Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-17 / 89. (1716.) szám

<PRAXW-MAGÍyffi.-HlRMB’_ 1928 április 17, kedd. Legújabb közgazdasági hírek Csebsalovákia kenosketdeímá tÉrtgyaliáisad. .Má<r- cflBő 15-én Írták állá Ottawáiban a csehsaLovták— fcwnnflflfi keresöcediedani szetnaődiést, ametyet Uféíhiáaiy nappal ezelőtt a kanadai partaimenl már raáölfilkáíllt íb. A csehszíliotváík nömaetgyülDés a teg*klözellebt]& ülésed egyikén fogja a szerződést tótáTgyalni, azr Unán pedig sor kieunüd a rat&fliikácáós levetek Md^e- réléöáre. A szerződés a kicserélés titán 15 nappal, vágyás körülbelül májas végén, lép érwléuyibe. A eaerződés minőikéit állá urnák a tegmessoehbönjeaiő kedjvtezmiényetoeA nyújtja, így a csehKrilo'váik ám Kanadában sokkal alöcsocnyaM) vátm alá fog esmA, rnárnt a francia, olasz, holland ás Kinn ára. — A jugoszláv kormány jelentette Prágába, hogy a k)e- nestkiedielími szerződés rertraójóira. vomtaítfkosó tór- gytaflósoikiat azonnal, vagy pedig jtandnsiban haj­landó megkezdeni. Minden vafoszimüség szeránit a tárgyalásokra júniusiban kénül a sor. — A küM^y- mdindsZtéxiluim informálás végett az egyes mőnász- teríiiiimnfentak széfíküldte a csehseioválk—orosz (ke­reskedelmi szerződésre vonatozó csehsatováik és orosz Iköveíbeléseik értékét. Mihelyft a miniszté­riumok kinyilvánítják enne vonatíkiozó véHeonényü-; két, az egész anyagot miniszterfcört 'konferencia i fogja feltüiMzsgóllni e ennek eredimíéínyét körtük a 1 moszkvai kormánnyal. — Csehszlovák kezdőmé- j Amikor még pályázat helyett csődületet hirdettek és a takarék pénztári igazgatóságot vének tanácsának nevezték... Gálszécspénzügyei, ipara és kereskedelme az emlékezés reflektorának íényhévéjében — Szlovenszkói szerkesztőségünk interjúsorozata — nyesésre Kóma és Csehsrtovákáa között előzetes tárgyalások indultak meg kereskedelmi szerző­déskötéseik céljából. Edddgellé, mSnit ismeretes, a csehszlovák—(kínai kereskedelempoliiilkai kapcso­latokat szerződés nem szabóliyioZba. Kiina kifejezte készségét árrá vonatikotoólag, hogy a szerződést a legmesszebbmenő kedvezményeik nyújtásának edve alapiján kötné mieg. Ezen szerződés keretében ren­deznék a külkereskedelmi hdiváta'lok és konzulá­tusok viszonyait is. (PTTiA.) Kőzépeorópaá BemánciafukaCrtell kétesül? IAz utóbbi időben Mire terjedt, hogy Közép európában zománcárukarteH’ készül. A PTTIA értesülése sze­rint a Ver betud DeuJtsdher Emailierwerke a hol­land és belga gyárosokkal tárgyalásokat folytat zománcárukartell ateiMtSsaról, de a kSZépewrópeí gyárosokkal ezMeig nem tárgyalt, ösak ha a Hol­landiával és Belgiummal folytatott tárgyal áisok egyezsgégre vezettek, tesz ajánlatot a dsehtertová- kial, osztrák és magyar zománcáruiparaak is a köaépeurópai kartell1 mögáfláiknMisára. (PTTA.) Felemelik a hengeréit drót árát. Juliiius else­jéi érvénnyel íelenteMk a hengereit drót árát a német és angol ipar kezdeményezésére. Az áreme­lés tonnánkáint 2.6 ebHlffiinget fog (kitenni és szer­ződéses érvénnyel bír a kartellben szerepülő ösz- saes tagokra. Vagtomhiány » gömb!aszálllifásiban. Á csíehsolío- vákiai építőipar arról' panaszkodik, hogy a gömfb- faszálliiásban nagy vagonhliány mutatkozik, amely különösen a moshatni idényben érezhető. Ez áll különösen a SZIovenszkóról a toríeneltoi orszá­gokba irányuló fának a szálliitás'ánál. Az ipaT kü­lönösen a tázenöttonnás vagonok számának szapo­rítását követeli. (MPJ Ismét pesti diákot tartóztattak le Keletszlovenszkón Kassa, .április 16. Az Eperjes melletti Sóváron 'tegnap letartóztatták kémkedés gya­núja alatt Hollóssy Zoltán budapesti egyete­mi hallgatót, aki szabályszerű útlevéllel jött haza szülei meglátogatására. A fiatalembert az eperjesi törvényszék fogházába vitték és az eperjesi törvényszéken döntenek további sorsa felett. — A keresztényszocialista párt válasz­tási előkészületei a Csallóközben. Pozsony­ból jelenítik: Az országos ke resztén yszocia- lista párt szlovenszkószerte megindította a választási előkészületek munkáját. Egymás­után összeülnek a járási pártvezetőségek, hogy megbeszéljék az esetleg már küszöbön levő választásokkal kapcsolatos teendőket. Legutóbb, április 12-én a párt somorjai kör­zetének vezetői tartották meg Somorján rend­kívül látogatott értekezAetüket, amelyen a vi­déki párszervezetek kiküldöttei is megjelen­tek. Oberhoffer Ignác körzeti pártelnök meg­nyitó szavai után Énekes TjszIó körzeti titkár, majd pedig Vízi Károly központi titkár szó­lalt fel és fejtette ká az országos és járási vá­lasztásokkal kapcsolatos magyar kötelessége­ket, ismertette a közigazgatási reformot és a választási törvények rendelkezéseit. Kimerí­tő vita után a járási választások kérdésében a magyar nemzeti pártnak járási szervezeté­vel való tárgyalások megejtésére bizottságot küldtek ki a következő tagokkal: Oberhoffer Ignác, Takács Vince, Holoosy Dénes és Sohuszter Béla. A jelölő bizottságba ugyan­csak egyhangúlag bedelegálták: Zellinger Er­nő dr.-t, Tytukos Ev. Jánost, Ober­hoffer Ignácot, GrTegorovits Lipótót, Eresz- tyák Sándort, Osenikei Lászlót, Kis Ferencet, Fekete Károlyt és Nagel Józsefet — Egy olasz autóversenyző halálos bal­esete Egyiptomban. Alexán áriából jelentik: Bordino, neves olasz autóversenyző az alexandriai versenyre való tréning közben halálos baleset áldozata lett. Teljes sebesség­gel haladó kocsija elé egy kutya szaladt, apio- lyet Bordino ki akart kerülni. A kocsi kisik­lott, Bordino szörnyethalt, míg mechanikusa súlyos sérüléseket Bz^pyedgjtju ^ ,,i Gálszécs, április 16. KI tadua többéit éis érdekesebbet moraiaini Gálsaőos mulltjátróO) és jietteméroll, a vtíldléik gazdasági rütimusáról, az öreg zeanpttléni iraőiáókiröl és a napsugaras. gáltezséűsá emlékekről, miinlt éppen. Kocth Gábor gálszécsi bankigiatzgaltó, aki szívélyes Lésc- stéggel ált rmidelikiealéisiüinlkre és bányásszal ki em­lékének gazdag tárházából a feledésbe hajló régi gákszéösrii élét sók kle'dves alakját éte emlékót. Ezt a1 lelkes pénzügyi szakembert a város és a messze környék1 népe osztajtlliani bitsaiemimal vészük körül éa ez a bizalom teljes mértékben iindókölt és kffl- érdemelllt ás, mert a bankügazgaltó társadalmi sze- replésében példaadótam muítaltja meg, minit keM a közgazdaság divergáló érdekeit é« imáanyát össz­hangba. hozni a magyarság érdekeiivei. Kioéh Gá­bor beszél éte mi jegyietzzük szavait, melyiek hliven tlüJkröfflik a' város kereskedelmi1 éte ipart ÓSetlétajefe, társadáimi viszonyainak és mulitböl táplálkozó je- Iteniéniek mitndien. 