Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-19 / 91. (1718.) szám
5 1928 április 19, csütörtök. A lessovénebb csehszlovák lap is elismeri az őslakos gazdasági front szükségét SíJováU-maávar gazdasági ankéten rendezését ajánlja Ivánka iapía A magyarokat negatlvlzmussal vádilla s mrtfeíedkesik arról, kogy a szlovenszkől országos kfizgazdaságl ankét is közgazdasági tanács tervit üttsch Andor képviseli propagálta Prága, április 18. A pozsonyi Národni Derülik ma vezércikkben foglalkozik a szlovák-magyar megértés politikájának gondolatával A lap rámutat airra, hogy a P.rager Tagblatt a cseh-német megértés éa-dekében előadássorozatot rendez s az előadásokon egy cseh és egy német előadó veszi sorra a legaktuálisabb és legkényesebb politikai, kulturális és gazdasági problémákat. A vitaesték a két nép ideológiai közeledését vannak hivatva elősegíteni. A Národni Dennik felbuzdul a szép példán és a következőket írja: „Lehet, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy magyarjainkkal ankéteket csinálhassunk. De ennek nem mi, szlovákok vagyunk az oka. A magyarok még nem jutotta k olyan messzire, mint a csehországi németek, bár az alatt a tiz év alatt, amióta Csehszlovákiában élünk, beláthatták, hogy úgy reánk, mint őrájiuk nézve csak hasznos lenne, ha már régen föladták volna negációjukat és megragadták volna nem egyszer föl kínált jobbunkat (!). Ez alkalomból hagyjuk ki a kom binációból a revizionista, és irreden-tn magyarokat, ■akik más utakon keresik boldogul dm- ) kát, mint ah-ol megtalálhatnák.“ A Národni Dennik ez után az oldalvágás után a lojális érzelmű nem-szlovák polgárokhoz apellál, hogy a cseb-német mintára gazdaságpolitikai előadásokat rendezzenek a szlovákokkal együtt. Rámutat arra, hogy a sziovensZkói iparban már meg van érre a példa. De az ipaT csak része a nemzetgazdaságnak e -i,V’: ■' , ia kooperációt « nemzetgazdaság egészért kellene kiterjesztem. „A kereskedelem, a kisipar, a mezőgazdaság és a® országos gazdasági problémák terén is közös porondon kell találkoznunk — írja a lap — s itt kicserélnék gondolatainkat, megvitatnék érvedníket, szándékainkat gazdaságunk fejlesztése, a 'kenyér érdekéibe®, hogy 'bennünket, Szlovenszkót gazdasági tekintetben versenyképessé tehessüJk. Bizonyára nem lesz kárukra, ha a kezdeményezés ismét (?) tőlünk indul M, ha jóindulatú és lojális nemszlovák polgártársainknak újból fölajánljuk jobbunkat a miunkára. Rendezzünk mi is ank ótokat! Nem nyelvi, sem kulturális, sem általános politikai vitákat, hanem gazdaságiakat, melyek Szlovemszkó közgazdaságának minden ágát érintik. Az impulzusnak természetszerűleg az országrész fővároséiból, Pozsonyból kell kiindulnia." Évek óta ez az első józan hang a Národni Dennikbeu, melyet örömmel üdvözlünk. A Národni Dennik tiz évi magyarfái ás után fölfedezte végre azt az egyszerű és letagadhatatlan tényt, hogy Szlovenszkóu más nemzetiségek: magyarok és németek is vannak, akik szintén tényezői, sőt fontos tényezői a szlo- venszkói közgazdasági életnek. A fölfedezésben a lap odáig jut el, hogy .még azt is el meri képzjeini, hogy ezekkel a magyar és német közgazdászokkal a zöld 'asztalihoz is lehet ülni s azt hiszi, hogy ezzel az ajánlatta] egy egészen uj és eredeti, ötletet vet föl. A Ná- rodni Dennik imlég azt a szemrehányást is meg meri kockáztatni, hogy ezlovák-magyar- német gazdasági együttműködés eddigi meghiúsulásának oka neon a .szlovákság, hanem a másik fél: vagyis a magyarok és németek. A Národni Dennik nem tud, vagy nem akar tudni arról, a számtalan kísérletről, melyet a