Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-03 / 79. (1706.) szám

19*8 Aprítra í, kedd. <PHX<naA\A<Ax&fíTtoWP 5 A nagyváradi ítélőtábla felmentette Reinitz Jakabot a reszegepiskolti gyilkosság vádja alól A tőmeggyilkos szatmári kereskedő első bünperében is perújítást kér Nagyvárad, április 2. A nagyváradi Ítélőtábla tBbfb napja togflaltaoaott az utolsó évtizedeik együk le^külíöaröeébb krünKmlieztikai rejti élytéveL, amely Rednfiitz Jakab, a jéimbarkülsejtü szatmári kereske­dő nevével kapcsolatiban. került a világsajtóiba öe éveken át foglalkoztatta. a közvéleményt. Reináto Jakabnak mindaddig, aanig a saatmAnt rendőrség gyilkosság gyanúja alatt le nem tartóz­tatta, nem volt semimi olyan „megkülönböztető jele", amely jelentékennyé tehette volna ezt a na­gyon íb mindennapi figurát. Szatmáron jól ismer­ték az ottani kereskedő-viliágban a Reiniitz-íéle gya­kori tipost: a szakáll as, jámborságot mutató kül­sőt, a leleményes és fondorlatos üzleti szellemet. Amikor Gross Hermánál nagykárolyi vendéglős el­tűnt és hetek múltán sem került elő, s amikor rebesgetni kezdtek arról, hogy legutoljára Reinitz átírnák ellenére, hogy ebben a perben nem voltak olyan erejű bizonyítékok, amelyek kétségtelenné tették volna Reinitz bűnösségét. Reinitz ismét mindent tagad A védelem fellebbezett és a nagyváradi ítélő­tábla napokon át tárgyalja a büupert, amelyen a magyenyedi fegyintézetből' elővezetett Reinitz Ja­kab maga védekezett ugyanolyan konok elszánt­sággal és szuggesztlv fellépéssel, mint minden ed­digi tárgyaláson. Százszor egymásután hangzott el az izgalmas aimoszféráju táblai tárgyaláson Reinitz eskűvése: — Ártatlan vagyok... soha nem ie jártam arrafelé... A bizonyítás valójában csupán addig tudott eljutni, hogy Reinitz a kritikus nap előtt és után Érmáliályif alván tartózkodott, ezt azonban nem te­kinthette a bíróság bizonyítéknak, mert Reinitz Igazolta, hogy abban az időben fiát küldte át a magyar határon Debrecenbe. A felmentő ítélet A perbeszédek után a bíróság csak rövid ideig tanácskozott és nemsokára kihirdette ítéletét: Reinitz Jakabot felmentette Rozmár in Jenő erdő di kereskedő meggyük olásának vádja alól. Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította, hogy Reinitznak a gyilkosság időpontjára vonat­kozólag sikerült alibit igazolni. A felmentő ítélet láthatóan meglepte Reinitz Jakabot, aki mély meghajlással köszönte meg a tulmianske Teplioo tubnuafiiríM-SíoveiiskiO. | "^Sjdöp, tej-ny£sx£íöis élen, Oderberg -Íkdtiea-Budflpestt fevoruji lílatiarrt új atálíóü.. ibiróságnak az ítéletet, de rögtön azután kiegyene­sedett és emelt fővel nézett szét a teremben: — A tekintetes bíróság belátta, hogy ártatlan vagyok. Ebben az ügyben, meg a Groes-ügybcn és a többiben is. Nem nyugszom, míg ki nem derül teljes ártatlanságom ... Reinitz szava után a közönség egy része tün­tető tapsban és éljenzésben tört ki. Éljenezték a bíróságot, sőt jutott az üdvözlésekből az életfogy­tiglani kényszermunkára elitéit szatmári kereske­dőnek is. A bíróság elnökének szigorú fellépésére elhalt a lárma és Reinitz most azt a kérést terjesztette elő, engedje meg az ügyészség, hogy