Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-15 / 88. (1715.) szám
BERLINI JEGyZE i EK írja: BÁRDOS ARTÚR — A színigazgató nadrágja — Egv alkalmi szín igazgató, aki esetről- esetre, vasárnap délelőttönként színházat bérelt és fiatal színészek segédletével fiatal szerzőket produkált, okirathamisitássál és_ 27 rendbeli csalással vádoltan áll a berlini bíróság előtt.. Feltűnő, hogy a Lhermaun nevű színigazgató keresztneve: Io; de ebben még nem volna semmi érdekes. Már feltűnőbb, hogy Lhermann unnak sem vezeték-, sem keresztnevéről semmiféle dokumentuma nincsen; sem keresztlevele, sem születési, sem erkölcsi, sem oltási bizonyítványa, semmi. A filozófia bécsi doktorának nevezi magát, a háborút a fronton töltötte, súlyosan rokkant: de minderről éppen úgy nem tud semmiféle Írást felmutatni, mint születésének egyébként vitathatatlan lényéről. Itt bukkan fel a Románisohes Café nevezetű müvészkávéház kócosai, a rövidhaju lányok és hosszuhaju ifjak között, lelkesen tudott a színházról, a jövő színházáról beszélni és sikerült neki Írókat és színészeket megnyerni, akik hittek benne és terveit elősegítették* Félig-meddig rögtönzött, alkalmi előadásokban kihozott néhány uj irót és uj színészt, beszéltek róla, bizonyos értelemben és mértékben; sikerei voltak. Ekkor, dicsősége teljében, feljelentési! tettek ellene sokrendbeli bűnök miatt és becsukták. Kilenc hónapja ül vizsgálati fogságban, ami még egy színigazgatónak is elég. Egy bornagyfeereskedő tett feljelentést ellene, akinek az az érdekessége, hogy a híres regónyirónőnek, a néhai való jó Marlitt- nak unokaöccse és az ingatag alapon polgári neve mellett a Marlitt nevet is viseli. Az öreg úrról a tanuk egybehangzóan vallják, hogy szeretett mecénásként szerepelni. Most azonban az az álláspontja, hogy ő egyszerű borüzleteket kötött LhermannaL, aki mint boriigynök, a bort kicsalta tőle és még arra is súlyt helyez, hogy ő nem is szereti a színházat, nem is színházlátogató. Vannak ilyen mecénások. Lhermann mindezzel szemben azt állítja, hogy Marlitt bácsi neki társa, pénzesembere volt, aki a bort in natura bocsátotta rendelkezésére a színházi vállalkozásokhoz és ő jogosan adta el a bort mint befektetési tőkét és jogosan használta fel a borért kapott pénzt a jövő színházának nemes céljaira. Csak az a hiba, jól megnőtt, sőt öreg hiba, hogy Lhermann nem tud üzlettársi szerződést felmutatni, viszont John Marlitt mindenféle váltókat mutat fel, amelyeket neki Lhermann a bor ellenében aláirt. Az Írásbeli dokumentumokkal nyilván nincs a színpad e rajongójának szerencséje. Hol neki van belőle kevesebb, hol az ellenfélnek van belőle több, mint kellene. Ezenkívül is van m ég egy kis baj, Lhermann már több korábbi apróságból kifolyóan nem büntetlen előéletű. És az egyik Marlitt-váltóra is a más nevét találta aláírni. De hát nem ez a lényeges, hanem a művészet. A védelemnek legalábbis, mint látni fogjuk, ez az álláspontja. & A Lhennann-per tárgyalásának lefolyása az, ami nagyon érdekes, sőt mulatságos. A védelem azt a tételt állította fel, hogy a modern kriminalisztika elvei szerint nemcsak a tett, hanem a tettes személye is fontos lévén, nem lehet mellékes, hogy a színház mértékadó köreiben hogy vélekednek Lhermannról? A bíróság megengedte, hogy egész sereg szakértőt és tanút vonultassanak fel, fiatal írókat, színészeket és rendezőket, akik Liier- mann működéséről fölöttébb kedvező Ítéletet mondtak. Valamennyi tehetséges és önzetlen művészemberként jellemezte a vádlottat, aki minden egyéni kényelméről le tudott mondani a művészet javára. A végén annyira megdagadt a szakértők és tanuk árja, hogy a bíróság megunta a dolgot és felszólította a feleket, hogy egyetlen kompetens szakértőben állapodjanak meg. Megtörtént. Ez a szakértő: Alfréd Kerr lett. " Alfréd Kerr szakvéleménye nagyon érdekes. Szerinte Lhermann fanatikusa annak a szenvedélyének, hogy fiatal írókat és színészeket „talpra állítson". A színészek tüzön-vi- zen keresztül követték. Nem ő akart meggazdagodni, hanem a fiatal drámairodalmat akarta meggazdagitani. Hossz darabokat is előadott; az is lénynek vehető, hogy egv-egy drámaíróval megfizettette magának müvének bemutatását ... De kétségtelen, hogy életet tudott belevinrii a drámai bódéba (dramatische Bude!) Nehéz dolog volt, mert tudtak büntetett előéletéről. De minden tehetsége meg volt hozzá, hogy nagyhatalmú színházigazgató váljék belőle ... És most következik Kerr művészi tanu- ságlőtelónek legmulatságosabb része: „Lhermann ellenségei" — így folytatta —■ „azt mondták, hogy egy Rotter lesz belőle. Én ezt a véleményt helytelennek és igazságialannak tartom". Ez a Rotter, helyesebben ezek a Rottertestvérek még részben ma is aktív színházigazgatók, mindenesetre „nagyhatalmú" és gazdag emberek, akik sok színházuk bérbeadásából rengeteg jövedelmet húznak. (Berlinben ugyanis a legrosszabbul menő színházat is kitünően lehet albérletbe adni; ez itt egy külön üzletág.) A „Rotterek" fogalom Berlinben: a színházigazgató legüzletibb, legelszántabb tipusa. Már most Kerr egy 27 rendbeli csalással vádolt színigazgatót sürgősen megvédett a rotterség vádja ellen. Szerinte tehát nagyobb dicsőség 27 bűnnel művészetet csinálni, mint anyagi eredményekkel és büntetlenséggel — Rollernek lenni... Inkább a kalandor Benvenuto CelMni, mint a feddhetetlen Bandin elli! Mert Oellini művész volt, Bandinelli pedig kontár. Kerrnek, abból a szempontból, melyből megkérdezték, sőt egyáltalában, igaza van. De mit szólnak ehhez Rotterék? Egyelőre még nem tudok róla, hogy a fiatal költők Lhermann-muzeumot állítottak volna fel, de Lhermann nadrágja ezen a tárgyaláson már sokat szerepelt. Az ügyész természetesen erősen tiltakozott Lhermann művészi jelentőségének hangsúlyozása ellen. Szerinte ez nem tartozik fel1928 április. Megsebesült a jobbkezem, néhány napja felkötve hordom. Ezt a jegyzetet nem a kéz árja, nem az összetanult apparátus, gondolatom idegen, izmokon át, a tökéletes államgépezet, melyről a szocialisták álmodoznak. Diktálom, amit gondolok s mint valami uj és másféle folyamat visszaható tüneteit (nem szoktam meg a diktálást) figyelem, hogy alakítja gondolatomat az a tudat, hogy így van. Hiába próbálom elhitetni magammal, hogy nincs különbség: hogy7 az idegen kéz, mely helyettem ir, annyit végez csak, mintha a kabátomat gombolná be helyettem valaki. A kéz nem gép s minden, ami szóvá és beszéddé válik bennem, szükségképpen átmegy annak az élő embernek a gondolatain is, akinek diktálok. Átmegy, megszürődik s engem sem hagy7 közömbösen, mivé szűrődött. Akárki az illető, — gépirókisasszony, iskolás- gyerek, irótársam, vagy laikus — biztos, hogy valami módon másféleképpen alakul a szó az ő jelenlététől, mintha egyedül volnék, ő az első olvasó, még hozzá egész különös minőségben, ba jól meggondolom. Több, minit olvasó, tulajdonképpen munkatárs. Kénytelen vagyok számolni vele, mert jelen van, látom kérdő arcát és máris az az érzésem, hogy7 szinte a szóbanforgó tárgynál is jobban érdekel a tárgyról szóló véleményemről való véleménye. Ebben a pillanatban világosan érzem, a gondolkodó és hirdető, az alkotó és teremtő, a tudós és tanitó közti lényeges különbséget. Gondolkodó és hirdető és alkotó egyedül van a tárgyával: ketten vagyunk (szubjektum és objektum, ahogy a régi lélektan nevezi) egyik a tehetetlen és formátlan létező, a másik, aki formát és kifejezést teremt. A forma és kifejezés nem több és nem kevesebb, mint amennyi a tárgy tartalma. Azzal, hogy az asztalt meghatároztam, négy lábával és lapjával, akár szóval, akár papíron az ábrázol óm értan segítségével, maradék nélkül tettem tudatossá és örökkévalóvá az asztal fogalmát. De mindjárt megváltozik a helyzet, ba a két fél, tárgy és tudós közé egy harmadik tolakodik: harmadik, aki a tárgyat nem ismeri. Annak a számára formát kell változtatná. És megszületik kifejezésen túl a közlés szükségessége. Mest már nem elég, hogy tárgyamat kifejeztem, úgy kell kifejeznem, hogy a harmadik, aki soha nem látta a tárgyat, képet kapjon róla. Sem a definícióból, sem az ábrázol ómér tan kusza vonalaiból nem fogja megtudni, milyen valójában az az asztal. A művészhez kell fordulnom, aki a szemfényvesztés és ámítás különféle eszközeivel úgy varázsolja ide a papirra, mintha valóság volna: ime a roppant különbség. Ez a harmadik személy, nevezd tanítványnak, olvasónak, közönségnek, élvezőnek, egész világnak, aki felé fordulsz, a nagy ismeretlen előtted: a művész. Enélkül légüres tudás és megismerés volna a világ, a magános Ádám paradi- csomkertje, puszta lét és formula. A nyugtalan ösztön, hogy van valaki, aki nem tud arról, amit te tudsz és nélküled nem is tudná meg soha, rákényszerit, hogy erőt végy magadon s megtagadva magad, másképpen szólj, mint ahogy magaddal beszélsz, az ő szótárát vedd kölcsön. — Figyeld a jó tanitót és a jó uiüv.cszjt; ők ketten tudják csak uicgcsinálny tétlenül a borcsalás kritériumaihoz. És különös vehemenciával tiltakozott Lhermann nadrágjának szerepeltetése ellen. A védelem ugyanis váltig emlegette, hogy Lhermann a művészetért rongyos, vagy mondjuk: rojtos nadrágban járt. Az ügyész szerint a nadrág egyáltalában nem fontos. Ugylátszik, — mondja — azon a vidéken, ahonnan a vádlott származik, — nem helyeznek súlyt a nadrág épségére... Vájjon Bécset értette ez alatt? Ki tudja? Itt meg Bécs járta meg! Mint Kertnél a Rotterek. De legrosszabbul John Marlitt bácsi járt a tárgyaláson, őt a biróság is, a felek is egyre tépázták. És Lhermann, a rojtosnad- rágu színigazgató? & Most hoztak ítéletet a Lhemiann-perben. A vádlottat tizenöt hónapi börtönre ítélték. Van egy meglepetése az ítéletnek: hűtlen kezelésben „bűntársnak" mondták ki Lhermannt. Az egész közönség felneszeit: kinek a bűntársa? Kétségtelen, hogy John Marlittnak, a bor-mecenásnak. Tehát a Lhermannt sújtó ítélet Marlittot is elmarasztalta. De a dráma múzsáját csak Marlitt kezelte hűtlenül, mert megtagadta- Lherrnann ma sem rajong teásért, csak ő érette. És zárószavában lovagiasan lemondott arról is, hogy nevezett hölgy öt megvédje, hangsúlyozván, hogy művészi érdemeiről több szó esett, mint 5 szerette volna, ö „tárgyias" szempontokból sem érzi bűnösnek magát. A biróság más véleményen volt. Szerinte még annak sem, aki uj írókkal és színészekkel ajándékozza meg a színpadot, szabad ' több rendben csalnia. ami a legnehezebb s amihez se tudós, se alkotó nem ért: hogy tulajdon gondolatait annak a szavaival fejezze ki, akivel közölni akarja: a gyermekével. S mindjárt a magyarázat is kész, miért érezzük önkéntelenül, hogy a hadvezér, művész és diktátor közt van valami rokonvonás. Az ember sorsának, társadalomtörvényeinek nagy kutatói egyedül voltak szobájukban, mikor tökéletes értékű és teljesen használhatatlan törvényeiket megformulázták. Az eleven élet, mely szakadatlanul és makacsul ontja magából a valóságot megismerő látnokot, a törvényalkotó tudást és tudatlan gyermeket, nem elégszik meg ezzel. Napóleon bi- res kiáltványai egyszerűek és naivak, mint a népiskolák ábécés könyveinek fogalmazványai. Marx és Napóleon — mindakettő diktatúráról ábrándozott, de Marx csak irt és Napóleon csak diktált. Ibsen azt mondja: írni annyi, mint itélő- széker tartani önmagunk felett. Diktálni talán annyit jelent, megfellebbezni ezt az ítéletet, áthárítani a felelősséget. Mert művészek ide, művészek oda, annyi bizonyos, többet ér egy jő zsarnok, mint egy’ rossz forradalmár. A világot nem megismerés és belátás, hanem a képzelet kormányozza — nagy szerencséje a világnak, ha szép és jó és boldogító képeket tud inspirálni az, aki a kormányköröknél áll. S az emberek nem szívesen engedik ki kezükből ezt a szerencsét — a történelem sok képtelensége közt egyik legfeltűnőbb az a tény, hogy a cirkuszt rendező zsarnokhoz sokszor jobban ragaszkodott a nép, mint a kenyeret osztogató uralkodóhoz. Nem mindig a Brutusok hiányán múlott, ha a cézárok túlélték március idusát. Bármilyen furcsa dolog, bármennyire ellenkezik minden logikával — a tapasztalat azt mutatja, hogy érettük legalább annyi ember pusztult el, lelkesedésből, önfeláldozásból, mint általuk, ellenszegülés és lázadás miatt — legalább any- nyi a harctéren, mint a vérpadon vagy száműzetésben. Élni nem kell, de hajózni kell, mondta a nagy admirális — az egyszerű emberi lélek pedig ezt: élni nem kell, de boldognak lenni kell. S ha boldogságot csak a képzelet ad — inkább meghalni egy boldogító illúzió utolsó percéért és perceiben, mint élni illúziók nélkülS ha mégis, a fejlődés tárgya, a diktatúrák hanyatlását mutatja — ennek az az oka, hogy egyre kevesebb illúziót tud teremteni az emberi lélek. Az ijluziók ősi forrása kiapadóban van s uj forrásokat még nem fedeztünk fel magunkban (csak sejtjük néhányan, hogy vannak, talán dusabbak és gazdagabbak" a réginél). Freud Zsi gmond legújabb, testamentum- szerűen ható könyve: „Egy illúzió története" címen a 1 égbőldogitóbbak egyikével számol le: elemzéssel mutatván ki, hogy istent szükségszerű akaratunktól, tudatúinktól, független munkájával lelki apparátusunknak, mi magunk teremtettük, saját részünkre — a mennybollra vetített óriási tükörképünket vettük valóságnak, gyermeki ön szerel műnk rémületében. Alapjában nagyon mindegy. így, ez a fogalmazás, a valódi hivő számára egyáltalán uem ismeietleu. Annyit jelent csak, mint uii—— M iriiriimilll f inni —— M——— IIIIIM—II MRPLÓm írja: KRRINTHY FRIGYES FI őiktálásró!, a diktatúráról és ami ezen túl uan 1928 április 15. ragáirmp. MARGIT gyógyforrás Svai java, Ruü/inszkó a gyomor, belek, Húgyhólyag és különösen a légzőszervek hurutos bántalmainál igen jó hatású még akkor is, ha vérzések esete forog fenn kor a matematikus egyik számítási rendszerből a másikra tér át Ptolemeus helyett Oopernicus: amit tudni akarunk, az üdvösség és megváltás útját ezzel a rendszerrel is ki lehet jelölni. Jsten a teremtő és alkotó — ha tehát istent az Emberi Lélek teremtette és alkotta, akkor legfeljebb az emberi lelket nevezzük ezentúl Istennek: az is van olyan ismeretlen és láthatatlan, mint Jehova vagy Allah. A Külső Bizonyosság helyett Belső Bizonyosság — fő, hogy legyen valami bizonyosság. Értsük meg végre, ó filozófusok, papok, ateisták, tudósok és költők, gondolkodók és hívők — minden olyan tan, mely elismeri s abból inul ki, hogy Valami Van, vallásos és istenes — istentelen és vallástalan tétel egyetlenegy van csak, azé, aki azt állítja, hogy Nincs Semmi. A freudi hitvallás kritikája szerint abból indulhat csak ki, hogy szebben, könnyebben, rövidebben, világosabban és egyszerűbben fogalmazza-e meg számukra a Nagy' Létezőt, mint m uralkodó vallások vagy sem. Mindegy f.c, a lélek teremtette-e Istent, vagy Isten a lelket — az a kérdés, hol érezzük magunkat nagyobb biztonságban: a szemünk ablakán át beömlő valóságnak nevezett külső világban, amit Isten teremtett, nem tudni hogyan — vagy behunyt szemmel, lelkünk mozgását figyelve. Nos, egyelőre, ugylátszik, a behunyt szem adja meg ama nagyobb biztonságérzést — tántorgunk és tapogatózunk. A lélekelemzés nem tart még ott, hogy össze is tudja szedni megint, amit szétszedett: enélkül pedig hullaboncolás az egész, keresés, kísérletezés, nem eleven, alkotó és teremtő valóság. A szétszedett lélekkel nem tudunk semmihez fogni. Ha az Emberfölötti Ember, az Emberisten, valahonnan, az idők távolából, elém toppanna most, megjelenne előttem, mint Mózes istene a csipkebokorban, hogy megkérdezze: mennyit tudsz a leiekről, fiam? azt kellene felelnem: uram, beszéltem egy csomó ,,kianalizált lelkű" embertársammal, a te papjaiddal s megkérdeztem tőlük, ki vagyok — de ők csak annyit feleltek rejtélyes mosollyal: nem azt gondolod, amit akarsz, nem azt mondod, amit gondolsz, nem azt teszed, amit mondasz. Ez a Lélek szentháromsága. Kicsit konfuzus isten ez nekem. Isten, aki nem hisz önmagában — hogy higyjek benne én? Szépségápolásr „TZA“ speciális árjegyzék kivonatA Bratislava, Stclániková 19., II. cm. Azok a hölgyek, akik a távolság miatt nem látogathatják az intézetünket, közöljék levélben velünk arcuk hibáját s mi azonnal küldünk e baj ellen precíz hatású szereinket kimerítő használati utasítással a pénz előre való beküldése vagy postai utánvét mellett. „IZA“ Szeplő és májfolt elleni garnitúra, mely 3 kiváló szerből áll . K 37.—- Mitesser, pattanás, zsíros, puro- zos fényes ar bőr elleni ga uitura K 37.— ..IZA“ Fonnyadt, száraz, sárg , ráncos arc elleni garnitúra ....................K 80.— (Eze n szerek 5 darabból állanak és a legjobb anyagból vannak készítve.) ..TZA“ Bőrujitó garnitúra a legkiválóbb szerekből készítve. Újdonság, miután 4 nap alatt megújul a bőr, anélkül, hogy gátolná a hivatásában, 6 drb. legfinomabb preparátum ................................. K 120.— JZ A" Szőrtelenitő garnitúra, 2 perc alatt megsemmisíti a hajzatot, anélkül, hogy pirosítaná vagy izgatná a bőrt, avagy más nyomot hagyma vissza.....................................................K 37.— „IZa“ Mellhizlaló és fejlesztő, 3 szerből áll, pontos használati utasítással. Biztos eredmény. Rendeléseknél közölni kell, hogy leány vagy férjes asszony részére lesz a szer. Táplálkozni és légzési rendszert mellékelünk . . K 77.— Teljes kúra.........................................K 120.-(Ahol vízvezeték van, apparátu- mot mellékelünk.) „IZA“ Szemölcs, griz és dudorodásokat eltávolító..............................................K 37.— ..IZA" Mindennapi tóilett.e-garnitura. 1 kiváló szerből áll................... K 47.— Du pla, minden rprósággal felsze- relve, bálokat és estélyeket látogató hölgyeknek nélkülözhetetlen. Használati utasítással . . K 120.— IZA“ Ha. .póló, hajhullás elleni jó garnitúra ...................................... . . K 37.—. JZA“ Hajfesték. Kapható minden árnyalatban minta szerint. Használat! utasítással............................................K 77.— Be cses látogatását és cégünk ismerősei körélen való ajánlását kérve, maradiunk kiváló tisztelettel „1ZA" KOZMETIKAI INTbZEX 9
