Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-17 / 89. (1716.) szám
4 1928 április 17, kedd. b©1 és csak ebben tudjuk megtalálni azt, hogy ebben az országban mi, megkérdezésünk nélkül idecsatolt magyarok meg tudjuk találni megelégedésünket. (Lelkes éljenzés.) — Fel akarom ujitani a múltat. Amikor Kassán megválasztottak országos pártelnöknek, már másodnap első utam Rózsahegyre vitt, hogy ott tárgyaljak a néppárt nagynevű vezérével, Hlinkával, aki akkor az autonómiának lelkes hirdetője volt. Tettem ezt azért, mert meg vagyok győződve ma is, hogy ebben az országban sem a szlovák, sem a magyar, sem a német boldogulni nem í-'g1, csak ha olyan autonómiát nyer, amelyben megmaradhat a magyar magyarnak, a szlovák szlováknak, a német németnek. (Taps.) Elég@de?8eE?sk vagyunk! — Mi elégedetlenek vagyunk és ezért az ellenzéken van a helyünk és ezért nem dolgozhatunk, ezért nem aktivistáskodha- tunk a kormánnyal. Világnézeti különbségeket összeegyeztethetünk, mert ezek nem a nemzeti individualitásnak leglényegesebb részei, de a nemzeti egyéniséget megmásítani akaró és felszívni kívánó politikával megbékülni és megegyezni nem lehet, mert ez nemzeti öngyilkosság. (Zajos helyeslés.) A néppártnak az a baja, hogy a cseh szí ová- kositó centralizmusnak támogatója lett s feladta az elvi alapot, amelyen egy párt mindig áll vagy bukik a amelyen még inkább áll a nemzeti kisebbségi politika. S itt van a kulcsa annak, hogy hiába fogják az autonómia gondolatát terrorral elnyomni akarni, a gondolat él, mint a nemzeti lélek tartalma, gondolatot és lelket pedig sem fegyverrel, sem fütykössel agyonütni nem lehet. (Viharos tetszés.) — Biztosíthatom önöket, hogy amíg én vezetem ezt a pártot, én mindig következetesen azt a politikát fogom követni, amely nemzeti öntudatunk megerősödésére vezet; azon leszek, hogy magunktartásáva 1 (beiy- zeff&nkre rátereljük mindazoknak a köröknek a figyelmét, amely köröknek befolyása irányítja ma az emberiség életét. (Hosszantartó éljenzés.) •“**> ':*» Arra kérem tehát a komáromi1 magyarokat, tartsanak ki nemzetünk és magyar hitünk mellett és ehhez merítsenek esőt ennek: a városnak nagy múltjából Jd- áradő nemzeti erőből, amely erő edbdüg la megtartott minket. Bízzunk, reméljünk, m idő mellettünk dolgozik! (Viharos éljenzés és tapa.) Bihm Rudolf beszide A következő szánok Böhm Rudolf országos páintfÓtftBkér voit, aki tártalmB* beszédében az országos és jártéi választásoknak nagy jelentőségét nemzeti kiaébbeégi szempontból iáélbatiba. Az országos választásoknál — úgymond — a® legyein a főcélunk, hogy az őslakosság az ellenzéki pántokat nagy többséghez juttassa s ezzel elítélje a mostani kormánypolitikáit. Éles színekkel' jellemezte és súlyos esetekkel illusztrálta a ezloven- sZkóü magyarság kulturális, szociális és gazdasági helyzetéi s általános helyeslés mellett mutatott rá, hogy ezeknek a kedvezőtlen és sérelmes viszonyoknak snülooka az eddigi kormányok politikája. A kisebbségi magyar sors megdöbbentő képeit látva magunk előtt, nem nézhetjük az eseményeket ölhetett kezekkel. Nekünk a szervezett erő tudatában kell mindem kérdődben eljárnunk, akkor lehet csak foganatja mindén lépésünknek és akkor leheti nyoonátéka szavunknak. A tartományi és a járási választások alkalmával nagy erőpróba vár a magyar nemzeti kisebbségre, amelynek ezt ki kell állania. Komáromnak kell ebben is példát nyújtania, amely város nyolcvan év