Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-04 / 54. (1681.) szám

H68 4, raróm«-p. qma:cMMAcAaR-HlTa>.a^ A szerződésszegéssel kezdett sztrájk válságos helyzetbe sodorta a handlovai bányászokat Hétfőn Írják alá a brttxl bányászbékét - Az északnyugatcsehországl bérharc szomorú statisztikája — Munkában a kladnői kommunisták HanxUora, március 3. Mint ismeretes, a handlovai srtró|k tómondása elhamarkodot­tan történt, amennyiben * munkások a kollektív szerződés sze­rinti felmondási idő lejárta előtt szüntet­ték be a munkát. Emiatt a bányatársaság már a sztrájk el­ső pillanatában ridegen elzárkózott a munká­sok követeléseinek teljesítése elől, mig ha a munkabeszüntetés a kellő formaságok betar­tása mellett történt volna, akikor a munkások sokkal méltányosabb elbánást remélhettek volna. A Trimyatársaság a munkások sztrájkba- lépését egyszerű szerződésszegésnek te­kinti. A társulat egyáltalán nem reagált a szak- szervezeti tanács és az üzemi tanács átiratai­ra, hanem falragaszok utján tudomására hoz­ta a munkásoknak, hogy amennyiben nem veszik fel a munkát hétfőig, úgy a társaság kénytelen lesz szerződ ésszegés cimén vala­mennyi munkását kizárni. Ez esetben a re­nitens munkásoknak kikézbesitik munka- könyveiket és minden felmondás nélkül elbo­csátják őket. Ugyanakkor intézkedés történt, hogy a megvéből osendőrséget koncentráljanak Han- dfovára, hogy elejét vegyék az esetleges ki­lengéseknek Az erélyes intézkedés azonban feleslegesnek bizonyult, amennyiben a mun­kásság’ a legfegyelmezettebben viselkedik. Szombatra a csendőrség nagy részét vissza is vezényelték. Sikerült megtudnunk, hogy a handlovai munkások, dacára annak a szomorú ténynek, hogy ők a legrosszabbul dotált bányamunká­sok, semmi körülmények között nem óhaj­tottak bérharcot kezdeni s tisztára a kommunista agitáció hatása alatt léptek szimpátia-sztrájkba. Egyezkedési kísérlet már történt a bá- nyatá mulat és a munkások között. A bánya- társulat — inkább a forma kedvéért — azt az ajánlatot tette, hogy hajlandó jobban dotálni a fiatal bányá­szokat, ezzel szemben azonban jelentő­sen redukálná m Öregebb munkások bé­rét. Ezt az ajánlatot a munkások természete­sen visszaüta*sitották. A tárgyalások' szomba­ton tovább folytak a társulat és a munkások megbízottai között. A munkások nagy része már a munka felvétele mellett foglal állást, mert a harcot teljesen kilátástalannak tartja. A munkások helyzetét mi sem jellemzi job­ban, mint az a tény, hogy a sztrájkbalépás előtt kélezerötszáz munkás dolgozott az üzem­ben napi 12 órás váltás mellett. A munkabé­rek a handlovai bányában huszonöt-harminc­öt korona között mozognak. Mivel a szombati tárgyalás is eredmény­telenül végződött a társulat merev magatar­tása miatt, nincs kizárva, hogy az üzemtanács mev fogja tiltani a biztonsági munkák végzé­sét. Hátra van a brüxi egyezség ratifikálása Prága, március 3. A prágai bányásztár­gyalások tegnap este értek véget a zárójegy­zőkönyv aláírásával. Vasárnaz mindakét fél külön konferencián hagyja jóvá a megegye­zést, hétfőn délután pedig a bányatulajdonosok megbízottai és a munkások képviselői a brüxi bányalvivatalban alá fogják irni az uj kollektív szerződést, amely március el­sejétől visszamenőleg lép érvénybe. A munkások kikötötték, hogy a sztrájk folyamán tanúsított magaviseletéért és a szükségmunkák megtagadásáért senki sem bocsátható el és nem vonható felelősségre. A munkábaállás utolsó megengedett határideje március 8-iká. A. vasárnapi tanácskoaások remélhetőleg nem fogják fölborítani a kész egyezményt. A konferenciákon ugyan mindakét oldalon erős vitára van kilátás s a túlzók még egy utolsó kísérletet tesznek álláspontjuk áterőszakolá- sára. A bányatulajdonosok radikális szárnya a premiáiis rendszerre való visszatérést kí­vánja, a kommunista munkásszervezetek pe­dig a húszszázalékos egyenes béremelést. De a munkásság is, a bányatulajdonosok is bele­fáradtak a sztrájkba s igy a túlzóknak aligha lesz sikerük. A brüxi sztrájk gazdasági mérlege Mint ismeretes, a brüxi bányavidék sztrájkol óinak száma mintegy harmincézerre rúgott. Föltesszük, hogy ebből huszonhétezer rendes munkát végzett. A hivatalos kimuta­tások szerint a bányavidék munkásai egy vál­tásban átlag 43 koronát kerestek. így tehát a munkások naponta átlag egy milliónyi jö­vedelemtől estek eL, a sztrájk három hete alatt mintegy húsz milliótól. A munkások na­ponta mintegy két tonna szenet bányásztak ki, tehát a bányavidiéken mindennap 54 ezer tonna szén máradt tóbányászatlanul. Ez a sztrájk tartama alatt meghaladja a négyszáz- ezer tonnát. A bányavidék ilyenformán na­ponta négymillió korona értékű szén gazda­sági hasznától esett el. Nemcsak maguk a munkásók és a bányatulajdonosok szenved­tek kárt, hanem a sztrájk számos más ténye­zőt is belerántott a károsodásba. Ilyen első­sorban maga az állam ,mely nem kapta meg a napi négyszázezer koronányi szénádét, aztán az államvasutak, mely nem keresett a szállí­táson. Kárt szenvedtek más gyárüzemek munkásai is, kikét szénhiány miatt elbocsá­tottak s károsodtak a bányavidék kereskedői, akik a munkások keresetének erejéig napi egymillió koronával kisebb forgalmat csinál­hattak a sztrájk tartama alatt­Kladno készül a sztrájkra Kiad nő. március 3. A kladnói bőrmozga­lomban kilenc-tizezer munkás vesz részt. E bányavidék főbb centrumai Kladnó, Schlan és Rahoiritz. A tárgyalásokat egy az összes munkásorganizációk megbatalmazottaiból álló bizottság vezeti s ez irányítja a sztrájkra való előkészülete­ket is. A vezetés a kommunisták kezé­ben van, mert a munkások többsége a kommunista nemzetközi szakszervezeti szövetségben van megszervezve. A sztrájkra teljesen mértékben felkészül­tek. A sztrájk kimondásáról a vasárnapi bá­nyászkonferencia fog dönteni. A bérviszonyok itt hasonlóank a brüxi ekhez. fDit írnak nekünk? „Hirdetéseikben bútoraik árát 13 fel kéne Önök­nek tüntetniök. mindenki tuö]a, hogy azok nagyon ízlésesek cs elsőrendű kidolgozásúak, de sokan téuesen azt hiszik, hogy az árak is oly nagyok, mint a minőség kiválósága. ÍTlcg voltam lepve áraik olcsóságán s bizonyára sokan mások is csodálkoznának ezen." Oe mit ér az árakat feltüntetni, ha az árút nem mutathatjuk meg Önnek? Látogassák meg eladóhelycinket, vagy kérjék t8. szú. képes füzetünket, melyben nehány szoba- berendezésünket s azok árát fogja találni. EEYE5ULT ÜP mau. r.t. BRPíO - PBAHA - BRATISLAVA JoscfslcáJó Lucerna Stefánikova PARDUBITZ, Wflsonové 68. A berlini fémipari sztrájk 40.000 munkást vont ki az üzemekből Az egyeztető tárgyalások meghiúsultak — Az fizem- beszQnteiés nem Jelenti a munkások kizáratását Berlin, március 3. A berlini fémipari szö­vetség közli, hogy a Siemens és Halske rész­vénytársaság, a Siemens-Sehuckert Müvek, a Bergmann Villanymüvek és a Mix és Génért részvénytársaság üzemei ma, továbbá hétfőn a Telefon-Müvek és a Lorent részvénytársa­ság beszüntetik a munkát. Hétfőn délután a szövetség bizalmi bizottsága ülést fog tartani, hogy a helyzethez állást foglaljon. A Siemens Müvek nyilatkozata, szerint a gyár szerszám­kés zi t ő m unkás ai n a k sztrájkja megszüntetésé­re irányuló tegnapi tárgyalások nem végződ­tek eredménnyé], miután a fémipari munkásak szövetsége az egyez­tető ajánlatot elutasította. Miután a szerszámkészitők sztrájkja im­már- nyolc nap óta tart, a Siemens-Müvek üze­mének főrésze ma beszüntette a munkát. A munkaszünetelés nem egyenlő a munkások kizáratásával, hanem csupán a szakszervezeti taktika elhárít­hatatlan következménye, amellyel a szak­szervezeti. vezetők éppen a szerszámké­szítő munkásokat igyekeztek kivonni az üzemekből. Eridéig még nem lehetett áttekinteni, hogy hétfő déielőltel hány személy maradt foglalkoztatás nélkül. Hozzávetőleges becslés szerint egyelőre 40.000 munkásról és mun­kásnőről lehet szó. A Bergmann Villanymü­vek közlése szerint az üzemnek kisebbik ré­sze ma, másik rész pedig hétfőn szünteti be munkáját. Gröner birodalmi hadügyminiszter szenzációs nyilatkozatot tett a háboruelőtti német flottapolitikárói Az egész német nagyvezérkar ellenezte a mértéktelen hajóépifést — A háború alatt a német flotta megfelelt feladatának — GRÖNER német hadügyminiszter Berlin, március 3. A birodalmi gyűlés költségvetési bizttságában a tengerészeti tár­ca kiadásainak tárgyalásánál újabb szenzáció­ra került a sor. Az alkalmat az A-páncélhajó építéséről szóló megbeszélések szolgáltatták s a tárgyalás