Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-26 / 97. (1724.) szám

1928 Április 28, csütörtök. A mngy. klr. áll pincegazdaság íajborat és ma­gyar konyha csak Homolka Toka!! Pincéjében : Palals Klunlone Hangverseny- tánc I tagéi tábsreeb mefthall Brüsszel, április 25. Wrangel Péter báró tábornok, az ismert orosz ellenforradalmi ve­zér, aki 1925. év óta Brüsszelben lakik, hosz- szabb betegség után 48 éves korában meghalt. A híres balti Wrangel nemzetségből szár­mazó katona nagyszerű karriert futott meg a cári hadseregben. Az otroszv-japán. háború­ban Rennenka/mpí tábornoknak volt segéd­tisztje. A világháborúban mint vakmerő lovas­tiszt tűnt ki. Egy sikeres támadásának jutal­mául ezredessé, később hadtestparancsnokká nevezték ki. Az orosz forradalom bekövetkez­tével Wramgelt két Ízben is halálra Ítélték, el­ső alkalommal régebbi ka tonái mentetek meg, másodszor már összekötűzötten állt egy tor­pedónaszád fedélzetén, amelyről a vízbe akar­ták taszítani és csak a véletlen mentette meg. Ellenforradalmi tevékenységét a Kaukázusiban kezdte meg, ahol önkénteseikből igyekezett hadtestet szervezni és Kódosakkal akart egye­sülni. Ez a kísérlete nem sikerült. Amikor a vörös hadsereg Denikin tábornok önkéntes se­regét szétverte és Denikin Londonba mene­kült, Wrangel újjászervezte a Denikin-hadse­regnek Krímbe menekült részeit. Kormányt is alkotott, amelyet 1920 augusztusában Fran­ciaország el is ismert. 1920 őszén több alka­lommal súlyos vereséget mért a vörös hadse­regre és a kozákok nagy részét átvonta a ma­ga táborába. Sikeres hadjáratai Déloroszor- szág nagy részének birtokába juttatták. Mi­után azonban alárendelt szervei rendkívül reakciós uralmat gyakoroltak, előnyomulás közben nyomában mindenütt parasztmozgoló­dások támadtak. A vörös hadsereg is ellen- offenzivát kezdett, úgy hogy deffenzivába kényszerült. 1920 novemberének közepéig még tartani tudta magát Krím félszigetén, ek­kor azonban a vörös hadsereg bevette a Pere- kopi földszarost, amire Wrangel kénytelen volt seregének maradványát, húszezer embert, behajózni és Oroszországból elmenekülni. Wrangel seregének romjaival Konstantiná­polyban szállt partra. 1922-ben székelyét Ju­goszláviába tette át és itt akarta megszervez­ni a menekült oroszokat, azonban hajóinak eladása után sem volt meg az elegendő anya­gi eszköze. Amikor reményei egymásután meghiúsultak, 1925-ben felhagyott az ellen- forradalom szervezésével és Brüsszelben hú­zódott meg. Hadseregének egykori tagjai Európa- különböző országaiban szétszorodot- tan nyomorúságos viszonyok között élnek. (fiaSsl! rengés Smyrna Kornyékén Páris, április 25. A Matin konstantiná­polyi jelentése szerint Smyrna környékén újból heves földrengés következett be, amely óriási károkat okozott. Részletesebb jelentések még hiányoznak. FsnftJuslans csapatai elfogatták Cstaanfui Shanghai, április 25. Fengjusiang na cionalista csapatai tegnap bevonultak San- tung tartomány fővárosába, Csinanfuba. A demoralizált északi csapatok semmiféle ellen­állást nem fejtettek ki. Pokolgép rehbánt Tonlsban Páris, április’ 25. Az elmúlt éjszaka Tu- nis egyik utcáján egy dinamifctal, vasdara­bokkal és vasfűkkel megtöltött pokolgép robbant fel. A robbanás környékén a házak súlyosan megrongálódtak, de szerencsére baleset nem történt. Rövid időn belül ez a második pokolgépmerénylet a gyarmati vá­rosban és a tetteseknek nem sikerült nyo­mára jutni. Róma, április 25. A Trónná munkatár­sa beszélgetést folytatott Bethlen István gróf miniszterelnökkel a magyar külpolitika pro­blémáiról. Az interjúban Bethlen István gróf miniszterelnök többek között a következőket nyilatkoztatta ki: — A kisántántot kizárólag azért hozták létre, hogy Magyarországot bekerítsék és minden mozgási szabadságától megfosszák. Tíz év után azonban a nagyhatalmak egész más ítéletet alkothatnak a trianoni szerző­dés végrehajtásának következményeiről nemcsak Magyarországra való vonatkozás­ban, hanem az általános európai helyzetre való tekintetből is Szóváteszi azt a kérdést is, hogy vájjon mennyire kapcsolta össze Bethlen István gróf Magyarország sorsát Olaszországéval. Erről a kérdésről ezeket írja: — Bethlen hidegen — sokszor tulhide- gen — mérlegelő ember. Egy Balkán-blokk Magyarországgal és