'mozzanatát. Keserniytée retengna- ciőVal mond|ja% hogy ha közgazdaíágii szémpénltból akaiitaa fotglal- kofflai az ősrégi váro*s multjáival és jeleniérél a párhuzam megvonásával olyan ezomoüji kép kerekedne M, amilyet ma a lelgftöhb szlévön- azkói várés gazdasági hcflyzéfce mutaL — Ne foglalkozzunk tehát — mondta — a mía sátváupágáival hanlem tekilnlteünik vissza a multiba és elevteniltsiink fel1 egynéhány derűs, mosolygó képet. Gálszécs a történelem távlatában Gálszécs ősrégi tüwtiéniellmtíi város. Első iroitit okmányai szeiriilnt Miicz bán ifilai voltak urai, majd 1076-ban SZécs Gál1 zólyomi^ főispán vette birto- kábai. Től'e kapta meVéti a 'Város s ed az elneve- zélsli mosltánóálg mleg ie toriltoitlta. A vall'ásMbaru ildejie alatt Gálszécs sokai szénvedetlt). A husziták haltalmába került, ahonnan csak Mátyás kiniáJ ymak súfceirültt Mszaíbaldiltanilai. Lakossága' nem'es bilrtó- kosokból, Mdmiivetőklből és kizárólag magyar eredetű iparosokból állott A vargán, a szü*c&-, a csizmadiámé stersiég dívott akikor a városban, de a mlézesikJa'lácsos, fazekas- s aBzta'loeápajrok iö vivuíB- tak. A Vargák, a 6Zabó(k és a szűcsök a tizenhete­dik! században EL és III. Eerdünámd királyoktól kapták meg öéMevel'üket. Halal'ma's kőker esztek őrzik a gálszécsi ipar mullljdt. A görögikaitiol'ilkius templom előtt most is oivasha'tó a' százados fel­írás : Niemes királyi tímár cféh.. Kedves és kiedlélyfeB életük, volt a régi gálsZé- csiieikhiek. Minden iparownlak meg volt a maga jel­legzetes stílusban épült háza és egyholdaö sző- iőicskJéjie é's savanyú bolruklra rtoppatalt büszkék vol­tak és a Hungária InparáibortS nagynevű írója fel is jegyzi, hogy „eíiiam GáleZécslenses Taiudant VI- num snium". iÉgyélbkéPt szorgalom1, becsületesség és öméiv zet jell emezte a gálszc esi eke t mind enkor. Voltak kütönlegeisSége®, amelyeknek mesBZe földön Mírük kelt. Ilyen volt GáSiszécs első sörfőzdéje. A szepets- ségi régi1 patrálcdluBiceafl'ád GálsZécsme sZa'kadlt egyik őse Koch József, aki holtáig feketezslnótros ma­gyar ruhában járd, már a negyvennyolcas szabad­ságharc előttit megalapította az első gátsZécső sör- főzöt. Az ingyensőr eldorádójá AktooTiiban a sör még nem volt olyan népszerű (LM, minit ma', dle azért a1 sörfőzde nagy udtvaiTa a vásárok idején zsiuJfofásölg megtolt vidéki uiralkkial és miesSze földről1 jött szekerekkel'. Nem a sör vonzotta őket, mert azért senki1 péinZt nem adót és a főade ingyen miérté, hanem a nélkülöZhietetlen élesztő Ifleilieifiti nekilc, melyet akkoriban imlég cseppfolyós állapotban álfiltotitlak elő. Gállszécs ipatroBisága' lépést fotrtofflt az idők fordulásával és szorgalmával:, öpatrkodáSáVaül jó­módra' ée függetlenségre tett szert. Magyarságát •mámdüg és mindenüittt büszkén hangoztatta. Elíkövetkezbek a legújabb idők: a világháború, a