megfelelő felügyelet mellett zsidó húsvétikor meglátogathassa Szalmámon lévő családját. A kéréssel, amely a nagyenyedi fegyházigazgatő­ség hatáskörébe tartozik, a bíróság nem foglalkoz­hatott. Reinilzot már a délutáni órákban újból bi­lincsekbe verték és az esti vonattal visszaszállí­tották a nagyenyedi fegyintézetbe, ahonnan — mint kijelentette — kérelmet intéz a bírósághoz az iránt, hogy Gross Hermann meggyilkolásának ügyében újabb bizonyítékai alapján rendeljék el az ujrafelvételt. Jakab szatmári kereskedő társaságában, járt a nagybánya—felsőbányái erdőségekben, egyszerre az érdeklődés középpontjába került a József fő­herceg-utcai Mb szatőcsbolt és tulajdonosa, Reinitz Jakab. Letartóztatták és csakhamar súlyosan tedheilő biziKnyiMkok özöne tanúsko­dott amellett, hogy a homályos múltú keres­kedő hót üzlettársát „tüntette el“, köztük négyet: Lewdhter Salamont, Lebovits Sala­mont, Nwssbadietr Hermannt és Soruk Henmannt a Kassa melletti Bankó-erdőségben. Hónapokon, sőt éveken át foglalkoztak a ro­mániai és csehszlovákiai rendőrségek a rejtélyes, kétláki életet folytató Reinitz Jakab bűneinek fel­derítésével, de minden rendőri igyekezet és a nyomozó apparátusok technikai erői eszi lése sem findta a bűnöket kétségtelenné tenni Reinitz kö- römszakadtáig tagadta, hogy akár egyetlen ember élete is az ő lelkén száradna és bár számos per- Pendszerü bizonyíték volt ellene, a közvélemény egy része még a mtairtasztaló bírósági ítéletek után is hajlóit arra, hogy fteámÜa Jakabban a rendőri tévedések áldoza­tát lássa. Osehezlovákiában elfogatóparancsot adtak ki a Romániában őrizetben tartott Reinitz Jakab ellen, akinek kassai bűntársait, Demjanoviics Ferencet és Bognár Gyulát, a kassai esfcüdtbirőeág három olyan gyilkosságért, amelyet Reinitz Jakab felbuj- tására és társaságában követtek el, a bíróság élet­fogytiglani, illetve tSnenötévi fegyházra Ítélte el. Reánitz Jakab először a szatmári bíróság előtt felelt Gross Hermann meggyilkolásáért. A szatmári bíróság éüetffogytíglaníi kónysaer- miunkátra ítélte és büntetését a tábla és a buka­resti legfelsőbb semmitőszék íb jóváhagyta. A második romániai Rednitz-bünpert múlt év őszén tárgyalta a szatmári biróeág. Rozmarin Már­kus erdődá kereskedő vádolta az #lamügyész mel­lett a szatmári szatócsot azzal, hogy fiát 1920 júliu­sában Reszegepiskoit határában két felbérelt em­berrel megölette, kirabolta és a hulláit a mezei őr kunyhója mellett a homokba elásta- A fiatal Roz- marín holttestét hónapok múlva túrták fed a disz­nók a homokból és az akkor megindult nyomozás eredménytelenül végződött. Reinitz Jakab keres­kedő akkor még nem szerepelt a rendőri nyilván­tartásokban és senki sem gondolta, hogy a jóhirii Bzatmári kereskedő valaha is belekeveredhetik a rablógyi'Ikosság gyanújába. A csendőrök a nyomo­zás első napjaiban elfogták Oláh János dinnye- csőszt és az ő vallomása alapján rokonát, Zaiti Fe­rencet és fiát, Zaiti Mihályt. Oláh a csendőrök előtt elmondta, hogy a fiatal Rozmarin egy vörösszakállu kereskedőember társaságában jött a kunyhójába. A vönösBzakállu lefektette fiatal barátját, azután kijött a kunyhó elé és egy éleeretfent