Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-22 / 94. (1721.) szám
6 járások lakosságának nemzeti megoszlását pontosan vegyék figyelembe, a földreform végrehajtásánál pedig biztosítsák az ellenőrzés lehetőségét. Az iskolaügy terén a párt a legsürgősebben követelte az 1919. évi 189. számú törvény végrehajtását, továbbá néhány magyar népes polgári iskola, valamint magyar tanítóképző intézet és mezőgazdasági középiskola létesítései, azután a felsőipari iskolák és kereskedelmi akadémiák párhuzamos osztályainak szaporítását, Léván, Rozsnyón és Ungvárt a magyar középiskolai oktatás visszaállítását, az állampolgári nevelés céljából szervezendő népszerű tanfolyamokról szóló törvény végrehajtását és a magyar vidékeken a községi könyvtárak megszervezését, végül magyar iskolaügyi referensek kinevezését és azonkívül részletes emlékiratban terjesztette a kormány elé azt a programot, amelynek megvalósítása a magyarság kulturális igényeinek részbeni •kielégítését "biztosíthatná. A magyar színészet, irodalom, tudomány és diákság állami támogatása, a magyar kulturális egyesületek alapszabályainak jóváhagyása és a Magyarországon 1918 után megjelent könyvek behozatali tilalmának hatályon kívül helyezése is ott szerepelt a legsürgősebb követelések közölt. Egyházi vonatkozásban a katolikus egyház lefoglalt birtokainak jogszerű tulajdonosaik részére leendő visszaadása és a szloven- szkói katolikus egyházmegyék költségvetésének felemelése, a református egyház alkotmányának jóváhagyása, visszatartott államsegélyek folyósítása és teológiai akadémiájának állami elismerése, valamint a kongrua méltányos felemelése és a lelkészek állampolgárságának megadása voltak a párt követelései. A nyelvtörvény hiánytalan végrehajtása és a kassai, nyitnál, rimaszombati és gálszé- csi járások területén a magyarság eltörölt nyelvi jogainak biztosítása, továbbá az ügyvédi kamara önkormányzatának helyreállítása és a közigazgatási bíróságok hatáskörének kibővítése voltak a legfontosabb igazságügyi követelések. Az elbocsátott és nyugdíjas köz- alkalmazottak ügyének emberséges megoldása érdekében a párt 56 millió koronát kért fölvétetni a költségvetésbe, azonkívül, a magyar elem fokozottabb érvényesülését kívánta a lnvatlnoki karban. Az illetőségi ügy terén pedig a lex-Dérer megszavazása óta elrendelt kiutasítások hatálytalanítását követelte a párt. Gazdasági tekintetben a szlovenszkói mezőgazdasági tanács magyar-német osztályának kiépítése és a magyar szövetkezeti központ létesítésének lehetővé tétele, a vörös csapatok okozta károk megtérítése, állami szállításoknál a helyi ajánlatok előnyben részesítése, pénzintézeteink háború utáni veszteségei^RK<LU-MAG^ARmiUL?ű? 1928 április 22, vasárnap. nek rendezése, tervezett központi hitelintézetüknek a kormány által leendő támogatása mellett a magyar nemzeti párt azt is követelte, hogy a nemzeti bank igazgatóságába, valamint a pénzintézetek háború utáni veszteségei alapjának gondnokságába egy-egy magyar tagot nevezzen ki a kormány. Végül pedig Ruszinszkó nemzetközileg és államjogilag biztosított autonómiájának fokozatos megvalósítását is követelték. A kormány elzárkózik a köve- telesek teljesítése elől A tárgyalások a kormánypártok és a nemzeti párt között hónapokig elhúzódtak. Ez alatt az idő alatt az uj kormány, amely 1927 januárjában a szlovák néppárt uj miniszterei által kibővült, a fontos javaslatok egész sorát terjesztette a parlament elé. így a katonai létszámemelést, a póttartalék bevezetésére és a katonák választójogának megszüntetésére vonatkozó javaslatokkal együtt az uj adótörvényt, valamint a közigazgatási reformot. A magyar nemzeti párt, miután az 1927. évi költségvetés parlamenti tárgyalásánál tartózkodott, a szavazástói, most állást foglalt a katonai létszámemelés ellen és csupán a póttartalék bevezetéséről és a katonák választójogának eltörléséről szóló javaslatokat szavazta meg, az adóreformot pedig általánosságban elvetette és csupán négy fejezetét fogadta el. A keresztényszocialista párt végig megmaradt az elvi ellenzékiség álláspontján és mivel a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetett. a Svebia-kormány ellen, annak valamennyi javaslatát elutasította és nem vett részt a magyar nemzeti párt és a koalíciós pártok közt folyamatban levő tárgyalásokban sem, amelyektől eredményt nem várt, mivel úgy vélekedett, hogy a kormány a magyarság követeléseit, amennyiben elvi jelentőséggel bírnak, teljesíteni amúgy sem lesz hajtandó. Nemsokára kitűnt, hogy a kormány a magyar nemzeti párt által elébe terjesztett követeléseket valóban nem akarja teljesíteni, hanem eddigi magatartásához híven legfeljebb néhány morzsát lenne hajlandó odadobni a magyarságnak. A kormánynak ez a mindinkább nyilvánvalóbbá való magatartása arra késztette a magyar nemzeti pártot, bogy ismét felvegye a legélesebb ellenzéki küzdelmet a prágai rendszer ellen. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a kormánytöbbségnél hiányzik a magyar kisebbséggel való megegyezés komoly akarata és így a magyar nemzeti párt a magyar kisebbség helyzetének javítását célzó kísérletének visszautasításával ország s világ előtt bebizonyította, hogy Svehla cseh-német- szlovák kormányától még a legfájóbb sérelmeink orvoslását sem várhatjuk. Legélesebb ellenzéki küzdelem a közös fronton Mikor 1927 május 27-én a csehszlovák nemzetgyűlésnek Masaryk G. Tamás hét évi elnöki ciklusának lejárta után újból államfőt kellett választania, két pártunk a polgári ellenzékkel, valamint a szlovák néppárttal és a cseh. nemzeti párttal együtt fehér lappal szavazott, hogy ily módon is kifejezze a Ma- sar.yk.ban. testet öltő kormányzati rendszer iránti bizalmatlanságát. Amidőn pedig cgv hónappal rá a képviselőház plénuma elé került a közigazgatási reform, amelyet a magyar közvélemény a legnagyobb cllenszeuvvel fogadott, mindkét pártunk a leghevesebben ellenezte a javaslat elfogadását és ellene szavaztak. Ekkor történt, hogy a kormányban helyet foglaló Bund dér Landwirte két bátor és gerinces képviselője: Mayer és Jlanreich a magyar párttal együtt szintén a kormány javaslata ellen szavazott, aminek azután az lett a következménye, hogy a Bund dér Landwirte mindkettőjüket kizárta tagjai sorából és felbontotta a magyar nemzeti párttal fennálló szövetséget, amelynek átalakítását a magyar nemzeti párt különben már előzőleg ismételten követelte. Ily módon ért véget másfél évi fennállás után a Bund dór Landwirte, a német ipa- rospárí és a magyar nemzeti párt közös klubja és az utóbbinak minden kötelezettsége a német kormánypártokkal szemben érvényét vesztedé' Horn- a német szövetség ekkor már mennyire elvesztetté gyakorlati értékét, azt megmutatta | Mayr-Hartmg német igazságügyimuEszi érnék egy interpellációra adott válasza, amelyben Mayr-Harting azonosította magát cseh elődjének azzal a rendeletével, amely a magyar kisebbség nyelvi jogait a kassai, nyitrai, rima- szombati és gálszécsi járás területén eltörölte. Mayer és Hanreich képviselők mint liosz- pitánsok beléptek a magyar nemzeti párt törvényhozóinak klubjába és ott maradtak mindaddig, amíg ez év elején a választási bíróság mandátumukat el nem vette. Az eseményeknek ilyetén alakulása via faeti ismét egy nevezőre hozta