Romániával, Bulgáriá­val és Görögországgal, kiegészítve a szláv Lengyelországgal, amelynek lappangó hoz­zátartozása a kisantanthoz közismert — ilyen Balkán-blokk nem igen tetszhetett Bethlennek. Semmiesetre sem csatlakozna a magyar miniszterelnök egy fegyveres kalandhoz, ha Mussolini a maga részéről egyáltalán A továbbiákban a tudósitó rámutat arra, hogy az utóbbi időben mindinkább hallat­szanak olyan hangok Magyarországon, hogy Magyarországnak keresnie kell a kapcsola­tot Németországgal is. Bethlen gróf finom érzékkel bir „a le­vegőben lévő dolgok*1 iránt. Ez megvan töb- bé-kevésbé az egész magyar népben, mert ez a nép a legpolitikusabb népek közé tar­tozik. Előrelátják a nagy fordulatot az euró­pai politikában: a német-francia kibékülést, és Bethlennek erre vonatkozóan biztosan már húsvéti utazása előtt megvolt a maga szilárd véleménye. — Amikor Bethlen egy évvel ezelőtt megtette emlékezetes római utazását — folytatja a tudósító —, azok az emberek, akik ismerik ezt a nagy taktikus1, feltéte­lezték, hogy nem fogja túlságosan Mussolini politikájához kapcsolni saját politikáját, ha­nem Európa legaktívabb politikusának a ba­rátságát, aki mögött még hozzá Anglia is állt, inkább demonstrativ-taktikai és belpo­litikai célokra fogja felhasználni. £s külö­nös: most, amikor az olaszok látogatásával a magyar-olasz barátsági mámor tetőpontját érte, a magyar-olasz kapcsolatokról eredeti­leg kialakult felfogás egyre terjed. Ahol a fe­hér asztal olyan domináló szerepet játszik, igazán nem lehet hinni háborúban, gyújto­gatásban. és a lövészárok ínségében. ilyesmire gondolna. Bethlen nem tarto­zik azok közé, akik a csomót a karddal vágják szét. Őneki van türelme hozzá, hogy a csomót kibogozza. Magyarország ügye a nemzetközi politikában szépen halad előre. A francia választásokra létreiötl a baloldali karfa!! „a reakciót keS8 győzni" — Három Irányzat mérkőzik vasárnap — Mi mindig tiszteletben tartottuk a szerződés határozmányait, mert nem lett volna okos dolog az ország helyzetét még jobban megnehezíteni. Ebben a békés szel­lemben építettük ki kereskedelmi kapcso­latainkat Romániával, Jugoszláviával, Cseh­szlovákiával és Ausztriával és ezekkel az ál­lamokkal. kereskedelmi ég tarifaszerződése­ket kötöttünk. Jóakaratunkat és azon törek­vésünket, hogy a trianoni szerződés nehéz­ségeit a világból kiküszöböljük, a másik ol­dalon nem méltányolják kellőképpen. A nagyhatalmakhoz való viszonyunk Francia- ország kivételével igen jó, azonban a Fran­ciaországgal való félreértéseket is hamaro­san ki fogjuk küszöbölni. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy a második mterhacionále Becsből éles propagandát fejt ki a magyar kormányrend­szer ellen abból a célból, hogy Magyaror­szág és Ausztria között nehézségeket tá­masszon. Azokra a törekvésekre, amelyek Ausz­tria, Osehszlovákia és Magyarország kö­zött egy dunai konföderációt kivannak létrehozni, a miniszterelnök kijelentet­te, hogy Magyarország egyáltalán nem gondol függetlenségének feláldozására. Berlin, április 25. A Vossisdhe Zeitung egyik legutóbbi számában a lap budapesti tudó silójának tollából közölt cikket, amely „Róma vagy Berlin?“ címmel foglalkozik Magyarország külpolitikai helyzetével és Bethlen szándékaival. A cikkíró megemlék­ezik az olasz képviselők budapesti látogatá­sáról és a budapesti ünnepségekről gúnyo­lódó hangon ir, ellenben megállapítja azt is, hogy Magyarországon senkinek esze ágában sincs háborúra gondolni. Csak a világhírű jó, valódi Schro!l-féle szovöttárukat kérjük. Minden darab védjeggyel van ellátva. Páris, április 25. A vasárnapi pótválasz­tások szempontjából igen nagy jelentősége volt a szocialista párt szövetségi tanácsa ülé­sének, amelyet kedden este tartottak meg. Az ülés rendkívül élénk lefolyású volt. 2336 szavazattal 1808 ellenében elhatározták, hogy a szocialista jelöltek egyetlen esetben sem fognak visszalépni a kommunista jelöltek javára. Csupán azokban a kerületekben, amelyek­ben az első választási napon jobboldali és kommunista jelöltek érték el a legtöbb sza­vazatot, lép vissza a szocialista jelölt, azon­ban a szocialista párt ezekben sem azt a vá­lasztási jelszót adja ki, hogy a kommunisták­ra kell szavazni, hanem híveinek tetszésére bizza, hogy kiire