konyhakést nyújtott át a dinnyecsőeznek: — öld meg és megosztozunk a pénzen. Oláh nem mert vállalkozni a gonosztettre, de elhívta a Zaifiakat és szerinte azok gyilkolták meg Rozmarin Jenőt. A beismerő vallomást kővető reggel a dfiranye- osősat a csendőneégá fogdában felakasztva ta­lálták, a bét Zaáiti, apa és fia pedig átezöktek a magyar határon. A csendőrség hónapokig kereste azt a vőrössza- kállu embert, akinek személyleirását az öngyilkos dinnyeicsőez megadta, de sehol sem tudtak nyo­mára akadni. 1923 augusztusában tartóztatta la a szatmári csendőrség Reinitz Jakabot « aHg két hét mufflva már jelentkezett Rozmarin Márkus erdődá keres­kedő, aki megvádolta Relinitzot azzal, hogy a fiát ő csalta el Reszegepiskoltra és ott meggyilkol­tatta. A pafetiarohakiiteejü, ősz kereskedő hónapo­kon éveken ál nyomozott a rendőrséggel kar­öltve, hogy összehozza a bizonyítékokat, me­lyek alapján fia gyilkosát a bíróság elítélje. A szatmári főtárgyaláson megrázóan drámai ha­tású volt a megtört, mindenéből kifosztott öreg­ember szörnyű, haragtól szikrázó vádbeszéde, amelyet a megnyirt szakáMu, borotváit álliu Reinitz Jakab ellen mondott. A biróeág a megrázó jelene­tek hatása alatt újból életfogytiglani kényszertmunkána ítélte «4 BféoÜa JékuMj y A ffrankper valamennyi elítéltje amnesztiát kap — Nádossy Imre nagyszombaton szabadul ki a {fogházból — Budapest, április 2. (Budapesti szerkesz-1 tőségünk telefonj el entése.) Töreky Géza, a budapesti bűn te tő törvényszék tanácselnöke napoik óta foglalkozik a frankper elitéltjeinek amnesztiájával. Hír szerint a törvényszék zárt ülésen még ezen a héten hivatalból meghozza a végzést, amely valamennyi elitéltre kiterjeszti a kegyel­met, .mivel jogi felfogás szerint cselekményüket politikai indokokból követték el. Tudvalevő, hogy jelenleg az összes elítéltek, kivéve az egyetlen Nádossy Imréit, szabadlábon vannak. Nádossy most huszonhét hónapi fogház után szintén szabadlábra kerül. Nádossy büntetése ek éppen csali négy hónappal rövidül meg, sőt tekintve azt, hogy Prága, április 2. A szociális biztosítás reformja elleni első prágai tüntetés tanul­ságaképpen a munkásság nagy előkészülete­ket tesz artra, hogy a rendőrséggel való ösz- szeiüzéseket a jövőben elkerülje. Ma Brikm- ben rendeztek nagy tiltakozó népgyülést. Holnap délután Prágáiban a Havlicsek-t-éren ismétlik meg a pénteken szétvert munkás- népgyülést. A tüntető sztrájkkal kapcsolatos de­monstrációkat Szlovenszkóra Í9 átviszik g tegnap Érsekujvárott folytak előké­szítő tárgyalások ebben az irányban. Érsekujvárott kedden lesz munkástüntetés. Á gyűléseket nem a pártok, hanem a munkásszakszervezetek hívják egybe. Á szocialisták azért fordultak ehhez a taktiká­hoz, mert a szakszervezetekben a kommu­nistákkal szemben ők vannak többségben és igy azt remélik, hogy a szocialista és kom­munista tömegek fölött újból ők vehetik át az irányitő szerepet. A kommunisták viszont minden kis alkalmat megragadnak arra, hogy a demonstrációk alkalmáéval magukhoz rántsák túlzásaikkal a munkásságot Nyugodtan folyt le a briinnl tüntetés a fogházban kifogástalanul viselkedett, a tör­vény értelmében most úgyis