Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-22 / 94. (1721.) szám

1388 Április fűS, vasárnap. KISEBBSÉGI ÉLETÜNK TÍZ ESZTENDEJE A szíovenszkói és ruszimszkói magyarság küzdelme a belső iróniám kisebbségi jogainak kivívásáért Törvényhozóink a mostani parlamentben — A cseh nemzeti koalíció bukása — Cseh-német-szlovák kormány rendszerváltozás nélkül — Újra egyesült erővel folyik a legélesebb ellenzéki harc Irtás Flachbarth Ernő dr. Az 1925 november 15-iki parlamenti vá­lasztás alkalmával az egyes magyar listák a következő eredményeket érték el: 1. Magyar nemzeti párt Szlovenszkón 109.468 szavazat. 2. Országos keresztényszocialista párt 98.793 szavazat. 3. Nyugatszilovenszkői keresztényszocia- lista párt (Lelley-csoport) 17.208 szavazat. Mi­vel Leiley listája egy kerületben sem érte el a választási számot, a parlamentből ■teljesem kibukott. 4. Ruszinszkóban a magyar nemzeti párt listájára, amelyet az ottani keresztényszoeia- listák is támogattak, 29.102 szavazat esett. A magyar nemzeti párt 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot kapott. Képviselői: Szent-Ivány József, a párt vezére, íloloía Já­nos dr., Fiissy Kálmán, Koczot Gyula, Nitsch Andor (szepesi német) és Korláth Endre (ru- szinszkói). Szenátorai: Törköly József dr., a párt országos elnöke, Richter János és Egry Ferenc (ruszinszkói). A negyedik szenátori mandátumot úgy kapta meg később a párt, Rogy a választási biróság megsemmisített egy mandátumot, amit a központi választási bi­zottság törvényellenesen a cseh agrárpártnak osztott ki, holott az a legerősebb kisebbségi listát illette meg és azt Körinek Lajos bazini polgármesternek Ítélte oda, aki azonban a németekkel közösen alakított klub német frakciójába lépett be és akkor is ottmaradt, amikor a közös klub fölbomlott. A keresztényszocialista pártnak 4 képvi­selői és 2 szenátori mán dátuma van. Képvi­selői: Szüli© Géza, a párt országos elnöke, Jabloniczky János dr., Gregorovits Lipót és Fedor Miklós. Szenátorok: Grosschmid Géza dr. és Franciscy Lajos dr, A pártnak önálló klubja van a képviselőházban; a szenátorok egyideig a német keresztény&zqcialistáknál hoszpitáltak, de a németek kormányballépése után önálló klubot alakítottak. Svehla második kabinetje , A választások után Svehla megalakította második kormányát, amely még mindig a cseh nemzeti koalíció alapján állott. Az uj kormány bemutatkozása alkalmával úgy Szent-Ivány, mint Száillő Géza elvi deklaráció­ban fektették le pártjuk állásfoglalását. Szül.lő Géza fentartotta a keresztényszo- cialisla pártnak 1920-ban Körmendy-Ekes La­jos által előterjesztett deklarációját és kije­lentette, hogy pártja a legélesebb közjogi el­lenzéki álláspontot foglalja el és Sziovenszkó teljes törvényhozási autonómiáját követeli ezentúl is. Szent-Ivány József, miután kijelentette, hogy „ezt az államot nem a mi akaratunk, nem az itt élő népek egyetértő testveire sütése... hozta létre", reálpolitikai programjának cél­ját igy jelölte meg: „küzdelem a csehszlovák nemzeti állam ellen és a nemzeti autonómia kiküzdésére Sziovenszkó és Ruszinszkő ősla­kosságával és a németekkel való egyetértés­ben", ­A vámtöbbség 1926 márciusában a cseh szociáldemokra­ták, akik a parlamenti választásoknak rájuk nézve kedvezőtlen eredménye folytán elvesz­tették régi befolyásukat a kormányban és a parlamentben, fölrobbantották a nemzeti ko­alíciót. Hivatalmokkor mány alakult. Az uj helyzet jelentős közeledést idézett ©lő a cseh és a német polgári pártok, különösen az ag­ráriusok között s amikor a oseh agráriusok benyújtották az uj vámtörvény javaslatát, a német agráriusok és keresztónyszociaíisták, továbbá a szlovák néppárt., valamint a magyar nemzeti párt hajlandóknak nyilatkoztak azt megszavazni. így jött létre ad. hoc az úgy­nevezett vámtöbbség, amellyel együtt a ma­gyar nemzeti párt is megszavazta az uj vám­törvényt, míg a keresztényszocialista