folyamán Gröner birodabni hadügyminiszter rend- kívül éles nyilatkozatot tett a háboruelőt- li flottapolUikáml kapcsolatban. A miniszter a többek között a következő nagy­érd ekességü kijelentéseket tette: „Becsülete­sen be akarom vallani, hogy háboruelőtti flottapolitikánkat hibásnak tekintettem és pedig nem csupán politikai okokból, amelyek­hez, mint katonaembernek, semmi közöm sem volt, hanem elsősorban katonai, szem­pontból. Nem árulok el titkot, ha a bizottság­gal közilöm, hogy a nagyvezérkai' is többségében ezt az elvet osztotta. Az a ré­gi stratégiai alapelv, hogy egy ország so­hasem lehet eléggé erős és az a meggyő­ződés, hogy háború esetén a döntés szá­razföldön esik, volt az oka a nagy vezér­kar felfogásának. Schlieffen gróf is az 1900-j kínai expedíció al­kalmával úgy nyilatkozott, hogy hazánk ha­talmi állásának megtartása, vagy elvesztése nem a távoli teugeren, hanem csakis és egye­dül nyugati, és keleti határainkon fog dűlőre kerülni. Az igazságosság parancsolja megálla­pítanom, hogy az oly gyakran már föl hánytor- gatott és a hadsereg szentére vetett vád, hogy a háború első fázisában katonai szempontok­ból teljesen érthetetlenül nem vonták bele a flottát a hadműveletekbe, ezen elvvel semmi közösséggel sem bir, hanem éppen ellenke­zően egészen más, a flottaparancsnokság által oly sokszor felpanaszolt motívumokból kelet­kezett. Azon a nézeten vagyok, hogy a flottának a háború alatt elért nagyszerű teljesítményét sohasem lehet eléggé mél­tatni és hogy a flotta a lehetőséghez ké­pest elvégezte mindazon feladatokat, ame­lyeket rábíztak. xxxxxmxxxxxxxxxxxxmxKxxxxm x ISISTŐL HÉTEL YKŰR ELLEN X Kapható minden gyógyszertárban X csak állatorvosi rendelósre A földm. min. 88982-IV. b. 1927 sz rendeiete értelmében 1 a SÍSTÜL árának felét az állam meifiritl S Fólerakat: HED1CA, Bratislava XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X be XI X X X X X X X X Ugyan nem nyújtott olyan teljesítményt, ami­lyet a német nép széles tömegei a célszerűt­len hazafias propagandától befoQyásoltan vár­tak tőle. A flottának nem is állott,, módjában á megkövetelt magas feladatokat, a külkeres­kedelem biztosításának és a nagy tengeri utak nyitva tartásának a feladatát elvégezni, miután nem uralta a nyüt tengereket. Ezen vallomásom után nem hányhatják szememre, hogy efogult vagyok a flotta ja­vára és hogy presstizsokokból óhajtom a flot- taépitkezést. Amennyiben eddig a páncélosha­jók épitése mellett voltam, tisztára katouai szempontok lebegtek szemeim előtt. Ha egyetlen hajónk sem futna a tengeren, a vet'saillesi szerződés szárazföldi hadse­regünknek a legcsekélyebb megerősítéséi sem engedélyezné. Viszont azonban a versaillesi szerződés kei>r tében modernizált flotta a szárazföldi hadse­regnek az erősödését jelenti/4 Tuka előnyomni — Ivánka kudarcot vallott Prága, március 3. A Lidové Noviny nagy aggodalommal kiséri Titka agitációját a vá­cimul juris elmélete melleit. A lap azt állítja, hogy jelszavai nemcsak nyugtalanságot kel­tenek, hanem Tuka néhol már forradalmi hangot üt meg. így a poprádzsüpai pártgyü- lés az ő kezdeményezésére az autonómia végrehajtását és az alkotmány revízióját kö­vetelte. A poprádi helyi szervezet a megyei pártszervezet határozati javaslatát is túllici­tálva kimondta, hogy a tizedik jubileumi év ünneplése az autonómia megadása nélkül a szlovák odaadás kigúnyolása lenne. Ivánka nagy Tukaellenes támadása visz- szafelé sült el. Ivánka a maga hevességével még a saját pártjában sem posszibilis. annál kevésbé a szlovák közvélemény előtt. A Slo- vák közlése szerint a szlovák légionáriusok is ellene fordultak, mert annak idején, mint a Národná Obrana egyik kezdeményezője, maga temette el az Obrana gondolatát és megszakította összeköttetését a hazafias le- agionisták lapjával. A Slovák válaszol Ivánka cikksorozatá­ra és számos ellenargumentum mellett sze­mére veti Ivánkának, hogy a fordulatkor „Andrássy gróf is elismerte Wdlson jegyzéké­re adott válaszában a szlovák nemzetet a csehszlovák államban, csak a csehszlovákok enni s ne mis akarták a békekonferenciára odaengedni. Ezért hamisították meg a dekla­rációd — kiált tel a Slovák cikkírója. 3

Next

/
Thumbnails
Contents