szabadulna. Win- dischgraetz hercegnek már sokkal többet je­lent a kegyelem, miután ő csak tizenegy hó­napot töltött ki büntetéséből és azután kór­házba került, tehát Windisdhgrae Íznek még kétévi büntetése volna hátra. Jogászkor öltben az a vélemény, hogy a kegyelem Windiischguaetznek és Né- dossynak tízévi hivatalvesztését és a poli­tikai jogolt felfüggesztését is meg fogja szüntetni. Nádossy és WindischgTeatz védői oly in­formációt nyertek, hogy Töreky a büntetőtör- vénysaék végzését nagypénteken írja alá, te­hát Nádossy nagyszombaton, szabadul ki a fog­házból. menő tömeg nyugodtan oszlott szét, csupán a Zsivnostenská Banka épülete előtt csopor­tosult néhány ifjúmunkás tüntető, ezeket azonban a rendőrség a mellékutcákba szórta szét. Délután egy órakor ismét nyugalom uralkodott a városban és a gyárakban za­vartalanul továbbfolyt a munka. ESőfeéssüSefete a keddi prágai népgySSiésra Prága, április 2. A holnapi munkásnagy- gyüliésre a prágai szakszervezetek nagy elő­készületeket tesznek. A rend biztosítása ér­dekében több mint háromezer rendezőt de­legáltak minden gyáriból, akik felelősek lesznek csoportjaik fölvonulásáért és visel­kedéséért. A Havlicsek-téren négy szószék­ről negyed hatkor egynegyedórás beszédeket fognak tartani s a demonstráció pontban hat órakor befejeződik. A rendőrség mindamellett megteszi a szükséges óvintézkedéseket, mert attól tart, hogy egyes kommunista csoportok a szocia­lista rendezők parancsainak ellene fognak szegülni. A cseh nemzeti szocialisták kétlakisága aktáit, együttesen felelős a kormány minden akciójáért a kormány többi tagjaival, kezdve a lakóvédelemmel egész a generálisok nyug­dijáig bezárólag. Hát Benes dr. miért nem mond le tilta­kozása jeléül? Ezt annál könnyebben te­heti meg, mert nagyon jól tudja, meny­nyire szúrja a többi kormánypárt szemét. Mért nem hívja fel a lemondásra a szocialista párt, amelynek ő a tagja. Ez valóban cseh specialitás: tücsköt-bogarat kiáltani a kor­mányra, izgatni ellene az utcákon, megvádol­ni hazaárulással és ugyanabban a kormány­ban bennhagyni a saját emberüket! El lehet képzelni ennél karakterben szükölködőbb pártot?" Tiltakozó gyűlés és ftUrcftetöszfrájfe ^rseleMjwárota Érsekújvár, április 2. (Saját tudósítónk­tól.) Érsekujvárott úgy a munkaadók, mint a munkások körében évek óta egyre növekszik az elégedetlenség és az elkeseredés a Komá­romban működő munkásba ztosító pénztárral szemben, amely egyoldalú diktátum okikul in­tézi az ügyeket és egyrészt a munkaadókkal szemben túlzott szigorral jár el, másrészt a munkásság igényeit nem bírálja el kellő szo­ciális érzékkel. Vasárnap délelőtt szociálde­mokrata vezetők nagygyűlésre hívták Érsek­újvár munkásságát, hogy tüntessen a pénztár vezetésében megnyilvánuló rendszer ellen. A gyűlés politikai színezetet kapott, amennyi­ben Fehér Ferenc pozsonyi szociáldemokrata pártfcrtkár, az egyik vezérszónok a speciális pénztári sérelmek mellőzésével tüzes beszédet mondott a szociális bizto­sítás törvényének novellizálása ellen és igyekezett hangulatot kelteni amellett, hogy az érsekujvári munkásság ne csak ro- konszenvéről és szolidaritásáról biztosítsa a