Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-20 / 92. (1719.) szám
1928 április 20, péntek. Hogy hiúsult meg IV. Károly hülönbékekisérlete 7 A „Sixtas-levéf*hiteles története —- Károly héke-maniiesztuma és az első tárgyalások — ii. károly király trónraiéptekor kiáltvány- nyál fordul népeihez s már^ ebben a kiáltványban hangsúlyozza, hogy vissza akarja adni országának a béke áldásait, mihelyt ezt fegyvereinek becsülete, államainak életérdekei s az ellenség makacssága megengedik. Ez a kiáltvány, amelynek békét kereső tendenciája magára vonja az egész világ figyelmét, hasonlóan békés megnyilatkozásra bírja Vilmos császárt Is, ami annak a bizonyítéka, hogy ha Károly király külömbéke-kisérlete közel juthatott volna a megvalósulás stádiumához, ez a lépés morális kényszerítő erővel hatott volna azokra a német körökre is, amelyek még a háború végén, a legkilátástalanabb helyzetben is a teljes győzelemig való kitartást hangsúlyozták. A kiáltvánnyal egyidejűleg Károly király tapogatózni óhajt az antant békefeltételei iránt s ecélból sógorát akarja közvetítőül felhasználni. Sixtus herceg memorandum-adatai szerint a herceget édesanyja röviddel Károly trónralépte után Svájcba hívta, ahová január huszonnyolcadikán érkezett. Itt a herceg édesanyjával és nővérével, Mária Antónia hercegnővel találkozott, akik kijelentették előtte, hogy a király sürgősen beszélni szeretne vele a béke ügyéről, akár személyesen Becsben, akár pedig bizalmi embere utján Svájcban. A herceg úgy találta, hogy a francia kormány engedélye nélkül lehetetlenség számára a bécsi utazás, éppen azért a második megoldást választotta, Ugyanakkor átadott édesanyjának egy béketervezetet, amely a következő pontokat foglalta magában: Elszáss-Lotharíngia visszaadása Francia- országnak, minden kompenzáció nélkül; Belgium visszaáiliíáea; integrális Szerbia, amelynek területét esetleg megnövelnék Albániával é® végül Konstantinápoly átengedése az oroszoknak. Károlv király megbízottja február tizenharmadikán jelentkezett Svájcban a hercegeknél, akik előtt hangsúlyozza a király erős békekészségét Előadása szerint a békét a következő alapon lehetne megkötni: 1. Titkos fegyverszünet Oroszországgal azon az alapon, hogy a monarchia kijelenti dezinteresszmanját Konstantinápolyi illetőleg. 2. Elszász-Letharingia visszaadása. 3. Belgium fc elyreánitása. 4. Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Albániából és Montenegróból jugoszláv királyságot szerveznek. A herceg ezt tudomásul veszi s a megbízott utján arra kéri Károly királyt, hogy a béke érdekében nyíltan szakítson Németországgal, mert félő, hogy a titokban folyó diplomáciai tárgyalásokat Németországban és Olaszországban megsejtik s mindkét állam a maga szövetségeseinél kontrakarirozihatja azokat. A helyzet különben is a küszöbön álló amerikai intervenció miatt rendkívül feszült és gyorsan kell cselekedni. Károly király megbízottja Bécsből február huszonegyedikén tér vissza s jelenti, hogy Vilmos császár Becsben volt, Károly királyt azonban nem sikerült rábírnia az Amerikával való szakításra. A király arra kéri a herceget, hogy jöjjön titokban Bécsbe, mert egy félórái közvetlen tárgyalás tiz utazásnál többet ér. A hercegek sürgősen visszatérnek Páriába, hogy az eddigiekről beszámoljanak. Az akció irányítását most már William Martin veszi a kezébe, aki a hercegeknek és kísérőjüknek diplomáciai útlevelet bocsát rendelkezésére, amellyel akadálytalanul közlekedhetnek Svájc, Olaszország és Franciaország között, valamint felhatalmazza őket, hogy a berni francia követség utján sürgönyileg közvetlenül érintkezésbe léphessenek vele. A hercegek január 28-án találkoznak Neuchatel- ben anyjukkal, a pármai hercegnővel, aki a következőket hozza tudomásukra: Károly király közvetlen érintkezésbe akajr lépni Sixtus herceg utján a francia kormánnyal 8 kész arra, hogy megbízottját, aki teljes bizalmának letéteményese, a legrövidebb időn belül Svájcba küldi. A herceg jelentse ezt Párisi a n az illetékes köröknek. Combon a német béke- teltételekről Sixtus herceg visszautazik Párisha, ahol. február 10-én William Martinnál találkozik Cambonnal, aki időközben a külügyminisztérium főtitkára lett. Cambon a következőket szögezi le: A kettős monarchi^részéről érkezett békeajánlat teljesen uj dolog. Mindezideig csupán a németek békefeltételei voltak ismeretesek a francia kormány előtt, amelyek a következő alapokon mozogtak: Konstantinápoly és Bukovina Oroszországé, Erdély Romániáé, az orosz és osztrák Lengyelországból önálló királyságot csinálnak, mig Porosz-Lengyclország továbbra is a német birodalomban marad. Szerbia és Albánia a szerbeké, Trentino és Trieszt az olaszoké. Franciaországnak semmi konkrétumot sem Ígérnek, Belgiumot illetőleg igen homályosak a feltételek és nem zárják ki azt sem, hogy Belgium német íeuhatóság alá kerül. A németek akciójának célja kétségtelen: békét kötni Oroszországgal, Romániával, Olaszországgal és Szerbiával — a monarchia rovására. Ilyenképpen éket verni az antant államok köz-é és semmi engedményt nem adni Franciaországnak, Angliának és Belgiumnak. Ugyanez a tendencia nyilatkozik meg a hivatalos német békeproklamációban, amelyről mindenki tudja, hogy Károly király manifesztálnának hatása alatt jött létre. Éppen azért nagyon fontos, hogy Károly király most már gyorsan cselekedjék. Cambon szerint a békének három sarkalatos pontja a következő: 1. Elszász-Lotharingiát teljes egészében vissza kell adni Franciaországnak, minden gyarmati kompenzáció nélkül. 2. Az antamtszövetségesek egyike sem köthet különbekéi. 3. Franciaországnak be kell vállalt kötelezettségeit. Két megoldás A hercegek William Martin egyenes kívánságára még február 12-én visszautazlak Neuchatelbe. Sixtus herceg elgondolása szerint két megoldás lehetséges. Feltehető, hogy Károly király elég erősnek érzi helyzetét, hogy függetlenítse magát a németektől és nyiít békeajánlattal forduljon az antanthoz. Erre az esetre egy maniíesztumtervezetet visznek magukkal, amelynek főbb pontjai: Szerbia restaurálása, kiút az Adriához, orosz hegemónia a szorosokon, a francia és belga igények honorálása. A monarchia csapatai várakozó állásponton maradnak az eddig elfoglalt frontszakaszokon s végül a következő pont: „El vagyok határozva, hogy egyenlő igazságot biztositok a monarchia minden népeinek, amelyek a háborúban olyan rendíthetetlenül egyek maradtak kormányzásom alatt. A béke meg kell, hogy hozza nekik a mindenért kárpótoló szabadságot, amely teljesen összeegyeztethető a monarchia soha szét nem bontható egységével^ A másik eshetőség, amelyre a herceg számit az, hogy a király jobbnak látja, hogy titokban folytassa a tárgyalásokat az antanttal. Ebben az esetben felhatalmazhatja megbízottját, hogy prelimiuáris egyezséget írjon alá. Ebben az esetben fegyverszünet áll be minden fronton, beleértve az olasz és román frontot is s a diplomaták dolga lesz, hogy megegyezést keressenek ezzel a két hatalommal, mert nélkülük a végleges békét Franciaország, Auglia és Oroszorsz meg nem kötheti. A prelimiuáris megállapodás tervezete, amelyet a herceg magával vitt, lényegében ugyanazokat a pontokat tartalmazza, mint a kiáltvány'. Erdédy gróf küldetése Február 13-án Neuchateiben a herceget Erdődy Tamás gróf keresi fel, Károly király személyes barátja, aki meghatalmazotti minőségét levéllel igazolja. A gróf kijelenti, hegy a király a Franciaországra, Belgiumra és Oroszországra vonatkozó fegyverszünet feltételeivel egyetért. Ami Szerbiát illeti, Őfelsége elgondolása szerint Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Albániából és Montenegróból jugoszláv királyságot kellene szervezni, amely a monarchia égisze alatt autonómiát kapna s koronáját a monarchia uralkodóházá- nak egy tagja viselné, Olaszország és Románia kérdésében a