Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-28 / 99. (1726.) szám
6 aBwmimuniii i in ibimm—m—w—m í928 április 28, sgombai. M—KM—MB—— Még nem láttam embert, aki úgy szenvedett volna, mint 6. — Később ellenségekké váltunk. Mindig eltérőek voltak a véleményeink. Most, hogy már régen halott, megmondhatom, hogy sohasem tiszteltem és szerettem egy embert olyan mélységesen, mint öt. És sohasem küzdöttem senki ellen olyan erősen, mint ő ellene. Lenin a hatalom gyeplőjét a nép kezébe adta. Én ezt nem akartam. — Én tudtam, hogy az orosz paraszt analfabéta, brutális, kulturátlan és nem tud uralkodni. Lenin kivette a hatalom gyeplőjét az intelligencia és a müveit ipari osztály keiéből és odaadta azoknak, akik csak most kezdtek kilábalni az állati sorbél, akik semmivel sem vettek részt az uj Oroszország megteremtésében és akik még most is kulturátlanok. — Ez volt az a nagy ütközőpont, ami bennünket elválasztott. De akármilyen rossz volt Lenin politikája, a következménye mégis csak az, hogy felrázta Oroszországot dermedtségéből. Ebben a „harcos" optimizmusban Tejük Lenin igazi jelentősége. És ez volt az egyetlen, ami hazámat megmentette. Ez a harcos optimizmus Oroszországban többet jelent, mint a bolsevizmus Európában. — A bolsevizsmusnak mint politikai fór mulának mély lelki gyökerei vannak Oroszországban. Gyökér nélkül nincsenek virágok. Én nem vagyok olasz és igy nem érezhetőm meg a fascizmus politikai gyökereit. De azt tudom, hogy Mussolini, aki különben Leninre emlékeztet engem — nem vonulhatna át a római fórumból Angliába vagy Franciaországba. ás ipar foglalkoztatása kisebb, a kereskedelem helyzete is rosszabb, sin! az elüli! in nolsá negyedében volt SfoMa Kornél elnihi Jelentése a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén Róma, április 27. Maxim Gorkij, aki most Capriban él, legutóbb néhány napot Rómában töltött. Itt adta nekünk az alábbi nyilatkozatot. — Ma már nem titok, hogy ellentétben állok hazám jelenlegi uraival. Főiképpen ezért is hagytam el őket. — Amióta egy idegen állam vendégszeretetét élvezem, nem foglalkozom a politikával és csak messziről figyelem hazám sorsát. 'Amit most mondani fogok, az nem politika, legfeljebb megmagyaráz sok politikai dolgot. Ha a bolsevizmus Oroszországban született, a fascizmus pedig Olaszországban talált termőtalajt, ez azért van, mert ezekben az országokban mély piszcholé- giai gyökerük van. — Ezeket a gyökereket Európában általában nem látják és gyakran éppen azok nem veszik észre, akik a gyökerekből kinőtt fa árnyékában prófétáskodnak. Azok az oroszok, akik Lenint csak a bolsevizmus szempontjából nézik, nem értik meg, hogy mit jelentett az ő megjelenése nemzetünk porondján. Egészen más szférákban kell keresni Lenin valódi jelentőségét és tulajdonképpen egy nagy keleti forradalom szempontjából kell vizsgálni. — Oroszország a pesszimizmus hazája. Sohasem volt ott könnyű az élet. A jövő mindig reménytelennek látszott, a jelen mindig szomorú volt. Zavarok, szenvedés, szegénység, üldöztetések, részegség, részeg beszédek, börtön. Akit legalább egyszer nem száműztek Szibériába, az nem is volt valódi orosz. — Az irodalom mindig hü tükre egy nép lelkének. Dosztojevszkij, Turgenyev, Goncsá- rov, Tolsztoj és Andrejev palettáján megtaláljuk az orosz nép legszomorubb színeit. Munkáik tele vannak könnyel és panasszal. Halálról, az élet szennyéről és kegyetlenségeiről imák. Valamennyien pesszimisták. Ha valamelyik orosz író véletlenül