Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-19 / 91. (1718.) szám
Mai számunk 12 oldal VII. évf. 91. (1718) szám - Csütörtök » 1928 április 19 Himap Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, ^raha Bethlen István: A béisoszmidések alapit labilissá váll:, Eta a Jgise&bsáni Jogokat nem tartják tisiteSetbeii A magyar kisebbségek fflsir® a magyar partamantbea — A nyugdíjasait Agyé is rendezésre szorul — Budapest, április 18. (Budaipesti szerkesztőségiünk le lei önjei emlése.) A képviselő- ház kedd délutáni ülésén Túri Béla keresztény gazdasági párti képviselő nagy beszédében a magyar kisebbségek kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést minden európai fórumén állandóan napirenden kell tartani, már csak azért is, mert ezzel az európai béke ügyét mozdítják elő. Újból meg kell állapítania azt, hogy az utódállamok a nemzetközi szerződésekben magukra vállalt kötelezettségeiket a kisebbségekkel szemben nem teljesitik. Ebben a tekintetben Románia jár elől a legrosszabb példával, azonban Csehszlovákiáiban sem kielégítő a magyar kisebbség helyzete.1 Nem elegendő,’ ha a Visszaéléseket' csupán evidenciában tartják, hanem pozitív rendszabályokra van szükség. A magyar külpolitikának vezérfonalává azt kell tenni, hogy a magyarság testéből elszakított három és félmilliónyi magyart a pusztulástól meg kell menteni. leni, a nemzet igényeinek azonban minden tekintetben meg fognak felelni. A földreform A földreform ügyében a miniszterelnök végleges felvilágosításokat csak a földreform végrehajtása után nyújthat. Any- nyit azonban már most is megállapít, hogy közel egy millió katasatrális holdat váltottak meg, ebből 424.000 katasatrális holdat a vagyonleadás utján. A föld túlnyomó résaét máris átadták uj tulajdonosaiknak és a még rendelkezésre álló részt készpénzfizetés ellenében földmunkásoknak, kisbirtokosoknak és amerikai vissza vándorlóknak fogják átadni A liélissienődéseM és a kisebbségi lég Bethlen minlsz^relnök nagy beszéde A költségvetési vita során elhangzott beszédekre Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt. Csodálja azt a hangot — mondotta a miniszterelnök —, amellyel a szociáldemokrata képviselők a szabadság- jogok visszafejlesztéséről beszéltek. Hét évvel ezelőtt, a kormány megalakulásakor, egyetlen szociáldemokrata képviselő sem volt a házban és a szakszervezetek nagyrésze nem működött. 1922-ben megegyezést kötött a szociáldemokratákkal, amelynek alapján a szak szer vezetek újból megkezdhették működésűket. Ezek olyan tények, amiket letagadni nem lehet. A szabadságlogok kiterjesztése A miniszterelnök beszédének további részében konkrét módon is kifejti a kor- mánynak munkaprogramját a szabadság- jogok kiterjesztésére vonatkozólag, amelyet a miniszterelnök már debreceni beszédjében is megjelölt. A kormánynak szándékában van, hogy fokozatosan jár el és az őszi ülésszak elején már benyújtja a sajtónovellát, amely a sajtószabadság korlátozásainak leépítését jelenti és visszaállítja a háború- előtti állapotot. A sajtónovellában már hiányozni fog a kormánynak az a joga, hogy lapokat szüntethet meg és engedélyezhet, csupán az a joga marad meg, hogy kaució ellenében lapok indítását engedélyezze. Az őszi ülésszakon kívánja rendezni a kormány a gyülekezési és egyesülési jog kérdését is. Lehet, hogy a szociáldemokratákat ezek az intézkedések nem fogják kiel/égiA Páris környékén megalkotott béke- j szerződések — úgymond — a kisebbségi jogok és a népek önrendelkezési jogának biztosítása jegyében jöttek létre, azonkívül a kisebbségi jogokat külön