Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-08 / 83. (1710.) szám
5 IIM I ■■!!II■ IIIII■ II !■ I IMIIM Ilii Ili I Ili IMI IMI ....................... '/^YACiYAR.'H IRXiAI? KI SEBBSÉGI ÉLETÜNK TÍZ ESZTENDEJE A sztovenszkói és ruszinszkói magyarság küzdelme a belső Irónián kisebbségi jogainak kivívásáért Hogyan indáit meg a politikai szervezkedés? — A magyarság első bevonulása a csehszlovák parlamentbe — Politikai intézményeink kiépítése Irta: FLACHBARTH ERNŐ dr. Prága, április 6. Amikor a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének felkérésére hozzáfogok a csehszlovákiai magyarság politikai történetét vázlatosan összefoglaló eme cikkem megírásához, lelki szemeim előtt megjelennek azok a napok, amikor a csehszlovák csapatok megszállották Szlovenszkót és Ruszinszkót és mi úgyszólván minden előkészítés nélkül annak tudatára ébredtünk, hogy megkórdeztetésüuk nélkül márólsholnapra egy uj állam polgáraivá lettünk. Emlékeimben egymásután felvonulnak azoknak a heteknek és hónapoknak eseményei: az uj hivatalnokok bevonulása, a statárium kihirdetése, a cenzúra megszigorítása, a városi és megyei képviselőtestületek föloszlatása, az egyházi és egyéb autonómiák felfüggesztése, a pozsonyi és kassai események, a pénzlebélyegzés, Kun Béla vörös hadseregének betörése, a Srobár-rezsim és az első esztendőnek valamennyi emlékezetes epizódja. De nem erről akarok Írni! Egy évtized, még oly zivataros korszakban sem elég hosz- szu idő ahhoz, hogy valaki, aki maga is benne élt ezekben az eseményekben és lelkivilágának minden idegszálával reagált rájuk, nyugodt, higgadt, pártatlan é'S senki érzékenységét nem sértő formában adja elő a magyarság történetének ezt a nehéz korszakát. Ezért én inkább mindjárt in médiás rés akarok rátérni és a csehszlovákiai magyar kisebbség történetét azon a napon akarom elkezdeni, amikor a csehszovák köztársaság kormánya, 1920 február végén kiírta az első parlamenti választásokat. Előrebocsátani csupán annyit kívánok, hogy a forradalmi nemzetgyűlés, amelyben az állam magyar, német, ruszin és lengyel kisebbségei egyáltalában nem, a szlovákok pedig csupán kinevezett tagokkal voltak képviselve, akkor már kiépitetté az állam egész közjogi berendezését: az alkotmányt, a nyelvtörvényt, az uj közigazgatási rendszert, a földreformot és választási törvényeket és ezeket mint befejezett tényeket, mint az uralkodó nemzet megmásíthatatlan akaratát tálalta az államban élő többi nép és a választott nemzetgyűlés elé. A szervezkedés akadályai Az uj választások egészen készületlenül találták a magyarságot. A forradalom előtti polgári pártokat az események teljesen fölmorzsolták és sok tekintetben fölöslegesekké is tették. Számottevő erők fölött csak a szociáldemokraták rendelkeztek, akiknek legnagyobb része azonban a vörös csapatok bevonulása után a cseh szociáldemokrata párt karjaiba vetette magát és a magyar kisebbségi jogokért vívott küzdelemben nem vett részt, sőt ellenséges viselkedésével számtalanszor hátráltatta és megbénította azt. A legelső teendő tehát a, nemszocialista magyar tömegek megszervezése volt, ami azonban éppenséggel nem bizonyult könnyű föladatnak. A forradalom után a magyarságon dermedt fásultság vett erőt és amikor a nemzeti érzés lassan újra föléledt a lelkekben, annak csak szűk körben, magántársaságokban lehetett hangot adni. Mivel Szlo- venszkó és Ruszinszkó a mutban közjogi egységet nem alkotott, az ideszakadt magyarságban csak lassan alakult ki a szoros összetarto- zandóságnak az a tudata, amely