Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-29 / 100. (1727.) szám
192S ápriHs 29, vasárnap. A lakővédelmi törvény hiányai Sjiaiaa. áprü/ií -negen. .Vajúdnak a hegyek és megszületett 9 neveted Bee egér, — mondotta. Honatáiia. GytüliéeeűrteCk, tün- fcetó)e& a háziuraik, ugyanez/t esiná/lMk a lateófe 1* és — anegBziÜleibe/tt a nevjetségee egér: na. u(j, iiMetve a imódoeátortit LaikéTédelma törvény, ameltye) neon a taikók, mm a házrtula^d.fltnoeo'V nirae»©nidk és neon is lehetnek megelégtödve. Eb a ft&nvény neon javat a IhláfiJtMlajdjonosolc Mymbán, de niean eegdft a la!k<5íkjon ftean és még jolblb&n edMiérgiewi+i az évek éta dűlő eűl'emiségeskiedJéet. Ha objiektéveik atkiavumk Leaiioá, el kell Lstme/r- nümík, hogy a hláaluilajdo'noso'k heflyaete, egy igen lkáé szjázaLétotóíl ©llieMaiitrvies egyeueee®. ikiétBéglbeerjítlő cb e®t én lakó!étemre kósfflsóggel elásmerem. A legttöíbfb lökő mlóg mindig a héboraeJőlHá alapon íÍBet, mig a házién hujdomoe sem jákairfbon tainiami nem képes házait, sem sa.ját naegéllietiéséro néni Tordiiélia-t liáaia jövöddlméből sensrait. Nem kevésbé elsBOininnitö, sőt egyenesen ttairrtliiatatlan a lakók helyzlefe is, mert' miég a moalani lakhíéreikei: sem képesefc miaibolmap megfizetni. A keo-iestoedó, a lia- teiijieir, az Iparos alig keresi meg a Itéiimánitmaianiot, a nyjugdiíjasok és a mninkások tuílfnyiotmő résme pedig egyenesen nyomorog és ha lakbérét nagyfloe- fiorvefien ki is inztedga, mieg kell1 afflt kopflalnöa. AJb- ham bánóit mámdenlki, hogy a® raj lakóvtédelimi törvény segíteni fog a babokon, ez azonban nem történt meg, pedig igaztón ütött már a tizenkettedik óra és iW volna a Legfőbb ideje, hogy valamelyes radiikáldisaJbb intézkedéssel változitaiseanak a miáir- már tarthatatlan állapotokon. A törvény legnagyobb hibája abban rejlik, hogy nem engedte meg a szabad fehniomdást. Etelt ikirváanjft a jól felfogott közérdek és ez ellen osak egy kis töredék magánérdeke szállhat síkra. Ha meg van engedve a szabad felmondás, sok oáyátn lakás üreeecKk meg, melyet a® albérflókkel üzérkedők tartanak kezeik között éta mJegkapják olyanok, afcikne artna tényleg szükségük van. De igen sok olyan lakó is lesz, aki szives örömest bérel a jelenleginél kisebb lakást. Ha szabad forgalom lesz, megindTiI a magátnépitkeaés és 2—3 ér alatt elérjük azt m ideáJliis állapottoit is, hogy lesznek fölösleges lakások, lesz koukuirrenoia és a lakbérek önmiaguM61 arra a nivótra helyezkednek, mely a kereseti viszonyoknak megfelel'. A szabad feülmondás azonban csak félimtézke- dés. Feltétlentől sBlikeéges még a Lak bériek felemelése ie. Igenis, én, mint lakó, állii'bom ezt, hogy erre feltétjein üt szükség van, mójekiüliöailhen senki «em fog épátttetni, a lakások száma nem emelkedik és marad minden a régiben. M azonban álljunk meg egy szóra! Nem szabad megengedni a tetszéeszedntti emelést, nem szabad megtűrni a* njaibham erősem lel- huriánzott lakfüsiiraoirát. Nem szabad a hatóságok nak türni'ök, hogy lel'épési, építkezési üozaá'jaru- Ms tftb. oimeken adózlaissiák mieg a lalíásikereisöket. nem szabad Itürni, hogy atitól a szerencsétlen laiké&- keresőitől egyszerre 3—6 évi házbér előre való le ftSetését. kiérjiók. Szigorú bűn betősziankcá ókat kell a törvénybe felvenni és azokat a gyakorialtban kimé- l1c#euüil alkalmasam. Meg beli találni a módot ama. hogy a lakbéreik fokozatosain érjék el a szükségéé é* jogos nlivót, de egyben gátat kell vetni mindem tuÍzásnak ie. Énre nézve ezerén y véleimiényem szerint az volna törvénybe