szerződések is biztosítják. Ebből következik, hogy ha a kisebbségi jogokat nem tartják kellő módon tiszteletben, a békerevizáó gondolata erősebb mértékben jut érvényre. Természetes, hogy a békeszerződések alapja labilis lesz, ha a kisebbségi kérdésekben vállalt kötelezettségeket nem teljesitik. Helyes az az állítás, hogy Magyarországnak oly^n kisebbségi politikát kell folytatnia, amilyet szomszédaitól vár, mert Magyarország nem irhát elő a maga számára más szabályokat, mint aminőket szomszédaitól megkövetel. A magyar kormány kisebbségi politikája teljesen megfelel az aláirt szerződéseknek és a tradícióknak és teljes harmóniában van azzal a szellemmel, amelyet magyar részről a szomszédos államok kormányaitól követelnek. A miniszterelnök beszédének további folyamán Bleyer Jakab képviselőt veszi védelembe azon támadásokkal szemben, amelyeket ellene a legutóbbi időkben emeltek. Bleyer kétségtelenül meggyőződéses híve a magyar állanieszmének és ha a kisebbségi kérdések bizonyos részleteiben egyéni álláspontot is képvisel, ez nem szolgáltathat alkalmat arra, hogy jóhiszeműségét valaki kétségbevonhassa. Bleyernek is meg kell értenie, hogy a magyar közvélemény ideges és ingerlékeny. A háború előtt a magyar parlamentben a kisebbségi képviselők túlzott követelésekkel állottak elő, amelyek a nemzetek egyenjogúsítását messze túlhaladták, ezeket a törekvéseket azonban a parlament előtt ügyesen el tudták leplezni. A magyar közvélemény ezért bizalmatlan és attól tart, hogy a múlt eseményei megismétlődnek. Meg van győződve a hazai németség nemzet- hűségéről, amelyről a háborúban és a forradalomban ékes bizonyságot tett. A magyarországi németség helyzete A miniszterelnök ezután ismertette a német iskolák helyzetét. 1927-ben 48 németnyelvű, 63 magyar-németnyelvű és 308 olyan magyarnyelvű iskola volt, amelyben magyarul tanítottak és a német nyelv csupán tantárgyképpen szerepelt. 1928-ban az első típushoz tartozó iskolák száma változatlan maradt, a második típusban a szám 63-ról 98-ra emelkedett, mig a harmadik típusban 308-ról 208-ra csökkent. Fontos az, hogy német községekben a német nyelv lejgyen az oktatási nyelv, a vegyesnyelvü községekben azonban a lakosságot a magyar nyelv elsajátítására is rá kell venni. A kormány álláspontja az, hegyi ebben a tekintetben a német lakosságnak biztosítani kell a szabadságot, vagyis az egyik oldalon a hatóságoknak nem szabad befolyásolni a lakosságot a mar gyár oktatás érdekében, másrészt a német lakosságot békében kell hagyni és kell bízni, hogy melyik típust választja és hogy magyarul akarja-e gyermekeit tanittatni. Azonban amint a hatóságoknak nem szabad beavatkoztok az oktatás nyelvébe, nem szabad hivatalnoknak sem ebbe a kérdésbe elegyedniük. Bleyer képviselőnek figyelembe kell venni, hogy Magyarországnak már az állami és felekezeli iskolák viszonosságának kérdése is bizonyos nehézségeket okoz. Ennek ellenére a nehézségek nem legyőzhetet- lenek, azonban csak ugv lehet általános megelégedésre lebirni azokat, ha a kormány nem kényszert alakalmaz, hanem a meggyőzés eszközeit veszi igénybe. Az autonóm német iskolák felállítása a pénzügyi áldozatoktól eltekintve ezidőszerint nem lehetséges. A probléma végleges megoldását a miniszterelnök továbbra is Bleyer- rel együtt kívánja végrehajtani, mert a harc csak a kérdés elmérgesedésére vezethet. (Általános helyeslés.) A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után a ház a miniszterelnöki tárca költségvetését, elfogadta mm Az utódállamok nyugdíjasainak ügye A költségvetési vita szerdai napján Bethlen István