szlovenszkói magyarság és németség választott é3 hivatott vezérei a taulltban megpróbáltak avégből, hogy a szlovenszkói közgazdaság szakértőit egy tárgyaló asztalhoz hozhassák. A Národ/m Dennik mit sem, alcar tudni jNitsch Andor képviselőnek a, parlamentben és a parlamenten kiviíl propagált nagyszabású tervéről, melyben a szepesi németek nemzetgyűlési képviselője pórijának és a magyar nemzeti pártnak nevében erfy szlovenszkói gazdasági tanács föléilitá&dt követelte s érmék megteremtése végett indítványozta, hogy az összes szlovenszkói törvényhozók országos gazdasági ankéten beszéljék meg Szloven- szkó gazdasági helyzetéi.Ez volt eddig a legkomolyabb kísérlet arra, hogy a sziovtuiszkói ősilakos gazdasági összefogás megvalósulhasson. Akkor a Národni Dennik és a többi szlovák lapok részint elutasítással, részint hallgatással mellőzték Nitsch Andor nagyszabású tervét. A szlovák törvényhozók közül egyedül egy-két Hl inkapárti képviselő tette magáiévá a gondolatot, de. a kortespolitiká nem engedte meg, hogy a magyarfalásban egymással versengő szlovák pártok szóba álljanak a gazdasági megértést híred tő. mágyaJHiéirwfl gazdoságpoliitikkeoik- kal. Ezek után az, amit a Národni Dennik ma csinál, nem egyéb, miint hipokriiaság. A Národni Dennik csak a tizedik-évben tudott eljutni odáig, hogy a meddő uszító politizálás helyett pozitív reális gazdasági munka szükségét hangoztassa: az őslakos gazdasági front szükségességét. Elégtételül szolgál nekünk az, hogy má, a negativizmussal vádolt kisebbség, azt a pozitív munkát jóval élőbb követeltük, mint a sovinizmus destruktív gazdaságpolitikáját űző centralista lap. Csizi Jód-Bróm Gyógyfürdő Ajánlva; Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy és izületi Bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb. Jődos fürdők, hidegvizknrák, fénykezelés — Otthoni ivó-fürdőkurák Prospektust küld a „Fürdőigazgatóság Csizfürdő, Cízkúpele. fiiéi ért iudapisf városi közgyűlése, amely 32 érán keresztül megszakítás nélkül tartott Az ellenzék elfogadta Sipka főpolgármester javaslatit Budapest, április 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Ma éjszaka fél egy órakor ért véget Budapest fővárosa obstrukciós közgyűlése, amely hétfőn délután kezdődött és megszakítás nélkül tartott szerdán hajnalig. A közgyűlés befejezése előtti szünetben Ripka főpolgármester elnökletével pártközi értekezlet folyt le. Ezen az értekezleten a főpolgármester olyan módosító jaras- <* latot tett, amelyet az ellenzék js elfogadott. . — « -ÜL.. .cl,■ Eszerint az ellenzék elhangzott' kifogásait figyelembe veszik a községi takarékpénztár felállítása során és az igazgatóságban a Molfl-párí négy, a fővárosi kormánypárt három, a demokrata párt kettő és a szociáldemokrata párt szintén két igazgatósági tagságot fog kapni. Ezzel a községi takarékpénztár ügye, amely az ellenzék obstrukciója folytán hosszú heteken át. foglalkoztatta nappali és éjszakai ülésekben a -főváros közgyűlését-, lekerül-:' a napirendről. Törvényjavaslat az egyesületi jogról A rendelkezésre álló jogforrások felhasználásával készítette: T&RK&LY JOZS2F dr„ szenátor, a magyar nemsefi párt országos elnöke ELSŐ RÉSZ •- r I. Egyesületi közjog 5. Az egyesületi intéző szerveire vonatkozó rendelkezések. Folytatás 7. Az igazgatóságnak az egyesülethez való viszonyát az alapszabályok szabadon határozhatják meg. Ha az alapszabályok az egyesületnek az igazgatósághoz való viszonyát nem szabályozzák, illetve amennyiben eltérően nem szabályozzák, a következő szabályok irányadók: a) Az igazgatóság az