iktatandó, hogy a lakbérek 1929 január 1-től emléLtietsseai'ek fel a® 1914. óv augusztus 1-érn fizetett lakbéreiknek háromszoiroteáira, úgy azonban, hogy ebben mindem nteillékjáiíulék (viz- dij, zsupa i pótadó, városi lakbéradó stb., stb.) beumefogílaltiassék és a házíulajdonoínak eeamnii óimén ne lehessen a lakótél vaJlaimit is köretélni, de köteles legyen ebből a szükséges javításokat eszközölni. Két év miuliva felemelhető legyen a lakbér ugyancsak a fenti állápon a négyszeresére, újabb két év múlva az ötszörösre és még egy Ízben, ismét két óv múlva, a hatszorosára. Meg vagyok győződve, hogy mire a negyedik felem'elié.sre kerülne a eo-r, irretm lesz eaiikeég laikóaiédélmli, de mlóg csak háztulajdonos-nédelmd törvényire sem. Minden a rendes kerékvágásba kerül ism'ct, miig igy örökös háborúskodás dúl. Javaslatomat mindjárt egy példával iiis illusztrálom. Egy hájratnfézobás lakás ára volt. 1914 augusztus Inán átlag évi. 1000 korona. Ez emelkedett máig 90 százalékkal, miihez 1929 január 1-ttöl újabb 400 korona járul, vagyis Összesen 2300 korona lesz a lakbér. Ha már most ©helyett háromszorosára emelik, fizetendő lesz évi 9000 korona, két év múlva 4000, négy óv jnuiiva 5000 korona, hat év múlva évi 0000 korona. így a hlázitoi- lajdonioe is inkább megtalálja számii'tását és a lakó is tudni fogja, hogy költségvetését miiként ossza be. Ez a módszer, ha nejn is teljesem, de mégis igen nagy részben enyhübene a helyzeten. A nagj ubb TároKÖkbaji bfizöttsláig volna alaikti- taudó. mely ]>éHáiiiI három háztulajdonosból, báróim lakóiból cs a városi képviselőtestiilet Uá&io&u lél-je- seai érdek telem tagjából állna. A bizottság elnöklét maga választaná saját kebelléböl. Éternek a IbiiadaJta volna azután annak megálilaipitása, hogy milyen bérek, kérhetők a város belterületéin, milyenek a külterületen, mennyi volna fizetendő egy inorLern, mieninyii t»gy priimltiveibb lakásért- Ez a megállapítás és áltálában rniinden védelmi hatiáisköl’ és in- tézkediés bezárólag az ö (szobás lakás óikig fcerjedus ki. Azért, ötezofoáöokig, roeht igen poöí fogtalío.Záfe'i ágnál a lakáson Mvtüli szükség vau 1—8 szoháira pl. irodai, vagy m'iilueöyi célokra. Ez leginkább az •ug épátfceeíéiselvre vonatkozzék. SzUtekSéges voln'a még törvén yhozási lag nnllézkednn, de egyben a legszigorúbban keresztül1 is liaijtent; azt, hogy a nagy bankok és válilá latiok saját má'guk és alkál- ínlaaoltáák. részére lakásokat óp'itlessenek ée ezzel ÍJtnalpnaík bokw. a íiaköwn i®éir»üa -megSBühtetiéíiéhe®, M Hogyan győztük le az Északi Sark területét? George Hí Wilkins kapitány, a sarki repülés hőse, elmondja az irgalmas expedíció élményeit Kutatás a legendák országa után — A sarki repülés előkészületei Mig Amerika és az egész világ közvéleményének érdeklődését a Breinen vakmerő és dicsőséges transzatlanti repülése kötötte le, a repülés történetének évkönyve újabb dicsőséges fejezettel gazdagodott. George H. Wilkins kapitány és Eyelson hadnagy hét nap alatt 21 órás repüléssel, hallatlan nehézségek közepette átrepülte Point- Barrow és a Spitzbergák között az Arktikum területét. Ennek a vállalkozásnak nemcsak sportbeli és közlekedési, hanem tudományos jelentősége is felmérhetetlen. A két diadalmas sarki repülő tegnap szállt gőzhajóra Oslóban, hogy visszatérjenek Amerikába, ahol ünnepélyes fogadtatásban lesz részük. A modern technika hőskölteménye volt ez a repülés, amelynek részletes története minden olvasónkat behatóan fog érdekelni és ezért leközöljük azt az elbeszélést, amelyet Wilkins kapitáuy mondott el még a Spitzbergák szigetén az amerikai sajtó oda kiküldött egyik képviselőjének: I. Mig a meteorológiai és geográfiai kérdé sek csak mellékcéljai voltak sarkvidéki kóla tó-expediciónknak, addig lényegében aeronautikai vállalkozásra gondoltunk, amelynek legfontosabb célja az lett volna, hogy megállapítsuk, mennyi felkutatlan terület van az Arkti- knm vidékén, amelyeken meteorológiai állomásokat lehetne berendezni. Repülésünknek tehát tulajdonképpen ez volt a főcélja. Régebbi tapasztalataink alapján megegyeztünk abban, hogy annak a repülőgépnek, amellyel a sarkvidéket le lehet győz ni, igen könnyűnek és igen gyorsnak kell lennie. Az egyfedelű Lockheed csodálatosan kigpndolt konstrukciójával és tökéletes kivitelével ebben a tekintetben a sarki repülés ideális gépének Ígérkezett. A kitűnő sarki repülőgép Elsősorban a Wright-féle örvényszél-mo- lorban bizakodtunk. Repülőgépünket minden elgondolható eszközzel felszereltük, amelyet a pilóta a legrosszabb időben is segítségül vehet. A gép elég tágas volt ahhoz, hogy szükségkészleteket, sarki szánokat és hajózási eszközöket is helyezzünk el benne. Mivel a gép fából épült, a legrosszabb időjárással is dacolhatott és biztos menedéket nyújtott a hótömegekkel szemben. A gép fenekén csónak- és szánkó-anyagot helyeztünk el a végső szükség esetére, azonkívül fűtőanyagot is. A gépnek fából készült szerkezete különösen azért is előnyös volt, mert már eleve kizárta az iránytű-zavarokat, amik ércből készült gépnél gyakran fellépnek. Műszereink leglényegesebb része a két iránytű volt, az egyik gyorsabb, a másik lassúbb mozgású, azonkívül két magasságmérő, egy szélgyorsaságmérő és még magunkkal vittük a szokásos eszközöket. Egy nagy hajókompaszt is elhelyeztünk a fedélzeten, azonkívül egy szeksztánst, egy zseb-szeksztánst, négy különleges szerkezetű órát, egy örvénymérőt, és irány- és távolságbecsülő szerkezetet. Eszközeinket kiegészítette a hajózási almanach, a speciális térkép és az a táblázat, amelyet az amerikai földrajzi társaság bocsátott rendelkezésünkre. Mielőtt elhagytuk volna Los Angelest, a gépet és a motort a leggondosabban átvizsgáltuk. Azonkívül megismerkedtünk a gép különböző tulajdonságaival, mert egyik repülőgép éppen úgy különbözik a másiktól, mint ahogy nincs két ember egyforma természettel. Gépünket Los Angelesben hajóztuk be és igy tengeri utón ért el Alaskába, ahonnan expedíciónknak ki kellett indulnia. vidéken történik velünk ez a baleset. Már tizennégyszer tettük meg ezt a szakaszt és igy könnyen győztük le a nehézségeit. Az eszkimó varroda Miután arktikus ruházatunk, amelyet már 192G-ban használtunk, alaposan inegvise- lődött, az eszkimó-asszonyok gondosan átvizsgálták járomszarvasbőrből készült ruháinkat, azután addig dörzsölték a bőrt, amig a ruha olyan sima és tapadó lett, mint a selyem. A fiatal eszkimó-asszonyok fogaikkal és erős karmukkal nyújtották csizmáinkat és fóka- bőrből készült kezuyiiitikét, amig azok tökéletesen passzoltak. A tapasztalt eszkimó-vadászok kiélesitették fókavadász-lándzsáinkat, amelyekre talán szükségünk lesz, ha leszállásra kényszerülünk. A hamis legenda —• Ha gépetekkel valami történik, mondották az öreg eszkimók, akkor abba az országba kell mennetek, ahová egyik ősünk eljutott. ő a jégen keresztül kelet felé vándorolt, ott uj földet s uj embereket talált. A hátára jegyeket véstek be annak bizonyságául, hogy azon a földön megfordult. Atyáink nem hittek neki, ti majd kideríthetitek, vájjon igaza volt-e az öreg embernek? Repülésünk nem erősítette meg a régi eszkimó-legendát. Élelmiszer és egyéb muníció A magunkkal vitt élelmiszer a következőkből állott: öt font csokoládé, busz font kétszersült, húsz font Pemmican, 24 font malátatej és öt font szőlő. Ezután a Primus-kályhá- kat tisztítottuk meg és próbáltuk ki. Azután megtisztítottuk lőfegyvereinket és megvizsgáltuk pontosságukat. Municiőkészletünk 350 robbantópatronból állt. Ha arra kényszerülünk, hogy valami ismeretlen helyen leszáll- junk, talán 18 hónapon át teljesen fegyvereinkre vagyunk utalva és azok segítségével kell megszereznünk életszükségletünket a sarki jég világában. Végül tartalékruháinkat helyeztük a gépbe, hangmélységmérőt, thermométert, viz- vizsgálópalackot és jegyzőkönyveket vettünk magunkhoz. Ha valahol leszabunk, ezekre mind igen nagy szükségüuk lesz. Nem feledkeztünk meg a hócipőről, baltáról, fűrészről sem, hogy a jégtömböket szét tudjuk rombolni és esetleg hóházat tudjunk építeni. Mindezeket a készleteket gondosan felerősítettük a gép törzsére. Gyógyszertárunkat egy üveg éther, egy pár orvosi műszer, bandázsok és arzenikumok alkották, de reméltük, hogy ezekre nem igen lesz szükségünk. A motor számára fedőponyvát, kis fíitőkályhákat, vízmentes sátrat is magunkkal vittünk. A testünkön lévő ruhán kívül mindegyikünk két- két bőrkabátot, két pár harisnyát, két-két bőrtérdnadrágot, fókabőrből készült lábtaka- rőt, négy pár angoragyapjuból készült harisnyát, két pár fókabőrből készült csizmát, két pár nagy bőrkeztyüt, egy pár ökölkeztyüt vitt magával s a ruhát selyemmel vontuk be, hogy a bőrt a havazással szbmben megvédjük. 370 gallon petrólt és 12 gallon olajat vittünk hajtóanyagnak. Kipróbáltuk szikratávirókészü- lékünket, bár elhatároztuk, hogy utunk folyamán minél kevésbé vesszük igénybe. Foglalkoztunk azután a start idejének, a szélviSíremlékek minden kőnemben, egyszerűtől a Icgmüvésziesebb kivitelben, gyári áron szállít Szlovcnszkó legrégibb és egyedüli kóipar- gyártelcpc. Modern gépberendezés folytán jutányos árak. Kérjen árajánlatot. HORN, Bartská-Bystrica szonyoknak problémájával és minden észleletünket térképre vetettük. Eredménytelen startkisérlctek Mikor minden előkészület megtörténi, április ötödikét állapítottuk meg a start napjául. Az idő szépnek ígérkezett, ámde pontosan április ötödikén kedvezőtlen időviszonyok léptek fel. A kitűzött határnapig mogallapilott rend szerint éltünk, azonban április ötödikétől tizenötödikéig a várakozás óráiban alig tudtuk, hogy mihez kezdjünk. Tehát pihentünk és ez a pihenés nagyon jót tett idegeinknek és testi kondíciónknak. Vasárnap, április hetedikén, tettük meg az első startkisérletet, azonban nem tudtunk felemelkedni a startpályáról, egyszer ki kellett térnünk és egy hópadbu ütköztünk. Ekkor a gép egyik érctalpa eltört. Az érctalpat fatalppal helyettesítettük, amelyet már előbb Point Barrowba szállítottunk. Szerdán, április tizedikén, másodszor ki screltiik meg a startot, a startpálváról Felszaladtunk egy dombra, de most sem sikerült a felszállás. A gép szerencsére most sem sérült meg. A babonás napon, pénteken, április 13-án, amikor a Bremen Greenly Islandban szerencsésen kikötött, amiről mi akkor természetesen mit sem tudtunk, megkíséreltük a harmadik startot. Az idő ideális volt, az időjelentések pedig kedvezően szólották. De a tizenharniadika okozta-e, vagy pedig az idő, nem tudom, annyi azonban bizonyos, hogy kísérletünk újból meghiúsult és nem emelkedhettünk a magasba. Az indulás Ezulán hátgörnyesztő munka következeit: uegyvennyolc órán keresztül havat kellett lapátolnunk. Vasárnap a helyi- és idő- viszonyok kedvezőek voltak, de Point Barrow szomszédságában vihar ígérkezett. Azt reméltük, hogy a vihart magunk mögött hagyjuk. A Grand-földre vonatkozó időjelentések kedvezőek voltak. A thermométer húsz fokot mutatott a fagypont alatt. Tehát startoltunk, felemelkedtünk a jégről é= azonnal a magasba siklottunk. Gépünk teljes tökéletességgel dolgozott. Az időjelentés korrektnek bizonyult. Tiszta horizont üdvözölt, a szél, amely keleti irányból fújt velünk szemben, Point Barrow környékén még gyönge volt. (Folytatjuk.) Fairbanksból Point Barrowba itt ért bennünket az első baleset, mert hatalmas hőtömegek torlaszolták el a vasútvonalat, úgy hogy Fairbanksba való megérkezésünk idején negyven fokon aluli hideg volt. Gépünket még egyszer átvizsgálva, megái lapítottuk, hogy az arktikus viszonyoknak meg- felelőleg még némi javításokat kell végrehajtanunk. Három heti kísérletezés után azonban minden a legjobb rendben volt. Eairbauks- ból utunk először a zord End.icott-hegyláncon keresztül Pointbarrowba vezetett, ezt az ötszáz mértföldnyi utat könnyen győztük le. Ha ezen a szakaszon leszállásra kényszerültünk! volna, ez sokkal inkább megzavart volna és kényelmetlenebb lett volna, mintha a sarkHogyan gyilkolták meg a kínai miniszterelnököt Cmag=CsaQ=Cseng iitoknato* halála — A tiencsini vacsora A rejtelmes gyilkosok, akiket senki sem üldöz Eoetfe. 'volnának a legsürgősebb é« esetileg a tör- j vény novelláaálláöa ultiján meg teendő intézkedések, j atmelyekimek üdvös baltáén liamuirosan ,jelentikeaalék. I Azután keTÜlh'el a sor az apróbb hibák rep'áiráüá- j sába ts. Adorján MarcéiLondon, április vége. Most érkeznek a részletes jelentések arról a gyilkosságról, amely Tiencsinben történt és amelynek Csang-Csao-Cseng lett az áldozata, aki Kínának miniszterelnöke volt és akinek halála és annak körülményei fölötte jellemzőek a mostarii kínai viszonyokra. Tiencsinben gyilkolták meg a kínai miniszterelnököt, közvetlenül az európai telepek határán és csak aki Kínában él, az tudja, hogy a kínai titkosrendőrség hatalma majdnem olyan nagy, mint az orosz csekác. Ha a kínai titkosrendőrség akár egy gyilkost, akár egy tolvajt, akár egy politikai bűnöst el akar fogni, akkor ez nagyon könnyen sikerül neki, alig pár óra alatt és igy meglehetősen megdöbbentő, hogy a miniszterelnök gyilkosai közül eddig még egyetlen egynek sem akadtak a nyomára. Csang-Csao-Cseng katonai pályát futott! meg Kínában, Japánban nevelkedett, tiszt volt, 1911-ben részt vett a forradalomban, tá-í bornoki címet vett fel és azóta nagy szerepet vitt a politikai életben. Több ízben volt hadügyminiszter, 1922-ben miniszterelnök, majd később újból miniszterelnök, mígnem legutóbb, bukása után, Tieucsinbe menekült. Az angol telepen lakott itt Csang-Csao- Cseng, mert csak ott érezte magát biztonságban, azonban állandóan érintkezett a Tien- csinben élő kínaiakkal. Április 5-én a lien- csini kormánybiztosheJyeltes teára hívta magához. Este félhétkor indult el lakásáról a miniszterelnök, ahol úgy felesége, mint negyedik melJékfelesége azzal búcsúztak el tőle, hogy vigyázzon magára. — Légy óvatos mondotta a felesége. — Ne igyál bort és ne egyél húst, mert könnyen megmérgezhetnek. Negyedik felesége pedig igy szólott: — Maradj itthon. Valami nagyon aggaszt. Csang-Csao-Cseng eltávozott, az asszonyok pedig mahjongot játszottak mindaddig, amig a halálhír meg nem érkezeit. A kormányzóhelyei(r>s az estélyt nem saját lakásán, bauem kínai társadalmi szokás 9
