Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-28 / 99. (1726.) szám

1928 április 28, szómba! Lepeska Mária, a cseh Grozavescu Nelly a bíróság előtt Ae egyenlőtlen korú házastársak tragédiája egy csehországi város­kában — Lepeska gimnáziumi tanárt orvul agyonlőtte fiatal, váló­félben lévő felesége s azután önként jelentkezett a csendőrségen- Prága, április á7. A Prága melletti Pisek vá­roska esküdtbarósága ma délelőtt kezdte meg a cseh Grosavescu Nelly, Lepeska Mária férjgyilkos- sági biinpörének a tárgyalását. A bi'mper messze környéken óriási, izgalomteli érdeklődést váltott ki s a piseki államügyész éppen erre a beteges és lázas érdé: lődésre való tekintettel azt indítvá­nyozta, hogy a bünpert más esküdtszék tárgyal­ja le. Az államügyész kérelmét azonban elutasí­tották s igy került tegnap Lepeska Mária másod­szor is a pisekiek érdeklődésének középpontjába. A vádirat száraz tárgyilagossággal sorolja fel a vádpontokat s a bűntett lefolyását. Elmondja, hogy 1927 szeptember 6-án este nyolc órakor jelentkezett a piseki cscnd- őrállomáson Lepeska Mária, Lepeska Voj- tech piseki gimnáziumi tanár felesége, hogy férjet revolverrel agyonlőtte s kérte, hogy tartóztassák le. A vizsgálat megállapította, hegy az asszony állí­tása megfelel a valóságnak, a lakásban egy vér­tócsa közepében megtalálták a tanár holttestét. A holttest koponyájának hátsó részén revolver­lövés okozta lyuk tátongott s a boncolás megálla­pította, hogy a halált az agy szétroncsolása okozta. Különös házasság Lepeska Máriát a gyilkosság elkövetése után gyomban letartóztatták s a piseki államügyészség fogházában vizsgálati fogságba helyezték. Egész Pisek városát s messze környékét lázbaejtette Le­peska tanár tragédiája s mindenki kíváncsian találgatta, mi rejlik a revolverlövés mögött. Le­peska Máriát általában a kiismerhetetlen, sze- szélyes asszonyok közé sorolták ismerősei s a ta­nár tragédiáját nem a revolver eldördülésétől, ha­nem sokkal régebbről datálták. Hírlapi apróhirdetés utján ismerkedett meg Lepeska tanár későbbi feleségével, aki valahogy távoli rokona is volt. A tanár akkor már negyvennyolcévet élt, a fiatal, élvvágyó leány pedig éppen érettségijére készült. Bizonyos, hogy szerelem tüze lángolt a két egyenlőtlen életkorú lény között, mert Maly kisasszony, a későbbi Le- peskáné, egy nap összeköltözött a tanárral, reg­gel és délután fgyütt ment vele az intézetbe, nyil­vánosan. csókolózott vele az utcán, egy szép napon pedig azt vették észre az emberek, hogy Maly kisasszony kénytelen volt tanulmányait abbahagyni, mert teherbe esett. Lepeska tanár egyre halogatta az esküvőt, csak amidőn egy ünnepélyen egyik tanártársa a nagy nyilvánosság előtt szólította fel kötelessége tel­jesítésére, fanyalodott el keserűen s valami olyas­mit mondott, hogy mégis csak bele kell tehát harapni a savanyu gyümölcsbe Elvette törvénye­sen is házastársát s kevéssel az esküvő után megszületett a gyermekük. Az asszony a gyerme­ket hamarosan elküldte rokonaihoz, akik azontúl gondját viselték. Az asszony a kislányt elküldte magától, egye­sek szerint férje nyomására, mások szerint a maga kényelem szempontjából. A gyermek csak az elemi iskola elvégzése után került vissza szüleihez s ekkor apja, a szigorú, de nagytudásu matematika- tanár vette gondozásba. A leány nevelése azonban nem volt mintaszerű, talán éppen azért, mert anyja nem igen foglalkozott vele s az anyjára ütő, kissé könnyelmű leány egy nap azt is kimondotta, —nem tudni milyen okkal-móddal, — hogy Le­peska tanár nem is az apja neki. A házastársak egyébként hosszú éveken keresztül a legnagyobb egyetértésben éltek együtt. .Tél