két pártunk politikáját. A közigazgatási reform ellen a magyar nemzeti párt a legélesebb ellenzéki fegyverekkel küzdött és ezeket ma is keményen forgatja. így a két párt között megszűnt minden taktikai ellentét és amikor a magyar nemzeti párt és a német agráriusok közötti szövetség is felbomlóit, közeledésük és azonos magatartásuk a legfontosabb kérdésekben logikussá és természetessé vált. Tisztán belpolitikai okok hozták létre ezt a fejlődést és éppen olyan tájékozatlanságra, mint rosszindulatra vall ellenfeleinknek az a sokszor terjesztett híresztelése, hogy a közeledés a Röthermere-akció hatása alatt következett be. Az elmúlt év októberében lezajlott községi választások már újból közös fronton találták az egész magyarságot. Két pártunk azt az utasítást adta helyi szervezeteinek, hogy elvileg mindenütt közös listát állítsanak föl és csak ott, ahol a helyi körülmények azt szükségessé tették, engedte meg, hogy a helyi szervezetek külön jelöltnévjegyzékeket nyújtsanak be, de'itt is kötelességükké tette, hogy4 listáikat kapcsolják. A községi választásoknak szép eredménye igazolta ennek a lépésnek helyességét. Kulturális és gazdasági 'íéreh is barátságos kooperáció jött létre a két tábor között. így például pártjaink közösen rendeznek mezőgazdasági tanfolyamokat, közös szövetkezetei létesítettek és az ifjúsági mozgalom támogatásában is együtt haladnak. Szolidaritásuk a külügyi kérdések (népszövetségi és kisebbségi akciók stb.) terén követett egységes eljárásban is kitűnik. 1 A még szorosabb együttműködés óbaja áthat- ■ ja mindkét párt vezetőit és amikor a masyar nemzeti párt törvényhozóinak klubja 1928 március 1-én kinyilatkoztatta a keresztényszocialista párttal Való együttműködés iránti készségét, az utóbbi párt is kijelentette, bogy a feléje nyújtott baráti jobbot örömmel '•G.-r'-ndja és a két párt között egy munka- köz ég megteremtését a maga részéről is kívánatosnak tartja, Reméljük: hogy a baráti egyetértés nemsokára intézmények formájában is külső kifejezésre fog jutni és a küszöbön álló országos és járási választásokon szép gyümölcsöket fog. teremni. # Végigkísértük a csehszlovákiai magyar kisebbséget és az érte küzdő pártokat immár majdnem egy évtizedig tartó útjukon. Távol állott tőlünk a szándék, hogy oknyomozó, pragmatikus történelmet írjunk, mert annak ma még nem érkezett el az ideje és ezért mindjárt e cikksorozat bevezető soraiban szükségesnek tartottuk előrebocsátani, hogy csupán vázlatot kívánunk papírra vetni. Mé-g kevésbé akarunk ,,félhivatalos'* jelleget, adni e följegyzéseknek és tisztában voltunk azzal, hogy azok csak egyéni véleményt tükröztet- nek vissza. E sorok Írója kezdettől fogva résztveáz a kisebbségi küzdelemben és annak változatos eseményeire.— mint már előre je-* lezte — telkének minden idegszálávál reagált. Ez a Cikksordzat tehát csupán az adalék a jövő történeti rója számára, aki azt úgy fogja fölhasználni, amint éppen érdemet- . nek találja. gás csodák-toslaéppea miícdiiig elcsend eseTeűrt, hsányiszor egy-egy csengetés hangaott tel. Péter l'assanik'jnt megítanuiíllta, hogy ez a Ma az Iskola, sőt megtanulta ast is, hogy hogyan kell ebben viselkedni. Egyebet aligha tanult meg, miért még csak nagyon rövid ideig volt az intézet tanulói:!. műikor már megához kérette a Tanuló Komor Pété:' édesapját. Ekkor a következő besaélgétósnek lett fűltem úja. Péter: — Uram, az ön fia nem Igen tanul semmit, sót nemcsak nem tanult, de még dsa'k nem is figyel. Sókszor észrevettem, hogy miiatajt magyarázok. kibámul az ablakon. — De, kérem, a fiam tanul. A sétatéréin szokott tanulni órák hosszak Soha nem csavarog