Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-17 / 89. (1716.) szám

1928 Április 17, kedd. 'PRXCAI-A^AG'^AR-HIRJjAt' miWHrrnrn^^wirftt»!«9iRimfta»s^,-^swa^aMwswa!egMgE A „Bremen" óriási hfifersetesben csak a véssö szükség pillanatában szállt le Kaiig azt hitte, lio§it Uirundlaitdon vannak — A §§p erősen me&sérült, mégis íevikis akarnak vele repülni Metworkba — Az első segítség iNewyofffk, áptniOds 16. (AvuBÍMiésr ós Dutoe SeMi- lierr kanadai repülőik, akik téglalap dólautón. Se vérűm IsTandiról uyra megikis'ér eltek a Greemify MlaindJba vuflió repülést, rendieliteiiéei helyükre berlini idő- sűüáaniiitiájs sa áriul ti® óra 30 perckor megiőrlkeEtök. Tűk riepüDíő közüli ceiaik ők kéittem érkeztek meg a Breanem repülőihez. Még írem leilet tudni, hogy a kanadai repülőknek milyen terveik vannfefc, csak az iEimereteB, hogy senkiit seim akartak magukkal vinni az ultra, miért arra saáimiltoitttak, hogy a Bre- mten hálnom utaséit esetleg magultkai hozzák. Le­hetséges azonban, hiogy az nrt'óblbáak ezt a tervet nem fogják akceptálni és saját repülőgépükön kí­sérlik mieg a háitralévő utat, mert Hümeíeld báró meg akarja várni, amíg a Rreiniemt kitatarozzák. A kanadai sajtó jelentései szerint Fitzmanlr4oe a következőket jelentette ki: „Életűink I cgfb otrualmíafsalbb óráihan segfiteUft ált a Braunéin. Rctmélljük, hogy Nmvyolríkba is áit- száílliit ml'mkett, ha sikeattilni fog a gépet kijami- ífeumi. A Emmán oly jól tartott ki, hegy agyat­lan csővárija som lazult mag és ejgyaflllaa atiikat- része sem ment vaszanidahe.'4 Mlindázon által a Bremen erősebben sérült meg, miint ahogy azt eleinte gondolták. 'Az összes alkat­rész, ami a gép ki javitásához szüksiéges, útban van a sziget felié, csak még a pót propeller hiányzik, merít a Bremjennek egészem különös propellere volt. Remélik, hogy a Bremen elhajlott propelle­rét sikerülni, fog egyenesre kalapállak A legnehe­zebb a benzin és az olaj utánpótlása, mert a szige­ten csak igen keveset tudtak felhajtani. Berta Juinkers ma az 'F. 13. repülőgépen kedvező idő esetén Monltrealba fog repülni. Az mBoSsó kügdeigfaea St. Johns, április 16. 'Az United Press jelen­tése szerint csak most volt lehetséges néhány rö­vid biirt kapni' a Brem'en óceéiteepülésének egytes résziét eiröL. Eddigi információk ezeitot a repülőgép 35 órám kor észtül folytatott szaiköidalíífflnul hatreat köd, vihar, eső és hóförgeteg ellen. A Bremen 9 óra 30 partekor keleti időszámítás szerlinlt, azaz 14 óraikor kiizépaurópali száimátiájs szcttfluit, szállt le Greenly Isi tanítom, itóatökdn, áprWst 13-án. A gép m utolsó afcappebaai súlyos dél­keleti vihahba jutott és aa éieürteikkotl kiizklöd- ve, repült a Beelislle utvonallon. A repülők, akik teljesen ki voltaik mietriilve, ©Ihaifcálrtoztiálk, hogy azon a pontom, ahol először állapi tanaik meg szárazföldet, azonnal lesaiáílliinak. Végül Greenly Mondat látták meg és ez a sZigetlse fciseibh, mint egy közönséges repülőtér. A rfe- piilőkneJlí szerencséjük volt, metrtt a következő negyedórában kifogyott volna a benzinjük. Sciverin-Mamd. április 16. Az United Press itteni tudósitó járnak sikerült a Bremen útjáról egyelt-mást megtudnia. Dacára a leküzdhetétléu ákadálj'Okimk. a Bremen utasai remédik, hogy a gépet síikerül újra jókoriba hozaiioik, ho(gy emlher- lakta területre folytathassák az útjukat és onínou Newyowket elérjék. Mikor a repülőgép a Kanári szigeteik fődé ént, aa orkán elórite tetőiolkáit. Azonfelül áthatolhatatlan köd is -síkadályozta az utat és a kocmpaissz a föld irtagmetikus beifalyásiai következtében rendkívüli eltérést mutaitdflt. Mi­kor a köd kissé felszállt, erős 'hófúvásba kcfttüít bele a gép. Úgy látszott, mintha az elemok egye­sültek volna, hogy a Brement 'még az utolsó pil- lajnalfibam e/lődjed sorsára juttassák. Végiül is a vihar a repülőgépet oly méPfélkban térítette él irányától és 'annyira lefelé nyttmtfla, hogy a repü­lők kénytelenek voftfialk a Idgitözélébbi szántó­földi pontom le&zállm. A sziget kevésszáimiu lar koisa a pilóták segítségére sicüétt és azoinínjail éle­lemmel látták el őket. SMiegérkazik a segítség Montreal, ápriiils 16. Több repülőgép szállott fel, hogy a Bremen seigiifcséigéffle siesfeetn. Ezek között az egyik repülőgépeit a nOn^tvéd/eflam miniszter küldte ká. A gép, amiefly szocmbaJtatu szállt fed Muitriay BaylMim, tegüíap Saver^ldaaidom kénytelen veit leszól kuni, azctalbain a legújabb je­lentések szerint sdlkorült az utatt folytatnia és Greenly Islondlba megérikeznie. Schiler, a gép pilótája, kijei eintette, hogy az időjárúfc kedvező és igy reméli, hegy a Bremen utasait a mali nap ioJyaiiniáin Murray Bayba szííilnthattja. A Monteáim gőzös jelenti, hogy a jégen áéjiörve, lassan köze­ledik Greenly Maiad felé. A kapitány a sióaoyi tengerészeti mbíisztóriuiminalk jelentette, hegy még csak 20 tengeri mérföld választja cd Sltan- loy-Manötól. Köröslcikriil csupa jég, úgy, hogy csak igen nehezen tud mozogni. A jég a hajó fe­délzetéig ér. Reméli, aizoinban, hogy nemsotlcáiria erős é&zaikkOloti saséi fojg beóö látni és aíklkoir a hajó abban a helyzetben lesz, hogy Greenly Islaindojt elérje. Vowyork. április 16. A Jrunk'efns-tmüvek new­yorkli képviselete teljes gé'pfelsaereíléet, tengelye­ket és kerekeket ibieíl elértve, vasntom Quiébedkbe küldicttt- Köpen mechanlikiuls kíséri a szélliímlánytt. HÜnefeld bárónak a következő sürgöny ment: ^Köpen meduauiikus a qiuebedki repiilliőítétrein hétfőn száll le és hozza az ailkaitrőszeket. Ben­zint később. Herta (Junkere) hétfőn az F. 13-on Montrealiba repüli, ahol tovább fog intézkedni. Minden továbbiról tudósiítást ldiidünk. Kiérjük, tiudÓBitsa mindenről a Norddeutscher Lloydot.“ Kössék tSvirafoz^sk Washingtooi, április 16. Pirtiibtwitz német követ Klöhll' kapiitáuyitói a következő sürgönyt kapta: ,A- Brémán német repülői az Isten segítsé­gével szonencaéiscta véigedhajtott kuliét—nyugati repülés után üdvözlik a haza követét. Kohl ka­pitány, Fitzmaurice pn.ríintoanioik és Hünéféld báró.“ A követ a következő sürgönnyel Válaszolt: „Sok köszönet sürgönyéért. Remólain, hogy első sürgönyömet megkapta. Fogadja még egy­szer legszávélyesefbb szerencaelcivtálnJaSaliniat és csodádat um kifejozlcsiét ezéu.lt a nagjyszeriü télje- sitményért. Prittwit«.“ Három magyar pil©ta is éceÉwepiiiésre Itéssiil Budapest, április 16. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefonjelentése.) A nagy óceánrepülési láz a magyar pilótákat: sem kerülhette el. Dobos István, a világháború­ból is közismert pilóta e nyáron szándék­szik Budapestről Newyorkba repülni. Az amerikai magyarok pedig Korányi Zoltánt, az ismert ejtőernyős miiugrót akarják anya­gilag támogatni, hogy Ncwyorkból Buda­pestre és vissza tehesse meg repülve az utat. A harmadik vállalkozó Kurz Sándor, aki Kohl kapitány mellett hosszabb ideig működött s jelenleg is Németországban tar­tózkodik, júniusban szándékszik egy Jun- kers-gépen Európából, esetleg Magyaror­szágból indulva, az óceánt átrepülni. fl6öiár®stl3filis;;, d:;í! a földrengés iiiiiriálian Húsz kllontéternyi körzetben rengess a &§5$S — Sok a fcaioSS és a sebesült — Óriási az anyagi kár Szófia, április 16. A legutóbbi bulgáriai