Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás

1W8 áprffis I, vasárnap. 11 SPSsnOT^asaííKsai Az első pesti magyar újságíró emléke , Komárom, március 31. Ma száz arateaudbeje hunyta le szemeit öröikre fcotteár látván, a Hazai Tudósítások, utóíbib a Ha- *r1 ém KiiMöMl Tudósitáeok ezerkesEtöje. Holtteste Sadapesten, a belvárosi templom kriptájában vár- fa a boldog feltámadást és halála évfordulóján a kegyelete* utódok, a budapesti Magyar Újságírók Egyesülete megkoszorúzta a márvány síremléket ■fa kegyelete® megemlékezésekben áldoznak a ma­gyar lapok Kultsár nagy emlékének. A maga koréiban Mváló eaniber volt a mindig magyar ruhában, zsriinóroe dolmányban járó öregur, magyar írók nemeslelbü pártfogója és a magyar Wtaóisaek pátrónusa. Rósztvett 1806-tól, újságjának megalapitásáól kezdve 1828 márctlus 30-ám bekövet­kezett haláláig a régi Pest msimdeai mozga'lmélbatn, a magyar irodalom és a magyar kultúra úttörője gyanánt Eulitsáx papnak és professzornak indult, 1760. évben született Komáromiban, ahol iskoláit Végezte a bencéseik Msgimmázáumában, belépett a szerzetbe, azonban tanárságának első évében tö­rölte el L Ferenc a tamíitóremdeket és Kultsámak pályája ás fordult ezzel. Komáromiban, Esztergomban és utóbb Szom­bathelyen tamárkodik, tanítványai szerették a sze­líd lelkű tanárt. Szombathelyi tanárkodásának nagyszerű emlőket állított: itt fedezte fel Mikes Kelemen törökországi leveleit és azonnal felismer­te azok nagy irodalomtörténeti értékét, a XVML század legértékesebb szépprózai munkájának. Kultsár Szombathelyen ki is adta a Törökországi leveleket, melyeknek ez az első kiadása. Majd megvált a katedráitól és nevelő lett fó'uri csalá­doknál, mint pl. Festetich György grófnál^ a keszt­helyi Helikoni ünnepek dúsgazdag mecénásánál. 1806. évben került Pestres megvált a főúri, család­tól és megalapította az első pesti lapot. Nagy do­log volt ez akkor, amidőn még a Marti no vi cs -össze - estoüvés keserű ize ott volt minden hivatali em­ber szájában. Kultsámak érdeméül tudták be, hogy e mozgalomban nem vett részt és a lap kiadásának engedélyét, amelyet a hatalmas Pestvármegye vett támogatóéba, megkapta a kajncelláriától. Kultsár, mint lapszerkesztő, hetilapját csekély példányszámúban adta ki az előfizetők részére, de később, amikor népdalokat i® közölt a láp Hasz­nos Mulatságok című mellékletén, megsokasodtak előfizetői. Jóbarábsiágban volt RaZimczyvalv a kor legna­gyobb tekintélyével és nyílt házat tartott, ahol megfordultak a magyar írók, ha Pestre félrándui- tak. Kisfaludy Károly, Helmoczy Mihály, Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Horváth István, Fejér György, Teleky József gróf gyakori vendégéi vat­táik. De szívesen karolta fel a fiatal Írókat és lap­jában teret adott neMk. Idősebb korában egyre eltompul* a lap éle, keresd a megegyezést. Kazin­czy, az érzékeny lélek, hamar megsértődött, amikor a Csokonai siremiéke köriül megindult, úgyneve­zett „árkádáai per* a debreceni Írók részéről Ka­zinczy elleni erős támadásokkal és Kultsár, irtóz­ván a polémiától, nem adta M Kazinczy replikáit. Kultsár korában folyt le a nyelvújítás nagy harca, amelyben tevékeny részt vett tudományos dolgozatokkal. A nagy Révai Miklós halála után egyetemi katedrájára pályázott és elkeseirftettes hogy egy tudományban