felfordnOiás, az áltaimhaitárok eltolódása és ezzel kapcsolatiban rászakadtak Gátezécsne ite az órtási dézsmiák, adóiflletékek. , A törtétnelmi ortezág|oík hatalmas ipara, eivettto a gálszécsi ipar piaicát és a gyánalk elydiltók az utolsó falat lírnyeriilkeft is. A gálszécsi iparosok a gyáripar olcsó cikkeivel nem tudják a mérkőzést felvenni, lassanklint abbta,- hagyogaitják mesterségüket, földparoelláíka't VáSá- roönafc és áttérnek a kicsinybeni föMgazdálikio- dásra. A kereskedelem lénykora Gálszécs központi fekvésénél fogva a Kassa és Ungvér közt elhúzódó forgalmas országúit men­tén mintegy összeköt'őkapocs szerepét játszotta a két város között. Állat- és terményvásárai. a régi időktől híresek voltak. Messze földek, idegen.' vilá­gok kereskedői találkoztak össze Gáltesécsen. Mortvák, lengyelek és délvidéki magyarok töme­gei jártaik a gálszécsi vásárokra. A kiegyezés ulttán a köziltekedéisi eszközök lafísu kiépítésével párhu- zam'osan, idegenből' telepedtek le üzletemberek, alaik felismerték a gazdag vidék kincseit és jő üZletli. szimattal íkíiéreztlék, milyen nagy szerepe és tere lehet Gállszécsen a szakértő keresfcedetemniek. A gálszécsi kereskedők emberemlékezet Óta a pontosság, tisztiesség és szolidság mintaképei1 vol­tak és ismerték őket az országhatáron túl is. Nem­régiben még óriási forgalmait bonyolítottak te. Szénát száftliltiotftak Boszniába, babot, borsót Triesz­ten át Levamiüe fölé, tojást Lipcséibe, 'terményt Gn- lidilálba', matrhát és lovait Mór vaorsZágba. De jött a világégés é« az azt követő változás. Jöffct a1 nyugta­lanság időszaka, amely megbénitójai és megélője a kereskedelemnek. Félelmetes csend és mozdu- laitilanSág terpeszkedett szét a kereskedelmi étel­ben és ez már a! vég kezdd tét jelentette. A keres­kedelem visszasüllyed régi primlMív korszakába, amikor a ezükséglelti és a napiicikikek, az áruk ál­landó hiányával küZködött. Mindenki epekedve leste a javulásit, de ahelyett a forradalom rázkőd- tatáeai rengették m;eg a földet. Elszenvedték ezt is, de az életbe! éptetett hlaitárzárak, a dlézsmáfc, a forgadimi adó sZétmlorzsolták a rég? kereskedelmet, amelyről a múltbeli értelemben ma már, sajnos, nem lehet beszélni. A nagybirtokok felparcellá- zása és a kisgazdák eiőretörésie következtében Gál- szécs forgalma megélénkült ugyan és a) heti és országos vásárai ma is rendkívül' látogatottak, de a fogyasZtóközönség megváltozott, igénye leredu- káOlódott és a felburjánzott ezámitlal'an apró cég ezeket az igényeket könnyen Mlelégiíá. A pénzügyek színes krónikája A Gálszécs melletti Kohány községben sizüO'e- tett Fáy András iró, a Pesti Hazafi Takarékpénz­tár megalapiltója. Az ő termékeny pénzügyi) esz­mél a vidék birtokosai között jó talajra találtak és már az 1869. óv elején megalakult egy „bizott­mány", amely a pénz uzsora letörésére szánt talkfeltékpétetár feláíllitásátról kezdetit tárgyalni. A bizottság élén Vladár Ervin, a kérőbb felálfflitott flnltlézeit első elnöke, állt. Május 28^án mondták ki a megalapozást, azután, „csődületet" hirdettek a könyvelői1 és pénztárnoki állás betöltésére. A