király még nem foglalt állást. A herceg tudomásul veszi a három első pontra vonatkozó választ. Szerbiát illetőleg utal arra, hogy a francia álláspont Szerbia visszaállítását, területének Albániával való megnövelését s a Karagyorgyevios dinasztia megmaradását kívánja, valamint tengeri kikötőt Szerbia számára. A herceg azzal a kéréssel fordult Erdődy grófhoz: kérdezze meg Bécsben, hogy a király a fentemlitett alternatíva módjai közül melyiket választja, a nyílt proklamációt-e, vagy a prelimiuáris megegyezést? A gróf nyomban visszatér Bécsbe s huszonegyedikén már ismét Neuchateiben van. Itt bejelenti a hercegnek, hogy a király beavatta a tárgyalásokba Ceemin gróf külügyminisztert, aki a maga részéről is kéri a herceget, hogy sürgősen jöjjön Bécsbe. Erdődy gróf két dokumentumot hozott magával. Egyiket Czernin külügyminisztertől, a másikat sajátkezű Írással a királytól. Czernin jegyzéke Czernin gróf jegyzéke a következőket mondja: „1. Ausztria-Magyarország, rléimetor- j szág, Törökország és Bulgária szövetsége tel- ! jességgel felbonthatatlan. Kizárt dolog, hogy j bármelyik is különbékét kössön. 2. Ausztria-Magyarország sohasem gondolt Szerbia elpusztítására. Mégis szükséges, hogy olyan garanciákat kapjon, amelyek a jövőre vonatkozóan kizárják az olyan politikai törekvéseket, amelyek a szerajevói gyilkosságban nyilatkoztak meg. Különben Ausz- tria-Magyarországnak az a szándéka, hogy Szerbiával széleskörű gazdasági engedmények alapján barátságos viszonyba lépjen. 3. Ha Németország lemond Elzász-Loíha- ringiáról, Ausztria-Magyarország ennek természetesen nem áll útjában. 4. Belgiumot az összes hadviselőknek kell visszaállítani és kárpótolni. 5. Nagy tévedés azt hinni, hogy Ausztria- Magyarország Németország gyámsága alatt áll. Éppen ellenkezőleg, Ausztria-Magyarországon az a nézet van elterjedve, hogy Franciaország teljesen Anglia befolyása alatt cselekszik. 6. Ausztria-Magyarország nem gondol Románia tönkretételére. Mindazonáltal ezt az országot zálogképpen meg kell tartania, amíg a monarchia területi integritását az antant nem biztosítja. 7. Ausztria-Magyarország nyilvánosan kijelenti, hogy csak védekező háborút folytat s hadicélját elértnek tekinti, ha megszerzi a monarchia szabad fejlődésének biztosítékát. 8. Ausztria-Magyarországban nincsenek privilegizált nemzetek. A szlávok mindig ugyanolyan jogokat fognak élvezni, mint a németek. A franciák előtt kevéssé szimpatikus stilizálása jegyzéket a király sajátkezű Írása a következőkben kommentálja: 1 hmáreiü! képviselőtestület Izgalmas illa mii füaiia el a magyar pilisi várssfeiSeszfis! tervit Mfházümh építésével oldják iaes a lakáshiány problémáját Komárom, április 19. (Saját tudósítónk- tóL) Komárom város képviselőtestülete közgyűlést tartott, amelyen izgalmas viták zajlottak le. A magyar pártok képviselői ugyanis nagyszabású, részletesen kidolgozott városépítési tervet terjesztettek elő, ami a szociáldemokrata és kommunista városatyákat, akik szeretnek a haladás úttörőiként és fáklya vivőiként szerepelni, kellemetlenül lepte meg. A képviselőtestület ülését Csizmazia György városbiró nyitotta meg « a napirend előtt Göíbel Károly dr. kért szót és kimutatta, hogy az uj as.zfaltbur- koláis révén milyen károsodás érié a várost.. Szavai nyomán az ülésteremben puskaporos hangulat támadt és az elnöklő városbiró, hogy a kedélyeket lecsillapítsa, az ülést felfüggesztette. A hullámok azután elsimultak és a vAtos- biró az ülés újbóli megnyitása után berjelen- tette, hogy a VI. számú erődöt, amely a forradalom óta negyven szegény embernek ad hajlékot, a katonaság ki akarja ürittetni. Közölte a városbiró azt is, hogy a város egyik jóforgaJtmu iparvállalata elköltözik a városból s raktárépületeit megvásárlásra ajánlja. Az épületeket megfelelő átalakítással lakáscélokra lehetne felhasználni. A szükséglakáskérdésnek ilyen megoldását Gö- bel Károly clr. magyar nemzeti párti városatya nem fogadja el, hanem azt javasolja., hogy a város állami támogatás igénybevételével építtessen hatvan kislakást. j Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő emelkedik szólásra ezután és beterjeszti a magyar pártok együttes javaslatát, amely nagyarányú építkezéseket kíván megvalósítani. A magyar pártok két, egyenkint háromemeletes és egy kétemeletes bérház építésével gondolják a lakáshiány kérdését megoldhatónak. A kommunisták és a szociáldemokraták vonakodva, fanyarul fogadták az indítványt, de mert sem jobb, sem okosabb tervük nem volt, deferáltak és magukévá tették a magyar pártok előterjesztését. Ezután Zsilincsán Imire szlovák néppárti városatya, mérnök sürgeti meg a városi mérnöki hivatal felállítását és rámutat arra, hogy ha a városnak szakértő mérnökök álltak volna rendelkezésére, akkor nem fordultak volna elő olyan esetek, amilyen például az aszfaltozásnál történt. A közgyűlés kisebb jelentőségű papirendi pontok letár- gyalása után a késő esti órákban ért véget. A ma$par állam meg akarja vásárolni a Károlyi-család párád! hltblzományá! Eger, április 19. Itt elterjedt hírek szerint a kincstár tizenkét millió pengőt ajánlott fel a Károlyi-családnak a parádi hitbizo- mány megváltásáért. Az államikincstárnak nagyarányú tervei vannak a parádi fürdővel, amelyet modernizálni akar és ezért volna szüksége a parádi Károlyi-birtokra, mely a fürdővel szomszédos. A király megjegyzései „A harmadik ponthoz: Franciaországot minden eszközzel segíteni fogjuk s nyomást gyokorolunk Németországra. A negyedik ponthoz: A legnagyobb rokonszenvvel viseltetünk Belgium iránt s tudjuk, hogy igazságtalanságnak esett áldozatul. Az antant és mi kárpótolni fogjuk veszteségeiért. Az ötödik ponthoz: Egyáltalán nem állunk német befolyás alatt, hiszen Németország akarata ellenére nem szakítottunk Amerikával. Nálunk azt hiszik, hogy Franciaország áll angol befolyás alatt. A hetedik ponthoz: Németország is. A nyolcadik ponthoz: Nálunk nincsenek az egyes népeknek privilégiumai. A szlávok teljesen egyenjogúak, az összes népek egységesen éreznek és hűek az uralkodóházhoz. Egyetlen célunk, hogy a monarchiát mostani nagyságában megtartsuk." Sixtus herceg mérlegeli a két jegyzéket és a következő megállapításokat teszi: Czernin jegyzéke kizárja a különbéke lehetőségét s nem fogadja el a Franciaországra, Belgiumra és Oroszországra vonatkozó pontok egyikét sem. Nem fogadja el továbbá a Szerbiát illető követeléseket sem, érinti a román kérdést, viszont semmit sem mond Olaszországról, ami természetes is, hiszen a monarchia teljes integritását hangsúlyozza. Végül egy nívóra helyezi a monarchia szlávjait a németekkel, ami kedvezést jelent a csehek és jugoszlávok szempontjából, akiket az antant pártfogol. A király bizalmas jegyzék formájába \ öntött közlése ezzel szemben helyreigazítja a Franciaországra és Belgiumra vonatkozó pontot, de nem tér ki az oroszokra, nyílt kérdésnek hagyja a szerb problémát s kifejezésre juttatja a királynak azt az akaratát, hogy nem szakit Amerikával. Ezek a gondolatok, bár nincsenek még precizirozva, megérdemlik, hogy komolyan és rokonszenvesen foglalkozzanak velük. A hercegek február 23-án térnek vissza Párisba. Az amerikai intervenció kérdése ekkor van horizonton és Sixtus abban a felfogásban, hogy meg kell várni, amig az Unió és Ausztria-Magyarország viszonya tisztázódik, egyelőre nem akar közlést tenni a francia kormánynak. A sürgetés most francia oldalról érkezik. William Martin március 2-án a herceg barátaihoz fordul s őket kéri, bírják rá Sixtus herceget, hogy minél előbb keressen érintkezést a köztársaság elnökével. Ez a találkozás március 5-én megy végbe. Megelőzőleg a herceg beszélgetést folytat William Martinnal, oki annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy Olaszország részéről nehézségeket fognak támasztani a megegyezésnek (Folyt. köv. JJ,