előtt egymaga képviselte a szuverén Magyar- országot, amikor a szabadság ügye Vénbefojt va elbukott, Komárom még állott, mert erős falain sohasem vett Irataimat az önkény erőszaka. Szebb jövőnfcett csak kitartással, munkával és az összetartással érhetjük el. (Lelkes éljenzés.) Alapy Gyula a közigazgatási reformról Végül Alapy Gyula dr. a jiulüus elsején életbelépő közigazgatási reformot ismertette és széles 'történeti alapon fejtette ki a csehszlovák törvény- hozás ingadozó munkáját a közigazgatás reformjának megalkotása körül- A. tartományi1 közigazga- táfft párhuzamba vonta. Ausztria tertonrányaiimak közigazga fásával és reámutatoti a reformnak nagy hátrányaira', melyetmá érzünk meg legjobban, akik j—ti 1 " urna* D. K. W. motorkerékpárok Ad! er-Ksya! írógépek Í Használt alkalmi vételü írógépek Vezérképviselet és gyári lerakat: «<, A SE ® © ® AiSiíe, Spobcjr-utía 32 — TeSaíon 389 i Írógépek szakszerű javítón és karbantart ása a régi közigazgatásiban mflt'tünk fel, a® önkormány- j zaJtá közigazgatásban, ahol azt választott és nem kinevezett itósztváselők intézték. Hangsúlyoz va a tairiamáinytt és különöse® a járási közigazgatási egységek széles hatáskörét, és fontosságát, arra háivta fel a nagyszámú közönség figyelmét, hogy a pszeudo-antonólm szervekbe gerinces miagyár I embereket küldjön, akikben megbízik és akik ott érdekeit teljes erejükből képviselni fogják. A köZigazgatiáHi reform tárgyfkörén'ek alapos ismeretére Vallott, beszédet lelkesen megéljenezték és ezzel az elnök megköszönve a szónokok előadásait, a nagygyűlés a leglelkesebb hangulatban Véget ért. * alakuló közgyűlés szabadon állapíthatja meg. A törlés és kizárás tárgyában hozott választmányi, illetve intézőbizottsági határozatok ellen a törölt vagy kizárt tag részére a közgyűléshez való felebbezési jog az alapszabályban kifejezetten biztosítandó. (Folytatjuk.) Mégis valódiak voltak a glozeii őskori leletek Tizenöt kiváló archeológus állapította meg, hogy Glozel vidékén ősember lakott Paris, április 16. A gíózeli-ügy, amely már hónapok óta tartja izgalomban a világ tudományosságát, mindenekíölött Franciaország egész közéletét, újabb fejezethez jutott. Ez a fejezet fordulatot jelent az egész kérdésben, egyúttal nagy tudományos meglepetést is. Amint köztudomású, Vichy mellett, Gló- zel határában egy Fradin nevű paraszt birtokán Fradin fia különböző cserépedényeket talált, amelyeken rajzok voltak. Ezekről a rajzokról Reinach, a híres francia régész megállapította, hogy a legrégibb művészeti emlékek, amelyek emberi kéz nyomait viselik magukon. A Fradin-birtokon később még csontokat és egyéb különböző edényeket is találtak és a tudósok egy csoportja megállapította, hogy itt körülbelül hétezer évvel ezelőtt már fejlett kultúrában éltek emberek. A tudósok másik csoportja ezt kétségbe vonta és azt állította, hogy nagystílű tudományos csalásról van sző, mert a leletek nem valódiak, hanem azokat a Fradin-fiu tudósok segítségével hamisította. Hónapokon át folyt a vita, mígnem az ügybe nemcsak a tudós társaságok avatkoztak be, hanem az államügyészség is, amely csalás miatt eljárást indított Fradinék ellen. Ennek ellenére Reinachék ragaszkodtak felfogásukhoz és a világ tizenöt híres archeológusa vállalkozott arra, hogy a kutatásokat és az ásatásokat topább folytatja. Ez a bizottság ma meglepő és szenzációsán feltűnő jelentést tett a francia közoktatásügyi miniszternek. A