Erdélyben apáról-fiura öröklődött át. A különböző vidékeknek vezetésre alkalmas férfiai, legnagyobb részt uj emberek, mert a régi közéleti nagyságok különböző okokból visszahúzódtak, nem ismerték egymást, a nagy távolságok, amelyek miatt ma is annyit panaszkodnak, is megnehezítették az érintkezést és ' hosszabb időnek kellett eltelnie, amig a személyes összeköttetés megteremtette közöttük a politikai együttműködés elő- ; feltételeit. Különböző irányokból, nem pedig egy központból indult meg ezért a szervezkedés munkája. Pozsonyban és Kassán, Szlovehszkó két legnagyobb városában a meglevő keresztényszocialista egyesületek indították meg a szervezkedést és folytatták később a vidéken is. A keresztényszocialista mozgalom terjeszkedését előmozdította az, hogy programját a keresztény internacionálé alapelvére építette föl és igy nemcsak magyar, de szlovák, német és ruszin követőkre is számíthatott, azonkívül miint szociális mozgalom a munkásság azon köreiben is gyökeret verhetett, amelyek nem esküdtek Marx tanaira. Körülbelül ugyanabban az időben Komárom és Érsekújvár vidékén, valamint Gömörben a magyar kisgazdák is tömörülni kezdtek és megvetették az alapját a magyar kisgazdapártnak, melynek gazdasági programja ugyancsak alkalmasnak látszott nagyobb tömegek megmozgatására. Ruszinszkóban már a kommün alatt egy nemzeti szocialista párt alakult meg, amely később magva lett az ottani keresztény- szocialista pártnak. A Szepességen a magyarbarát németség a Zipser Deutsche Partéi körül csoportosult. Látjuk tehát, hogy a szervezkedés nem egységes haditerv, de vidéki központok szerint tagolva indult meg, aminek azután az lett a következménye, hogy a magyarság egységes politikai szervezete máig se alakulhatott ki. Bar tál Aurél, volt pozsonyi főispán és több társa ugyan már akkor megkísérelték egy minden magyart átölelő magyar nemzeti párt megalakítását, azonban ezt a hatóságok nem engedték meg és különben is a többi párt szervezkedése akkoriban már annyira előrehaladt, hogy ez az akció már elkésett. A magyarság igen nagy handicappal indült neki a választási küzdelemnek. A statárium és a cenzúra még föunállott. A gyűlések megtartását a hatóságok számtalan esetben nem engedték meg, hasonlóképpen pártjaink helyi szervezeteinek megalakulását sem. Egy héttel a választások előtt közéletünk ötvenhatvan vezető egyéniségét, köztük Petrogaiii Oszkárt is letartóztatták. Január havában egy Pozsonyban, több pártonkivüli személyiség részvételével tartott magyar-német értekezlet követelte ugyan a statáriumnak, a cenzúrának és katonai diktatúrának megszüntetését, valamint az egyesülési és sajtószabadság biztosítását, de az akkori zsupán kijelentette, hogy a követelésnek már csak azért sem tehet eleget, mert „ezzel lehetővé tennék a magyar agitációt a szlovák lakosság között". Pártjaink munkáját nagyon megnehezítette a választási törvénynek az a rendelkezése is, mely szerint Szlovenszkóban ezer aláírásra volt szükség egy lista érvényességéhez és amely fölhatalmazta a zsupánokat, hogy az aláírások hitelességét személyesen ellenőrizhessék. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt pártjaink csak két kerületben jelölhettek: Kassán és Érsekújvárt. A turócszentmártoni kerületben a választási törvény most ismertetett rendelkezésével akadályozták meg a keresztényszocialista pártot a jelöltlista benyújtásában. A kassai választó- kerületben a kér észt ónyszocialista párt állított jelöltlistát, amelyre előzetes kompromisz- szum alapján Szent-J.vány Józsefet, mint a gömöri magyar gazdatársadalom jelöltjét és Hefty Gy. Andort, mint a Zipser Deutsche Partéi bizalmi emberét is fölvették. Losoncon Seitz Viktor dr. losonci ügyvéd nyújtott be „magyar nemzeti párti“ listát, amelyet azonban a választóközönség jogos bizalmatlansággal fogadott. Az érsekujvári kerületben a keresztényszocialiista és a magyar kisgazda párt között ismételt kísérletek dacára sem jött létre a megegyezés, úgy hogy a két párt külön-külön listával vette föl a választási harcot. A kassai és érsekujvári képviselőválasztási kerületből összetett érsekujvári szenátusi választókerületiben a két párt külön jelölt. Meg kell végül említenünk, hogy az érsekujvári választókerületben a magyar és német szociáldemokraták külön képviselői listát nyújtották be, míg a szenátusi választáson és a kassai kerületben mind a két választásnál a cseh szociáldemokratákat támogatták. Az első parlamenti választás eredményei A választáson azok a pártok, amelyek jelentősebb számú magyar szavazatot kaptak, a következő eredményeket érték el: Keresztényszocialista párt 139.355 100.658 Magyar kisgazdapárt 26.520 40.302 Magyar nemzeti párt 4.214 — Magyar-német szoc. dem. 108.546 — A keresztényszocialista párt részéről a következők kerültek he a képviselőházba: Lelley Jenő dr., a párt akkori elnöke, Jablo- niczky János dr., Körmendy-Ékes Lajos dr. és Tobler János. A keresztényszocialista listán kapott mandátumot Szent-Ivámj József is, aki később Füssy Kálmánnal együtt megszervezte a magyar kisgazda-, kisiparos- és földműves pártot, amelyből évek folyamán a magyar nemzeti párt fejlődött ki. Tobler János keresztényszocialista képviselőt azon a tinién, hogy illetősége nincs, megfosztották mandátumától, amire Palkovich Viktor gutái esperes került helyébe, akinek illetőségét később ugyacsak megtámadták, úgy hogy 1925- ben már nem lehetett jelölni. A ciklus vér rniriiirrTTrmHT^^ Uéö* CJ * picQy 5 I R tauasz a szerelem szaka | és a boldog: szerelemnek boldog; házasággal kell fa ■ végződnie. Házasságot kötni nem is olvan nehéz, n mint egy lakást berendezni. Az Ü1‘. müvek *9 pedig nemcsak ízléses és szolid kivetelü buto- 9 rokkái, hanem olcsó árakkal is a fiatal párok M segítségére siet. Ne halassza mennyegzőjét mig, ifl mig . . . Határozza el gyorsan magát, és keresse H fel eladólelycinkct. I Kérje 18. st,. ingyenes árjegyzékünket, mely néhány I) szobaberendezésünket tartalmazza. ■ EGYESÜLT tl*P mim r.t. 9 BRKO - PRAÍSA - BRATISLAVí* N K losefská 16 Lucerna Stefánikov-a • PARDUBITZ, WUsonová 68. gén Körmendy-Ékes Lajos dr. illetőségét is megsemmisítették, de helyének uj betöltésére már nem került rá a sor. A szenátusba a keresztéuyszocialista párt listáján Kupernicky Ferenc dr. és Schmidt Károly jutott he. Schmidt Károly madátumát később a párt megtámadta, mert a német nacionalisták vizeire evezett, de a prágai választási bíróság elutasította a panaszt. A magyar kisgazda párt listáján Füssy Kálmán mint képviselő és IIo,ngos István mint szenátor került be a parlamentbe. Az utóbbi halála után megüresedett mandátumot Ficza József érsekujvári kisgazda nyerte el. A megválasztott hat, magyar képviselő a parlamentben közös klubot alakított, amelynek elnökévé Jabloniczky Jánost választották meg. A közös klub később tisztán technikai okokból egy keresztényszocialista és egy Procháska és semmi más!! Semmiféle kapcsolat nincsen miköztünk és egy más illatszergyár között, amelyiknek talán érdeke volna gyártmányaink jé hírnévéi kihasználni. Parlumerie F, Prochás