vígjátékot ir, az is mindig tragédiában végződik. — A mosolyuk: keserű grimasz. Senki sem nevetett Oroszországban egészséges, boldog nevetéssel. — Oroszországban nem akadt irő vagy filozófus, aki a boldogság hangján mert volna beszélni a néphez és aki optimista mert volna lenni. Ha ilyen ember akadt volna, mindenki követte volna. — És végre akadt. Ez Lenin volt. Végre jött egy ember, aki mert nevetni, ő ugyan személyesen nem nevetett, de ő volt maga a megtestesült reménység. Az átok birodalmában az életről beszélt. Optimista filozófiája volt. „Harcos“ filozófiának is nevezhetném, ő volt az egyetlen bátor ember Oroszországban, merész volt és erős, reményt és ígéretet hozott és mindenütt az optimizmust terjeszetet- te. De ő maga sohasem nevetett. Én ismertem és nagyon közel álltam hozzá. Pozsony, április 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délben tartotta a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara Stodola Kornél szenátor elnöklésével a kamaTa székházában teljes ülését. Stodola elnöki beszámolójában kijelentette, hogy az ipar foglalkoztatása általában kisebb, mint az elmúlt év utolsó negyedében volt. A kereskedelem helyzete is rosszabb, ami a külföldről behozott nagymennyiségű nyersanyagnak tulajdonítható. A mezőgazdaság helyzete igen jó, bár a cukorrépa átvétele nagy kockázatot ró a cukorgyárakra, emellett a gazdák sincsenek megelégedve az átvételi árakkal. A gyárak termelő képessége nincs kellőkép kihasználva. A külföldi verseny miatt magasabb vámtételekre van szükség. A faárak emelkedése veszélyezteti a oe- lulozetermelést. A textilipar helyzete, bár javulást vártak, nem változott. A téglagyárak foglalkoztatása az építkezés fellendülése következtében kielégítőnek mondható. A bérmozgalmak mindenütt megerősödtek. Kereskedelempolitikai szempontból a jelenleg folyó lengyel és francia kereskedelmi szerződések állanak előtérben. Stodola elnök ezután jelentést tett arról, hogy az idei Duna-vásáron fogják ünnepélyes keretek között letenni a szabadraktár r.-t. alapkövét, amely részvénytársaság, mint ismeretes, hétmillió korona alaptőkével alakult meg néhány hónappal ezelőtt. Stodola ezután utalt arra a tervre, hogy a köztársaság tízéves fönnállásának évfordulója alkalmából Szlo- venszkón ipari iskolát állítanak föl tizenkét tanfolyammal, amelynek költségeit a Szloven- szkón működő három kereskedelmi és iparkamara viselné. Mivel azonban a turócszent- mártoni országos iparosház is hasonló tervvel foglalkozik, a két tervet egybe fogják kapcsolni. Az elnök ezután megemlékezett a köz- igazgatási bíróság legutóbbi döntéséről, mely szerint a munkaadók nem kötelesek hét nap után, hanem csak hat nap után fizetni a járulékot a munkásbiztositó pénztárba. Ennek alapján a szlovenszkói iparosok is visszamenőleg követelik vissza a munkásbiztositó pénztártól a hetedik nap után eddig befizetett járulékokat, ami tekintélyes összegeket tesz ki. gyai egy pincehelyiségben penészednek. A kulturális szervezetek csak elvétve tudnak egy-egy könyvet kiadni. A ruszin bank elől a cseh bankfiókok szedik el a betéteket, A tanulmányaikat végzett ruszin fiuk hónapokig sem tudnak álláshoz jutni, emellett azonban gombamódra nőnek a cesh iskolák a tiszta ruszin falvakban is. A ruszin őslakosok állampolgárságával is temérdek baj van. Évekig is huzzák-halasztják a kérvények elintézését. Maga a ruszin papság a sohizma hivatalos támogatása miatt már régóta bizalmatlan a kormánypolitikával szemben és anyagi helyzetének leromlását is a kormány politikájának tulajdonítja. — A sok sérelem megszüntetése érdekében sürgeti a ruszin nép az elnöki méltóságnak ruszin emberrel való betöltését. Érdekes és jellemző informátorunk hivatalos politikai magatartására az, hogy Ruszln- szkó autonómiájának kérdését nyilatkozatában meg sem említette. MőtTÉSZETIRODAMM " ■ ■ ■ • ■■ "iU.il g-T-g- , juj. -.