párt a 1 kormány javaslata ellen szavazott. A magyar nemzeti párt szavazatainak némi ellenértéke­képpen a cseh polgári pártok hozzájárultak a lex-Dérer megszavazásához, amely enyhí­tett ugyan az eddigi állapotokén, de messze mögötte maradt nemcsak Szent-Ivány, de Dé­ré reredetí javaslatának, miért is a párt a ja­vaslat megszavazása alkalmával külön dekla­rációban is szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy a magyarságnak a saint-germaini ki­sebbségi szerződésben biztosított jogait az ál­lampolgársági és illetőségi ügy terén is vál­tozatlanul követelni fogja. E törvény, vala­mint a kongruatörvény megszavazásában a keresztényszocialista párt törvényhozói is résztvettek. A vámkérdés körül felmerült nézetelté­rés a két pártunk között már a választások alkalmával megnyilvánult feszültséget fokoz­ta, de hogy végzetessé ne váljék, a két párt elnöksége megállapodást kötött, hogy a súrlódások kiküszöbölése és a harmo­nikus együttműködés biztosítása céljából pártközi bizottságot létesítenek és abba a pártok kiküldöttein kívül helyet biztosíta­nak néhány, az aktív politikától távol­álló előkelő közéleti tényezőnek is. 1926 október 12-én Pőstyénben meg is alakult a különben csak rövidéletü pártközi bizottság, amelynek elnökévé Kiirthy István volt főispánt választották meg. Ugyanakkor Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt vezérének előterjesztésére elhatározták, hogy az alakulófélben levő cseh-német polgári kor­mány esetleges támogatását pontokba foglalan­dó követelések teljesítésétől teszik függővé. A cseh-német-szlovák polgári kormány Ugyanezen a napon Prágában meglepő gyorsan megalakult a cseh-német polgári kormány, amelybe a német keresztényszocia­lista párton kívül a Bund dér Landwirte is tubnianske Teplice LtubmiafíirdíSíovensb( Szép tertnáazfitoa mGlöggypgvvizhirdi^' ‘ RHEUŰÁ, KOSIVÁ ISCH1AS cJL/v * Odorbti’g-íiulítea -Bpesdi. fővonal Uloetem új szállóin.. belépett anélkül, hogy a közős klub magyar frakciójának hozzájárulását előbb kikérte volna. Október 14-én Svehla harmadik kabi­netje bemutatkozott a parlamentben és a mi­niszterelnök előterjesztette a cseh-német pol­gári kormány programját, amely az 1925. évi választások után megalakult cseh nemzeti koalíciós kormány alapelveinek föntartását hangoztatta és néhány óvatos és hurkolt szó­val az állam különböző nyelvű polgárainak egyenjogusitását helyezte kilátásba. A kormányprogram a nemzeti kisebbsé­gek jogaiért küzdő pártokban általános csa­lódást keltett és a parlamenti vitában a ma­gyar nemzeti párt nevében Szent-Ivány Jó- z-sel kijelentette, hogy a politikai helyzetet nem tekinti alkalmasnak arra, hogy a nem­zeti kisebbségekhez tartozó politikusok a kor­mányba belépjenek, miért is pártja mindad­dig, amíg az uj kormány a nemzeti egyenjo­gúság fokozatos, de erélyes kiépítésének vi­lágos tanú jeleit nem adja, tartózkodó állás­pontot foglal ol az uj kormánnyal szemben. Nemsokára rá a magyar nemzeti párt né­met szövetségeseinek is tudomására hozta, hogy ha a Bund dér Landwirte a magyarság követelései elutasításának esetére nem helyezi kilátásba minisztereinek visszahívását a ka­binetből, úgy a párt parlamenti klubja el van határozva arra, hogy a közös klubból kilép. A párt ezután szakértők bevonásával kidol­gozta tizennégy pontban felsorolt követelé­seit, amelyeket november havában a közös klub elnökségének jelenlétében Svehla mi­niszterelnöknek át is adott. A magyar nemzeti párt követelései E követeléseket, amelyeket egy losonci beszédében Törköly József dr. szénáior, a magyar nemzeti párt országos elnöke tárt elő­ször a nyilvánosság elé, a következőkben fog­laljuk össze: A magyar nemzeti párt követelte, hogy Sziovenszkó és Ruszinszkő különleges mező- gazdasági viszonyaira való tekintettel az 500 hektárnál kisebb terjedelmű birtokokat ment­sék föl a földreform alól, az erdőknél pedig 3000 hektár legyen az a minimum, amelyet lefoglalni, illetőleg kisajátítani nem lehet. A lefoglalt birtokok felosztásánál mindenekelőtt a helyi szükségletet elégítsék ki és az egyes AZ UTCASEPRŐ Mas JARNÓ 11 Komor Plélber mlálsfétetsztenidőis volt,' mailkor elő­ször bagytia el saját lábéin a szülői házait, a 'sze­mélyes szolgálatára beosztott, dajkálnak nevezett, hivatalnok kiséreteiben. Komor Péter az előszobá­ban é'e a kapualjiban a helyzetnek megfelelő ko- molyisággal mézelt körüli, miikor ez a nevezetes esemény bekövetkezett s még félfülM sem hal­latta, mikor a dajka bosszúsan morogta a kapu­aljiban várakozó férfinek, aki a hadsereg képvise­letében, de nem Péter tiszteletére, jelenít meg. — N,o, ezzel a kölyükket Sie lesz nagy gyö­nyörűség sétálni, minduntalan csak elíbámiégz- bodiik. Ez a megjegyzés különben sem fedte a ténye­ket, biszlen Komor Péter nem bámészkodott el, csak megfelelő és megillető figyelmeit szentelt a szülői ház nevű intézménynek, melyet most ha­gyott el először saját lábain menve. Azonban az emberiség nagyobbrésze már Komor Péter gyer­mekkorában is Műtétesen és tévesen Ítélte meg az eseményeket és a tényekeit. Komor Péter erre az ünnepélyes alkalomra keltőképpen elő volt készítve: nyaka köré meleg sálit csavart az édesanyja, hogy megvédje öt a kö- Zépenrópai időjárás különösképpen nyári hóna­pokban mutatkozó zordsága ellen'. A tízperces vándorúit, mely a szülői háztól a sétatérhez vezet elit, az újdonságok egész sorozatát tárta fel Komor Péter előtt: az utcáin mindenféle ormát lanságok szaladgáltak, melyek miég a nagy emberefcnié11 is lényegesen nagyobbak voltak és melyek re kívül illetlenül viselkedtek, lármáz­tak, csilingeltek, tülköltek, holott Komor Pétert, ha ő ilyesmit csinált, mindig szigorú renidreultu- siitóssal illette egy ur, aki náluk teljes otthonos­sággal víselekdeit és Édesapának szőlíttatta ma­gát. Komor Péter most nagy csodáik©Zással látta, hogy ezeket az oumióltOansáigobalt nem utiaSiitja rendre senki, de míég lie se vonhatta ennek a szo- ihattan ténynek a tanulságait, mikor újabb furcsa­ság ötilötit a szeméibe, — hallómba rakva látott egy csomó édes és savanyú gcimbölyüségeit, olyasmit, amit nelkli odahaza bizonyos alkalmaikkor, miikor fehér kendővel Merített asztal mellett ül1 a csa­ládija, szájába szoktak tenni. Komor Péter a dajka minden igyekezete elle­niére is megállít: 6 még soha nem látott ilyen tö­megben ilyen gömbölyLteégefcet. Száján, kiszaladt a csodálkozás: — Nlé t Alniia I — Igen, na, almá. Csak gyerünk, fiatalúr. Komor Péter nem vetít© túlságosan komolyan ©Zt a felszólítást, viszont nagyon komolyan vette a szép sereg almát és kinyújtotta a kezét, hogy vagy egyet kimiairbolijon. a csomóból. A keze va­lami hideg, laposba ütközött, ami láthatatlanul meredt a keze és az almák közé. Komor Péter szerette volna közelebbről' is megszeimlélni ezt a csodálatos, láthatatlan laposságot, d© a dajka most máir hatékonyabban.' ismételt© mieg az előbbi fel- szófMltásit, ugyanis neim szólt semmit, de elhuZta Péterit a csodálatos csodák elől. Piéter tiltakozni szeretett volna, de megfeledkezett a tiltakozásról, még mielőtt nekikezdett volna, mert uj csodák csábították magukra szemeit. Az utöa közepén egy nagy, magas ember állít, ki hol felemelt© a kezét, hol leengedte. Ha felemelt©, megálltak az utcán szaladgáló ormóltlánságok, ha leeresztette, ujira megindultak. Komor Péter megiilletődött tisztelet­tel nézte a csodálatos Valakit s érezte, hogy va­lami azt súgja neki, hogy alighanem ez az, akihez esténként imádkoznia kell. Megint továbbmentek. Péter szeretett volna kérdezőisködni, d© nem tette. Egyrészt, mert zárikózoitt természet volt, másrészt, mert ha kérdezett volna is, nem kapott volna vá­laszt, lévén, hogy a Dajka nagyon el volt merülve diskurzussal, amit a hadsereg képviselőjével foly­tatott. Mosit uj csoda tárulkozott Komor Piéter sze­meli