szavazzanak. Különösen élénkké vált a vita akkor, amidőn a párt vezérének, Léon Blumnak je­löltségéről volt szó, aki nem jelent meg az ülésen. Beverne Blum nevében azt követelte, hogy a párt vonja vissza Blum jelölését a huszadik párisi kerületben. A többség azon­ban kitartott Blum jelölése mellett. Ez az ál­láspont túlsúlyra emelkedett, úgy hogy Se­ver a c indítványa mellett mindössze öten szavaztak. Severae erre kijelentette, hogy Blum abban az esetben, ha reakciós szava­zatok segítségével választják meg, mandátu­máról le fog mondani. Különös érdeklődést keltett a szocia­lista párt baloldali szárnya vezetőjének, Zyronskynak az az indítványa, hogy a szo­cialista jelöltek lépjenek vissza a kommu­nista jelöltek javára. Le Trocquer párisi vá­rosi tanácsos kijelentette, hogy a kommunis­ta párt tudatában volt a veszélynek, mit je­lent, ha jelölései mellett kitart és abban az időben, amikor Litvinov Berlinben tartóz­kodott, hozzáküldte Jean Renaud kommu­nista képviselőt. Ennek rá kellett volna bír­nia Litvonovot aTra, hogy vonja vissza a har­madik internacionále által a francia kom­munisták részére kiadott választási paran­csot. Renaud intervenciójára Litvinov nem adott más feleletet, mint ez: Fütyülünk rá! Engedelmeskedjetek!“ A szövetségi tanács ezután elhatározta, hogy azokban a kerületekben, melyekben a választások első napján a jobboldali jelölttel szemben baloldali polgári jelölt érte el a legtöbb szavazatot, jelöltjét visszavonja, és igy lehetővé teszi a bal­oldal egységes frontját Ennek a határozatnak meghozatalával a választások alkalmára létrejött a baloldali kartell. Miután a kommunisták szilárdan elhatáro zottak, hogy összes jelöléseiket fentartják, vagyis még azokban a kerületekben is vál­lalják a harcot, amelyekben kilátásaik tel­jességgel nincsenek, a többi baloldali j>árt számára nem maradt más választás, mint u.gy a jobboldal, mint a baloldal fellé az egy­séges blokk létrehozatala. A kommunista párt csupán két esetben tesz kivételt, tudni­illik nem állít ellenjelöltet a szocialista párt vezértitkárával, Paul Faure-ral szemben, úgyszintén nem állít ellenjelöltet Roubaix város szocialista polgármesterének, Lebase- nak sem, mert ezek a szocialista jelöllek tiszta munkáskerületekben lépnek fel. A radikális po'gári pártok választási jelszavukul ezt tűzték ki: A reakciót feltétlenül le kell verni. A baloldali kartell létrejötte következtében kétszáz választókerületben egységesen lépnek fel a baloldali pártok. A vasárnap elkövetkező küzdelemben tehát három irányzat ütközik össze: a jobboldal, a baloldal és a kommunisták. Páris, ápTilis 25. A ma reggeli párisi sajtó már azzal a kérdéssel is foglalkozik, miképpen alakítja át Poincaré a választások után kormányát. Hogy a kormány átalakítá­sa feltétlenül bekövetkezik, az már abból is kitűnik, hogy Fallieres munkaügyi minisz- ter a pótvál aszta sok alkalmával nem bocsát­kozik választási harcba. Úgy hiszik, hogy Queuille földművelésügyi miniszter és Per- rier gyarmatügyi miniszter is megválik tár­cájától. Ebben az esetben alapos kormány- változásra van szükség. A jobboldaliak, akik az első választási nap eredménye után győzteseknek tart­ják magukat, máris több tárcára támasz­tanak igényt. Pertinax az Eoho de Parisban abból a szem­pontból vizsgálja a választásokat, hogy mi­képpen fog alakulni a francia külpolitika. A legfontosabb kérdésekben, minő a Dawes- terv revíziója, a rajnai kerület kiürítése és a háboruellenes szerződés, amelyekben Briand alatt a francia külpolitika állandó in­gadozást mutatott, a döntést a választások utánra tolták ki. Ez szerencsétlenség volt, mert az örökös gyengeségi rohamok helyé­be most világos, egyirányú politika léphet, amely jelentékenyen megváltoztathatja a helyzetet a nemzetközi politika sakktábláján. „Bethlen nem karddal vágja szét a gordiusi esősnél, hanem kibogozza” A magyar minisztereinek nyilashoz©!! a római Trtbsmánab a magyar külpolitika békés irányáréi — A berlini Vosstscbe Zeitünk érflebes cikke a magyar külpolitika sikereiről 3 l| Ha" más egészségügyi eseíbeji eo? tapasztalt orvos tanácsát kéri § g m l é v ft m e j*»i g jé * $ Ef fogkrém és szájvíz vásái lásánái ? | Kérjen kizárólag „THÍMOUNT (Védjegy 32.) |

Next

/
Thumbnails
Contents