-r. . V * (Hetzer Géza festőművész miitereírnkiáJlli- tá&a.) Komáromi tudóeitóník jelenti: Hetze.r Géza, a kiváló tehetségű Lévai festőművész, aki hónapokon keresztül a komáromi müvészkolóaiia tagja volt, Komáromból való távozása előtt műtéreinki- élililtást rendez a kultúrpalota képtáirter miében. A [kiállításon figurális képek és tájképek, rézkarcok •és más grafikai müvek szerepelnék. A kiállítás nyolc napig lesz nyitva. * (A Rimaszombati Irodalmi Társaság ülése.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Hétfőn nagy érdeklődés mellett tartotta meg áprilisi felolvasóüléséit a Rimaszombati Irodalmi Társaság, almikor is Szokolay János rendes tag „Dombos falvi remete“ ciimü regényéből olvasott fel egy fejezetet, Holé- czytnó Jaczkó Ilona rendes tag pedig „Az ember és ruházata" címen irt tanulmányát mutatta be- A felolvasóülést követő adminieztrativ értekezleten Veress Samu dr. elnök beszámolt az Irodalmi Társaság tagjainak legújabb sikereiről: Grörv Dezső budapesti előadásáról, Telek A. Sándor rimaszombati és füieki szerzői estjéről. A tagok nevében Weinberger Rezső dr. átélnek köszöntötte a társaság érdemdús elnökéit 71. születésnapja alkalmából. A legközelebbi felolvaisóütiést május 7-én •tartják meg, amikoris Veress Samu dr. és Horváth Zoltán rendes tagok tartanak előadást. * (Előadások Észtországiban DiiPerről és Petőfiről.) Április folyamán Tartóban, Észtország egyetemi városában több érdekes magyar tárgyú előadást tarto ttak. A Eta Has nevű észt müvéezegyesü- iet Dürer-emiléknapo t rendezett, amelyen Puliié Márton professzor a Dürer-család magyar eredetéről tartott előadást. Az észt tudós tár sarág havi Ki lesz Ruszinszkó országos elnöke? & puszin politikusok — közöttük Volosln is — ruszin elnököt követelnek — Rozsypal sajtója a cseh alkormányozó elnökségét lanszirozza A tetei oá haj a gutóuirttó akrobatáihoz; Gyorsa®, kóreia^ % tiekrfMboal. . . % Ungvár, április 27. (Ruszrnszkói szerkesztőségünktől.) A politikai közigazgatásról szóló uj törvény értelmében, mely julius 1-én lép életbe, Ruszin- szkő is mint önálló közigazgatási egység (tartomány) külön országos elnököt és elnökhelyettest fog kapni. Ezzel kapcsolatban a Roz- svpal alkormányzó testőrségéhez tartozó lapok máT belefogtak az előkészitő munkába annak érdekéiben, hogy Ruszinszkó országos elnöke ugyancsak Rozsypal legyen. Az elnöki kinevezés a cseh alkormányzó számára anyagi szempontból is kellemes megoldás lenne, miután mint országos elnök két fizetési osztállyal előlépne s igy magasabb nyugdíjjal vonulhatna nyugalomba később. Az elnök személyének kérdése, ugylát- szik, húsbavágóan fontos kérdése már azoknak a ruszin politikusoknak is, akik eddig Ruszinszkó autonóm jogairól megfeledkezve, minden ellenvélemény nélkül hűségesen szolgálták a Rozsypal által képviselt prágai centralizmust s akik most jónak látják felemelni tiltakozó szavukat Rozsypal országos elnökségének esetleges terve ellen. Különösen a kormánypárti ruszin berkekben mozdult meg a vezetők lelkiismerete s már nyíltan kifejezést adtak azon követelésüknek, hogy * Ruszinszkó országos elnöke csakis őslakos ruszin legyen. Nagy figyelemre tarthat számot Volosin Ágoston képviselőnek, a cseh néppárt ruszin- szkói exponensének az ungvári „Svobodá“- ban megjelent vezércikke, amelyben nemcsak azt követeli, hogy Ruszinszkó elnöke őslakos (és ne bevándorolt) ruszin legyen, hanem az egész mai rezsim gyökeres megváltoztatását sürgeti. Politikai körökben nagy feltűnést keltett ez a bátor hang, mivel tudvalevő, hogy Volo; ,sha eoifljniifétö érdeklő ügyben önállóan fel nem léphet, csupán, ha ahhoz pártja, (amelytől a mandátumot úgyszólván ajándékba kapta) előzőleg hozzá nem járul. Volosin cikkében páratlanul élesen kritizálja és elitéli ruszin szempontból a mai kormánypolitikát. A cikkre a cseh sajtó nagyobbrészt hallgatással felelt, vagy pedig kommentár nélkül leközölte, miután a követelés jogosságát senki sem cáfolhatja. A cikkíró képviselő azt a kérdést is feltette, hogy vájjon a kormánynak nincs egyetlen megbízható embere sem a ruszin hivatalnokok között erre az állásra? Találóan mutat rá arra Volosin, hogy ha Cseh- országnak cseh, Morvaországnak morva, Szlo- venszkónak szlovák elnöke lesz, miért ne lehetne Ruszinszkónak ennek megfelelően ruszin elnöke?! A ruszin Lapok a Svoboda cikkét általános megnyugvással fogadták, csupán egy ruszin lap, a latin betűs „Novoje Vremja“, mely köztudomás szerint szintén Rozsypal lapja, támadt Volosinra, azzal vádolván öt, hogy ő maga akar tartományi elnök lenni. Egy ruszin politikus véleménye Volosin érdekes állásfoglalásával kapcsolatban felkerestünk egy ruszin politikai tényezőt, aki nevének elhallgatása fejében a következő nyilatkozatot adta a P. M. H. számára: — A ruszinok rendkívül fel vannak háborodva a Rozsypal-rezsim ellen, amely nemcsak nem támogatja, de akadályozza a ruszinok minden kulturális törekvését. A ruszin szí ruház csak vegetál, mert Rozsypal évek óla halogatja a színháznak nyolc év óta felgyűlt, mindössze négyszázezer koronás deficitjének kifizetését, bár arra a kormánytól felhatalmím frgjyfflv A iDijim Jfcüiésién Virányi Elemér dr. és Pettay Fe$i.x fiatal észt tudós tanítottak még magyar vonatkozású előadásokat. Pettay Petőfi Sándorról beszélt igen •érdekesen. Baleset — Miért jársz bottal? — Elütött egy bankigazgató autója. — És mit mond az orvos? — Azt mondja, járhatok bot nélkül. Az ügyvédem viszont azt mondotta, járjak inkább csak bottal. Délamerikai történet A börtönben iil egy vasutrablö, akit. ha- látra-itéltek. Megkérdi a börtönőrt: — Nem kaphatok kegyelmet? — Dehogynem. Csak az elnöktől függ. — Nos és hogyan lehet az elnökhöz fordulni ? — Nagyon egyszerűen. Kiáltson át a szomszéd cellába. Tegnap óta ö is ott iil. Doktor-vicc — Azt hallottam, doktor ur, a vakbél egészen fölösleges szerve az embernek. — Attól függ:kinek? A páciensnek fölösleges, a doktornak hasznos. — Egy gyors romait borzalmas kinítias®fcrófa$a Délid Hiúiban. Kaipstadtíból táviiraitozzzfik: A Johannesburgból jövő gyorsvonat. Worcester mellett a Hex RÍvar -szaka dók bán kísiklobt. öt utas meghalt, hatan súlyosan, többen pedig könnyebben megsebesültek. A IvLsiiklott kocsi lángra lobbantak, arai •még csak fokozta az- izgalmai. A szerencsétlenség vsziuhelyión 1014-ben egy csapatszáltiltó vonat ín kdbiikloii « ajkkor nagyon sokan pujratüRak el. Beszélgetés Gorkijjal Lenin titkár ót, a tegnapi és mai Oroszországról, az orosz sírásról és nevetésről, az első nevető orosz emberről, a iascizmusról, az orosz parasztról