éllé. Piéter az ut-ca közepém, a szaladó orrnót- lanságok közepette, megint meglátott egy embert. Ez egy hosszú Valamivel! egyenletesen csapkodott maga köré. Komor Péternek megdobbant a szive: az előbb, mikor a merev és hatalmas embert látta, tiszteletet, bámulatot érzett, de most valami egé­szen másít. Az az ember Hatalom vrif, aki előtt megálltak és akit kikerültek a szt ^dó ormótlan- ságok, ez a másik azonban sokkal rokonabb, sok­kal emberibb volt. Komor Péter szeretethet, rokon- szenvet érzett iránta és nem tudta visszaparan- csolni magába a kérdést: — Ki ez, Dadus? A válasz rövid volt és 'dühös, miért a dajka, akinek a kérdés feltételekor nyomaték kedvéiért a keZét is megrántotta, nagyon haragudott, hogy megzavarták. D© Komor Péternek mindegy volt ez a harag, — megkapta a Választ-: — Ez az ember az utcaseprő. Komor Péter az éjszakán, melyet az esemény- teljes nap kipihenésére fordított, az utcaseprővel álmodott. 2. Most már minden nap uj éB uj csodákat hozott, de Péter már fásultan figyelte csak őket, sőt las­súnak találta a tempót, mellyel az uj csodák a sze­mei elé szaladtak, — a huszadik század embere volt. Csak olyankor érzett különösebb bizsergést, ha újra láthatta a csodát, melyről mán tudta, hogy az utcaseprő nevet viseli. A városban, Komor Péter körül, idegesen sza­ladgálták az emberek. Péter komikusnak, gro­teszknek látta őket. Csak két dolog volt a város­ban, mely sohase sietett: a M’©rev Ember és az Utcaseprő. A Merev Embertől félt, az utcaseprőt szerette. A sétatér rácsai mögül órák hosszat el tudta figyelni az Utcaseprő mozgását, látta az egyenletes, szép mozdulatokat, melyekkel ez a seprőt forgatta és látta a port, mely felrajzolt a seprő nyomán és szép, változatos képeket fedett a levegőbe. Ilyenkor Péter teljesen megíeiedke- ze'tó mindenről s mig a Dajka, Neveíőnö nevű, utódjának elismerő szavait e© hallotta: — Milyen illedelmes, csendes kisfiú! Ez azért nem is volt baj, mert ezeket a sza­vakat nem hozzá intézte a Nevelőn©, hanem ah­hoz az úrhoz, aki mellette ült és aki a Tisztikar képviseletében jelent meg a sétatéren. Péter őszinte rajongással nézte a képeket, melyeket a levegőbe rajzolt a por s csakhamar kedvet érzett, hogy 5 is rajzoljon ilyeneket, hi­szen ezek a képek sokkal szebbek és változato­sabbak voltak, mint azok a mozdulatlan valamik, melyeket ugyancsak képeknek neveznek és szo­báik falára aggatnak az emberek. Péter tehát fel­vett egy fát a földről és utánozni kezdje az utca­seprő mozdulatait. Az eredmény meglepően szép volt: por szállt fel a bot nyomán és ez a por ké­pekké ömlőit a levegőben. Talán ezek nem voltak olyan szépek, mint az utcaseprőé, — de Péter esz­közei is primitívebbek voltak. Komor Péter boldog csodálkozással nézte a port, amit felkavart, e ebben a pillanatban erős ütést érzett a kezén, olyan erőset, hogy a botot akaratlanul is leejtette a földre. A Nevelőn© állt mellett©, egészen elváltozott arccal. Péter előtt fo­rogni kezdett a világ s mint egy túl világi szózatot hallotta a Nevelőnő szarát: — Haszontalan kölyök! Telehányja az ember szemét porral! Majd megmutatom én magának! Né! Még a sapkáját is egészen bepiszkította. ... így tníálíkozotit szembe először az emberi brutalitással Komor Péter, aki ezentúl nem merte felkavarni a port, csak sóvárgó szemekkel s gyá­va vágyakozással nézte az utcaseprőt. 3. Néhány esztendő múlva különös épületbe ve­zették Pétert. Ebben az épületben akkora embe­rek zajonglak, amekkora ő volt, — de ez a zajou­tan mezőgazdasági Gépgyár RÜBíeiec. auiorizált FORD képviselet sz isi Magyar Masáéi lépifár Mi. Budapest vezérképviselete előnyös feltételek mellett szállít: acélkeretes cséplőgépeket kettossoru svéd golyőscsapágyakkal, teljes malomberendezéseket és egyes malomgépeket, F0I189H mmSOIST valamint saját gyártmányú egyszerű és kombinált vetSgépeket Kérjen árajánlatot! 5 ro—

Next

/
Thumbnails
Contents