Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-14 / 87. (1714.) szám

1928 ápfHis 14, ssognbai. l »PI«!C<ÍAl-y VVA«G¥AR-HIUIiAI> Részletes Jelentés a népszövetségi ligák uniója nemzeti kisebbségi bizottságának brüsszeli tanácskozásairól Becs, április 13. (A P. M. H. bécsi tudósi tój óból.) Amint a P. M. H. annak idején jelentette, a népszö­vetségi ligák uniójának kisebbségi bizottsá­ga néhány hét előtt bét napos konferenciát tartott Brüsszelben. A tárgyalási jegyzőköny­vek alapján most módiunkban van a tanács - teázásokról részletes beszámolót adni. A konferencia mindenekelőtt Sir Wülo- ngfvby Dickinson anglikán püspök javaslatá­val foglalkozott, amely azt tartalmazta, hogy az unió Mvja fel a népszövetséget arra, immár teljes egészében foglalkozzék a ki­sebbségi problémával. Sir Dickinson az in- ictitvány megokoLásában kifejtette, hogy a je­lenlegi helyzetnek okvetlenül konfliktusokra kell vezetnie, ha a népszövetség rövidesen nem idéz elő gyökeres változást a kisebbsé­gek sorsában. Dickinson javaslatával kapcso­latban a konferencia foglalkozott a német népszövetségi liga javaslatával is, amely azt ajánlja, hogy a népszdveteég a gazdasági, leszerelési át más hasonló bizottságok mintájára áUaw- dó kisebbségi bizottságot létesítsen. A konferencia úgy Sir Dickinson javas­latát, mint a német liga indítványát nagy ma­joritással magáévá tette és igy a népszövet­ségi ligák uniójának közgyűlése, amelyet a nyár folyamán tartanak meg Hágában, be­hatóan foglalkozni fog a kisebbségi probléma Összes részleteivel. A napirend második pontja a román liga javaslata volt. A békeszerződések a kisebb­ségek védelmét csupán az újonnan alakult államokra tették kötelezővé. A román liga azt javasolja, hogy a kisebbségvédelmi intézke­déseket terjesszék ki az összes államokra, mivel a jelenlegi helyzet megalázó azokra az országokra, amelyekben a kisebbségek vé­delmét a szerződések elő Írják Sohiemthm Pál dr. lettországi német képviselő a román javaslattal kapcsolatban kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés spedáUsan eurépái probléma és igy azt indítványozza, hogy a kisebbségvé­delem kiterjesztése kizárólag az európai ál­lamokra szórakozzék, mivel a többi kontinen­seken a vászonyok teljesen mások. Hasonló szellemben szólalt fel a kisebbségi kongresz- szusok elnöke, WHj'O'n József dr. olaszországi szlovén képviselő is, aki azon reményéinek adott kifejezést, hogy a kisebbségvédelmi in­tézkedések kiterjesztése az összes európai ál­lamokra üdvös hatással lenne az olaszországi kisebbségek helyzetére. A magyarság részé­ről a vitában Szüli6 Géza dr. csehszlovákiai magyaT nemzetgyűlési képviselő, a kisebbségi kongresszusok egyik társelnöke is értékes felszólalással vett részt. A napirend utolsó pontját a jugoszláv Macedóniában élő bolgárok helyzete képezte. A bolgár és jugoszláv delegátusok több Íz­ben összeszólalkoztak egymással, azonban az összetűzést sikerült elhárítani A brüsszeli tanácskozásokon az összes kisebbségi ligák képviseltették magukat. Íz Ewenlnó News óva inti a közönséget, hogy román kölcsönbe fektesse pénzét London, április 13. A* Bvening News szerint Románia a különböző országokban a legkétségesebb erőfeszítésekkel próbálkozik a kibocsátandó kölcsön eszméjét népszerű­síteni, sőt egy román miniszter nemsokára Londonba érkezik, hogy a speciális propa­gandát, amely ezt a eélt szolgál/ja, vezesse. A lap azonban óva inti a közönséget attól, hogy román kölcsönbe fektesse pénzét, amig Románia nem tisztázza viszonyát szomszé­daival. Románia helyzete ugyanis nagyon bizonytalan, mert olyan államok veszik körül, amelyeknek elég okuk van az iránta való ellenséges érzületre. Románia ezen­kívül törvényenkivüli állapotba került azáltal, hogy visszautasította a népszövetség ja­vaslatát és nem hajlandó magyar alattvalóival szemben becsületbeli tartozását