ismerték Piseken a különös párt, amint napi sétáját végezte a ma- gasíermetü, duzzadó fiatalságu feltűnő szépségű asszony s a meghajlott hátú köpcös emberke. A harmadik Sokat utaztak együtt Lepeskáék a külföldön, egyik olaszországi nyaralásuk azonban csaknem végzetesen hatott ki házaséletükre, amelynek lát­szólag simán gördülő útjába addig csak néhány kavics esett. Gradói nyaralásuk alkalmával Le­peskáék megismerkedtek egy Giovanni Marroco nevű tüzes olasszal, aki a nyaralás után egy nap Pisekben is megjelent, hogy meglátogassa — Lepeska barátját. A láto­gatás persze inkább az asszoynak szólt, aki viszo­nozta az olasz forró érzelmeit, mégis a tanár a következő évben nem gátolta meg az asszonyt abban, hogy egyedül is ne utazzék le az Adriára. Lepeskáné és Marroco viszonya nem maradt következmények nélkül. Az asszony ismét áldott állapotba került s midőn a mit sem sejtő vagy ta­lán nagyon sokat is tudó férj lakásában megsza­badult gyümölcsétől, átszállították a kórházba. Mikor a kórházból visszakerült, a férj nem tett neki szemrehányásokat, de néma váddal illette őt minden szemrebbenésével, attól a pillanattól kezdve egyetlen óriási, ki nem mondott vád volt a tanár minden mozdulata. Az asszony nehezen viselte el a néma vádaskodást s mivel az olasz házasságot is ígért neki, azon volt, hogy férje elváljék tőle. \ válópert megindította, egyúttal 20.000 ko­rona végkielégítést ia követelt. A tanár beleegyezett a válásba, 'de a végkielégí­tést nem akarta megadni. Ezért a pör húzódott, az asszony egyre újabb házasságtörési vádakkal illette az öreg tanárt, hogy a válás kimondását elérje. Válófelek egy fedél alatt A megindult válópör ellenére továbbra is egy fedél alatt maradtak, csak at változott meg az elegánsan berendezett lakásban, hogy az asszony már csak á aga számára főzött, a férj vendéglő­ben étkezett, de egyébként továbbra is otthon töltötte idejét. A városban tudták, hogy a Lepes- ka-házaspár viszonya elmérgesedett, de a tanár soha senki előtt nem nyilatkozott házassága vál­ságáról s igy sok mindenre örök homály borult. Csak elejtett szavaiból lehet arra következtetni, hogy a házastársak élete valóságos pokollá válto­zott s az asszony különböző módon igyekezett férje életét megkeseríteni. Az asszony idegen emberek előtt több olyan kije­lentést tett, a ielyekből ma, a gyilkosság után ar­ra lehet következtetni, hogy már eleve készült a gyilkosságra, azonban ezt csak a tárgyalás fogja tisztázni. A gyilkosság Ilyen körülmények között, a végsőkig feszült helyzetben következett el szeptember 6-ika. a gyilkosság napja. A tragédia lefolyását maga a bű­nös asszony úgy adja elő, hogy aznap este nyolc óra tájban férje hazatért a vendéglőből s midőn betért a konyhába, ahol az asszony harisnyát fol­tozott, rárivalt valami kifogás ürügyével. Vesze­kedés támadt, amelynek folyamán a férj gyerme­kükre is tett valami megjegyzést. Ez az asszonyt a véksőkig felingerelte s abban a pillanat­ban őrült gondolata támadt. Kiment a konyhával szomszédos szobába, a ru­haszekrényt kinyitotta, onnan kivette kézitáskáját s ebből előhúzta revolverét. A revolvert aprólé­kos gonddal s több hü ellyel töltötte meg, azután mindent visszarakott a szekrénybe s kezében az elrejtett browninggal visszatért a konyhába. Fér­je háttal ült neki s újságot olvasott. Az asszony szorosan hozzálépett, várt még egy pillanatig, amíg a férj még kedvezőbb ülést foglak el s azután közvetlen közelből a férj tarkójára sütötte a fegyvert. A lövés után, amely minden idegében megrendí­tette, kiszaladt a folyosóra, de hamarosan vissza- ! tért, a revolvert lerakta a küszöbre s mivel a ke­ze véres volt. a vízvezetéknél megmosta s felment ; az első emeletre, hogy az ottlakó orvost férjéhez j hivja. Az orvost azonban nem találta otthon, erre ! a házmesternő kíséretében elment a esendőrség- j re, ahol feladta magát. Csak azután roskadt össze I halálos-fáradtan, megrendült idegekkel. Egy Iiilisiüi volt miniszter állást foglalt a Magyarországgal faló megegyezés malii Ennek nem akadálya a magyar revíziós utazgatom, — mondotta Harkovics Lázár dr. Belgrád, április 27. Markovics Lázár dr. volt miniszter, a radikális párt egyik tekin­télyes tagja, tegnap a radikális párt egyetemi hallgatóinak egyesületében előadást tartott Jugoszlávia külpolitikájáról. Előadásában hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia könnyen megál­lapodásra juthatna Magyarországai és Olaszországgal. Ennek nem akadálya a magyar re­víziós mozgalom, mert az nem Jugoszlávia ellen irányul. Ami Olaszországot illeti, Itália csak azért folytat jugoszlávellenes politikát, mert Jugoszlávia nem akarja elismerni Olasz­országnak a terjeszkedési politikára való jogát. Ha Jugoszlávia beletörődnék ebbe, lehet­ségessé válnék az Olaszországgal való megegyezés is. Olaszország kampányt folytat a jugoszláv kSlcsün ellen? Belgrád, április 27. Jovanovics agrár- párti vezér a szkupstina titkári irodájába a fcüKigym in iszterhez intézett interpellációt adott be, amelyben felvlágositást kér annak a kampánynak ügyében, amelyet Olaszország folytat a londoni pénzpiacon Jugoszlávia köl- cs’öntárgyalásai ellen. Egyiptomi csapás Besszaráhiában, Bukovinában és Keietgaliciában Csernovifztoan hamueső esett — Lembes^ben a hamueső óriási pánikot okozott Bukarest, április 27. Tegnap este Csern ovitzban borzalmas felhőszakadás volt és a lezuhanó esővíz hatalmas tömeg hamut zúdított a város nyakába. A városban teljes sö­tétség uralkodott. A lakosságon nagy pánik lett úrrá. A besszarábiai Hódúiban is ugyan­ekkor hamueső hullott. A bukaresti egyetem meteorológiai intézete bizottságot küldött ki a hamueső lényegének felderítésére. Lemberg, április 27. Ma a kora reggeli órákban különös természeti jelenséget figyeltek meg. Az eget teljesen elborították a felhők és hirtelen óriási tömegben sza­kadt alá az égből sár és hamu, amely a város utcáit percek alatt vastag réteggel vonta be. Az eddig nem észlelt természeti jelenség a város lakosságában óriási pánikot oko­zott, annál is inkább, mert a nappali órák ellenére egyiptomi sötétség borult egész Lembergre. Hasonló hamueső jelentkezett ma Keíetgaíicia több helységében és Krakó környékén is. Krakó városában nem volt hamueső, mert a felhőket a szél elverte. Chamberlain az angol-francia barát­ságban látja az európai béke alapját — Anglia üdvözli a háboruellenes paktum tervét ­sziveknek együtt kell működniük a megoldás megtalálásán, amely minden félnek egy­aránt meg fog felelni. Az iniciativa olyan részről indult ki, amely a háborútól kissé tá­volt esett és éppen ezért tulértékes ahhoz, hogy el hagyják aludni. Az angol kormány­nak az az álláspontja, hogy az amerikai ajánlattal szemben a lehető legelőzékenyebb magatartást foglalja el. Chamberlain meg van győződve arról, hogy az Anglia és Franciaország közötti barátság a világbékének lényeges eleme. Csak ennek a barátságnak alapján szűnhetnek meg az el­lenségeskedések. amelyek röviddel ezelőtt Európát széttagolták és csak ennek alapján épülhet fel az uj Európa, amely elegendő biz­tonságot nyújt arra, hogy a múlt többé .vissza ne térjen, London, április 27. Az alsóház ma 194 szavazattal 94 ellenében elvetette Macdonald bizalmatlansági javaslatát, amelyet a kor­mány gummi-polifikája miatt nyújtott, be. 