egyesület ügyeinek ellátásában az egyesületi közgyűlés utasításait tartozik követni. Az utasításokról eltérhet, ha a fenforgó körülményekre való tekintettel józanul felteheti, hogy a közgyűlés, a tényállást' ismerve, az eltérést helyeselné. Azonban ez esetben is köteles a kozrvülést szándékáról eleve értesíteni, s ha a .ba- lasztás nem jár veszéllyel, rendelkezését megvárni. Ha valamely egyesületi ügy elintézése magasabb tudományos képzettséget vagy Szakismeretet feltételező hivatásszerű szolgálatok teljesítésére vonatkozik, az igazgatóság a közgyűlés utasításait csak annyiban köteles figyelembe venni, amennyiben ez hivatásával s a szolgálatok természetével megegyeztethető. b) Ha az igazgatóság valamely szerződést jogosulatlanul terhesebb feltételek alatt köt meg, mint aminőket a közgyűlés előszabott, nevezetesen drágábban vásárol vagy olcsóbban cd el; az egyesület a szerződést a maga részéről kötöttnek elismerni nem tartozik, ha csak az igazgatóság a kűlőnbözetet meg nem téríti. e) Az igazgatóság kétség esetében nincs arra jogosítva, hogy az ügyek ellátását harmadik személyre ruházza át. Jogosulatlan átruházás esetébem minden kárért felelős, amely anélkül nem következett volna be; ellenkező esetben csak az átruházás körül elkövetett vétkességéért. Az egyesület mindkét esetben saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, amelyek az igazgatóságot á helyettes ellen illetik. d) Az igazgatóság köteles az egyesületet, kívánatéra, .vagy a, szükséghez . képest anélkül is, a* ügyek állásáról s az ügyvitel körében .előfordult eseményekről értesíteni s amennyiben vagyoni ügyről van szó, eljárásáról számot adni. el Mindent, amit kötelességei teljesítése céljából az egyesülettől, vagy az ügyvitel következtében máshonnan kapott, amennyiben az ügyek elintézése közben fel nem használta, az egyesületnek tartózik kiadni. Követeléseket, amelyek harmadik személy ellen saját nevében, de az egyesület számlájára szerzett, az utóbbira át kell engedményeznie, ily követelések azonban az egyesületnek az igazgatósághoz s ennek hitelezőihez való viszonyában engedmény nélkül is az egyesület követeléseinek tekintendők. f) Ha az igazgatóság olyan pénzt, amelyet köteles volt az egyesületnek kiadni vágj’ annak érdekében felhasználni, saját hasznára fordít: a felhasználás időpontjától kamatot tartozik fizetni. Vétkességen alapuló súlyosabb felelőssége érintetlen marad. g) Az ügyvitellel járó. kiadásokra az igazgatóság megfelelő előleget követelhet. h) Ha az igazgatóság az ügyvitel céljából sajátjából költekezett, költségei megtérítését az egyesülettől annyiban követelheti, amennyiben azokat a körülményekhez képest józanul szükségeseknek tarthatta. j) Az egyesület köteles azt a kárt, amely az igazgatóságot az egyesületi ügyek vitele következtében saját hibáján kívül éri, neki megtéríteni. Olyan véletlen kárért, amely a* ügyvitellel okozati összefüggésben nincs, bár annak alkalmából merült fel, az egyesület nem felelős. k) Az igazgatóság a kikötött jutalmat követelheti Ha tisztének betöltése hibáján kívül lehetetlenné válik, amennyiben már szolgálatokat teljesített, azok fejében a jutalom aránylagos része illeti. 1 8. Minden egyesület tartozik számvizsgáló bizottságot választani. E tekintetben minden alapszabályba fel kell venni a következő rendelkezéseket: Az egyesület vagyona kezelésének felülvizsgálatára legalább három teljes cselekvőképes tagból alakított számvizslágó bizottságot tartózik létesíteni, amelynek tagjai e megbízásuk időtartama alatt sem az igazgatóságnak, sem a választmánynak tagjai nem lehetnek, sem pedig más tisztséget be ner: tölthetnek. Ezek a közgyűlés által években meghatározott időre (rendszerint egy évre) választandók. Megbizhatásuk időtartama alatt a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják,‘a számadási' év lezártával pedig áz évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó- okmányokat, naplókat és egyéb iratokat részletesen megvizsgálni és vizsgálataik eredményéről a közgyűlésnek (a választmánynak) . Írásban jelentést tenni tartoznak. Amennyiben pedig évközben észlelnek valamely szabálytalanságot, azt a: elnökségnek, fontosabb esetben a külön összehívandó rendkívüli közgyűlésnek szintén bejelenteni kötelesek. 9. Minden egyesületnek szabadságában áll választmányt is létesíteni, azonban azt, hogy tényleg létesit-e, az alapszabályban kifejezetten ki kell mondani. Meghatározandó a választmány szervezete, alakulási módja, rendes , és póttagjainak száma, megbízatásuk időtartama, működésének mikéntje! Ki kell mondani, hogy . a választmány tagjait, a közgyűlés választja. Részletesen szabályozandó a választmány hatásköre, az egyesülethez és az igazgatósághoz való viszonya. Kimondandó, hogy határozatai ellen 15 nap alatt felebbezni lehet a közgyűléshez és hogy a választmányi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni. 10. Külön tisztikart egyik egyesület se tartozik alkalmazni,' mivel a tisztikar teendőit jogában áll ar egyesületnek dz igazgatóság tagjai által végeztetni. Amennyiben, azonban valamely egyesületnek nincs külön tisztikara, úgy az alapszabályban kifejezettén ki'ke'1 mondani, hogy ez egyik igazgatósági tag a pénz'' rnöki, egy másik igazgatósági tag az ellenó'ri tiszt betöltésével kell, hogy közgyűlési határozattal megbizassék. Ha ily rendelkezés az alapszabályban ' nincsen, tartozik az egyesület külön pénztárnoköt és ellenőrt alkalmazni; Az alapszabályban meg kell állapítani a pénztáros anyagi felelősségét az egyesület vagyonának kezeléséért és azt,' hogy a vagyonkezelésről rendej pkpotA^pk számadásokat ^ tartozik,,, vezetni. Azt is.„meg ’keÍL-határozni, hogy. az .egyesület házipénztárában legfeljebb., melfkqrfc. % összegű . pénzt tarthat és hogy a pénztári felesleget időnként hová fizesse be. Ki kell mondani, hogy az ellenőr a pénztárossal anyagilag, egyetemlegesen felelős! Amennyiben a pénztárnoki és ellenőri tisztet egy- egy igazgatósági tag tölti be, úgy az alapszabálynak reájuk vonatkozólag is ki kell mondani azokat a 'rendelkezéséket, amelyeket a pénztárosra és ellenőrre jelen törvény előír. Egyébként minden egyesületnek teljes szabadságában áll tisztviselői állásokat rendszeresíteni, azonban kötelessége minden rendszeresített tisztviselő 'hatáskörét az alapszabályokban pontosan körülírni. 11. Minden egyesületnek jogában áll még egyéb önkormányzati szerveket (bizottságokat, albizottságokat, szakosztályokat, intézőbizottságokat stb.) létesíteni és pedig még akkor is, ha az alapszabály ilyenekről egyáltalában nem is rendelkezik, azonban ezeknek szervezetét és hatáskörét a közgyűlés által elfogadott határozatta! jóváhagyott külön ügyrenddel kell szabályozni, amely ügyrend szószerinti szövege a jóváhagyó közgyűlés jegyzőkönyvébe'' szószerint felveendő. (Folyt, líöv.) y# (J d M $ K A • To VA RNAok ^•BUMAI-IKeRY-Uc-sPo? SÖMÖRlWM-eSUKOftGyiR.D.r-roznava. Mandarin - Cacao - Dld-Cróme Cherry, Tríple-Sec — Curacao — Karlsbacli keserű ..Kciaiatki kiállításon aranyéremmel kitüntetve" ,, A Nemzetközi DunaUiállitáaon aranyéremmel .kitüntetve, ______ Ungvári és komáromi kiállításon kitüntetve
