevelésem: én magyar vagyok.-0Érdekes föld ez a gömöri. Itt. sok ilyen emberről lehetne írni. Csodálatos föld ez.

Csak szeretni tanít, gyűlölni soha. És fiai! ! szívesen küldi magas utak felé: embernek, magyarnak.

Egy szép óra emlékéve? gazdagabban búcsúztam el. Lenn csúnyább, nyersebb, embertelenebb ütemmel nyüzsgött áz utca, amit emeleti szobájából, egy nagy élet ormáról komoly derűvel szokott nézni a tisztes Lichtsebein Adolf dr., a katyfiak „doktor bácsija44-