340-en tartózkodtak a szavazástól. A szoknya és a történelem Sokszor jut eszembe ilyenkor tavasszal, mi­lyen helytelen az, amit oly gyakran hall az ember csinos fiatal nőktől, hogy őket nem érdekli a di­vat. Ezt rendszerint nem mondják őszintén, ha­nem azzal a célzattal, hogy komolyabbaknak és okosabbaknak lássanak, mint azok, akiket igenis érdekel a dolog. Egy nő, akinek nem fontos a divat...! Olyan jelenség, mintha az ibolya és az Írisz beszélni tudna, s egyszerre csak kijelentené, hogy őt bi­zony nem érdekli, milyen szinü a ruhája. Pedig ugy-e ez a szín, ez a forma lényének lényege. A nők világában talán néhány százalékkal kevésbé fontos a dolog. De nem sokkal kevésbé! Mert hiába, minden időkben mégis csak a ruha fejezte ki leghiánytalanabbul a nők egyéni­ségét. Amit a divat iránt nem érdeklődő „komoly** nők például nem tudnak: a biedermeier krinolin nemcsak harangalaku divatszeszély, hanem töké­letes kifejezője ama szentimentális nyárspolgári és hipokrita kornak, mely azt kívánta, hogy a nő alakja deréktól sarkig rejtély maradjon, de vi- szont, ami a kivágást illeti, lélekzetrabló megalku­vásokra volt hajlandó. Ennél jellemzőbb szimbó­lum csak a fehér, görögösen őszinte és kényel­mes direktoárruha, amely egy mondatban fejezi ki, mennyi külső és belső lelki kényszertől sza­badította meg a nőket a francia forradalom tisz­tító vihara. • A szoknyák mögött folyik le a történelem. Nem megvetendő dolog irántuk érdeklődni! Ezek után mondanom sem kell, hogy nem léha vagyr ostoba nő az, aki oly izgatottan veszi kezébe az uj divatlapot, mint a férfiak a napila­pok külön kiadását. Mert a kalapban ott tükröz­nek ám a világesemények: mióta Lindberg át­repülte az Óceánt, az aviatikusokéhoz hasonló kreációt viselünk fejünkön és hogy a tizenhetedik századbeli kalózokéhoz hasonló kalap divatos az idén tavasszal, mutatja, hogy divathölgyi körök­ben mily népszerű dolog lett egy tavaszi utazás alkalmával felfedezni Amerikát. j Divatvilágban az április különben is a szen­zációk hónapja. És bár Párisban már februárban tartották megnyitóikat a nagy divatszalonok, mindaz, ami mostanáig tudomásunkra jutott, csak teória. A praxis ilyenkor kezdődik, amikor a nap­sugárban megvillannak az uj színek, próbára tétetnek az uj vonalak. Ha azt mondom, hogy a sportruhák legyőz­betetlenül uralkodnak idén is, ezzel megmondtam azt is, hogy a sport, az utazás, a jövés-menés, a. szabad levegőn való tartózkodás uralja életünket. De viszont ezzel utolsót is szóltam a divat lélektanáról s mint ahogy ma szentül megfogad­tam, e perctől kezdve a legtárgyilagosabban fogok beszámolni mindarról, amit 1928-ban fogunk viselni. Először is az idén nincs divatszin. Olyanfajta favorit, mint amilyen a bois de rose volt két éve, a levendulakék három éve s a francia Cha- nel által divatba hozott borvörös tavaly — uinca mostanában. Bár. természetesen minden aajzy London, április 27. Az angol-francia tár­saság birminghami díszvacsoráján Chamber­lain nagy beszédet mondott, amelyben az amerikai háboruellenes paktum kérdésével foglalkozott és kijelentette, hogy ez a javas­lat, amely meg akarja szüntetni a háborút, Angliában nagy figyelmet keltett. Áz Anglia és Franciaország őszinte ba­rátsága volt az alapja annak, hogy a töb­bi európai nemzetek, de különösen a Né­metország és Franciaország közötti vi­szony, az utóbbi négy év folyamán lénye­gesen megjavult. Az amerikai javaslat részleteivel korai lenne még foglalkozni. Még sok tárgyalásra van szükség, meg kell vizsgálni a különböző or­szágok-szükségleteit, tanulmányozni kell a nehézségeket és a fejeknek, jobban mondva

Next

/
Thumbnails
Contents