bizottság Glózelben újabb leletre akadt, mely a jelek szerint kétségtelenné teszi az eddigi leletek valódiságát. A lelet 60 centiméternyire feküdt a föld alatt olyan földrétegben, amelyet kétségkívül évszázadok óta nem bolygattak meg. A tudósok ezen a helyen simára csiszolt kődarabot találtak, amelyen egy rénszarvas rajza van bevésve. A rajz valósággal mestermü. Ugyanezen a kődarabon hasonló Írásjeleket találtak, mint amilyeneket a glózeli lelet tulajdonosa, Fradin gazda fedezett fel az általa kiásott kődarabokon, amelyekről egyes tudósok eddig azt állította, hogy Fradin maga ásta el őket kertjében. A nemzetközi bizottságnak mind a tizenöt professzortagja megegyezett abban a véleményben, hogy a tegnap kiásott lelet minden tekintetben valódinak tekintendő. A jelentésnek ezek az adatai az archeológia szempontjából döntő fontosságúak. Mert azt mutatják, hogy Franciaországban már az úgynevezett neandervölgyi ember előtt igen jelentős emberi kultúra volt, mert a Glózel határában talált edények és rajzok már ezeknek az ősemberekének fejlett ipari készségét, valamint kialakult művészi érzékét mutatják. A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa 1928. április 29-ón délután 2 órai kezdettel Zsolnán, a Rémy-szál!oda különtermében rendes közgyűlést tart, amelyre a szindikátus összes rendes, rendkívüli és pá^'. előtagjait ezennel tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: Az agyvezetőtitkár jelentése. A főpénztáros jelentése. Ellenőrök jelentései. Más előadók jelentései. Az elnökség és tisztikar választása, valamint tizenkét végrehajtó bizottsági tagnak, tizenkét póttagnak, öt becsületbirósági tagnak, öt póttagnak és bárom ellenőrnek a választása. — Ügyviteli szabályzat módosítása a beiratási és a tagdijakra, valamint a kerületek pénzügyi autonómiájára vonatkozólag. — Döntés ama javaslatokról, melyeket a bizottság terjeszt a közgyűlés elé, vagy a szindikátus bármely tagja legkésőbb három nappal a közgyűlés előtt Írásban nyújt be az elnökségnek. A közgyűlés határozatképes, ha az összes tagok egyharmada jelen van. Ha a kitűzött időben az egyharmad sem volna jelen, úgy a közgyűlést egy órával később a jelenlevő tagok számára való tekintet nélkül meg kell nyitni. Prága, 1928. április 15. A végrehajtóbizottság megbízásából: Kopper Miksa, s. k. Dzurányi László, s. k. ügyv. titkár. orsz. elnök. „Bella Későd apánk” magyar „politikusai” Komoly kedetszl oMefais&kói magy ar r|8- foctmáttus helyről kaptuk az alábbi figyeflíeűtt- reamékó 60ítoikaí: Kínos megdobibenésl keltett a magyarság soraiban a Litíövé Novinry nyomán a magyar lapokban is közreadott hiimdáB, mely arról szólt, hogy Nagybani sziteoagyar községben Bella Melód égisze alatt (nem e® a Bella Metód a®, ciki hatalmas maradékbirtokot kapóit?) egy kormányftámogacő magyar köztársasági párt alaíkult, melynek nyilvánvaló célja megbontani a magyar pártokat. Különösen a református magyarság körében óriási a® elkeseredés a két, nemzetiség ükr öl megfeledkező református pap: Járrny Béla csarnaüói' és Dobos Sándor ladamóci lelkészek ellen. Jóllehet áramok a két nedstrtraáJtus papnak sefemmi súlya és jelentősége nincs a köaétettbem, sőt minid s kettőnek rövid pályafutása igefa vühfitfjols. Hasáén Jármy Béla, miután jól' felkavarta előbb egyházának, Legényének egyházi békéjét, ezeknek nyomán volt kénytelen mai állomáshelyére, Csarnalbófna távozni. A másik lelkészről, Dobos Sándorról pedig köztudomású, hogy, minit a mali Magyarországon fekvő Oigánd község segédlelklé- ezes igen élénk részt vett az ott lezajílotit kommunizmusban, úgy, hogy annak el ülté vei hatóságilag zsuppoit'atott ki Cigánkkól szülőfalujába, Abarára, miglen hosszas vergődés után Ladamócon talált paródiát. Bár, mondom, ezen jelöniőségnlélküli egyének mozgalmának semmi hatást n'ean fcutaydo- nitarnk, mégis megdöbbentő az eset azért, mert e® a minden kritikán alóli eljárás református lelkészeik részéről történt, akiknek mégis csak illenék valamit adni magyarságukra, származásúikra, tradícióikra. Éppen, miikor e sorokat inni: kezd- iettn, toppant be hozzám egy azon vidékiről való magyar református ember és magából kikelve így beszélt: — Kiben bitzzuink már mii, uraim, hogyha a református papok, a gályambok úgynevezett utódai között ite akadnak olyanok, akit nemzetüket cserbenhagyják? Hiszen tudvalévő — mondta tovább —, hogy az a párt, amelyet Bariban megalakítottak, csak ndvében n»a<sy«r, de iniindembefa a magyarság ellen törő többi partéikkal tart. Time, a mag még alig esett ki a magyarság cserbein'hagyóiutak kezéből, máris feltámadt a jogos kritika magában a nép körében. Különben már ezen a gyűlésen meglátszott az alakulás mieistenkóttsége. Hogy éppen Nagybd- rllbá, ebbe, a többi népiesebb magyar községek melléit, a legkisebbe kellett a gyűlést összehívni, bizonyltja, hogy csak itt akadt az uj gyászmagyar pártnak néhány követője. Ezeket már több, miiint egy Óv óta dolgozza egy, a Csallóközből Hód- zsáék által éppeui e célból idevezényelt, ft&ifos nevű református tanító, akiinek maradékbiríokot ígértek a WSmöisdhgraieliz borsit birtokából. A tnitiímviirátusnak ez a harmadik tagja még a legismertebb mind a hármaik között. Ek volt az, akii, mikor a terebeei tanfelügyelő a Rioihenmc r", -ellenes akció tárgyában a tanítókat Terebesre értekezletre hívta össze, tartort beszédében lepiszkoti mindéjat. árrá mtigytir. ammyitrh* hogy a beszédei 1 minden józanabb itéktii ezlotvék emiLev is meigtb^dán- koaortEaek uitán ki képzelt, boga,’- akadjon valamirevaló magyar ember, aki ilyen emberek után elindulhasson? Nem segít a helyzeten az ugor Ica fára kapa szívódott. Kocsis Andris képviselő támogatása sem, akiiről küllőmben körtedotmiásu, hisz/ saját maga nytitatkozltitifa ki, hogy szeretné ő látni art a kormányt, amelyikét ö havi 5<XX) koronáért ne támogatnia. Törvényjavaslat az egyesületi jogról A rendelkezésre álló jogforrások felhasználásával készítette: TÖRKÖLY JÓZSEF dr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke ELSŐ RÉSZ L Egyesületi közjog 1. §• L Az egyesület olyan szerződésen alapuló társulása kettőnél több személynek, amely társulás — a nyerészkedést mindenképpen kizárva — a társulok ismereteit illetve tevékenységét állandó közösségbe hozza és valamely meghatározott cél szolgálatába állítja. 2. Az egyesületi szerződés érvényessége a magánjog szabályai szerint ítélendő meg. 2- §• Az egyesületek alakulásához sem engedély, sem előzetes bejelentés, sem alapszabály-jóváhagyás nem szükséges. 3. §. Minden olyan egyesületi szerződés, amelynek célja tilos, jog- vagy erkölcsellenes, vagy amelynek célja az 1923. évi 50. számú törvény 1—3. §-aiba, 5. §-a 1. pontjába, 9—11. §-aiba, 13—15. §-aiba, 17. §-ába, továbbá 20— 24. §-aiba ütközik,semmis és hatálytalan. 4- §• Az egyesület szervezetét és megszűnésének módjait az egyesületi szerződés határozza meg. Az alapszabály kétség esetén az egyesületet megalapító egyesületi szerződésnek tekintendő. 5. §. Jogképességgel csak az az egyesület bír, amely 1. a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabállyal alakul és 2. az egyesület igazgatását végző szervezetet választás utján vagy egyébként létesítette. 6- §• Az alapszabályokat az alakuló közgyűlésen kell tárgyalni és megállapítani, ha csak valamennyi tag írásban el nem fogadja. V. §• Az alapszabályoknak tartalmazni kell legalább a következőket: 1. Az egyesület nevét (címét), székhelyét, működési területét, nyelvét és pecsétjét! Ha az egyesület elhatározza, hogy tagjai jelvényt viselnek, úgy az alapszabályokba le kell írva lenni a jelvényeknek. a) Ugyanazon községben már meglevő egyesület nevét egy alakuló uj egyesület fel nem veheti. 2. Az egyesület célját. a) Lényegesen különböző célú egyesületek közös alapszabállyal nem alakíthatók. b) Ki kell mondani az alapszabályban, hogy az egyesület céjja csak az összes tagok beleegyezésével változtatható meg és hogy a meg nem jelent tagok hozzájárulássá írásban kell, hogy megtörténjék. 3. A cél elérésére szolgáló eszközök pontos meinelölését. 4. A tagok jogáról, illetve kötelességeiről szóló, illetve a tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezéseket. a) Kifejezetten ki kell mondani, hogy egyes tagoknak az alapszabályban biztosított jogait a jogosultak hozzájárulása nélkül közgyűlési határozat nem csorbíthatja. b) Ezen fejezet keretében szabályok veendők fel: 1. a tagok osztályozása tekintetében (alapitó, rendes, tiszteletbeli, pártoló, ifjúsági, működő tag stb.), 2. a tagok felvételének altalános kellékeit illetőleg, 3. a felvétel módozataira vonatkozólag, 4. a tagság megszűnésének módját illetőleg. c) A tagok kötelességeit illetőleg a tagsági, vagy felvételi, vagy egyéb dijakat az alapszabályban kell összegszerűleg megállapítani. Kimondandó kifejezetten, hogy ezek leszállítása vagy felemelése csak alapszabály- módosítás által lehetséges. d) A politikai egyletek alapszabályaiban kimondandó, hogy az egylet tagja csak csehszlovák állampolgár lehet. e) Kiskorúak csakis szülői, illetve gyámi vagy törvényes képviselői beleegyezése alapján vehetők fel tagul. Iskolai fegyelem alatt álló ifjak szabály szerint csak valamely iskola kötelékébe tartozó ifjúsági egyesületnek lehetnek tagjai. Kivételt képeznek a 17 évet betöltött, de iskolai fegyelem alatt álló ifjak, akik sportegyesületeknek vagy kimondottan ifjúsági egyesületeknek tagjaikul igazgatósági és szülői, vagy törvényes képviselői beleegyezés mellett felvehetők. f) Kifejezetten kimondandó az alapszabályban, hogy a tagság 1. halál, vagy jogi személyeknél megszűnés, 2. kilépés, 3. törlés, 4. kizárás által szűnik meg. A kilépés feltételei megállapitandók a fizetési kötelezettség végső határidejével együtt. Minden oly egyesületi alapszabályba, amely egyesület nem meghatározott időre alakult s ahol tagdij egyáltalában fizetendő, az a szabály, hogy a tagok bármikor kiléphetnek, ha a lejárt és a folyó évre esedékes tagsági dijat kifizették. Kimondandó, hogy törlésnek akkor van helye, ha egy évi tagdij-hátralékát az alapszabályban előre meghatározott záros határidőn belül Írásbeli felszólításra valamely tag ki nem fizeti. A törlés mellett a tagdíj-hátralék bírói utón való behajtásának helye van. A j kizárás okát és módját az alapszabályban az|
