Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-08 / 57. (1684.) szám
*T>PA<?AlA^AG^ARHlRLAg 1928 március 8, csütörtök. Angliát kultúrharc fenyegeti Az egyházi alkotmány reformja — Róma és Canterbury — Az. angol világegyház — No popery! — Az egyház és az állam szétválasztása I London, márcitis 7. Az angol belpolitikát s a társadalmi életet hónapok óta legélénkebben a kultúrharc kérdései érdeklik. Az a szoros viszony, amely Anglia társadalmi és egyházi élete között az évszázadok folyamán kifejlődött s az anglikán egyházat nemzeti egyházzá tette, természetessé teszi az angol nemzet nagy érdeklődését az egyház problémái iránt. Az angol egyházak három csoportja Az angol egyházat három csoportba lesiet osztani: első helyre kell az államegyházat, az established church-öt, a Church of England-ot helyeznünk. A második csoportot a szabad egyházak alkotják, amelyek a dis- senter-eket és. a nonkonformistákat egyesítik, akik közül a presbiteriánusokat. az inde- pendenteket, a meíhodistákat s egyéb szektákat, mint a quákereket és baptistákat nevezhetünk meg. A harmadik csoportot a római katolikusok alkotják. Az a megkülönböztetés a High Church és a Low Church között, amiről gyakran olvasunk, nem jelent külön egyházakat, csupán a Church of England kebelén belül mutatkozó tendenciákat. A High Church a katolikus, a Low Church a protestáns szertartásforma felé hajlik. Katolikus és protestáns elemek az államegyházban Amint az angol nyelv tulajdonképpen a német s a francia nyelv szintézise, amint az angol államforma a monarchiának és a repu- blikának egyvelege, úgy tevődik össze az angol államegyház protestáns és katolikus elemekből. A dogmatika többé-kevésbé protestáns, különösen ami a papok házasságára s a Rómától való teljes függetlenségre vonatkozik. Katolikus a püspöki alkotmány és a kultusz formája, amely a dogmatikus tényezőkkel szemben ellenséges angolok előtt az angol államegyház lényeges jegyét alkotja. Az ánglikán tehát teljes határozottsággal védekezik az ellen a felfogás ellen, mintha egyháza tisztán a reformációnak lenne eredménye. Az ő szemében a Church of England az ősi, apostoli, katolikus egyház, különösen az Angliában alkalmazott formájában. Ezért nevezik oly előszeretettel anglikán egyházi körök a Church of England-et anglo-katolikus egyháznak. Szinte azt lehetne mondani: protestáns- katolikus egyház. A világegyházra való törekvés Ez a szintézis Anglia határain messze átnyúló jelentőségű, mert ezen a tényen alapszik a Clrurch of England-nek azon igénye, hogy „hid-egyház“ legyen, amelyen keresztül megtörténhetik az összes keresztény egyházak egyesülése, vagy legalább is közeledése. Az Angliából kiinduló ezen egységtörekvésnek volt a következménye a múlt év nyarán Lausanne-ban megtartott világegyházkoníe- rencia, amelyre még Róma is küldött „megfigyelőt". Ez az egységmozgalom, amennyiben szellemi irányítóit vesszük tekintetbe, tisztán vallási természetű. De hogy az angol imperializmus egy olyan vallási mozgalmat, amelyben az anglikán egyház vezetőszerepet jájtszik, a legnagyobb figyelemmel kisér, ezt c$ak az tartja különösnek, aki az angol nemzet politikai imperializmusát nem ismeri. A prayer-book reformja Két hónappal ezelőtt azonban a pápa bullát adott ki a világegyházra vonatkozó törekvések ügyében s az egység alapjául a katolikus dogmatika maradék nélküli elfogadását jelölte meg. Roma locuta, causa finita. már pedig ez a felelet Canterbury-nek elfogadhatatlan. Annál sürgősebb kötelesség háramlóit most Canterburv-re, hogy legalább a saját portáján teremtsen rendet és egységet. Mert az évek hosszú során át bizony sok kigyomlálni való halmozódott fel. Az angol államegyház alkotmánya, a sokat emlegetett prayer-book, 1662-ből származik s azoknak a püspököknek munkája, akik a presbiteriánus Cromwell helyét újból elfoglalták. Évszázadokon át érintetlen maradt . a prayer-book, aminek az volt a következménye, hogy minden lelkész saját felfogásának megfelelően igyekezett azt az idők megváltozott szelleméhez alkalmazni. Ez a Church of England kebelében érezhető fegyelmetlenségre vezetett, úgyhogy húsz évi munka után megalkották a prayer-book reformját. A reformátorokat az a törekvés vezette, hogy az uj egyházi alkotmányt lehetőleg elasztikusán állapítsák meg, hogy az Anglián kívül élő másképpen gondolkozó elemeknek is tegyék lehetővé a közeledést. Ezért tettek bizonyos engedményeket a modernistáknak, de a Rómával kacérkodó köröknek is. A vita leglényegesebb pontját az áldozat rezerválása alkotta, vagyis az úrvacsora megmaradt részének megőrzése a betegek és haldoklók számára. A püspökök nézete szerint ez egyszerűen gyakorlati intézkedés lenne, hogy ne váljék szükségessé az úrvacsora szertartásának megismétlése minden betegszobában. A rezerváció ellenfelei azonban ebben a pontban a katolikus egyház át- lényegülési tanának (transsubstantio) elfogadását látták. Újból felhangzott Angliában a régi harci jelszó: No popery! nem akarjuk a pápaságot és a reformmal való ellenállást még inkább megerőcU; az uj imakönyvnek az a törekvése, hogy az egyházban a laikus elemet vissza igyekszik szorítani. As angol parlament történelmi napja Most már a Church of England, az established church Anglia államegyháza, tehát ügyeibe az államnak is van beleszólása annyiban, hogy a parlament az egyházi gyűlések határozatait en bloc elfogadja vagy visszautasítja anélkül, hogy változtatásokat eszközölhetne rajtuk. A megreformált prayer- book-ot ezért először a felsőház elé terjesztették, amely a felsőházban ülő püspökök szónoklatainak hatására el is fogadta azt. Erre következett az emlékezetes alsóházi vita. az angol parlament legérdekesebb történelmi napja; Mert egyszerre csak kiderült, hogy az egyházból való menekülésnek ebben a korában is az angol emberből nem veszett ki az egyház iránti érdeklődés és a protestáns hazai szellem. A skót presbiteriánusok. nonkonformista munkások és a wallesi szeperatisták egy emberként állottak talpra, hogy Angliát megvédelmezzék Rómával szemben. A No popery! jelszavával a protestáns radikalizmus megbuktatta a felfogása szerint Rómának engedményeket tevő payer-book-ot. Olyan megrázkódtatás volt ennek a következménye, aminőt Anglia ritkán élt át. A püspökök ellenállása Egyedül a pü^ökök őrizték meg ftyu- galmukat. A történelmi gyűlés után csakhamar kiderült, miképpen fognak a dolgok alakulni. A püspökök nem alkalmazkodnak az alsóház Ítéletéhez még akkor sem, ha az egyház és az állam szétválasztása lesz ellenállásuknak következménye. Ebben a törekvésükben a vallási testületeknek azóta megnyilvánuló helyeslő állásfoglalása csak megerőBudapest, március 7. (Saját tudósítónktól.) Pálffy Rudolf gróf a hetvenes években szerencsétlen tizleli vállalkozások során úgyszólván egész vagyonát elveszítette. Páffy Rudolf gróf vagyoni ügyeinek rendezésére családi tanácsot tartottak annak idején, amelyen Andrássy Manó gróf is részt vett és rokoni érzésének bizonyítására ajánlatot tett, hogy megvásárolja az árverés alá kerülő betléri birtokot, vaskőbányáival, kohóival, kis gyáraival együtt. Megállapodtak abban, hogy Andrássy Manó gróf bizonyos esedékessé vált tartozásokat és terheket átvállal, ezenkívül tiz év múlva 100.000 forintot, majd további 30.000 forintot fizet abban az esetben, ha a nyersvas ára 4 forint 80 krajcárra emelkedik. Pálffy Rudolf gróf meghalt, 1889-ben meghalt Grcvestins báró, Pálffy gróf veje és örököse is és két évvel később Andrássy Manó gróf is elhunyt, akinek birtokait 's ezekkel együtt a betléri birtokot, bányákat és gyárakat is iia, Andrássy Géza gróf örökölte. Grovestins báró örökösei akkor Andrássy Géza groiot felszólították, hogy az atyja által a báró családjával szemben vállalt kötelezettséget teljesítse. A nézeteltérések még 1891-ben bírósági útra kerültek. Grovestins báró özvegye arra kérte a bíróságot, hogy Andrássy Géza grófot kötelez--1 60.000 ranykorona tőke és járulékainak megfizetésére. Azóta húzódott az ügy s tegnap ismét tárgyalásra került a sor a törvényszéken. A SzaP’máry ^dön dr. tanácselnök előtt ! megtartott tárgyaláson Andrássy Géza grJ-í is jogi képviselője azzal érvelt, hogy a keresetnek nincs kellő jogi alapja. Andrássy Géza gróf ugyanis 1900-ban az egész betléri bányabirtokot eladta a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak s amikor a nyersvas ára elérte a 4 forint 80 krajcárt, a Kánya már nem volt a gróf birtokában. De egyébként is tagadta, hogy akár Andrássy Manó, akár Andrássy Géza gróf is nyersvasat termelt volna Betléren. Grovestins báróné ügyvédje ezzel szemben tanukkal kívánta bizonyítani, hogy a bányái Andrássy Géza gróf üzemben tartotta, sőt az* később, mikor azt a Rimamurányi-nak eladta, a részvénytársaság főrészvényese és igazga tója lett, tehát a bányából ezután is anyagi hasznot húzott. A bíróság kihallgatta Andrássy Géza grófot, az ügy alperesét. Andrássy Géza gróf tanuva’:omlásában elmondotta, hogy7 mintegy húsz éven keresztül évi 30.000 forintot fizetett Grov .ns bárónének és ennek a kötelezettségének a báróné haláláig pontosan eleget is tetű Tudomása szerint ezt az összegei azért kellett fizetnie, mer* a birtok felerészben a báróné tulajdona volt. Ezután a tanúkihallgatásokat folytatták, majd a tanúkihallgatások befejezése után a bíróság további bizonyítást rendelt el és megkeresi a szombathelyi biróságot a felperes özvegyének eskü alatti kihallgatására vonatkozóan. Addig, amig a szombathelyi bíróság az iratokat átküldi, a tárgyalást elnapolta. %M€I^W&^ÍÍí2CSf 2ttSZÍOGiSZCSf dmdaíkapus ünnepség keretében avatták lel a szinmagyar Tornaija első csehszlovák óvodáját Hodzsa miniszter is résztvett az ünnepségen — Amikor népi ütközik törvénybe a magyar nemzeti viselet sitette őket. A prayer-bookot tehát némi csekély változtatással újból az alsóház elé terjesztik. Ha ott újból visszautasítják, akkor állam és egyház elválasztásának kérdése könnyen az angol belpolitikai élet fókuszába kerülhet s ennek a ténynek erős kihatása lesz az angol választásokra is. A Church of England elég gazdag és elég sok mecénása is van. hogy az önállóságot megengedhesse magának. Egészen más a helyzet a konzervatív párt szempontjából, amely a reformot megbuktatta. A konzervatív párt szempontjából az államegyház, különösen az olyan, amelyik a vallási imperializmus utján halad, az angol világbirodalom eszméjének legerősebb támasza. Joggal tart tehát a konzervatív párt attól a kedvezőtlen hatástól amit a szeparáció a dominionokban s a gyarmatokban kiváltana. Mert nem egy újabb köteléke szakadna meg az angol mammutbirodalomnak? És azzal a csapással, amelyet az olasz Rómára akartak mérni, tulajdonképpen nem az angol Rómát gyöngitették-e meg, vagyis az anglikán vi- lágegyház gondolatát, amely a protestantizmus és ortodox egyház gyöngülése után Rómának legveszélyesebb nemzetközi vetély- társa? Érthető tehát, hogy a torie-k már ma azt kérdezik, vájjon győzelmük nem pyrrhusi győzelem volt-e? Aban a harcban, amely az egyház és parlament között kitört, az egyháznak igen erős ütőkártyái vannak kezében. Bizonyos, hogy az egyház sem szívesen töri meg az állammal való több évszázados, bob dog házasságát, tehát a parlamenttel való kompromisszumot nem teszi túlságos nehézzé. Azonban így is elég gondja lesz a parlamentnek. miképpen akadályozza meg a kultúrharc kitörését, amellyel a hirtelen felébredt protestáns hazai szellem fenyegeti Angliát. Harminchétévi jogi csatározás után ismét bíróság elé került a betléri bányabirtok pőre Hatvanezer aranykoronát követelnek Grovestins báró örökösei Andrássy Géza gróftól Tornaija, március 7. (Saját tud ősi tójuktól.) Tornaiján, ebben a szinmagyar határmenti városkában a napokban nagyszabású ünnepség zajlott le. A házakat zászlódiszbe öltöztették, diadalkaput állítottak fel és nagy hangon hirdették, hogy Tornaija nevezetes kulturünnepére a csehszlovák kormány hat minisztere személyesen megjelenik. A lázas és nagyszabású előkészületekből azt hihette volna a jó tornaijai polgár, hogy valami világrengető szezáció készül és a. kormány olyan intézménnyel ajándékozza meg a határúién ti magyar városkát, aminek írét határból csodájára fognak járni a népek. A vajúdó hegyek azonban megtévesztették az ünnepséget kívülről szemlélő polgárokat. Nem készült világrengető szenzáció, csupán az uj és első csehszlovák óvodát nyitották, meg ünnepélyes formaságok között. A Tornaiján élő csehszlovák hivatalnokcsaládok régi vágyát teljesítették az iskolai hatóságok, amikor a szinmagyar városkában csehszlovák óvodát létesítettek, amely gondosan elkülöníti a cseh és szlovák gyermekeket a magyaroktól. Tényleg, nagy kulturális feladata lehet ennek az óvodának, hiszen meg kell menteni a cseh és szlovák gyermekeket attól a veszélytől, hogy megtanulják a nagyar szót. Ez lehetett a vezérlő gondolata az óvoda létesítésének és a zászlodisaes, diadalkapus, miniszteres nagy ünnepségnek. A lobogódiszbe öltöztetett városka hat minisztert várt, de mire a vonat befutott, a remélt miniszterek száma leolvadt egyre. Csak Ilodzsa Milán dr. közoktatásügyi miniszter érkezett meg, hogy személyesen vegyen részt a tornaijai szlovák óvoda megnyitási ünnepségén és ezáltal dokumentálja, milyen nagy súlyt helyez kulturális szempontból arra, hogy a szinmagyar városban csehszlovák óvodát létesítsenek. Az ünnepség külsőségei megmutatták, mennyire nem osztja a rend? zőség álláspontját a városka polgársága. A fogadtatáson úgyszólván egyáltalán nem volt képviselve, viszont annál nagyobb számban jelentek meg a jegyzői, pénzügyi és csendőri hatóságok képviselői és családtagjai. Tulnagy azért éz a „szám" sem volt s az állomáson alig harminc ember fogadta a csehszlovák közoktatásügyi minisztert. Délelőtt zajlott le az ővodaavatás, délben bankett volt, délután pedig a Fehér ló színpadán ünnepi előadást tartottak. Az előadáshoz szereplők kellettek, már pedig felette kevés számban akadtak olyan szereplők, akiket a csehszlovák ünnepség keretében fel lehetett léptetni. Jobb hijján a magyar elemi iskola növendékeit válogatták össze és léptették fel. Az előadás bevezető számát a rendezőség a magyar-szlovák testvériség szimbólumának szánta és a hatásos szimbólum kedvéért megengedték, hogy a szereplő magyar kislány magyar nemzeti színekben pompázó ruhát öltsön. Amit egyébként rendtörvénybe ütköző izgatásnak, vétségnek, kihágásnak, bűncselekménynek szoktak minősíteni, azt most a közoktatásügyi miniszter jelenlétében fő attrakciónak szánták: a magyar nemzeti ruhás kisleány a nyílt színen összecsóko- lódzott a szlovák nemzeti viseletbe öltözött leánytársával. Ebben a beállításban, a hivatalos szándék ilyen éles és tendeciózus kihangsulyozása mellett fonákul hatott ez a „lélekemelőnek" szánt pillanat és a közönség egy részének köréből inkább a feszélyezettség érzését, mint lelkesedést váltott ki. A csehszlovák óvoda ünnepélyes megnyitása után a Hodzsa-párt a vidékről becső- ditett tagjai felett seregszemlét rendezett a miniszter tiszteletére s a szemlén részt vett egy pár gyászmagyar is, akik bizonyára nem a maguk költségén fáradtak el a tornaijai nagy ünnepségre. Megreformálják a tanonciskolákat Prága, március 7. Az iskolaügyi minisztériumban most dolgozzák ki a továbbképző tanonciskolák reformjáról szóló javaslatot. A reform szerint az eddigi hároméves tanoncképzés és az évi hét hónapos tanítási idő helyett^ két éves tanfolyamokat rendszeresítenek és 10 hónapos tanítási idővel. 6_