el. Én tudom. A házunk ablakából. ikúMimű a sétatérre. — Hált én nem tudom, kérem, — csak aat, hogy a fiú nem tud semmit. Meg fog bukni. — Kérem, tanár ur, legyen egy kis elnézéssé]. A fiú meg fogja emberelői magái. Komor Péter hallgatta a beszélgetést. Záiríkő- r.ott ember volt és azért nem mondotta el se a tanít ónak, se az apjának, hogy’ mennyivel hasznosabb dolgokkal fcö&tii ő az időt. minit amilyenek a- figyelés és a tanultáé lennének. Étékor azonban még nagyon fiatal volt Komor Péter, — hőiesz- tenidős s nagyon sok energia feszült benne. Ezzel magyarázható, hogy az édesapja jóslata nem vált be: nem emherelíbe meg magák A Tanító jóslata b evá 11: m egbükott. 4. Az emberekkel való érintkezés különöe dolgokat mutatott meg Komor Péternek. Ezek közüli' a 1 egtkiüiifönösebb volt, műkor rájött arra:, hogy az emberek nem tisztelik annyira, a® 'UlttíaseprÖt, mint ő. Sőt: lenézik. De műkor erre rájött, akkor már nagyobbacska ember volt # sok mindent tudott. Többek közt azt ia, hogy a % emberek buták. Ezért nem is csodálkozott annyira, műtnt amennyire a dolog csodálatos volt. Az évek során tudása s szeme is megaoétoeo- dott Komor Péternek, — tassanktint észrevette azt is, hogy az Utcaseprő, s általában a® utcaseprők nem olyan tökéletesen művészek, mű/nt ahogyan 8Zt ő elgondolta. Itatta, hogy az utcaseprőik felkavarják, képpé kavarják a port, de azt is látta, hogy a felkavart képekbe, az alkotóéba nem viszik bele egész lényüket, egész egyéniségüket. arra íh ráijöltít, bogy némely Utcaa-eprő talán nem 1b hittel csinálja a dolgát, hanem csak gépiesen mozog. Később megtudta, hogy az utcaseprők niagy- résne alja a anyagit érdekből seper. Pénzért. Ez lesújtotta őt, de nem túlságosan, mert eleikor már sejtetibe, hogy az emberiség legnagyobb része nem igazi művész, de sarlatán. Komoly kenerü*égek ^ érték ebben az időben Komor Pétert: látnia kellett hogy körülötte egyre jobban mechanűzátódiik az élet: az utcákat ki aszfaltozták, az aszfaltot olajozták és az utcaseprőket lassankint, minden ptíézist nélkülöző, seprőgépek váltották fel. Már csak a szőkébb mellékutcákon, ahová a seprőgépek, nem fértek be, látott néha egy-egy utcaseprőt, s ezek az utolsó Utcaseprők is olyan gépies monotousággal kavarták fel a port, bogy Komor Péternek a szive fájdult meg, mikor nézte őket. Éjjelenkint, mikor álmatlanul fetrengell ágyában s a jövőjére gondolt, nagy acélossággal ágaskodott fel benne a bizonyosság: — Utcaseprő leszek I Én leszek a Nagy Utcaseprő! Ilyenkor maga előtt látta a csodálatos finomságú porból szőtt képeket melyek a seprője nyomán kelnek ki majd a kövezetből s ilyenkor boldog gondtalansággal mosolyogva aludt el, hogy álmában szőhesse tovább ragyogó ábrándképeit a porról. 5. Sok év múlt el és Komor Pétert lassan igába törte az élet. A benne feszülő rengeteg energiák megfogyatkoztak, s a fiatalkori álmok szépsége is hervadtra fonnyadt. Tizennyolc éves volt Komor Péter, mikor az Édesapja megkérdezte tőle: — Fiam, mi akarsz lenni? Komor Péterben megfeszültek az izmok, a szive erősen kezdett dobogni, úgy érezte, hogy most, mégis, megnyílik előtte az Ígéret földje, hogy uem hiába ezemveditc végig a tűzemnyolc ével, a szájába már majdnem kiült a sző: — Utcaseprő! ... De aztán mégsem mondta ki a bűvös szót. A tíz nyolc keserves év nem múlt el gondtalanul fölötte: a betűk, a számok és a konvenciók, melyeket beléje tömött az iskola, az előítéletek, melyeket naponta hozott eléje az élet, gátat vetettek az őszinteségnek. Hallgatott.. Érezte, bogy világok omlanak össze körülötte, érezte, bogy semmivé lesznek az álmai, hiába: nem tudott