miniszterelnök ismét felszólalt. Hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy a közfunkcionáriusokat olyan fizetésben kell részesíteni, amely nemcsak gazdag embereknek, hanem másoknak is lehetővé teszi a közfunkciók vállalását. Szinnyey-Merse Jenőnek az uj államok területéről való nyugdíjasok ügyében tett interpellációjára megjegyzi, hogy a kormány már régóta foglalkozik az utódállamok magatartása következtében Magyarországra szakadt nyugdíjasok problémájával. Évekkel ezelőtt 60—62 millió pengőt tett ki a nyugdijteher, ma már 90—95 millió pengő az az összeg, amelyet azoknak a nyugdíjasoknak kell fizetni, akiknek nyugdija voltaképpen az utódállamokat terheli. A magyar kormány ismételten tárgyalt erről a kérdésről az utódállamokkal és ha nem tud eredményhez jutni, kénytelen le-sz ismét a népszövetséghez fordulni és közbenjárását kérni, A kormányban megvan a komoly akarat, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. A külügyi tárca költségvetésének során Kabók Lajos szociáldemokrata képviselő javaslatot tesz, hogy a miniszterelnöki és államtitkári pótlékok alapját, a sajtószolgálat alapját, a külföldi magyarok támogatásának alapját, a rendelkezési alapot, valamint a vitézi rend költségvetését töröljék el. A ház ezt a javaslatot elvetette. Görgey Isván, a külügyi költségvetés előadója bejelentette, hogy a kormány legközelebb elő fogja terjeszteni az uj magyar tengerhajózási társaság felállításának javaslatát. A magyar kormány Rio de Janeiro-ban uj követséget létesített, amely a délamerikai kivándorlás szempontjából rendkívül fontos funkciót fog betölteni. Rofhermere törd és a tiroli németek Innsbruck, április 18. Stumpf dr. tiroli tartományi főnök nemrégiben memorandumot intézett Rothermere lordhoz és felhívta figyelmét a déLt'iroli németség helyzetére. Arra kérte memorandumában a lordot, hogy lépjen közbe Mussolininál és indítson lapjaiban akciót a déltiroli németek érdekében. Ezzel egyidejűleg az Innsbrucker Nachrichten munkatársát Londonba küldte, hogy kérjen interjút Rotíherm érétől. A lord nem fogadta az újságírót és válaszlevelében ezt a következőképpen indokolta: — Sajnálatomra nem adhatok interjút, mert véleményem szerint, legalább most, a legfontosabb az, hogy a világ figyelmét a legéletbevágóbb kérdésre, Magyarország helyzetére összpontosítsuk. A többi kérdésre, köztük az önökére is, később kerülhet majd sor. A jelen pillanatban az érdeklődés szétforgácsolása helytelen és céltalan lenne. Kanada ratifikálta a MstvarsrszálsaS tJffll kereskedelmi szerződést Ottawa, április 18. A kanadai kormány több, a legtöbb kedvezményen alapuló kereskedelmi szerződést ratifikált. Ezek között van a Romániával és Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés is. Befelezték a wIzsfá?s!ot a feéyverszakéFiők Szenfsottbárdon Szcntgotthárd, április 1.8. (Tudósítónk távirati jelentése.) A szakértők ina felnyitották és megvizsgálták a legutolsó vagont is. Ezzel a szakértők befejezték a helyszíni vizsgálatot és előreláthatóan holnap délben visszautaznak Genfbe. flrisitrássszerződés Törökország és Snigária között Szófia, április 18. Rusti hey török külügyminiszter hazafelé való utaztában Szófiában kiszállott, és hosszabb tárgyalást folytatott Burow bolgár külügyminiszterrel. A sajtó nagy jelentőséget tulajdonit a tárgyalásoknak és megállapítja, hogy Törökország és Bulgária arbitrázs és barátsági szerződést kötaek, / Idehaza is olyan kisebbségi politikát kell folytatnunk — fejezte be a szónok —, aminőt elvárunk azoktól az államoktól, amelyekben magyar kisebbségek élnek.,