vének tanácsa 1070 január hő eteején nyílt meg a gáfflszécsi takarékpénztár és a beftenkiimtl megtartott gyűlé­sek jegyzőkönyvei élénkén illusztrálják aZt az ap­rólékos gondosságot, kicsinyességet, melyet a még nlem létező adminisztratív szabályok helyett az igaftgaitlőség szeretetteljes gondossága irt elő. Aa intézet első igfazgaítósága a vidék legtekijn- télyeséb'b öreg uráilhól állolt s aizóifca is ,,a vé­rnek tanácsának" hívják a takadáknénzí^igaz­gatóságát­Az inítiézet igazgatóságának minden egyes ttagjta kedves és különleges típusa, volt a múlt század magyar társadalmának. Altruisták voltak, de a mipgnilr módján. Az első igazgató, Obláíth Mór dr., a mfetegszivü emberbarát, huszonöt évig állott aa ihltlózet ólén. Orvos lévén, a takarékpénztár sze­gény, beteg klienseit ingyen gyógykezelte. Vele történt meg öregkoraiban, hogy egy vén paraszíti- asszony a szomszédos fűszerüzlét helyett a1 bank helyiségébe tévedt. EJLőhuzott ruhája ráncaiból egy reskonttiólt és az önegnr felé nyujttotitia: Von'i su, starny Lutriás ? — kérdezte az asszonyka, amiért az öregur halálosam megsértődött. A vémasezony azZal védte magát, hogy: „Az ur arcképét a száz- eSZtendŐs kalendártiiuim'ban láttam, oninah ösm'er- tem ré.“ 'Az öreg Koch Gábor, az igazgatóság másik tagj'a, maga volt a megtestesült jóság. A hozzá- ita'tézett kérelmekre és kérdésekre csak igémről tudott felelni, mintha a ^nem" szóceka hiányzott volna a szótárából. Ott volt Jótaás bácsi ite, Gál- széos legismertebb alakja, aki minden kért hitelt megiadhatóniak javasait és a bonttástt a ,jo(bih, mint jó“ kifejctzéssel fcá- mogiatta. Egy alkalommal fijgjmlm-eztettiék, hogy a hiteiké- rőnek semmi vagyona simes. „De él!“ — pattemt fel az öreg. A legeredetibb ember az öreg Belius György volt, nyugalmazott postamester, protofi- pusa a régi goromba postámestiernefc. Különc em­ber volt, magaszabta ruhákban járt, amelyeket mérték nélkül varrt; magának. Hai barátai egyik-másika1 figyelmeztette, hogy: „Gyúrt bácsi, itt ki éfe ott be áll a rulhia“, — rend­szerint azt a választ adta: „öcsé'mnram, nem az a fontos, hogy jól álljon a ruha', hanems hogy a gombok erősen fel legyenek varrva." Nemthy Jó­zsef, Molnár Béla, a közgyűlések állandó elnöke^ Novak István dr.. az aranyoskedélyü gavallér, olyan attakjai violák a gálésZéosi társadalomnak, alklikuefc emlékét a következő évtizedek sem por­laszt játte el. A nemestradlcióju gálteZécsi Takarék- és Hi­tel pénztár mellett a városnak és vidékének lük­tető pénzügyi1 életét a Tátrababk és az altruista Jodnt pénzintézetek öeszpontositják és bonyolít­ják te. 74á^éSZETIRODMiOM. • (Yasámnap este mutatkozott be báróm erdé­lyi iró a budapesti Zeneákadóima naigytenmébeöt Budapestről jelenítik: Erdély három reprezentáns írója mutatkozott be a Zeneakadémia nagytermé­ben,: Bárd Oszkár, a kitűnő lírikus, Szabó Márta, akinek nevét a Felfelé diimü hatalmas regénye tette egy csapásra ismertté és Szántó György, aki Erdély egyik legjelesebb elbeszélője. Az erdélyi kitűnőségeket Baló Elemér és Somody Pál szín­művészek, továbbá Fekete Margit zongoraművész­nő, Vágó Ilüs hangversenyénékesnő, Bíró Zoltán (Amerika) hegedűművész és a Hoffmtann-vonómé- gyestálreaság interpretáltak. Az estén RottenMefi- ner Sándor zeneszerző is szerepettt három kamairta- müvével. • (7500 dollár egy Hollóért.) Newyorkbían most. cserélt gazdát Edgár Allan Poe verseskölt'ete első kiadásából az a példány*, amely annak idején a szerző magántulajdonában volú A parányi' kis kötetért, amely csak a világhírű Hollóit tartalmaz­za, 7500 dollárt adtak. isi .sztawák ékszer-, arany- és ezfistgjfár ¥«a&«»353®ffaosok: FBISOSTI® 1ESTWÉKESC Gyár: Bratislavá, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely : Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készitmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/0 megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon O-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5°/0 engedményt kapnak Javításokat azonnal .eszközlünk RÁDIÓMŰSOR SZERDA PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05. 16.30 Zene. — 17.50 Német előadás. — 19.00 Szlo- venszkói óra. — 20.00 Az ifju-müvészek hangver­senye. — POZSONY: 18.00 Szólista hangverseny. — 19.00 Szlovenszkói óra. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 19.55 Szólista hangverseny. — BRÜNN: 12.15 Zene. — 17.00 Bábszínház. — 19.00 Szlovenszkói óra. — 20.00 Szláv hangver­seny. — 21.20 Óbrünni fuvószene. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 15.00 és 22.00 Hírek. — 12.00 Harang­szó, utána cigányzene. — 15.50 Morse tanfolyam. — 16.00 özv. Pósa Lajosné meséL — 17.00 T. Arányi Mária: Az asszonyok tanácsadója. — 17.30 Szimfonikus zenekari hangverseny. Vezényel Unger Ernő karnagy. Közreműködnek Pataky Lili és Weicherz Irén hegedümüvésznők, Frank Lajos gordonka- és Hadányi Antal orgonamiivész. — 19.00 Rádió amatőrposta. — 20.00 Angol nyelv- oktatás. — 20.40 Gyula diák rádiőestje. Közre­működnek: Szász Károly iró, Tanay Alajos zene­szerző, Onődy Ákos, Gárdos Nelly és Sárkány Sándor színművészek és az „Acélhang" dalkör Noseda karnagy vezetése mellett. Szinrekeriil az iró uj darabjának: „Az idők sodrában" több rész­lete. — 22.20 Szerenád, jelenet zenével. Előadják Tekely Sándor operaénekes és Bura Sándor cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 16.00, 19.30 és 22.20 Zene. — ZÜRICH: 15.00, 16.00 és 21.30 Hangverseny. — 20.00 Beethoven-est — BERLIN: 19.30 A Fra Diavolo előadása a stettin: Opera­házból. — 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 16.15 Suppé zene. — 20.00 Kedélyes est. — LEIPZIG: 20.15 Én és te, szerelmi dalok. — MÜNCHEN: 21.15 Amerikai táncok és indulók. — HAMBURG: 20.00 A fekete dominó, Auber operája. — LAN- GENBERG: 20.15 A háromszor meghalt Péter, Pitaval komédia. — KÖNIGSBERG: 21.00 Ilaendel- est. — RÓMA: 20.45 A bajadér, Kálmán operett­je. — MILÁNÓ: 17.05 és 22.20 Jazzband. — STOCKHOLM: 20.00 Turandot, Puccini operája. — KOPENHÁGA: 20.00 Troubadour, Verdi operája. — ZÁGRÁB: 20.35 Dal- és áriaesl, utána gramo­fon. KATTOWITZ és KRAKÓ: ts.15 Varsói hangverseny. — 20,30 Hangverseny. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents