Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-08 / 57. (1684.) szám

to«<uu-Mag£arhirlaj> 5 1928 március 8, csütörtök. swa C5 GENFI NOTESZ — Britmd vonatán — J Genf, március 7. Vasárnap reggel félnyolckor a párisi Ga- re de Lyon-on az az úgynevezett „diszkrét rendszolgálat“, amihez a francia rendőrök csakugyan különös diplomáciával értenek: senkit nem zavarni, de minden eshetőségre befedezni az érdekeltek biztonságát. Az érde­kelt ezen a reggelen Briand. A feje, megint egyszer, ezen a reggelen ott somolyog min­den párisi lap első oldalán, ahogy Quinones de Leonnal, a párisi spanyol követtel elége­detten összehajolnak egy sokpecsétes szer­ződés fölött, amin tizenöt hónapja kotlának s amit tegnap délután végre aláírtak, — egy megegyezés a tan-géni kérdésben, aminek ál­lítólag Spanyolország éppen úgy örül, mint Franciaország. Nincs szebb érzés, mint a jól végzett munka után az elégedett nyugalom. Az újságok nedvesek még a nyomdafestéktől, a genfi vonat csak egy félóra múlva indul s a perronon lassan sétálnak föl és alá a nap két hőse, akik tegnap boldoggá telték rész­ben a francia, részben a spanyol családokat: Quinones de León Briand balján. A kék sza- lonkocsit körülállja a diszkrét rend szol gátat, hasas rendőrök és operette-detektivek ke­ménykalapban. Briand teljes díszben, mint minden ren­des francia ünnepélyes alkalmakkor, legyen az illető akár detektív, akár külügyminiszter: tehát ő is keménykalapban utazik. Nagyon öreg, görnyedt és fáradt. Kezd pedánsan öl­tözködni: ragyogóra, vasárnapiasra subickolt gombos cipő, harmonikus nadrág, karneol- gomb a nyakkendőben, keménykalap, ezüst­nyelű keskeny ébenfa-sétapálca. így járás köz­ben olyan fáradt, aipatikus és görnyedt, mint egy tiszta, ápolt francia rentier, aki vasárnap reggeli egészségügyi sétáját végzi, miután visszavonult az üzletektől. Az üzletek, Briand üzletei, az egész világ üzletei- De ez az aggas­tyán még nem vonult vissza. Ma Tanger, Jiol- nap Szentgott-hárd, holnapután Litvánia, Köz­ben állandóan egy kissé Olaszország és Ame­rika, délelőtt egy jegyzék Kelloggnak, este diskurzus Dovgaleszkyvel — negyven éve igy, negyven éve reggeltől-estig a pultnál, méregetve rőfszámra a világ békéjét, esélyeit, érdekeit — ha szembenézel vele, rögtön lá­tod, hogy a test tartása csal, a szeme még nem fáradt bele. Az arc naigyon sápadt, haj, hosszú bajusz eszesek, a vértélén száj alig észrevehető ajakmozdulatokkal, halkan Osz­togat utasítást, a reszkető kéz ujjai szünet nélkül keresnek ki egy ezüst dobozból vékony és hosszú cigarettákat s a szeme folyton mo­solyog. Ez a mosoly, a szemek mosolya, ra- vaszkás, hideg és nagyon okos. Egy ember a dolgok végén. Mindent látott. Minden meg­adatott neki. Árulással kezdte, mint karakter végzi s hetvenéves korára ő máradt a század egyetlen nagy diplomatája. Közben megma­radt egy kissé annak, aki mindig volt: bou- levardier, átmenet a bohém és a nyárspolgár között. Ma is szereti, ha feketekávé és likőrös pohár mellett, jó ebéd-után beszélheti meg a dolgokat, mint" valamikor a „Café Madrid“- ban — ahogy hümmög maga elé, hunyorítja a szemét, megismer embereket, néha csak biccent, ahogy óvatosan megérint egy elébe- nyujtott kezet, vagy biztos mozdulattal kap utána, ahogy néha, oldalról, hirtelen ránéz arra, akivel beszél, aztán rögtön megint maga elé bámul, lassú, öreges léptekkel elindul, szívja a cigarettáját s hagyja, hogy az illető kullogjon mögötte és fél lépés távolságból adja elő a mondanivalóját, — mindebben any- nyi a nonchalance és egy vállvonó udvarias­ság, rezígnáció és élettapasztalat, ezt a mo­dort csak ő engedheti meg magának. Tegnap aláírta a tangeri egyezményt, holnap elintézi ezt -a kis szentgotthárdi dolgot Géniben, ami miatt már néhány hete rosszul alszik néhány cseh, román és magyar diplomata, mennyi1 haj van mindenfelé a világon, öreg Briand, I hogy nem unta még nem. Totyog fel és alá a | perronon, kegyelmesen elbocsátja Quinones de Leont, egy másik csoporthoz lép, minden-1 ki lekapja a kalapját, végignéz az arcokon, karonfogja Louchert és a feleségét, kiáll ve- j lük a percen kissé naposabb részére és való-, szinüleg valami jó párisi dolgot mesél nekik.; mert min dákot len nevetnek. Közben, diszkrét! busz lépés távolban, lassan és egyenletesen forog a nyomában -az egész suite. Egy Sven- gali-külsejü aggastyán közeledik, Gauthier ur, a francia agrárszövetkezetek elnöke, egy tu­dós, lengő hosszú szakállal, szurós, pápasze­mes szemekkel, vállait verdeső hosszú fehér j hajjal, lebernyegben és cilinderrel a fején.! Amint kiderül, ő is utazik. Cilinderben uta-! zik, ez az utisapkálja. Briandnak tetszik a I fantasztikus aggastyán, magához inti. Az ag- i gastyán rögtön megfiatalodik, fürge léptekkel szalad Briandhoz, ő is Genfbe utazik, nem hiába vette fel a cilindert. A vonatnak már négy perce indulnia kel­lene, Berthelot fel szállott a szalonkocsiba. Briand még szívja a napsütésben a cigarettá­ját és meg sem mozdul. Senki nem meri fi-: gyeim ez tetni. Végre Loucheur előveszi az! óráját. Most felkapaszkodnak mind a szalon- kocsiba, izgatott vasutasok fütyülnek, min­den kupé tele van újságírókkal és delegátu­sokkal, Briand elindult a negyvenkilencedilp népszövetségi ülésre Genfbe, Senki nem tud nála előre soha semmit. Lehet, hogy ez megint egyszer egyike Briand improvizált történelmi kirándulásainak, van egy bizonyos feszültség az ülés körül, lehet, hogy Locarno lesz belőle vagy Tboiry. Lehet, hogy nem lesz belőle semmi, csak megy meg­nézni ezt a gyermeket, aki a szivéhez nőtt s aki most Géniben tanul 'és növekedik, a nép- szövetséget. A bizonytalanság teljes, senki nem tud seihmit. Miért viszi Berthelot-t, a nemrég rehabilitált Berthelot-t, akinek ez az első hivatalos kirándulása évek óta? Miért vitte Chamberlain Sir Rónáid Mac Linsay-t magával? Márciusi problémák. Az ilyesmi egy sereg embernek probléma, akik határo­zottan ebből élnek. Ebből lehet kombinálni, lehet következtetéseket és cikkeket írni be­lőle, jelentéseket küldeni, telefonálni és táv­iratozni. Briand magával vitte Berthelot-t. Minek vitte? Ezen az egy problémán, ahogy itt Géniben látom, eKáviratoztak az elmúlt két napban legalább ötezer szót. Dijonban bemegyek az étkezőbe. A pub­Bécs, március 7. A nemzeti tanács ma délelőtt ülésre gyűlt össze, amelyről a követ­kező hivatalos kommünikét adták ki: Seipel kancellár jelentést tett az Ausz­triát érintő külpolitikai kérdésekről. Expozé­jában a népszövetség székhelyének esetleges elhelyezéséről'beszélt, amely kérdés hosszabb ideje foglalkoztatja a nyilvánosságot, anél­kül, hogy az osztrák kormány ebben az irányban valami lépést tett volna. Ezután prágai utazásáról beszélt és ismertette azoknak a politikai megbeszéléseknek anya­gát, amelyeket Prágában folytatott. Végezetül mégegyszer egybefoglalta az Olaszország­gá.] felmerült vita összes jelentékeny momentumait. A római lapokban hozott jelentések lényeges pontjaikban hűen adják vissza Mussolini fej­tegetéseit, úgy hogy a nyilvánosság Musso­lini felfogásáról, szándékairól és érveiről a lap jelentések alapján teljesen tájékozott lehet. A jelentést hosszabb vita követte, amely­ben az összes pártok szónokai részt vettek. A vita i< lyamári kidomborodott a pártoknak egységes ál­lásfoglalása Siipssrnann Antónia, neves német színésznő é& i$éía enyszemélybey liláim össze-vissza ül, egy cigány, egy király. | A sarokasztalban Briand, aki Közben feLra-1 kott egy fantasztikus, puha, kerekkarimáju kalapot, vándor szlovák üveges legények hor­danak osak ilyet vasárnap. Ez viszont Briand utikalapja. Pörge kalap, hetykén ül a fején. Mellette Loucheur felesége, szemben vele a fantasztikus aggastyán, aki ide is magával hozta a cilinderét és gondosan elhelyezte a fejéket az ablakhálóban. A lebernyeget vi­szont ebédhez se vetette le. Briand kitünően érzi magát az aggastyánnal, többet beszélnek, mint esznek. Ami kissé dühbe hozott, hogy nekünk, cigányoknak, céklát szervíroztak ebédre s Briandnak lazacot, továbbá nekünk marhahúst és Briandnak pulykát. Ha rossz a koszt, rögtön melanchólikus és barátságtalan lesz. Ami megbékített, az Briand étvágya volt. Megevett egy fél pulykát, elégedetten nézett maga elé, a feketénél fölrakta a fejébe a szlovák kalapot s most igazán olyan volt, mintha a Café Madridban ülne, künn a ter- raszón, a napsütésben, nézné a boulevardot és rendben találná a világot. Mindig meg­nyugtat, ha látom, hogy politikusok és diplo­maták jól ebédeltek. Legalább, amíg esznek, biztosan nem foglalkoznak mással. Ahogy reszkető ujjakkal előkapar egy ci­garettát, rágyújt, elégedetten hátradől és szót­az Olaszországgal való viszony kérdésében. London, március 7. A Times vezércikk­ben foglalkozik Mussolini beszédével. A c:kk szerint a beszéd lényegében mérsékelt, csu­pán formájában heves. Mussolini esik azo­kat ismételte meg, miket már más beszédei­ben elmondott. Szavai Németországhoz lés Ausztriához néryitott figyelmeztet1'nk vol­tak. Annak a cirálata, hegy bogyai Kell a szerződéseket alkalmazni, termésre esen A nagyváradi püspökség megszüntetése, illetve a szatmári püspökséggel való egybe­olvasztása a legrégibb magyar egyházmegye életében hoz létre jelentékeny változást. A nagyváradi püspökséget egyes történettudó- sok szerint Szt. László, mások szerint viszont már Szt. István alapította és székhelye Biihar volt. Nagyváradra Szt. László helyezte át a püspökség székhelyét, ő i.s építtette az első székesegyházat és gyarapította a püspökség javait. A püspökök 1469-től 1780-ig egyúttal örökös főispánjai voltak Bihar megy ének. A nagyváradi püspökség a legnevezetesebb BRIAND lan emésztéssel bámul maga elé, rendkívül rokonszenves az egész ember, nyugodt, ta­pasztalt, okos és hideg. Gyakorlata van az emberekben. Az emberek olyan sokfélék és annyi bajuk. Itt vannak ezek a csehek. Itt vannak ezek a litvánok. Itt vannak ezek a magyarok. Itt vannak ezek az olaszok. Briand néz maga elé, hosszan kifújja a füstöt s szem- melláthatólag és minden emberi valószínűség szerint arra gondod, hogy az étkezőkben soha nem egészen friss a lazac. Neki gyakorlata van ebben, az étkezők­ben. Állandóan utón van, ő a béke vigéce. Nem tudnak nyugton ülni, egyre csinálnak | valamit az emberek. Márai Sándor. naszkodik, akik most valamely mis állam szuverénitása alá kerültek. Milánó, március 7. A reggeli Upok bő­séges szemelvén}eket hoznak Mussolini be­szédeinek külföldi kommentárjaiból. A I’o- polo d'Italia rámutat, hogy az osztrák és né­met sajtó olaszeUenessége nemcsak anti- fascista, szocialista, aanem sötét politikai diplomáciai erőkből táplálko­zik. A mozgalom páiigernrán jellegének ere­detében is kételkedni kell, mert a germaniz- mus életproblémája nem Bozenlben van és Németországnak nem áll érdekében, hogy nyugati történelmi, kérlelhetetlen ée erősen felszerelt ellenségéhez délen is negyvenkét millió ember zárt nemzetéit szerezze meg el- lenségniek. Érdekes, hogy Németország soha­sem tiltakozott az elzászi és jugoszláviai né­met kisebbségek helyzete miatt, ezzel szemben a szocialista, imtemaeionális és demokrata erők egyesültek Olaszországgal szemben és mind meg akarják rontani Olaszország viszonyát a német világgal. Ennek a törekvésnek célja nyilvánvaló. A német reváns gondolatát a Raj­nától és a Visztulától a Brennerro akarják átvinni. Németországot a hideg Alpes elvhez akarják bilincselni, hogy rajnai és keleti poli­tikáját gyengítsék és a fascista Olaszországot a Brennerhez akarják kötni, hogy a Földközi tengeren, a Balkánon és a gyarmatokon meg­bénítsák. Mussolini lapja felveti a kérdést, vájjon nem akad-e a német világban egy ta­lálékony és becsületes toll, amely felismerje ezt a játékot és felvesse a kérdést, hogy Né­metország teljesíteni akarja-e Paris és Prága kívánságát és ellenségeinek számát az olasz nemzettel is szaporítani akarja-e? Róma, március 7. Fedél© kultuszminiszter a kamaráiban expozét tartott, amelyben a déMroldi 1 ni ség szerepelt, a legkiválóbb köztük Marti- nuzzi György, később esztergomi érsek és biboros. Az egyházmegyének Szt. László ki­rály volt a patrónusa. A szatmári püspökség viszont a legújabb magyar egyházmegyék közül való, amennyiben I. Ferenc alapította 1804-ben és területe a régi Szatmár, Már­na áros, Ugocsa, Bereg, Ung és Szabolcs vár­megye részeire terjedt ki. Ennek a püspök­ségnek tehát Ruszinszkó területén is vannak egyházközségei. A jelenlegi szatmári püs­pök, Boromissza Tibor, míg a nagyváradi püspökség Széchenyi Miklós gróf halála óta betöltetlen. szerepet játszotta a magyar egyháztörténe- , lemben ée püspökei közt több kiváltó Ibi Sitel sitit üiilmia London, március 7. Jeruzsálemből érkező Exchange-jelenfés szerint Ibn Saud király megüzente a háborúi Irak és Transjordánia ellen. Maan területén modern fegyverekkel el­látott erős vahabUa haderő vonul fel. Transjordánia határainak védelmére hét tankot és huszonkét repülőgépet küldtek ki. idáig hivatalosan nem erősítették meg Ibn Saud hadüze­netének hírét. A Morning Pest vezércikkében azt írja, hogy Nagybriiannnia nem hagyja magára Irak királyságát, a veszély órájában, mert ezt az országot ő teremtette és szervezte meg. A Daily Mail ezzel szemben hibáztatja a kormány mezopotámiai politikáját és figyelmeztet arra, hogy Angliát ne bonyolítsák a közel keleten újabb háborúba. A Daily Telegraph kifo­gásolja, hogy Angliának semmiféle diplomáciai képviselete nincs a vahabiták fővárosá­ban, ámbár ibn Saud király évek óta az egész arab világban döntő szerepet játszik. isoiisii sajtija Párisban és Prágában látja a fasclzmus ellenségét Paris és Prága Németország és ©Ssisersság ellentétét kívánják felszítani — Seipel újból külpolitikáé expozét mondott mindenkinek nyitva ai . bona^em észszerű . o- ,nieviei]|gB kérdésével iis fogialko-zctt. uemroi nanvoe lóg azonban, ba egy kormány, vagy tör\eny- j Süga meg fogja mutatni, hogy Olaszország határa hozó testület volt alattvalóinak sorsáról ps-1 érinthetetlenek. Romániának a Szentszékkel leütött konkordátuma megszűnteti a nagyváradi pisi BBukaresS lesz a résnas katolikus érsekség székhelye — A nagy­váradi és ssatraári püspökséget egyesítik — Az egyházi ható­ságok hatásköre nem terjed az ország határain túl Bukarest, március 7. A Szentszékkel kötött konkordátum teljes és hiteles szövegét, amiről már hónapok óta annyi a találgatás és kombináció, most tette közzé a román kultuszminiszter. Eszerint a katolikus vallás, bármilyen szertartásu legyen, szabadon gyakorolható Romániában. A görögkatolikus érsekség Balázsfalván lesz. Görögkatolikus püspökségek Nagyváradon, Lúgoson és Szamosujváron. A római katolikus érsekség szék­helye Bukarest, püspöki székhelyek pedig Gyulafehérvár, Temesvár, Szatmár és Jassy. A szatmári és nagyváradi püspökséget egyesitik. A konkordátum ratifikálása által meg­szűnik a nagyváradi püspökség apostoli kormányzósága és a nagyváradi egyházmegye területe a szatmári püspökség fenhatósága alá kerül. Az örmény egyház részére Sza- mosujvár székhellyel szintén létesítenek legfelsőbb egyházi fórumot. Romániának egyet­len része sem fog egyházilag valamely külső egyházi hatóságtól függni, ugyanígy a Ro­mániában levő egyházi hatóságok hatásköre sem terjedhet a határon túlra. Püspöki koadjutor csak román állampolgár lehet. A bukaresti római katolikus érsek és a görög- katolikus püspökök kivétel nélkül szenátorok, mig a római katolikus püspökök nem lesz­nek a román parlament felsőházinak tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents