Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-15 / 88. (1715.) szám
t9SS áípdlfa 15. vasárnap. <PMGHMA(itoiiFírRLap 9 Látogatás a legboldo ország uralkodójánál A sűéd király családja nem bírja Gusztáv király zongorajátékát Stockholm, április. Az országa ik szóm szád oöftk, népeik sok fcekintöflben hasonlóak és \gy némfiteg meglep, milyen különböző a svéd király és a norvég király egyénisége. Mikor beléptem Gusztáv svéd király szó- iháijaba éppen a zongoránál ült és egy nagy kötacsomő fülé hajolt Köziben három kedves ptaoslkuitya játszadozolt a lábainál, őfelsége felugrott, félretette a kólákat és így szólt: Nagyon örülök, hogy .megismerhetem, bárónő. Olvastam, könyveit és Ha alton király iá beszélt már önről. Remélem, Stockholm is tetézik önnek annyira, mint O0I0. Eknomlottam, hogy Stodcholocn épitéwíeti szem pontból jobban tetszik nekem, mint Oslo. Azután a zongorára mutatva megkérdeztem: — Úgy látom, zongorázik fel segéd. Le. Ebben a szobában, leveszi fejéről a koronát, gondtalanul leül a zongorához és melódiával tölti, be a szerényen bútorozott szobát. A telefon gyaknm percekig csenget., anélkül, hegy a király felemelné a hallgatói, any- nylra elmerül a zenében. Hirtelen azonban visszazökken a reális életibe, felemeli a 'kagylót és azután megtudja, hogy vili ás reggelire hívják, vagy valamelyik titkárjának van fontos közlendője. Ilyenkor sajnál oBpá csukja, be a zongoráját, elhagyja, a szobái és isméi magára veszi az uralkodói gondokat. Kocsikaland Délután gyakran végigmegy a városon két fogain kocsiján, amelyet, maga hajt. Csak egy lovász ül mellette. Demokratikus ember, gyakran leszáll a kocsiból, bemegy po-tmHelyik boltba és vesz ma.gav.ak egy diobos cigarettái és más hasonló apróságot. Néha pedig betér valamelyik nagy szálloda bálijába vagy ; ismert .kávéházba, megiszik egy pohár bort és ha ismerőssel találkozik, azzal kedélyesen elbeszélget. Mikor Stockholmiban tartózkodtam, érdekes eset történt. Egy fiatal hölgy kétlovas kocsiját hajtotta az utcán, a lovak azonban megbokrosodtak és magukkal ragadták a kocsit. Éppen árra hajtatott a király, aki. kocsijával nyomban üldözőbe vette a megvadult lovukat. Sokáig tartóit az izgalmas hajsza. A megvadult lovak éppen egy fának akarták nékl'viinni a kocsit « rémült fiatal hölggyel együtt, mikor a király végre utolérte őket és erélyesen megállásra’ kény szer illette a, lovaival. A királyt néhány apróbb horzsoláson kívül sémim baj nem érte, a leány, akinek az életét mentette meg a király, elájult a kocsi- í bflö. Később kiderült, hogy egy amerikai Csillárok* lámpák, márvány <$a alabásliómból t?50 K-tól feljebb, lrószérgsrniturák, órák, srohorállványók cs különféle cÜBímütáiyyak márványból. Kórján árjegyzékei. HORN köipar - gyártelepe, Bafiská-Bvstrfca. hölgy volt és Svédországba jölt nyaralni. Másnap a királyi palotában köszönte iiimg az uralkodónak, liogy mégUiénLetté az életéi. A svéd király gyöngédszk'ü opa, nagy etilét bar át és kitűnő zenész. Ezenkívül kitűnő ! ura!kodó i*. Ügy uralkodik, ahogyan zongo- ! rázik: szépen é^ művésziesen, llrlakodói mű - j végzetének köszönhető, hogy Svédországinak népe Európa egyik legboldogabb nemzete. Ovüner bárónő. A „muzsikus király" — Egy kicsit, — felelte a király, .majd megkérdezte, hogy szeretem-e a zenét. Én erre rábeszéltem, hogy üljön le a zongorához és játsszék valamit. Leült és különös szépségű svéd (MoM‘1 játszott. Kiérzett a játékából, hogy igazi művész. Amiig kezei a billentyűkön végig futottak, egészen átszellemült kifejezést öltött az ama és látszott rajta, hogy elfélédke- zott már 'mindenről és lelket betöltött© azoknak a daloknak a szépsége, amelyek ujjainak varázsos érintése alatt életre keitek. Kitűnő zongorista a király, de nem szokott a nyilvánosság előtt szerepelni, csak akkor játszik, ha magára, marad) a palotában, ilyenkor bezárkózik a szobájába .a zongorájával és ö kutyáival. És ilyenkor nem király, hanem művész. Mosolygott, hirtelen abbahagyta a zenét és feléin fordult. — Engedje meg felséged, — mondottam ekkor — hogy cikkemben úgy nevezzem önt: „a. mMzSiktts királyi. — Ne legye ezt, kérem, — mondotta) nevetve a király. — Én csak v. magam szóró- koztaíására. játszom és mindig csak akkor, ha egyedül vagyok, mert a családom nem hagyja magái kin ózni. Leányom, A r isiid, hercegnő, mindig azt szokta mondani: — ..Jól van papa, te csak iUj le az öreg zongorád mellé, de azt. már ne kívánd, hogy mi is hallgassuk a, játékom!" Gusztáv király az ideálok világában £1. Ha nem volna király., akkor azok közé az idealisták közé lehetne sorolni, akik egy a miénknél szebb világban élnek. Gusztáv király ideálisan és -- merem állítani — eredményesen uralkodik népén. Svédország egyike annak a kevés európai országnak, ahol a szegénység csaknem ismeretlen fogalom. Alig ismerik Ml a. bűnt és a munkanélküliteéget és valószín,ünek tartom, hogy ebben nagy része van Gusztáv király bölcs uralkodásának. A telelőn hiába csönget A király igen egyszerűen él, Korán kel és félóra hosszul fölmászik a palota tornatermiében. Ezután jó étvággyal elfogyasztja a reggelit családja körében, majd tízperces mise következik az udvari kápolnában. Alkalmam volt betekinteni a kis szentélybe. Sohasem fogom elfelejteni <7, kis kápolna végtelen puritán egyszerűségét és djhiMtos atmoszférád iát. Merő ellentéte ez a madridi kápolnáinak, amely tele van selyemszőnyegekkel, aranyda- »fűtésekkel és bóditó tömjén illattal. Ritkán távozik el hazulról délelőtt. Elki- bé®i levelezéseit, utasitűst ad titkárainak, tárgyal a miniszteréivel, majd mikor az államijgyeket elintézte, felmegy a palota második emeletére és egy lölgyfaajtó felé közeledik. Kivesz a zsebéből egy (kulcsot, kinyitja az ajtót, bemegy és leül a zongorájához. Ez * szoba a király, magánkéntélye, itt fogadott engem Egy forradalomban fokarrier Ívelése a korlátlan hatalomtól — a börtönig Csernek Maiéi kassai iaseistavezér változásai — Akii a magyargyütötet hulláma emeít a magasba — A homályos mull és sötét leien mérlege ~ 4 politikai akarnak tévelygései eszmék és pártok között Kassa, április 4. (Saját tudósítónktól.) A kassai rendőrség szűkszavú hivatalos közlése alapján számoltunk be arról, hogy Csontok Matej kassai nagytrafikos csekkliamisítás gyanúja miatt letartóztatták és a kassai államügyészségnek adták át. Egv pár eeruza- j vonással felvázoltuk a kassai közélet ismert i alakjának múltját, politikai karrierjét és páb i fordulásait, de az az ember, aki mögüll most ; becsapódott a börtönajtó, többet érdemel. Megérdemli, hogy mint egy tűnőben levő korszak tipikus jelenségével bővebben ' foglalkozzunk és az objektív igazságkeresés reflektorával világítsuk meg azokat az állapotokat és időket, amelyekben Csornák Matej- szabásu emberek politikai vezelőszerephez juthattak. A forradalom zavaros áradata ismeretlen embereket vetett partra Kassán, épp úgy Sziiovenszkó más városaiban és vidékein is. Senki sem tudta múltjukat, néni tudták, hoiman jönnek és mit hoznak tarisznyájukban az ismeretlenek, akik megnyergelték az nj idők változott politikai konjunktúráját és benyargaltak a közélet porondjára. Ahhoz, hogy valaki politikai szerepet vigyen, hogy közéleti tényezővé váljék, akikor nem kellett különösebb kvalifikáció. Az egyetlen kellék, az öblös torok, a dörgő hang és egy jókora adag gyűlölködő hajlam volt. Kiáltozni kellett a magyar irredenta veszedelme ellen, összeesküvéseket szimatolni, felállni a hordóra és leménnydörögni a gyűlölet igéit. Csernek Matoj mint léginnhtn