sokkal eekélyesebb ember nyerte azt el. Ebben az időben a magyar színészet még gyermekcipőit szaggatta. A magyar színé­szeknek Pesten Kultsár volt a legnagyobb pártfo­gója. 1813—1815-ig a társulatnak igazgatását is átvette, egyúttal annak fiinanszálását is, ami akko­riban is nehéz akadályokba ütközött Déryné nap­lójában ezt inja róla: Jblindenikühk könnyezve búcsúzott el a derék Kultsár István úrtól és ked­ves Pestünktől..Pestvármegye ezért az érde­miéiért táblabárájává választja. Ebben az időben foglalkoztatta a magyar közvéleményt egy tudós társaság alapítása, amely a nagy Széchenyi fellé­pése után napirendre került Kultsár is egyike azoknak a jeleseknek, akik rósztvettek József ná­dor elnöklete alatt a tanácskozásokban, hiszen ko­rábban is mozgalmat indított egy tudós társaság érdekében. Számos írónak könyvét adta M, pályatételeket tűzött M és lelkében élt már a pesti nemzeti szín­ház képe, mikor Buzdítás a nemzeti theátrum épí­téséire című löpiratát kiadta. Történelmi tanulmá­nyokkal foglalkozott és lefordította Gebhardi batJ kötetes munkáját magyarra. Mint szerkesztő jó- szemü ember volt, aki 1820-ban Katona József Bánk bán-ját megdicsérte kritikájában, pedig e darab megbukott. Kultsár István azon volt, hogy a magyar mű­velődést tehetségéhez képest előmozdítsa. Korqá- romvármegyének ajánlotta fel több ezer kötetből álló könyvtárát, hogy az nyilvános olvasósaobát építsen azok számára, akik könyvekből akarják „pallérozni" elméjűiket. A könyvtárat a Jókai- Egyesület vette át letét gyanánt és Kultsár halála után nyolcvanöt év múlva teljesült is kívánsága, a kultúrpalota olvasóterme megnyílt. Komáromnak nagy Írói hagyományait Kultsár nagyira értékelte. Miég látta a legnagyobb magyar református papot, Péczely Józsefet, Voltaire barátját és foidiitójéf Komáromban, ahol megalaMtotta a komáromi tu­dós társaságot a francia forradalom évében. Emlé­kezett a Komáromba tévedt vándor költőre, Cso­konai Vitéz Mihályira, komáromi volt a® első ma­gyar drámairó, Iliéi János, akit még ismert, Mind- szetnty Sámuel, az első lerikoníorditó, Benyák Bér- mát, a tudós piarista, Szekér Joálkiim, a bencés tör­ténetíró kortáraai voltak és búdba, hogy Komárom­ban bánit a híres bencés költő, az Akadémia ké­sőbbi főtitkára, Czurzor Gergely, aki a szép Weín- mttHer Klárikának tette a szépet és híres könyv­nyomdájában szerkesztette a még híresebb Komá­romi Kalendáriumot, mély a lőcseivel vetélkedett. Gyulai, nemzeti irodalmiunk leghíresebb kri- tiSfausa, igy méltatja Kulteárt: Magyar volt testes­tőHeikeetöi. Szerette nemzetét, nemzete történe­tét, irodalmát, zenéjét, színészetét a izgatott min­den mellett szóval és tollak író és szerkesztő volt, az irodalom és művészeit mecénása, ügyvéde, nap­számosa, a körülmények és erszénye szerint. Kultsár emlékét kegyelettel őrizte meg. a komá­romi Jókai-Egyes’ület is. Megalakulása előtt Erdé­lyi Pál egyetemi tanár, a hírneves iroda lom: tör bé- netiró, ismertette a vármegye poros levéltárában ‘kopó könyvtárát. Bánsz Teodorik bencés tanár, majd később Alapy Gyula megírták életrajzát en­Éraekujvár, március 31. (Érsekujvári tudósí­tónk telefonjelenfcé&e.) Az érsekujvári posbaMva- taiiba az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek be­törést kíséreltek meg. A betörők a szomszédos is­kola falán