földrengés a legerősebb és legsúlyosabb volt, amely az országot eddig érte. A földrengés húsz kilométer átmérőjű és százhúsz­ezer ember által lakott körzetben pusztított, amely terület a legtermékenyebb ország­részek közé tartozik. Tekintettel arra, hogy ünnep lóvén, úgy a magánvállalatok, mint a közhivatalok szüneteltek és a lakosság a szabadban tartózkodott, emberéletben nem esett akkora veszteség, mint hogyha hétköznap érte volna a földrengés a vidéket. Csir- panban minden ház erősen megsérült, sőt nagyon sok ház teljesen elpusztult. A dohány­jövedék uj palotája szintén teljesen elpusztult és ötszázezer kilógtam dohány semmi­sült meg. A városi kórházból, amely romhalmaz, egy nő kivételével a betegeket még ki lehetett menteni. Az állomás épülete Szintén megsemmisült. Eddig tizenkét halottat, tizenkét nehéz és negyven könnyebb sebesülést jelentenek. Csirpan 15.000 lakosú vá­ros. Rajta kivül a közelében fekvő falvak is sokat szenvedtek. Onurovo falu romhalmaz. A falvakban még nem állapították meg az áldozatok számát. Borisszovgrádban, a 4000 lakosú városban a házak háromnegyedrésze beomlott. Itt nyolc halottat agnoszkáltak. A földrengés az egész vidéken tegnap egész nap meg-megismétlődőit. A lakosság a sza­bad tereken és a mezőkön ütött fel sátrakat A kormány első segítségül kétszázezer lévát utalt ki. Harmincöt milliót ajándékoz a szociális biztosítási központ cis államiubilaum alkalmából A legjobb JubESáris ajándék s a szociális biztosítás illetékeinek általános lessáSlitása '(—) Prága, április 16. Az íparospárti Reforma úgy értesül, hogy a szociális bizto­sítási intézet központi végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a jubiláns évben tartalék- alapjaiból, amelyeknek fölnövekedése sok­kal nagyobb mérvű, mint ahogy azt a szoci- ciális biztosításról szóló törvény meghozásá­nál tervezték és előrelátták, 35 millió koronát ajándékoz szét külön­böző célokra. A nagy ajándék az állam tízéves fönnállásá­nak ünneplését van hivatva dokumentálni. A nagy pénzösszeget a lap értesülése szerint humanitárius és szociális célokra fogják fordítani s elsősorban maradandó emlékeket akarnak rajta létesíteni a jubileum alkalmából. A nagy jubiláns ajándék közelebbi hováforditá- snról és elosztásáról eddig még nem történt döntés. Nem lehet kétség abban, hogy a Reforma értesülése ez esetben megbízható és az óriási ajándék híre hiteles. Az eset megérdemli, hogy politikai és gazdasági tényezőink állást foglaljanak a szociális biztosítási központ .pa^ylelkü aj[4ndékí)^tá^Qz. A . szociális biz-. tositási központ előrenemlátott váratlan tar­talékjai természetesen annak köszönhetők, hogy a szocialista pártok diktátumára annak idején megszavazott szociális biztosítási tör­vény az illetékeket aránytalanul magasra szabta meg. A magas illetékek egyformán terhelik a munkaadók tízezreit és az alkalmazottak százezreit, sőt millióit. Az igy megdrágí­tott termelés áruinak drágulásával az egész fogyasztóközönség is együtt szen­vedett a termelő osztályokkal, így hát a szociális biztositó intézet milliói igazán az egész ország lakosságának verejté- kes filléreiből rakódtak össze. Hogy ebből a nagy tartalékból harmincöt milliócskát csak úgy szép ünnepi gesztussal „odaajándékoz­hatnak", ez bizonyítja legjobban, milyen fö­löslegesen állapították meg a biztosítási ille­tékek tarifáját olyan magas tételekkel, mint ahogy az ma van érvényben. A szociális biztosítást a sok fölösleges tartalék erejéig olcsóbbá lehet, tehát ol­csóbbá is kell tenni. Ez a nagy pénzdobálás bizonyítja legjobban, hogy a. szociális biztosítás gyökeres és gyom tubnianske TbpBice tubnunfürdí- S lo vensko 2zep ten^ászjötös mdiggSóqyvtzfarck^ ' RHEUMA KÖSZVÉNY, ISCHIAS ellcA^ OdBfbeng-Üulttea.-Bpesfti. jdvoruil i modern, új száliofe.. Murray Bay (QuObook), áprillilB 16. A Kanüri- sEigeteik ltéghajórási tóreaKágünak iga agai őjn je- leoitü, hogy még nem biaouyoe, hogy Sohillic-r pi­lóta magsával fogja-e voíkelnii a Bremen SEemóly- zietét. Dobmvu. április 16. Hitoefeld báró Junkere ta­nárnak a következő sürgőnyi küldte: „A »ikerül! ketet—nyugaft -r épül őst Istenen kívül n gélének e'fl az ön mürveiiből kikerült abazoloilt. biztos motornak köRZÖnlnebjük. Mélyen meghalva köszöntjük n Bire- inem zeenii'ális megteremtőjét. Greenly lelnud, Hilmeteld, Köhl, Fitanraurice/1 Ottawa, április 16. MjacflcenHiie Ki>ng miiniiszter- elnök a Breman-ropülőktől sürgőnkapott, mely­ben köBzönetiüket fejezik ki segítségéért. Quebeck, ápriÜB 16. A köt repüll'ő, okiknak vasárnap déliiiillíkL öt és Inai óra között Greenly Is- llandon. snkeirüílit lesaáMaini', már megterem let te a kontaBdüst a Bremen^ repülőiivel. AZ általuk le­adott legujalbb hírek szerint a Bremen utasad pén- teken dóliuitöm Öt óra harminc perckor elliatároz- tlállc, hogy egy kiB tavon szállnak le, ment benzin­jük kiltogyiott. A Bremen a jeges tavon simáin nem tudott leszáMani, a leszáll áskor a repülőgép erő­sen megtséirüflit. A Brémán repülői’ azt hí/tték, hogy ez a tió Ujfumdliand szigete. reformra szorul. És pedig reformra szorul úgy a termelők, mint a fogyasztók érdekében, de elsősorban a fö­lösleges mérvben megadóztatott munkás­tömegek érdekében. Bizonyos, hogy a harmincötmilliós ünne­pi ajándékot a nagy kollektív vagyonból nem tudják majd olyan célokra fordítani, hogy az alapítások előnyeit azok mindnyájan élvez­hessék, akiknek szociális védelmére és segé­lyezésére szánta a törvény az egész kollektív vagyont. Ezért az ajándékozás elvileg csak olyan formá­ban helyeselhető, ha kedvezményeit a szo­ciális biztosítás minden érdekeltjére ki­terjesztik. Ennek pedig a legegyszerűbb megoldása az, ha az ajándékozni akart milliók erejéig, helyesebben az összes fölöslegeseknek bizonyult tartalékalapok erejéig olcsóbbá teszik a szociális bizto­sítást és leszállítják az illetékeket. Ezzel a megoldással valóban minden munkás a saját zsebén érzi meg a nagy jubiláns aján­dékot, mert hetenként ós havonta keveseb­bet fizet. Az illetékek leszállítása lenne a legmonu- mentálisabb jubiláris ajándék, úgy a munkásságnak, mint a munkaadóknak, mint pedig a termelés olcsóbbodása ré­vén közvetve a fogyasztók millióinak is. Az ajandékozgatás nem szerencsés ötlet és a munkások százezrei sohasem fogják indokolt­nak találni, miért kelljen az ő verejtékkel szerzett filléreikből nemzeti ünnepi ajándé­kokat osztogatni, még ha azokat a leghumá­nusabb és legszociáiisabb célokra fordítják is. A munkás természetesen ragaszkodik a szociális biztosításhoz, de a fölösleges tarta­lékolás millióinak nem látja semmi létjogo­sultságát, ha ugyanaz a szociális biztosítás alacsonyabb illetékek mellett is éppúgy meg­valósítható. A munkás egyszerűen kevesebbet akar fizetni. W»WH>WIMiW>»WM»W Kordia érseket szélütés érte Prága, április 16. Kordács prágai érse­ket szerdán könnyebb szólhüdés érte, mely a hetven egy éves főpap idegrendszerében a beszélő motorikus centrumot sújtotta. A csehszlovák távirati iroda mai első jelenté­se szerint Kordács egészségi állapotában lassú javulás észlelhető. A vérnyomás ugyan még magas, de nem veszélyes. HÜNMELD báró 5 ’A Bronxon leszáliásájiak helye J

Next

/
Thumbnails
Contents