tüntető prágai munkásságot, hanem maga is vonuljon az utcára és tüntető sztrájkkal tilta­kozzon a szociális biztosítás törvényének meg­változtatása ellen. A gyűlés másik szónoka, Ölvecfcy Józeí (szociáldemokrata) részletesen foglalkozott a komáromi munkásbiztositó (pénztár viszonyaival és a pénztárban uralko­dó állapotokat a legélesebb bírálatban része­sítette. Hangoztatta, hogy legfőbb ideje a teljes pénztári autonómia visszaállításának, amely egyenlő beleszólást ad az ügykezelés­ben a munkásoknak és munkaadóknak. Ener­gikus szavakkal követelte egy érsekujvári körzeti orvosi rendelő felállítását és a szabad orvosválasztás jogát. Beszéde befejeztével ha­tározati javaslatot terjesztett elő, melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott és kimondta, hogy az érsekujvári munkásság kedden dél­után négy órakor tüntető sztrájkot rendez és ugyanakkor újabb népgyülést tart. Raimlr Luhovics meghatalmazott miniszter aj budapesti jugoszláv kfiwet Monstre munkástOntetések a köztársaság nagyobb városaiban A brOnuI tüntetősztrájk rendzavarás nélkül fejeződött be Nem a szocialista pártok, hanem a szakszervezeteit ren­dezik ezentúl a népgpüiéseket Brünn, április 2. A brünni munkásszak­szervezetek ma délelőtt tartották meg közös tiltakozó népgyülíésüket a szociális biztosí­tás tervezett reformja ellen. Féltizenegykor valamennyi gyárban megállt a munka. A munkások a külvárosiból kerületenkint vo­nultak föl a Szabadság-térre. Itt több szónok beszédet mondott. A népgyüliés határozati javaslatában tiltakozik a szociális biztosítás módosítása ellen s követeli, hogy a kormány mielőbb valósítsa meg az általános aggkori biztosítást és a magán alkalmazottak biztosí­tását. A néjggyüliés befejeztiétvel a több ezeare Prága, április 2. A legutóbbi utcai botrá­nyok visszhangjaképpen a Prazsky Vecernik mai száma hevesen kikel a cseh nemzeti szo­cialista párt kétlakisága ellen. A cseh nép­párti lap többek közt a következőket Írja: „A cseh szocialisták viszonya a kormány­hoz, melynek Benes is tagja, nagyon pikáns. Igen, Benes tagja annak a reakciós kormány­nak, amelyik — hogy a szocialisták frazeoló­giájával fejezzük ki magunkat — a munkássá­got megrabolja aggkori ellátásuktól és a nyo­morra és koldusbotra kárhoztatja. Annak a kormánynak, mely a csehszlovák köztársasá­got eladja a németeknek, az adózóknak utol­só garasait veszi el stb. És ebben a kormány­ban Benes dr. is benne ül. Aláírja a kormány Budapest, április 2. (Budapesti szerkesz­tőségünk tel efon jelentése.) Szombaton érke­zett Budapestre Radimir Lukovics követ, meghatalmazott miniszter, hogy átvegye a bu­dapesti követség vezetését. Évek óta Jugo­szláviát csak ügyvivő képviselte Budapesten és ez a kinevezés dokumentálja, hogy Belgrád Budapestet diplomáciáikig fontos állomás­helynek tekinti. Ugyancsak pár napja Bu­dapesten időzik Forster Pál báró belgrádi magyar követ, ami azzal van összefüggésben, hogy a magyar kormány katonai attasét ne­vez ki Belgrádba. Erre az állásra már ki is van szemelve vitéz Mennyei Gusztáv örsiagy, akinek kinevezéséhez a jugoszláv kormány rövidesen megadja beleegyezését.

Next

/
Thumbnails
Contents