hadnagy vonult he Kassára. Honnan jött? Ali. hajszolta vad gyűlöletre minden ellen, ami magyar? iá önki sem tudta. Itt volt, mellén Idtüntetősekkel, háta mögött az ismeretlen rnulttail, amely homályos és jelentéktelen volt. Az egyenruha, a légion is! a disztinkció, a szenvedőlyés, gyűlölettől harsogó hang egyengették útját. Azt állította, hogy Békéscsabán született és nőtt fel a „magyar járom" alatt. A kirakatba tette állítólagos szenvedéseit. Nagyon tetszetős volt a kirakat és az ember meg is nyerte az uj politikai korifeusok kegyét. Rebesgették ugyan, hogy Csarnok Matej nem politikai üldöztetése miatt vándorolt ki Magyarországból és beszéltek arról ja, hogy ass idegenből jött ember éppen csak minimális iskolai végzettséggel rendelkezik s nevének aláírása is gondot okoz neki, de mindez nem befolyásolta, a* ifjú politikus karrierjének Felíveléséi:. Csernek két könyökkel törte magának az j utat. Ott volt mindenütt, ahol uszítani, fenyegetni, hangoskodni kellett. Az utcán íélrehu-! zód'tak az emberek, ha az alacsony növésű, rosszamu, szuröeszemü ember elvonult. Elhalt a szó az ajkakon, ha meglátták, mert senki sem lehetett biztonságban afelől, hogy a ka- toiiaren dőrség hadnagya, a magyar szó hallatára nem lép-é következő pillanatban hozzá és nem tartóztatja-e le a törvény nevében. Nehéz idők jártak akkoriban és a Cscrnok-fajta, emberek még nehezebbé és rázkédásoaaibbá tették az átmenetet. Ez a típus csak rombolni tudott, építeni nem. Hiányzott a politikai, társadalmi iskolázottsága. Ezért: még a rombolást sem tudta szakszerűen végezni. Ütötte, ami a keze ügyébe ért és meri az átmeneti kppjunklura fegyver! adott kezébe, sebeket osztott boldogít a k-b 01 Üo gt al & nu ak. így nőttek, gyarapodtak Csarnok Mat@| érdemei Az elsők között volt, akik megkezdték a légioaiisták megszervezését. Megalakították a kéletszíovenszkói légionista községet és Csernek, aki természetesen vezetőszerephez jutott, büszkén jelentette ki, hogy „egyetlen parancsszavával hétezer légio- nísíát mozgósít". Nem egyszer dölyföseu mondta: „mi résen állunk, vigyázunk és eltiprunk mindenkit, aki ellenségünk. A magyarság jól teszi, hu vigyáz magúm", Cseni ok Matej tehát őrt állt a vártán, űrt állt és várta jutalmát. Mert a népgyii 1 esi beszédekből nem lehetett megélni és nem ny’ujlult kenyeret az som, hogy ünnepi alkalmakkor Csérnek vezette a parádéra vonuló légionisták csapatát. A forradalmi „hős" leszerelt és polgári foglalkozás után nézett. A kassai nagy trafikra vetett szemet és nem került nagyabb erőfeszítésébe a koncesszió megszerzése. Pedig akkor még Cser nők Matejnek nem volt csehszlovák állampolgársága. Ném mintha nem adták volna, de nem is kérte, nyilván abban a feltevésben, hogy az állampolgárság neki autolnali- kus-an jár. (Mint később kiderült, tévedett. Jó két évbe tett, mig még tudott szabadulni magyar állampolgársága gyanújától és mégszerezte csehszlovák papírjait.) Légion-ista társával, Boosó Istvánnal együtt kapta meg a tarifkkoneossziöt s a milliomod forgalmú üzlet viteléhez szükséges lökét bankoktól szerezte meg. j Csarnok, a magyarfald Anyagi éxisztenciája így biztosítva volt, és nyugodtan visszatérhetett a politikái berkeibe. Pártot kellett választania és Csornák, akit a Forradalmi konjunktúra iiíöfct po Htíkussá, nem a* m ember volt, aki ezt az aktust világnézet és meggyőződés kér- (1 ősévé tette tolna. Cserélte a pártokat, mint más ember a gallérját. Kőiben tovább folytatta az irtó hadjáratot a magyarság ellen. Bár elég jó tudott magyarul, a magyar sző égette a száját. Az utcán, üzletében véletlenül som ejtett sohasem egy magyar szót, aminthogy primitív észjárással abban találta meg életűéi jáf és „politikai koncep«*ióját", hogy Kassáról kiirtsa a magyar szót és szellemei Az ilyen formájú ember csak egyféleképpen tudja eszményeit szolgálni: nyers oroszaikkal. A magyarság iskolaügyi sérelmeit akarta egy népgyűlésen megbeszélni. Csernek ép hirei megrohamozták a Sohalíkhá* nagytermében tartott gyűlést és véghemtték a „lovagi" tettet: ssétua- j várták ez idősebb férfín,kból és hölgyek- ; bői álló hallgatóságot. Gyűléseket robbantott., magyar lapokj szerkesztőségeit, terrorizálta, fenyegetett, dühöngött, rombolt, ' A Csernok-henger a sportpolitikában Nyugtalanság és forradalom voltak a lét- eleme és a lassan alakuló 'konszolidációs folyamattá! sehogy sem tudott megbarátkozni. Nmükön a politikai életben likvidálni kezdek a forradalmi rombolások korszakát, Cser-1 nők uj terepet keresett. A sportban találta meg. Az ő nevéhez fűződik a kassai Slávta sportklub megalapítása és az a rendszer, mellel le akarta hengerelni a magyar spuri- életet. Az erőszakos sportpolitika legsötétebb kora telte próbára a kassal magyar sportol. Cfterüak reneszánsz-eszközök kel dolgozott. A tehetségesebb magyar sportolókat, akik kőzalkahnazásbau voltak, belekényszeri- tette a szlovák egyletbe. Akiknek szlovák hangzású nevük volt, nem menekül betett a kíméletlen eszközökben nem válogatós felszívó politikától. így szervezte meg Csernek a magyar egyesületek atlétáiból a Slavia sportegylet atlétagárdájn . Abban az időben hoüosull meg a sportban a rágalmazás és a be súgás rendszere is. Idegen vagy idegennek nyilvánítóit állampolgáruk, ha sportemberek voltaik, csak akkor maradhattak nyugton, ha Csernek Matej egyesületének tagjaivá szegődlek. A magyargyülölet fanatikusából sportfanatikus lett és a sors iróniája, hogy Cseni ok Matej a sporton keresztül ütközött össze a csehekkel. Rivalizált a OSK-val, a javarészt cseh ékből verbuvál l sportklubbal és ez a vetélkedés kevés hljján a szlovák néppárt táborába kergette. ügy birlett akkor, hogy Csernek elszánt autonóm istává vedlett, dó ez a változása csak addig tartott, amíg a saját egylete ki nem adta útját. A páiraépíikezési akció elszámolása kő riJl az egyesület és vezetője közt néiní nézeteltérések támadtak és O&ernokm megbuktatták és ki tessékel tők Hordópolitikusfeól — csendes városatya A néppártnál uem lehetett sok keresnivalója, lévén óz a párt ellenzékben. Annál kellemesebbnek látszott az elhelyezkedés a kormányblokkhóz tartozó csehszlovák nemzeti szocialistáknál, akik szlovcnszkói szervezkedésük keadetéu szívesen látták táborukban minden szlovákot. Cser nők Matej tehát szocialista leit csehszlovák nemzeti alapon. A párt listáján bekerült a városházára. Szocialistához uem illeti úgy a sovén rikóllo- zás és ^ a nagy tratikos a kassai városházán mór jóval csendesebb lőtt, mint azelőtt. Mélyreható metamorfózison ment át és sűrűn ismétlődött meg a csoda, hogy Csernek magyar köszöntésre „jónapol‘‘-tal feleit. Hatévi lángok adás után ez is eredmény volt. A városházán Csernek sokat hallgatott és ritkán szólalt meg. Ami érthető is, mert amiről és. ahogyan a nagytrafikos beszélni tudott, az már aktualitását vesztette. Kassa város kép- visetlőtestülotében nem érvényesültek többé azok a képességek, amelyek a forradalom idején felszínre segítették az ambiciózus fiatalembert. A normalizálódott politikai és közéletben nem találta helyét. Még tagja volt a csehszlovák szocialista pártnak, de nem találta összeférhetetlennek, hogy ugyanakkor részjegyen a cseh kereskedő és iparospárt keletszlovenszkói szervezésében. A nemzeti szocialista párt ezt a kótlaki- ságot nem tűrte el és Csernokot először lemondatja a képviselőtestületi tagságáról, azután kiadta útját a pártból. Ez nem ment könnyen, mert Csernek görcsösen ragaszkodott képviselőtestületi tagságához, amelyet meg akart tartani azután is, hogy a párttal1