keresztül másztak át a postahivatal kertjébe, feltörték a postahivataliba vezető hátsó ajtót és csakhamar hozzáláttak * pénzíánszoíba pánoélajiajának feltöréséhez. Ez azonban csak résziben elkerült. A páncélojtó zárját ugyan felnyitották, azonban egy keresztvfas állta Útjukat. Erre feszíteni kezdték a kereszt- vasat, de a zajra fölóbrcdt Szóivá® András éjjeliőr, aki kilépett szobájából és elkiákotta magát: Ki az? Válasz helyett egy rovod verd örremés hallatszott és a revohror- gioílyó közvetlenül mellette siiviiteltt ed. Szidvás visszaugrott szobájába, magára zárta az aj­tót, azután az utcára nyíló ablakihoz rohant, fed- tépte azt és segítségért kiáltozott. Percek alatt nagy csődület támadt a postaépület előtt, megér­kezett a rendőrség is, nők a kiváló embernek. A Jóaká-Egyesület a Kutt- eár-centenmáriuimra Madta könyvtárának címjegy­zékét, melyet Alapy Gyula könyvtárigazgató dol­gozott fel tudományos alapon. A Jőkai-Egyesület mozgalmat indát az iránt, hogy a feledéstől meg­óvja Kultsár emlékét, akit most Budapest újság­írói ünnepelnek; de Kultsámak, a tudósnak, az irodalom ó« a magyar színészet lelkes úttörőjének érdemeit egyediül a szülőváros hivatott alkalmas formában megörökíteni, ami, bitünk szerint, meg is fog történni. Mentor. a betörők azonban a hátsó ajtón keresztül már elmenekültek. A rendőrök utánukvetették ma>gukat, de az éjszaka sötétjében a betörők csakhamar nyomtalanul el­tűntek. A nyomozás még az éjszaka folyamán rend­kívül nagy apparátussal indult meg. Az egész vá- roB területén razziát tartottak. Hajnaltól délelőttiig megfigyalés alatt tartották a pályaudvari és kör­nyékét. A gyanús embereket leágaaoltatták, de nem akadtak a tettesek nyomára. A nyomozásnak csupán annyi eredménye van, hogy a postahivatal kertjében egy tarisznyát találtak, amelyben a legfinomabb betörőszcirezámiok voltak. A rendőrség ebből azt következteti, hogy nagystílű betörőtársasággal van dolga, amely a viszonyok­kal ismerős volt é« tudta, hogy elseje körül a pos­tahivatali páncélszekrényében rendkívül nagy ősz- szegek vannak. 2,200 ezer korona feküdt a páncélszekrényben és csak Szilvás András éjjeliőr éberségén múlott, hogy ez a nagyösszegü pénz a betörők zsákmánya nem lett. f. sz. 666/I/H/28. 42000 tonna a legnagyobb és a leggyorsabb 4rancia gőzös. Közvetlen göxbajó-összeköttetés i az EgyesOIt ÁUamok, Kanada, Kuba, Mexikó. Qnatcmnia, Közén-Amerika, Kolumbia, Venezuela, Kin Antillák és Észak-Afrikába, LeHavre, Bordeaux, vagy St. Nar.alrc-böl a Cie Gte TtransaÜatttiquc (SFrench. jEine) francia gözhajózásitársaság gyorspóstagöxikielrel. Megbízható, gyors, átszálíásnélkfiü szállítás. Mintaszerű kiszolgálás, elsőrangú francia konyha és francia borok. Információkat ingyen ad a: Cie GSe Transatíantiqae Prag II., Lützowova Nr. 38. fiz Italia április másaik hetében inéig! sári! expeihelőlifa Róma, március 31. Az Itália léghajó áp­rilis második hetében indul északsarki út­jára. Az indulás pontos dátumának kitű­zése természetesen a légköri viszonyoktól függ. A léghajó egyenes utón Stol pb a fog repülni és ott a már elkészített légcsarnók- han köt ki. Amint a Zitta di Milano cirkáló a Spitzbergákait eléri, az Italia tovább foly­tatja útját. A számítások szerint a léghajó Stolpban mintegy két hétig fog tartózkodni. Innen Kingsbeybe repül. Ezzel kezdődik a tulajdonképpeni sarki expedíció, amelynek folyamán az Italia Kingsbeyböl több repü­lést tesz a sarki terület Selett. Minden egyes repülést kétezer-négyezer kilométer sugár­ral tervezik. A léghajó legénysége tizenhat személyből áll, akik mindnyájan olaszok és már a régebbi expedíciókban is resztvet­tek. Az expedíciónak csak két idegen tag­ja van, még pedig a svéd Finn Malmgreen meteorológus és a cseh Behounek Ferenc dr. radiológus A fegyverkezésre minden államnak egyforma foga waa Clyden elítélő kritikája a leszerelési politikáról — Vagy le kell szerelni, vagy másoknak is meg kell engedni a fegyverkezést London, március 31. Clyden, a munkáspárt tagja, ma Sundeilandban beszédet mondott, amely­ben erős kritikát gyakorolt a kormány leszere­lési politikája fölött. Clyden kijelentette, hogy Chamberlain leszerelési politikája csődöt mon­dott. A kiábrándulás egyre nagyobb. A népszö­vetség csak akkor állhat fönn, ha a külügymi­niszter egész más ntat választ, úgy, hogy minden­ki hihessen programjának őszintességében. A há­ború befejezésekor a legyőzött ellenségre ráerő­szakolták a leszerelést azzal az ünnepélyes ígé­rettel, hogy ez az általános leszerelésnek, melyet valamennyi állam végre fog hajtani, a kezdete. Vagy be kell tartanuk adott szavunkat, mondta Clyden, vagy pedig készen kell lennünk arra, hogy Németország joggal támaszthat igényt, hogy régi katonai hatalmát fegyverkezéssel visszasze­rezze magának. Ha valamelyik államnak joga van bármi indokolással védeni fegyverkezését, úgy akkor arra valamennyi államnak egyformán joga ven. London, március 31. A Times jelenti Rio de Janeiróból: Csak igen kevés valószínűség szól amellett, hogy Brazilia visszatér a népszövetség­be. Brazíliának az a nézete, hogy a népszövetség főleg európai politikában van érdekelve, úgyhogy a népszövetségbe való visszatérés által Brazilia olyan kérdésekbe bonyolódhatna bele, amelyek Délamerikát egyáltalában nem érdeklik. Nagyobb sikkasztás elkövetése után megszökött a malackai tüzérezred élelme­zési őrmestere és szakaszvezetője Feloszlatták a német birodalmi gyűlést Berlin, március 31. A Reichstag mai ülésén Marx dr. birodalmi kancellár né­hány perccel tizenkét óra után rövid beszédet mondott. A kancellár méltatta a Reichstag munkáját, majd felolvasta a birodalmi elnök leiratát, mely föl oszlatja a Reichstagot. Berlin, március 31. A páncélos cirkáló építése kérdésében megegyezés jött létre a Reichsrat s a hadügyminiszter között. Az építést 192í)-re odázzák el. E megegye­zés következtében a Redehsratban levő nehézségeket kiküszöbölték és a Reichsrat jóváhagyja a Reichstag által elfogadott hadügyi javaslatot. Maximovics volt iiiisiMii beiusv miniszter reliama a magyar nyelv ellen Belgrád, március 31. Maximovics volt belügyminiszter a Vreme cimü lapban állást- foglal az ellen, hogy számos vajdasági község vezetésében, elsősorban pedig Szabadka város tanácsánál, a magyar nyelvet használják. Maximovics azt fejtegeti, hogy az alkot­mány értelmében a képviselőtestületek csak a szerb-horvát, illetve a szlovén nyelvet használhatják. A Vreme ezen számát az ügyészség elkoboztatta, mert Maximovics cikké­ben a szabadkai rendőrségnek egyik bizalmas jelentését is leközölte. A jelentésben, melyet különben a Hegedűs-féle kémkedési pörben a bíróság tárgyalásán a nyilvános­ság előtt felolvastak, a rendőrség azt jelentette, hogy a kémgyanus személyeket nem ül­dözhette, mivel a rendőrségi apparátus ugyanakkor a választási kampánnyal volt elfog lalva. Revolveres betörést kíséreltek meg az érsekujvári posta ellen A betörés az éj jeli őr éberségén megblnsult — A pénztárszekrényben 2.260.000 korona volt — A betörőknek akik az éjjeli őrre revolverrel tüzeltek, sikerült elmenekülniük Pozsony, március 31. (Pozsonyi szerkesz-1 tőségünk telefon jelentése.) A Malackán állo­másozó 54. tüzórezred irodája tegnap arról értesítette telefonon a pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályát, hogy Kovács Ferenc törzs- őrmester, az ezred élelmezési hivatalának alkalmazottja, Piakmann Ferenc szak asz ve­zető vei együtt tegnap délelőtt folyamán meg­szökött a kaszárnya épületéből. A szökés fel­fedezése után azonnal megvizsgálták az ez­re dirod a élelmezési könyvét, levelezéseit, számláit és csakhamar rájöttek arra, hogy az eltűnt őrmester hivatali kötelességének már huzamosabb idő óta nem tett eleget, a köny­vek vezetését elhanyagolta, a rábízott pénze­ket nem juttatta rendeltetési helyére. A vizs­gálat minden kétséget kizáróan megállapí­totta, hogy sikkasztásról van szó. A hirtelenében történt róván csalás több mint tízezer korona hiányt állapított meg, de lehet, hogy az elsikkasztott ö®z- ezeg 50 ezer koronára is rag. A telefonj ele ütés szerint Kovács Ferenc őrmester egyenruháiban, Pickmann szakasz- vezető pedig polgári ruhában hagyta ed a lak­tanyát. Mindketten nagyobb csomagot cipel­tek magukkal. A pozsonyi rendőrség bűn­ügyi osztálya azonnal nyomozni kezdett az ügyben. Fílsinger detektivfelügyelő vezetése alatt detektivosoportok mentek ki a városba razziát tartani. A késő éjjeli órákban megál- 1 api tol ták, hogy a sikkasztó katonaszökevények este hat órakor érkeztek Pozsonyba, a Riedl-szál- lodában szálltak meg, ahol Kovács Ferenc a saját nevén, Pickmann pedig álnéven bérelt szobát. Kovács civilru­hába öltözött át s ezután mindketten eltávozr tok. A szálló portásának azt mondották, hogy csak ma reggel érkeznek vissza. A detektí­vek ma reggél lesben is álltak, azonban a két szökevény természetesen nem je­lent meg a szállóban. Á nyomozás nagy eréllyel folyik tovább. Da Ka Va motorkerékpárok AdBer-Royal tógépek Használt alkalmi vételu írógépek Vezérképviselet és gyári lerakat: nRE$6Sliu KoSIce, Srobár-utca 32 — TeEefen 389 írógépek szakszerű javítása és karbantartása Ohiőban kés §f§rsf@nS összeüskizits Láma (öhio), március 31. A Pennsyl­vania vasútvonalán a Liberty-expressz 40 mórföldes sebességgel belerohant a nyílt pályán veszteglő Broadway Limited Ex- pressbe. A Broadway Limited Express há­rom kocsija össze zúzódott. Negyven utas súlyosan megsérült. Az összeütközést hó­vihar idézte elő, amely megzavarta a fény­jeleket és ezért a Broadway Limited Ex­press nyílt pályán állott meg. Egy amerikai eliii- lelöltet szilifii ért a választási gyűlés elüt Delaware, március 31. Frank Willar szenátor akciót indított, hogy a republiká­nus párt az elnökségre jelölje. Tegnap két­ezer választó gyűlt össze, akik előtt Frank WaJüarnak beszámolót kellett volna tarta­nia. A szenátort a terem felé haladtában szélütés érte és megölte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents