Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-29 / 100. (1727.) szám
A XX-ik század kilenc világcsodája Az ó-kori építmények eltörpülnek a modern technika alkotásai mellett — Az emberiség fejlődése az automobil és a repülőgép korszakában — Stratton tanár kilenc világcsodát állapított meg a XX-ik században Newyork, április hő. Egy newyorlú folyóirat nemrégen azt az érdeke? kérdést intézte az amerikai közönséghez, hogy véleménye szerint miket tart a modern emberiség életében az ókori hét világcsodához hasonló technikai, tudományos, vagy művészi alkotásoknak? A kérdésre a válaszok olyan óriási tömege érkezett, hogy a lap szerkesztői eleinte képtelenek voltak eligazodni a különböző adatok között, amelyek a modern technikai eszközöknek több mint ötven valóban csodálatos alkotását sorolták fel. Végül is felkérték a newyorki technológiai intézet tudós elnökét, Sámuel W. Stratton rektort, a válaszok elbírálására, de a nagyhírű tanárnak sem sikerült a modern kor világcsodáinak számát a régiekkel azonos mennyiségre csökkenteni. Stratton az ókoriakkal szemben kilenc világcsodát állapított meg. Ismeretes, hogy az ókor hét világcsodája kizáróan képzőművészeti és építészeti mestermüvekkel ajándékozta meg az emberiséget. A régiek világcsodának tartották a piramisokat és a gízehí szfmkszet, Semiramís királynő függő kertjeit Babilonban, Mauzolosz káriai király síremlékét Kisázsiában, Diana efezoszí templomát, a rhodoszi kolosszust, Zeus szobrát Olympiában és az alexandriai világítótornyot. Á régi világcsodák a piramisok és a szfinksz kivételével valamennyien elpusztultak. A modern kor világcsodái kétségtelenül nagyobb értékűek, mert óriási természeti erőket aknáznak ki, jövőbeli fejlődésük pedig beláthatatlan időre biztosítja jelentőségüket. Stratton megállapítása szerint a modern kor kilenc világcsodája a következő: 1. A baktériumok felfedezése és a bakteriológia tudományának felhasználása az emberiség érdekében. 2. A tudomány fejlődése, az anyag létezésének felismerésétől a kisugárzás elméletéig. 3. A villamosság felhasználása világításra, energiakifejtésre és közlekedésre. 4. A motor. 5. A modern házépítési technika. Az acél és a cement mint építőanyag. 6. A modern metallurgia. -;t 7. A* élelmiszerek konzerválása. 8. Az aviatika. 9. A* emberi munkát helyettesitő gépek feltalálása és alkalmazása. Az uj világ csodái felülmúlják az ókoriakat Ezek a valóban csodálatos találmányok, amelyek az emberiség példátlan szellemi fejlődésének ragyogó bizonyítékai, jelentőségben természetesen aránytalanul felülmúlják az ókori világcsodákat. Stratton tanár érdekes elmefuttatással világította meg adatait és elsősorban azt állapította meg, hogy Pasteur felfedezése a bakterológía terén döntő jelentőségű volt a modern therapia kialakulására, rnegszabaditóttá az emberiséget a pusztító járványok csapásétól és számtalan kórokozó bacillust tett ártalmatlanná. A. mai orvostudomány — amelynek egyik legfontosabb gyógykezelési eljárása a szérumoltás, valamint az aszepszis és antiszepszis lényegének ismerete, Pasteur korszakalkotó felfedezése óta oly óriási mértékben fejlődött, amelyhez hasonlót legfeljebb technikai téren produkált az emberiség. Hasonló mértékben fejlődött a tudomány is. Az anyag szerkezetének megismerése az atomelmélet feltalálása óta foglalkoztatja a ludósokat. A rádium felfedezése óta korlátlan lehetőségek nyíltak ezen a téren is és úgyszólván máról holnapra uj alapokra helyezték a modern kémiát s a vegyiiDart. A Röntgen-sugaraknak, az ultraviola-napsuga- raknak és a kisugárzási elmélet egyéb eszközeinek a gyakorlati életben felmérhetetlen jelentősége van. A modern kor harmadik világcsodája a villamosság, már régi idő óta az emberiség szolgálatában állt anélkül, hogy annak erejével és jelentőségével tisztában lettek volna. Faraday elboruló elmével kísérletezett egy villanygép megszerkesztésén és a kezdetleges lapogatódzásokból egyszerre kialakult egy dynamo. A megkezdett utón Edison és a nagy feltalálók haladtak tovább. Megalkották a telefont, a távírót, a villamos izzólámpát, a villamos kályhákat, végül pedig a dróttalan távírót és a rádiót. Mindezek olyan csodák, amelyek bármelyike aránytalanul felülmúlja az óvilág összes csodálatos alkotásait. A motorszerkezetek üzembehelyezése a ÁIX. század második felében óriási feltűnést keltett. Az automobil azóta meghódította a világot és a géperejű jármüvek a szó szoros értelmében megváltoztatják a közlekedési rendszert az egész világon. Stratton adatai szerint huszonnyolcmillió automobil van üzemben a fold összes országaiban. Ez az óriási szám nem volna meglepő, de hihetifBoniiek hangzik az a tény, hogy , a földkerekségen üzemben lévő automobilok közül nem kevesebb, mint huszonhárommillió gépkocsi esik az Egyesült Államokra és mindössze ötmillió a világ Összes többi nemzeteire. A motorok által vált egyébként lehetővé az aviatika mai értelemben vett fejlődése is. Az ötödik modern világcsoda az újszerű házépítési rendszer, amely az acélt és cementet használja fel épületanyagul. A modern épületóriások, a felhőkarcolók, hidak, földalatti vasútvonalak, csatornák, alagutak és gátak csak az újszerű építkezési technika által épülhettek fel. Néhány hét alatt a XX. században hatlamasabb épületeket építenek, mint a piramisok, amelyeken évtizedekig dolgozott egy egész birodalom lakossága. Az élelmiszerek konzerválása mint világcsoda Újabb csoda a modern metallurgia is, amely az égési folyamat segítségével lehetővé Ügy filterek ed & wivemben, karcsú esőre szny e-sudarat, óvatosan, *®ere4ve, szépen, míut a legTitkáibbik virágot a szerelmes kertészlegény. Szeretném, hogy virág maradj, szeretném, hogy teormőfa légy: légy hát virágos, messzilátszó dúslombú szent tavaszi fám: Egy utolsó hatalmas lakomával, a Kaiser- hof feudális gála tér inéi ben, véget ért a szerzők berlini kongresszusa. A francia delegátusok még néhány ötletes, a francia szónoki művészet népgyülési élao-jával elcsattanó frázisa, a vendéglátó németek még nehány lelkes, de kétes franciasággal elmondott, tár- gyias tósztja — és befejezést nyert a tiz napig tartó cécő, halálosan fárasztó szórakozási program, mellyel a németek elárasztották és valóban meglepték vendégeiket. A búcsúdban ke tten már csakugyan nagyon testvéries volt a hangulat. Németek és franciák, a kisebíb nemzetek lelkes segédletével, lépten-nyomon viharosan üdvözölték, ölelgették egymást, az egymás nyelvén — kiki a másikén — tört fogalmazásra kedvességeket mondtak egymásnak és mikor az idegen nyelven megtanult szavak készlete elfogyott, segítségül jöttek a jó erős rajnai 'borok, melyek a lelkesedés kitöréseit az artikulál lanságig hevitették. A hangulat őszinte volt. Az idegenek csakugyan őszinte meglepetéssel fogadták a pazar vendéglátás pompáját, a vendéglátók pedig elégtétellel és önérzettel konstatálták ezt a meglepetést. A német kormány, Berlin városa és egy csomó mecénási hajlandóságú gazdag ember, valóban nem várt mértékben tett ki magáért; a kongresszus tagjait tíz napig tej'ben- vajban fürösztötték és a látványosságok és művészi produkciók özönével árasztották el. A két év előtti párisi kongresszuson is részt vettem ős éppen a francia kollégák sokszor tette a fémeknek idegen anyagokkal való keverését. Ez az eljárás teremtette meg a nikkelacélt, a krómacélt, a vandiumacélt s a duraluminiumot, amelyeknek különösen a repülőgépek szerkezeténél van óriási jelentőségük. Az uj fémeket természetesen csak úgy sikerült előállítani, hogy villamos utón elérhetetlennek látszó hőfokot fejlesztettek. Különös és a mindennapi életben ma már szinte észrevétlenné vála csoda az élelmiszerek konzerválása is. Ennek alapján egészen uj iparág keletkezett, amely a XVIII. századbeli első konzerválási kísérletek óta a modern hütőszerkezet, a légmentesen záró konzervdobozok és egyéb technikai berendezések segítségével ezer és ezernyi kilométer távolságra szállítja el az élelmiszereket, hónapokig, sőt évekig frissen őrzi meg a legkönnyebben romló anyagokat, amelyek baktériummentes állapotban lesznek elraktározva. Kétségtelen, hogy az aviatika nagyszerű akarom, hogy kibontakozzál a szivemben és a világba*!. Simogatlak, csókollak, nézlek h beszúrlak lelátott szivembe szánt-szeretve, áhitat-laesan egy rég hitt, félig elfelejtet, romlatlan istentiszteletn ek hivő, boldog mozdulatával. ihaugsuyiozott ítaiui.? ágtét-elével állapíthatom meg, hogy bizony a párisiak — ehhez képest — nagyon szerény keretek közt láttak vendégül bennünket. A németeknek nyilván fontos a külföldi propaganda és, minden őszinteség mellett, bizonyára ennek a felismerésnek is szerepe volt abban, hogy a szórakozási program kedvéért, a munkaprogram idejét is a duplájára nyújtották ki, hogy a vendégeknek idejük legyen mindent végigcsinálni, végigélvezni és — végigfáradni. Az egészet még igy is csak a legels7Antabbak bírták. Kétségtelen, hogy sikerült is a német gazdagság és a vitalitás olyan benyomását kelteniük, amely talán nem jó propadanda a jóvátétel összegének csökkentésére, de alkalmas arra, hogy Németország és különösen Berlin hatalmas fejlődése iránt bámulatot ébresszen. A siker annál nagyobb volt. mert — úgy vettem é^re — az idegenek túlnyomó része és főként a franciák — akikről pedig itt elsősorban volt szó — csak imimel-ámmal jöttek Berlinbe és nemhogy sokat, de még keveset is alig vártak. A francia szerzőknek és egyétb színházi embereknek nem sokat mond Berlin, melynek az övékénél haladottabb színházi kultúrája *em évdekli valami izgalmasan őket. Csak a zeneszerzőket és egy kisebb francia zenei kört évdekli a zenei Németország. De talán ez is inkább respektus, mint őszinte vonzalom. Ezzel szemben a legtöbb náció és legfőképpen a németek örök nosztalgiája: Paris, GYÖRY DEZSŐ: ITT A TAVASZ Induló Jajgatni uem fogunk, átkozni nem fogunk, van két dolgos kezünk múlté a hullt avar s a búsult gyászmagrar, mí új magot vetünk egy Müvünk, egy agyunk, fázunk, izzunk, fagyunk, de munkánk vad dala új napok üteme, új hitek szelleme, új élet hajnala. Elültettek a szivemben BERLINI JEGYZETEK írja: BÁRDOS ARTÚR — Népek, ha találkoznak — fellendülése bárki száméra csodálatos ered-* ményt jelent az emberiség fejlődésében. Daedalus és Icarus álma megvalósult, Montgol- fier, Lílienthal, Blériot és a Wright-fivérek kísérletei óta a repülőgép körülröpülte a földet, eljutott az északi sarkra, megdöntötte az összes létező és elképzelhető sebességi rekordokat, bebizonyította, hogy ötven óráig marad a levegőben és felállította azt az elméletet, amely szerint , a föh't'n ma már nincsenek távolságok. Stratton csakúgy mellékesen jegyzi meg, hogy tulajdonképen világcsoda a kományozható léghajó is, amelynek gigantikus méretei mellett a szó szoros értelmében eltörpül a rhodoszi kolosszus. Mint kilencedik és utolsó világcsodát az emberi munkát teljesítő gépeket említi meg. Stratton szerint a szövő-, a fonógép és az összes mezőgazdasági gépek, az Írógép és számológép, az automatikus esztergapadok és malmok, valamint a rotációs gép valóban bámulatos eszközei a modern technikának. Végül még csak azt említi meg Stratton, rendkívül érdekes statisztikai kimutatásban, hogy a XX. század legnagyobb csodája bizonyára az, hogy mindezek az eszközök maradandó értékűek, nem pusztulnak el, mint az ókori világcsodák, további fejlődésük és tökéletesedésük beláthatatlan lehetőségek számára nyitja meg az utat. Ennek a körülménynek a jelentősége pedig bizonyára felér egy tizedik világcsodával. W. S. dr. ahová elmenni minden alkalom jő és amely felé-mindig fel ajzott várakozások cs vágyakozások repülnek. A napokban jelent meg Fritz Stahl könyve Parisról. Az első szótól az utolsóig egyetlen sóhaj, egyetlen óda: Paris, a világ legszebb városa, minden városok remeke, Paris, Paris . . . * Az bizonyos — és ezen a kongre :.:z:;soii ismét szemléletes kifejezésre jutott, — hogy a németeknek senki sem imponál úgy, mint a franciák, még az angolok és amerikaiak sem, pedig ez utóbbiak divatja, berendezkedése, életstílusa itt igen feltűnően hódit. De az igazi „elérhetetlen szomszéd", a régi előkelőség, az ízlés, a szellem példaképe mégis csak: a francia. Talán már örök idők, vagy talán csak Nagy Frigyes óta; de még mindig, változatlanul. És a németek számára igazi tragédia, hogy a sors éppen mindig ezzel a nemzettel állította szembe, amelyet a legtöbbre becsült és a melyet talán a legjobban is szeretett mindig. A háború után megjelent memoárokból és egyéb német dokumentumokból csodálkozva látom, hogy a háború előtt és alatt is a franciákat gyűlölték a németek a legkevésbé. Igen, az angolokat izzóan tudíák gyűlölni, a rokoni féltékenység és sértettség minden indulatával. De a franciák ellen szinte megadással, szinte csak évszázados szokásból harcoltak. Emil Ludwig nagyszerűen plasztikus’II. Vilmo-s-mougorafiájából az is kiderül, hogy még a szimpátiák és antipátiák hangsúlyozásában nem éppen szerencsés és diplomatikus császárnak sem volt a franciák ellen soha egy sértő, vagy kicsinylő szava és ha valakivel, úgy csak a franciákkal szemben folytatott megbecsülő és okos politikát. Csak az angol unokatestvért gyűlölte és az orosz unokatestvért nézte le. A franciákkal szemben való ellenségeskedés mindig inkább valami tragikus adottság volt, inkább valami rezignációval tudomásul vett szükségszerűség, mint eleven, motorikus indulat. És kétségtelen, hogy ha akad valaki, aki majd meg tudja törni az évszázados varázst, ha majd egyszer politikai téren is meg tud szólalni az elátkozott német- francia szimpátia, akkor ezekből lesznek a, legjobb szövetségesek. Ha ugyan a szomszédság az ilyet egyáltalában megengedi. A franciákról — ahogy Párisbam és itt elnéztem őket — nem igen lehetne még azt mondani, hogy szivük szerint szeretik a németeket. De — feltűnően respektálják őket. Mindenképpen rajta vannak, hogy ezt kifejezésre is juttassák. Hangsúlyosan barátkoznak. Én a háború óta csak két ilyen nemzetközi kongresszus-alkalmon találkoztam a nemzetekkel. Mindkettő a németek és a franciák egymással való kacérkodásának, ba- rtokozásának és ölelkezésének tüntető alkalma volt. ők a főszereplők. Cselekmény: a né.met- fTancia közeledés. Statiszták: mi, többiek. Mai leány — Jegyezd meg magadnak, Jrmff. a rőkos ember a legjobb férj. — Az igtz. De a legrosszabb vőlegény, I 8 1928 Április vasárnap.