szólni, nem tudott szembeszállni az eléje torlódó előítéletekkel. Tűrte, hogy elhatározzák: hivatalnok lesz... S aztán néhány hét múlva, szomorú megadással, lehajtott fejjel indult meg a Hivatal felé, hogy a számok és betűk közzé zárva élje le életét. Tudta, hogy az álmokkal most már mindörökre végzett: az az élet, melyet ő szeretett volna magának, el vau temetve a piszkosra irt hivatali akták mögé. 6. Keserves évek múltak. Komor Péter nélia már egész hetekre megfeledkezett fiatalkori álmairól. Idegtörő robotban élt: számolt és irt naphosszat. Kellett a pénz, — hiszen időközben megnősült s már gyermekei is voltak. A házasélete nem volt boldog, mert tudta, hogy a felesége meg se értené, ha beszélni kezdene neki a porról, — mely olyan gyönyörű képeket rajzolna a levegőbe, ha egyszer ő vehetné kezébe a seprőt. Ezért nem is beszélt. Nagyon keserű ember lett Komor Péterből. Ritkán szólott s órákig el tudott, ülni egy sarokban a szivarja füstjét nézegetve. Ebben a füstben Első szlovák ékszer-, arany- és ezfistgyár Tulajdonosok 3 FROSTIG TESTVÉGEK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon O-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehelnek Állami alkalmazottak 5°/0 engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk volt valami szép, volt valami lendület, de Komor Péter tudta, hogy nem ez az igazi. A Hivatalban keserves arccal és keserves kedvvel irta egymásmellé a számokat s a betűket, — érezte, hogy ő nem való ebbe az életbe, de’ szótlanul viselte a rnartiriumot. Az emberek általában keveset törődtek vele. Megállapították róla, hogy unalmas és kíálltiatat- tan ember. Komor Péter ugyanezt állapította meg az emberekről, de ezt nem tudta senki, mert ő a véleményét nem mondta el soha senkinek. 7. Már ősz szálak vegyültek Komor Péter hajába. mikor a Csodálatos Esemény törj ént. Nagyon szép tavaszi nap volt s az utcaseprő gépekkel valami baj lehetett, mert az utcákon vastagon állt a por. Dél volt és Komor Péter kijött a Hivatalból. A nap melegen, sütött és felkorbácsolta Komor Péter vérét, — ez nem volt szép tőle, de hiába, a tavaszi napnak évszázadok óta megvan ez a szokása. Komor Péter végignézett a porral belepett utcán és hirtelen újra a karjaiban érezte az izmokat. mélyeket az iskola, a nevelés és a társadalmi illem ölt ki belőlük. Hirtelen megértette, hogy egész elrontott élete csak azért volt, mert nem mert szólni, mert gyáva volt, mert nem tudott leszámolni az előítéletekkel. Most erőt érzett magában, sok, sok feszülő erőt. Belenézett a napba és már szinte látta is a képet, melyei a por fog beleírni a levegőbe, a napsugarakba. A por, melyet ő fog felkavarni... ... S ekkor Komor Péter egy nagy és elhatározott lendülettel odalépett a Merev Emberhez, aki az ut közepén állva, hol megállította, hol továbbengedte, az utcán szaladó ormótlanságokat, s hangosan, szinte kiabálva, fiatalos erővel kezdett beszélni: — Kérem, adja ide a seprőt! Most mindjárt. Én Komor Péter vagyok. Nekem kell felkavarni a port. Most mindjárt. Adja ide a seprőt: felkavarom vele a port és átszűröm az eget! A merev ember csodálkozva nézett. A siető emberek lassankint megálltak s csoportosulás támadt Komor Péter körül. Aztán egy autó jött: a Merev Ember hivatta. Az autóból fehérköpenye- ges emberek szálltak ki és odamentek Komor Péterhez. Nem hozták el a seprőt. Komor Péter mikor ezt látta, dühbe gurult. Ütni kezdte n fehérköpenyeges embereket a megütötte a Merev Embert is. Nem akarta tűrni, hogy ráhúzzák a kabátot, de ez végül is sikerült. Túlerővel p11' szemben..' Kénytelen volt. eltűrni, hogy hetin/Tolják egy autóba és elvigyék.