teljesí­teni. A koalíció április 17-én dönt a kormány rekonstrukciójáról Prága, április 13. A cseh lapokban még mindig erősen tartja magát a kormány küszöbön álló rekonstrukciójának híre. Bár Srehla miniszterelnök állapota állandóan javul (mennyire súlyos lehetett, hogy naponta ennyi sok javulásról számolhatnak he az orvosok!), mindazáltal a betegség hossszn lefolyására való tekintettel a kabinet ve­zetésében elkerülhetetlen a személyváltozás. A Národni Osvobozeni értesülése szerint a koalíciós pártok közt tárgyalások vannak e tárgyban folyamatban s a köztársasági elnök is kész a pártok képviselőivel kontak­tusba lépni, hogy tájékozzák a pártok álláspontjáról. A republikánus párt állítólag elha­tározta, hogy miniszterelnökül Malypetr házelnököt fogja ajánlani a köztársasági elnök­nek. Malypetr elnöki tisztségét Bradács képviselő venné át. Egyébiránt a kabinetben lényegesebb változások nem lesznek. Hogy azonban igen fontos kérdések vannak a koalíciós tárgyalások szőnyegén, abból j* következtethető, hogy a koalíció nyolcas bizottságának legközelebbi ülését Szamár kérésére április 17-ére halasztották el avég- ből, hogy a szabadságon levő Kvámár akkor már személyesen résztveheesen as osz- micska ülésén. A Právo Lidn szerint EngEs pénzügyminiszter, bár formálisan aem mondott le, de nem biztos, hogy megtartja-e tárcáját, mert uem ért egyet á kormány szociális biztosi iáéi reformjával FERDE VISS Irta : SEBESI Vő I. * A különeember vittyilója egy völgyben poshadt Fönn a gerinc meredélyén a kon­venciók lebegtek és ugyanott kövesedtek a ki- penészedett eiődtóletek. Reggel felébredt azzal a tudattal és íz­zel, hogy soha semmá rosszat senkinek nem tehet. És odament a macskához. Megeirégatta és tréfálkozva kihuzigálta egy pár bajusz-szá- lának egy-egy féloldali szárát. A macska fur­csán miákolt erre a rossz tréfára és visszabu- poTodott a vackába. ö továbbra is ágyban maradt és onnan szemezett az állattal. Belátta, hogy rossz tré­fát művelt és éppen ezért gyöngéd és puíha nézéssel hintette ki az állatot. Már beszólt is vele. — Nem baj cica, azért jó pofa vagy, igy is, fél bajusszal. Még igy is szebb vagy, mint én. Nézz rám, utálnak a nők. Tegnap is az ut­cán, tudod, amikor a hídon átmentem ... én megölöm magam . . . tudod cica, a hadon, hallod? A macska nem nézett rá asm érdekelte a beszéd, ez nagyon felháborította. Most már megunta a lomha erőtlen fekvést, kiugrott az ágyból és gyors tempóban felöltözködött. Már a felöltőjével is bíbelődött, amikor a macs­ka mosakodni kezdett a maga furcsa, de ért­hető módján. Erről eszébe jutott, hogy ő nem nagyon nagy gonddal szokott tisztálkodni, egy vemre úgy gondolta, hogy ledobja magáról a ruháit és nekilát egy alapos tisztálkodási kú­rának, de meggondolta. — ügy se hinnék el nekem a bitangok, az emberek. Ép a nyoma­ték kedvéért rávágott az asztalra. A macska erre úgy miákolt, mint még eddig soha. ő kiment a pitvarba és leült ab­ba a karosszékibe, amit a nagyapjától örökölt. 'Az apját sose látta, ő úgy tudta, hogy villám csapta agyon itt nem messzi a lakásától, egy azóta parlagon heverésző széles mezőn, Any­járól nem akart tudni, homályos sejtelmek ugyan meggyorsították a szive járását, ha eszébe jutott, de mindig lerázta magáról. De most, ma hajnalban mégis í'élaaklalt§ ez a* mb——— égés titokzat az anyjával és minden más, amit hozzágondolt ehhez* n. Álmában úgy látta, hogy az anyja lejött valahonnan föntről (az égből talán, már nem emlékezett pontosan) és egy vödör vizet Ön­tött a fejére. De érdekes, ez a viz nem zuho­gott és nem volt olyan kegyetlenül hideg, mint várta volna. Még csak annyit tud, hogy a vödör újból megtelt magától és csaknem huszonnégyszer ismétlődött ez a művelet. Ek­kor az anyja a kezébe vette a két szemét és nyomni kezdte azokat és a két szemből zöl­des lé kezdett csurogni, először nehezen jött, aztán sebes iramban és a végén éppúgy zu­hogott be az a zöldes lé, olyan lila habzással a vödörbe, mint az előbb a viz. Az anyja (vagy tán más asszony?) most felemelte a vödröt és ki akarta önteni a két szemét, de a vödörből nem jött semmi. Ő nagyon meg­döbbent erre, már inkább tűrte volna azt & borzasztó szinü furcsa nedvességet, de csak nem jött. A vödör ott lógott a feje fölött, sze­mei ijjedten pislogtak, a torka száraz volt, kia­bálni akart, azt akarta mondani, hogy: De hát kérem, aazonyom, z egészet nem értem, — igen ezt mondani, de nem jött semmi hang, csak egy bamba hápogás és aztán ez a végnélküli dadogás, hogy Anya, Anya, Anya. Ebben a pillanatban a hordó felrepült, olyan fura, vastag kötél vitte föl egy kifordított kút mélyedései felé. (A hold is bekandikált?) És ugyanakkor az a zöld viz, vagy mi a csuda, bugyborékolni kezdett az anyja szemeiből. — Ez a könny, biztatta egy gyöngéd és édes sej­tés, értem sir. — Igen* igen ez az anyám könnye, le fog rólam mosni mindent, min­den bűnt és piszkot (este még egy mocsár mellett járkált és telesaitta a fertő szagának minden rejtett illatát). Most tüsszentett. Többet nem tudott az álomról. Nem is akart. De a macska nagyon figyelmesen hall­gatta és ez nyugtalanította. Izgatottan járkált a pitvarban, a macska ugyanis kijött utána ide és nagyon okosan ránézett az emberre. — Az ember felfogta a szemezést. A macsafc nem hagyta magát és állta a nézését. Noüiát nézzünk farkasszemet, — mondta neki az ember — te macska, nohát I £róbál<i És megingta. Egy pijtoJtai ké­i sőbb megbánta. A macska már akkor kint nyá- I vogott, egymásutáni kas szabályos időközök­ben Az ajtó nyitva volt, ezen bejött a hang, de az ember nem vett róla tudomást. Nem hallott semmit. Most odalépett a pitvar ab­lakához és dühös gesztussal benyomta. Ebben a pillanatban kintről az utca felől bejött a nyávogás. Az embert ez a felfedezés bejbekólintotta. Hogyan? Hát lehet ez? ő itt fejbekólintja a macskát (pedig hasba rúgta, általában újab­ban összekuszálta a dolgokat) é® nem hallja a nyávogását, pedig tisztán látta, ahogy a száját felemelte a macska és kínos erőlkö­dést végzett a megszületendő hang irányá­ban és most kintről szinte megkerülve a pit­vart, a házat, a centrikusán hullámzó vona­lat, a hang terjedési sebességének egyetlen törvényesített pályáját, ez a hang most kint­ről jön be! Kintről az utcáról! Kinézett a kis dohos szellőzetü ablakon a térre. Semmit nem vett észre. Egy kutya állt a hídon és farkát a karfához dörzsölte, de ez sem adott hangot. Macskát seholse látni. Különben is az egész környéken ő bírta az egyetlen pél­dányt. (Ebből is élt, kölcsönbe adta éjjeli munkára, ahány egeret fogott * macska, annyi koronát kapott.) A hang egyre jött. — Ez a visszhang, mondta az ember. Hirtelen Tihanyra gondolt és egy költőre, aki erről verseket irt A ne­vét nem tudta. Echo, mondta hangosan, echo és felnevetett. Milyen furcsa buta szó, külö­nösen a másik fele miatt. Oho, oho ismételte csufondárosan, odament a sarokba és kiköp­te azt a kellemetlenkedő kettős mássalhang­zót a torkából. Vér volt, de zöldes lila ár­nyalatokkal. Eszébe jutott az álma. Az a vödör a zöl­des lével bő a lila habzással. III. Az ember ezek után fogta a botját és ki­ment a lakásából. Visszanézett a küszöbre, le­térdelt a lépcsőre és megcsókolta. — Ez volt az első csókja, amit az életben osztott. Kap­ni sose kapott, kivéve, egyszer, mikor ia macs­ka megcsókolta, de az már régen volt. Már megint a macska. És az az elkésett hang, a visszhang. A ferde visszhang. Szaladni kez­dőt), műt ciikfijjfó hideg hóra a Csizi Jód-Bróni Gyógyfürdő Ajánlva: Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy és izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb. Jódos fürdők, hidegvizkurák, fény- kezelés —■ Otthoni tvó-fürdffknrák Prospektust küld a , Fürdőigazgatóság Csizfürdő, Cízkűpele. Dúca római útja Páris, április 13. Az Ouevre mai számá­ban részletes cikkben foglalkozik Dúca ro­mán belügyminiszternek olaszországi utazá­sával. Felvéti a kérdést, vájjon Dúcának több szerencséje lesz-e, mim Titulescunak volt? Titulescunak Mussolinival folytatott megbe­szélései ellenére Géniben tapasztalnia kel­lett, hogy az optánspörben az olasz kormány a magyar álláspontra helyezkedett. Nagyon kétséges, hegy Dúca el tudja-e érni azt, amit Titulescu ragyogó diplomáciai képességének nem sikerült kivívnia. Dúcát Olaszországban csak egy átmeneti román kormány miniszte­rének tekintik, mig Titnlescuról tudják, hogy ő a jelen és a jövő embere. Természetesen Mussolini meg fogja nyugtatni Dúcát a ma­gyar-olasz vonatkozások ügyében és megkí­sérli bebizonyítani, hogy az olasz-román szer­ződés nagyszerűen egybevág az oíasz-cna- gyar szerződéssel. Dúcának azonban figye­lembe kell vennie — mondja végül a párisi lap — hogy Mussolini egész diplomáciáját a hiúság irányítja. A modus viseiid! végrehajtása Prága, április 13. A legközelebbi na­pokban Pozsonyban összeül egy egyházi bi­zottság, mely a modus vivendi végrehajtá­saként eszközlendő egyházmegyei határren­dezés kérdését fogja megtárgyalni. Ugyanez a bizottság fog javaslatot tenni a szlovensz- kói érsekség székhelyének megválasztására vonatkozólag. fSagyar-jugosziáv tárgyalások Budapesten Budapest, április 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ápriüs 14-én, szombaton magyar—jugoszláv tárgyalások kezdődnek Budapesten az alapítványok és különböző alapok felosztásáról a békeszer­ződés határ okmányainak értelmében. A jugo osiáv delegáció ma érkezik Budapestre. feljött az orrába és csaknem összetapasztotta a két orrlyukát. Úgy érezte, hogy a véres kö­pető is odafagyott a szájpadlására. Fel akar­ta peckelni, de ujjait Öss-zegémberitetíe a ja­nuár. Elseje volt. — Újév, gondolta csak úgy képzeletben, szép kis újévem van nekem Most már messze járt a városon kívül. Hát ránézett, de egy hang vissza lendítette. Szem­be jött a nyávogás? Megint visszafordult, megint semmi és ismét az a hang, de az el­lenkező oldalról. IV. * Egy nagy völgykatlan fogadta be estére Itt nem érdekelték a nők. Érzékisége kiszol­gált terepét semmiféle kéj nem öntözhette. Megvacsorázott, egy pár sült krumplit ka­pott be. Előbb hóval mosta meg. És nagyon íz­lett neki. Most már tudott beszélni. a hóié felengedte a befagyott állkapcsát. Egyre za­báit és beszélt. — Azt fogja mondani, hogy hülye vagyok, fütyülök rájuk, én már meg­halhatok, minek nekem a macska ... De most újból a hang, a visszhang, ferdén, szé­lesen, alattomos lendülettel, tehát mindenün­nen (vagyis a Mindenség tudomást vett er­ről a bűnről). Ez a hang jött, csak jött, meg­kerülve a nyugalmát, a józanságát. Mi ez kérem? Felállt. Az éjszakai szállásra homá­lyosan gondolt. Vájjon lesz-e álma? Az any­ja? (vagy csak egy idegen asszony)? Ki tud­ja, hol jár most azzal a furcsa vederrel? Most. érezte először a szennyes tisztátlanságát. Sza­gok mérges illata ingerelte. Tüsszentett. De a macska még egyre küldte hangját. Ferdén, ferdén! Észbontóan. Mért rúgta hasba? És próbált a saját hasába rúgni, de ez nem si­került, bár kajla lábai is voltak. A völgykatlant három oldalról mere­délyek szegélyezték. Az egyetlen kínálkozó nyílással szemben felállott és bekiáltott va­lamit. Segítség! ezt mondta vagy ötször. A hang visszajött, de megváltozva. Miau, miau, igy jött vissza. Igaz, hogy ötször, de egyre hosszabban, értelmesebben. Segítségről szó sem lehetett. Futni próbált, de elvágódott. És rögtön rá elaludt. Egy egér átszaladt a testén. Ettől felugrott. Kitörölte az álmot a szeméből, de az uijgai hegyén zöld1 genny lilázott azzal a zagyva rémes habzással. Megint a macska. Most gjár nagyon is végzetesen sajnálta ina-

Next

/
Thumbnails
Contents