Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-30 / 76. (1703.) szám
-ÍPAüAi'y v líMjíWVft-HiíilíAPr Stresemann: „Minden csalódás ellenére hiszek a béke na$y gondolatának győzelmében" A minist külüaymlnlszter hatalmas beszéde a kilföltii sajté Képviselői elén — Amerika nagyszerű béfeepéldája Berlin, március 29. A fcölífölxü sajtó részéve Stresemann dr. (külügyminiszter (tegnap estélyt rendezett A bankett alkalmából a külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelynek középpontjába a béke óriási fontosságú problémáját és a leszerelés kérdését állította. Beszédének lényege a következeképpen hangzott: — Világosan iki akarom fejteni a német nép felfogását ezekben a kérdésekben: A külföldi sajtóban különböző alkalmakkor az a felfogás jutott kifejezésre, hogy Németországnak nem az általános leszerelés elérése a célja, hanem tudatosan a leszerelés meghiúsításán dolgozik, hogy ebből jogot formáljon a szabad fegyverkezésre. Ha a külföldnél)' bármelyik irányiadé tényezője tényleg ilyen hátsó gondolatokkal vádolná meg Németországot, akkor módjában állana a legegyszerűbb eszközzel megszüntetni ezt a gyalázatot, tudniillik komolyan kellene hozzálátni a* általános leszerelés megváltásához. — A rosszakaratú kombinációkkal nem sikerülhet a világ közvéleményét tartósan csalódásban tartani afelől, hogy tulajdonképpen mik okozták a nehéz helyzetet, amelyet most a leszerelési kérdés állása teremtett. Ha meg is engedem, hogy ezeket az óriási horderejű problémákat nem lehet máról-holnapra megoldani, úgy ma mégsem szabadna az egyszerű „má- rólholnapra“ kifejezéssel megelégedni annál is inkább, mert Németország nem követelte az összes államok azonnali leszerelését, mint az orosz tervezet, hanem teljes hozzájárulását fejezte ki a fokozatos megoldás gondolatához. Hogy azonban az első lépés eléréséhez a reális politikai előfeltételek már ma egész terjedelmükben adva vannak, ez meggyőződésein. A miniszter ezután idézte az 1925 október 16-iM loearnói zárójegyzőkünyvet, amely megállapítja, hogy a loearnói szerződések morális leszerelést hoztak létre a nemzetek között 'és amennyiben az európai békét és biztonságot megerősítik. Lócámé a legalkalmasabb eszköz arra, hogy termékeny módon elősegítse a népszöveteégi alkotmány nyolcadik fejezetében ek&rí leszerelést. A loeamőí szerződés azt is Mmondja, hogy a résztvevő ikor- mányok kötelezik magukat a népszövetség leszerelési munkálataiban való őszinte közreműködésre. Stresemann ezután fölveti a kérdést, hogy volna-e annak reál poétikai értelme, ha most megállapítja, hogy a loearnói záró-jegyzőkönyvben leirt szavak 2 és iél év leteltével semmiben sem haladtak eiő^e a megvalósulás utján. — Évről-évre egyhangúlag megállapítják a népszövetségben egybegyült hatalmak, hogy a leszerelés a népszövetségnek legfontosabb feladata és hogy a ma meglevő biztonság kielégítő alapot nyújt a leszerelés megvalósítására az első lépéshez. Ennek ellenére a cél elérésétől ma távolabb vagyunk, mint bármikor— Ez annál veszedelmesebb, mert közben a biztonsági bizottság is olyan eredményekre jutott, amelyeket azok is elismertek, akik a megfelelő biztonságra állították fel követelményeiket. — Ennek a helyzetnek ellenére teljes határozottsággal tagadom, hogy a népszövetség végleges csődjéről beszélhetnénk a leszerelés kérdésében. — Tagadom egyszerűen azért, mert a népszövetségnek ebben a kérdésben nem szabad csődöt vállalnia. Meg kell ismételnem azokat a szavakat, amelyeket a legutóbbi teljes ülésen, a mailt év szeptemberében mondottam, hogy a népszövetség a legparancso- lóbb kötelessége e kérdés megoldása s figyelembe nem vétele súlyos következményeket vonhat maga után. — Hiábavaló volna, ha most az áHiáláno* leszerelésre vonatkozó német követelés jogszerűségéről beszélnék, amelyet a szerződések világosan kifejezésre juttatnak és amit az egymással szemben álló hatalmak felelős áí- lamférfiai ismételten elismerlek. Ha most arról beszélnek, hogy e követelésünkhöz nincs meg a jogi, csupán a morális alapunk, akkocr tulajdonképpen a népszövetség alapgondolatát tagadják meg, amelynek szilárd fundamentuma éppen a népszövetség kölcsönös morális kötelezettségének elismerése. — Mi most a teendő a leszerelés 'kérdésében? A döntő szó most a kormányokat, a katonailag vezető államokat illeti. — Teljes súlyával -ezeken nyugszik a felelősség és ezekkel szemben nyilvánul meg a népek várakozása. Annak a határozott reményemnek adok kifejezést, hogy ezek a várakozások nem lesznek újból hiábavalónk és már a legközelebbi teljes ülésen olyan helyzetet találunk, amely alkalmas lesz arra, hegy a népszövetség konkrét határozatokat hozzon. —- Ha kételyeinknek és csalatkozásaink- nak ellenére is még mindig reménységről és bizalomról beszélek, tekintetem első sorban az Egyesült Államok hatalmas népére irányul. Üdvözlöm azt a tényt, hogy a világbéke és az európai államokkal és népekkel való megegyezés gondolata Amerikában iniciativát váltott ki. Üdvözlöm azt a tényt, hogy Amerika felszabadította a háborúban lefoglalt német vagyont. Olyan tény ez, amely nemcsak anyagi kérdéseket érint, hanem a Magna Charta és a nemzeti együttélés régi gondolatát élesztette újjá, amely abban áll, hogy az egyes polgároknak nem szabad hátrányt szenvedniük abból, ha az államok háborút is viselnek. — Végezetül reményt nyújt nekem arra, hogy a jövő tárgyalásai nem maradnak eredménytelenek, áz a beszéd, amelyet a francia miniszterelnök Bordeauxban tartott ős amely az előttem fekvő pontos szöveg szerint ugyan tartalmaz némely olyan dolgot, amelyekkel szemben én teljesen ellentétes állásponton vagyok, de tartalmaz olyan szavakat is, amelyeket teljes mértékben helyeselni tudok. — „Mi közünk nekünk ebben a pillanatban a multhoz?“ kérdezi Poincarő miniszter- elnök és ezzel a kérdéssel teljesen egyetértek, valamint azokkal a szavakkal is, hogy mindenki szenvedett a háborúban, hogy nincsenek boldog győztesek, nincsenek boldog legyőzőitek, nincsenek boldog semlegesek és csupán az intellektuális és morális együttműködés utján szabadulhatunk meg a mnlt szenvedéseitől. Ha ezek a gondolatok valósággá válnak, akkor közeledünk ahhoz az eseményhez, amelyet a nuncius Szent Ágoston szavaival fejezeti ki. Olyan szavak voltak ezek, amelyeket más formában Briand kollegám is megfogalmazott, tudniillik a világ felé talán sokkal STRESEMANN háládatosabb és szebb feladat a háború és a] dicsőség érdekében sikraszállani és sokkal nehezebb a békéért küzdeni, de a békéért való küzdelemben rejlik a legnagyobb nagyság, amelyet az emberi lélek elérhet. Ezért minden kritika és csalódás ellenére nem akarom feladni a reményt, hogy a béke nagy gondolatai az emberiség legjobb javára győzedelmeskedhetni fognak. A külügyminiszter végső szavainak köl-j tői szépsége és szónoki dinamikája magával ragadta a hallgatóságot. Készüljünk fül a választásokra Hz országos heresztényszosiaHsfa siet Kihívása Pozsony, március 29. Az országos keresztónyszociallsta párt központja hetekkel ezelőtt köriratilag hi-vta föl körzeti elnökségeit, hogy a járási és az országos (tartományi) választásokra készüljenek föl s egyben megjelölte a legszükségesebb teendőket is. A fölhívás eredményeként már számos helyen összehív iák a párt járási választmányát, hogy határozzanak az előkészítő munkálatokról. Szükséges azonban, hogy minden körzetünk mielőbb megnyilatkozzék, nehogy az előkészületek késedelmet szenvedjenek. Éppen azért fölhív juk ezúton újból Ösz- SzéS körzeti vezető• férfiatokat, ' hogy az álariti, körlevelünkben is fölsorolt, teendőket végrehajtani szíveskedj érnék. 1. A körzeti választmány összehívása. 2. A járási jelölőlista összeállítása. 3. A járási pártmeghataknazott megválasztása. 4. Bejelölés a járásban lévő összes községek választási (szavazatszedő) bizottságaiba (minden választási urnához 1 rendes é? 1 póttag). 5. Két jelölt bekandidálása az orsz;w s (tartományi) választásokhoz. 6. Bejelölés a járás összes községeinek választási bizottságaiba az országos (tartományi) választásokhoz minden urnához 1 rendes és 1 póttagot. 7. A járási gyűlés összehívásáról és a határozatokról részletes jelentést a párt országos központjának (Pozsony, Hosszu-u. 23. II.), közölve az összes jelölések névszerinti eredményét. A szükséges nyomtatványok munkában vannak, valamint a járási és tartományi választási-törvényt ismertető könyv, is és. azokat rövidesen körzeti elnökeinknek és titkárainknak szétküldtük. Mégegyszesr hangsúlyozzuk az előkészületek rendkívül fontosságát és sürgősségét s kérjük azok haladéktalan keresztülvitelét. Az országos kereszt&nyszocialista, párt központja (Pozsony, Hosszu-utca 23. II.) a magyar nép felismerte a lordban őszinte barátot. az Örömmel látja, hogy a miniszterelnök Debrecenben nyílton a békerevizió mellett foglalt állást. Meggyőződése, hogy sem a lord, sem a miniszterelnök nem fognak meggyöngülni eddigi törekvéseikben, annál is inkább, mert ma már hivatalos államférfiak is a magyar ügy mellé állnak, amint ez Mussolini nyilatkozatából kitetszik. (Felkiáltások: Éljen Mussolini!) Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint mondja ki a képviselőház, hogy köszönetét mond Roth eruiere lordnak önzetlen, nemes munkájáért, amellyel a Magyarországot ért igazaágtalanságoikra föllhivta a világ közvéleményét és rendületlenül bizik abban, hogy a békerevizió Magyarország és Európa békéjének érde- kében be is fog következni, (Éljenzés és taps az egész képviselőházbán.)’ jj A miniszterelnök meg lehet győződve arról, hogy ilyenirányú törekvésedben az egész or- ' saég mellette éHL Lehet, hogy éppen a Ma* gyarországon elkövetett igazságtalanságok reparálásával fogja bebizonyítani az emberiség* hogy valóban haladni kíván a béke és az igazság utján. Trianoni vita a ntigyar képviseBőházban Sigray gróf ftatérozsti Javaslatban a magyar képviselőház köszönetéi kivánla t®8rraács©ini Rothermere lordnak Magyar- ország érdekében végzett önzetlen, nemes munkájáért — Ma már hivatalos 'áliamtfér»*ak, mint 'például Mussolini is a magyar nép mellé állnak Budapest, március 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefönjeilentése.) A képviselő- ház mai ülésén a költségvetési vita folyamán Gáspárdy Elemér egyiségespárli képviselő polemizált Kassay Károly tegnapi beszédével. Kijelentette, hogy valótlan az az állítás, mintha a kormánypárt bizalmatlan lenne a kormány iránt. Az egységes párt igenis tisztában van a kormány által elért nagy eredményekkel. Ezután Sigray Antal gróf beszélt. Elismeri a kormány érdemét. Magyarország a külföldön már sokkal jobban érvényesül, mint azelőtt, azonban a kormáhy hibájául rójja föl a magángazdaság leromlását, aminek főoka, hogy a magángazdaságok és a minisztériumok között nem volt meg a kellő összehang. Ezután élesen bírálta a külföldi követek nagy fizetését, majd pedig a költségvetés magas tételeit. A-titkos. szavazásról szólva kijelentette, hogy nem azért kellene megvalósítanunk, hogy ezzel demokratikus irányban haladjunk, hanem azért, hogy ne mondhassák többé rólunk, hogy mi teljesen retregrád irányt képviselünk. Nem fogadja el azt az érvet, hogy a titkossággal addig kell Tárni, míg a magyar nép erre megérik. A titkosságnál sürgősebb problémája azonban az országnak a kenyérkérdés. Kenyér kell az országnak és annak a Iliinek növelése, bogy a mostani állapot csak átmeneti és egyszer a trianoni béklyók mégis csak le fognak ' ' v hullni. 1 Hogy felfigyel az ország mindarra, ami ezt a hitet erősíti és felfigyelt a népszövetség munkájára, ha történetesen magyar ügy szerepelt napirenden és mily hálás a revíziós mozgalomért, amit Rothermere lord indított meg. (Taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) A népszövetség Európa gazdasági helyzetének •megjavításával (kétségtelenül ért el eredményt, de ez csak félerodimény. Addig, amíg a leszerelést nem hajtották végre minden vonaton, nekünk és Németországnak jogunk no követelni, hogy a többi állam is leszereljen, ba minket leszereltek. Gaál Jenő: A kisaiitani fegyverkezik és minket leszereltek! Jánossy Gábor: Szemfényvesztés az egész leszerelési komédia! Sigray Antal gróf: Üdvözlöm azonban az olasz-magyar szerződést-, amely kiemelt bennünket izoliáiltságunkból. Ennek a barátságnak igazi eredményeit akkor fogjuk meglátni, ha Mussolini togjta felemelni szavát a magyar ha- ÍTök megváltoztatása érdekében. Arra is törekednünk kell azonban, hogy Franciaország szimpátiáját megszerezzük. Helyeslem, hogy a miniszterelnök a limime visszautasította a dunai konföderáció gondolatát. A Rothermere-akcióról szólva, Sigray így nyilatkozott: ■ ■— A kormány kezdetben hitetlenül nézte ezt., de A szenátus elfogadta az útlevélről szőlő Javaslatot Prága, március 29. A szenátus ma tartotta i húsvéti szünet előtt utolsó ülését, amely igen rövid volt. Az ülést Hrnban elnök délelőtt ti órakor nyitotta meg. Baxa szenátor, az alkotmány- jogi bizottság előadója beterjesztette az útlevélről szőlő törvényjavaslatot, amely felett rövid vita indult meg. Kontny kommunista szenátor kijelentette, hogy a javaslat ellenkezik a kommunista párt alapelvével, amely az útlevelek teljes beszüntetését követeli. Innen, a parlament tribünjéről üdvözli a prágai munkásságot, amely ma egységes frontban fog a Óvárosháza-téren demonstrálni a mai oligarehista, kapitalista és kizsákmányoló rezsim ellen. Az elnök ez utóbbi kijelentéséért rendre utasítja a szenátort Stodola Kornél agrárpárti szenátor kijelenti, hogy gazdasági kérdésekben a liberálizmus híve és azt az elvet vallja, hogy a szomszédos nemzet gazdagsága a mi saz- dagságnnk, aa 6 szegénységük a mi szegénységünk. Üdvözli az int .rparlamentáris unió tanácsát, amely most Prágában ülésezik. Fiala kommunista szenátor kijelenti, hogy a javaslat igen fukar a könnyítésekben és ismét a munkásság ellen irányul. Követeli az útlevél- kényszer teljes eltörlését. Medinger német keresztényszocialisla szenátor a német pártok nevében üdvözli az interpar-i lamentáris unió tanácsát és kéri az elnököt, hogy az üdvözletét tolmácsolja a tanácsnak. Baxa előadó zárószava után a szenátus u útlevélről szélé javaslatot első, utána második olvasásban is elfogadta. Égy mentelmi ügy elintézése után Hrubáti elnök bejelentette, hogy a Vörös Kereszt szombaton a parlament nagytermében Trenga Dei ünnepséget tart.. Az elnök kellemes ünnepeket kívánt a szenátoroknak és az ülést berekesztette. A következő ülést írásban fogják egybehivm 2
