Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-30 / 76. (1703.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága ÍL, Panská ul 12/IÜ. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Rotíiemaere loerd Svehla — „a mmembere" Prága, március 29. A Daily Express a „jövő embere" címen Svehla miniszterelnökről közöl cikket A lap azt írja, hegy Svehla az egyetlen csehszlovák államférfi, áld Masaryk utódja lehet a köztársasági székben- Svehlét. még a szocialistáik is szívesen látnák ebben a pozícióban. Az Interparlamentáris unió munkája Prágában Prága, március 29. Az interparlamentáris inió jogi bizottsága ma délelőtt megkezdte minkáját Posner szenátor, a lengyel szenátus íjonnan választott almarsalljának elnöklete n el lett. Az ülés elején Br^bec dr. szenátusi ellök, az interparlamentáris unió csehszlovákiai jsoportjának elnöke üdvözölte a csehszlovák vormány nevében a külföldi vendégeket. L&- 'oniaine, a belga szenátus alelnöke a kül- ’öldi résztvevők nevében megköszönte Brabec üdvözletét. A bizottság ezután megindította a idtát az albizottság által előkészített ama javaslat felett, amely a nemzetek együttmüko- lése legfontosabb al&pelveire vonatkozik. A jogügyi bizottság holnap délelőtt folytatja munkáját és egyúttal a politikai és a szervező bizottság is megkezdi ülését. Az interparlamentáris unió résztvevőit ma délután a régi városházán Baxa főpolgármester fogadta. A fogadás után megtekintették a város történelmi nevezetességeit. Az unió elnöke Adelsvy&er'l báró és a francia csoport elnöke, Merlin szenátor ma este érkezik Prágába. A szociális bizottság szombaton ülésezik. Vasárnap a köztársaság elnöke Lanán fogadja az interparlamentáris unió résztvevőit. Hétfőn az unió tanácsa fog ülésezni. Kifutottak a lapin EtadHiaiok London, március 29. A Reuter tokiói jelentése szerint huszonnégy japán hadihajó, amelyeket négy rajba osztottak be, kifutott északi és déli Kina különböző kikötőibe. Az első csatahajórajt a Matsu, Na- kato és Fuso sorhajók alkotják. Ez a raj tizenhat torpedóüldöző kíséretében Honkong kikötőjébe ment, ahol öt napig fog állomásozni. Brazília nem tér vissza a népszövetségbe Páris, március 29. Az Exoelsior szerint i brazíliai kormány eilutasitó választ fog adni ,a népszövetség azon felszólítására, hogy Brazília újból vegyen részt a szövetség Munkájában. A Mussolini - Roütermere-interjei a felháborodás viharát váltotta ki a francia sajtóban A francia sajtó szerint a fascista diplomácia Bevetett© álarcát — A trianoni határok revíziója a Brenner-hafár revíziójára is erkólcsl és jogi alapot adna Páris, március 29. Amint előrelátható volt, az az interjú, amely a Daily Mail teg- napelőtti számában megjelenít, világszerte nagy szenzációt .keltett és az európai politikai közvéleményben bombaképpen hatott. Mussolininak Magyarország érdekében Rothermere lord előtt történt megnyilatkozása az egész párisi sajtéban a felháborodásnak valóságos viharát váltotta ki. A támadások éle nem annyira Rothermere lord, mint mk/.bb Mussolini ellen- irányul. Rothermere lordról ímegállapitják a lapok, hogy az angolok szokott szívósságával folytatja akcióját, amelyet most már becsületbe® ügynek tekint. A múlt évben megindított sajtókampányt diplomáciai akció alapjává igyekszik fejleszteni, nemrégiben Amerikában tartott propagan- dakörutat, most pedig Olaszországot kereste fel, nyilvánvalóan abból a -szándékból, hogy Mussolinit megnyerje a trianoni béke revíziója eszméjének. A párisi sajtó a legnagyobb felháborodás hangján támadja Mussolinit, aki a békeszer- i ződések sérthetetlensége ellen vétkezett nyilatkozatával s ez az állásfoglalása éppen Magyarország érdekében történt. A baloldali lapok egyhangúlag kijelentik, hogy sem Mussolininak nincs joga ebben az értelemben beszélni, sem Magyarországnak nincs igénye Európa részéről előzékenységre szára itani, mert úgy Mussolini, mint Magyarország a béke legveszedelmesebb ellenségei. A hivatalos Petit Párisién rendkívül meglepőnek tartja, hogy Mussolini, a tiránai szerződésnek a szerzője, amely szerződés Albániát teljesen az olasz iga alá vetette, hirtelen felfedezi a nemzetiségi elvet. Ha fel is tételezhető, hogy Rothermere lord, mint Magyarország szenvedélyes ügyvédje, Mussolini szavait kissé élesen sformulázta meg Magyarország javára, mégsem lehet azt gondolni, hogy a lord valami olyasvalamit állított volna, amit Mussolini vallóiban nem mondott. Meg ke® állapítani, hogy Mussolini nyilatkozatával nagyon veszedelmes területre tévedt. Ez a nyilatkozat ugyanis nemcsak Magyarországnak veszedelmes felbátoritása, hanem ösztönzést jelent mindazon államoknak, amelyek a békéhez nem alkalmazkodnak és | a békeszerződések feltételeit nem afcar- i ják elfogadni. Mit szándékoznék Mussolini cselekedni, ha ugyanannak az elvnek alapján, amelyet ő túlságosan átlátszó egoisztikus okokból Magyarországgal szemben állított fel, Ausztria egyszerre csak elkezdené követelni a Németországhoz való csatlakozást, vagy pedig a Rrenner-határ megváltoztatását? A lap ezután felveti a kérdést, hogyan és kinek a rovására akarja Mussolini a Magyarország javára szóló ha- tárkiigazitást végrehajtani?, Románia hátrányára? Hiszen Mussolini most harmadizben biztosította Romániát határainak sérthetetlenségéről. Csehszlovákia hátrányára? Ez is nagyon valószánütLeu, mert mindez ideig a legjobb viszony á® fenn Róma és Prága között. (?) Tehát csak Jugoszláviáról lehet szó és vallóban úgy látszik, hogy Mussolini Jugoszlávia elleni hangulatában odáig hagyja a dolgokat fejlődni, hogy tulajdonképpen Olaszország igazi érdekei ellen küzd. Miképpen gondolja Mussolini a béke érdekében valónak, ha éppen Magyarországot biztatja eleutáMásra, azt ‘az államot, amely háború előtti mentalitásából egy hajszálnyit sem engedett és a békeszerződéseket állandóan megszegi. Mussolini nyilatkozatával szemben, amely azért lesz szomorúan nevezetes, mert első Ízben történt meg, hogy felelős államférfi nyújtott biztatást a békeszerződés elleni állásfoglalásra, a többi államférfiaknak szigorúan ki kell tartani azon az állásponton, hogy a békeszerződéseket csupán az összes szignatárius hatalmak egyértelmű hozzájárulásával lehet megváltoztatni. Pertinax az Eoho de Parisban foglalkozik a Daily Mai interjújával és a következőket írja: Ha a magyarok ismét visszakapnák egykori határaikat, egészen bizonyos, hogy Ausztria és Németország is követelni fogják a tőlük elvett területeket. Elsősorban Olaszországhoz fordulnának és követelnék Déltirol visszaadását. A fascista diktátor Jugoszláviától való félelmében hamis utakra tévedt. Tegnapi nyilatkozata következményeiben Olaszország leg- igaziibb érdekei ellen fordítható vissza. Per- tinax anyira veszélyesnek tartja MussoHni diplomáciai játékát, hogy követeli a francia kormánytól a beavatkozást és a nyilatkozat éles visszautasítását. A L‘Oeuvre a következőket inja: Mussolini miniszterelnök nem lehet azon a véleményen, hogy Romániának, Jugoszláviának és Csehszlovákiának határait Magyarország javára meg ke® változtatni, amikor egyidejűleg kijelenti, hogy Itália uj határai, különösen a 'töröli határok megváltoztathatatla- nok. Mussolini nem helyeselheti egy oldalon a magyar irredentizmust, amikor az Olaszországban mutatkozó osztrák és jugoszláv irredentizmust elité®. Mussolini szavai értéktelenek akkor, amidőn egyrészről a Budapestről érkező panaszoknak tulnagy figyelmet szentel, másrészről azonban a Becsből és Belgrádiból jövő panaszok elől elzárja fülét. A Volonté hasonló értelemben azt írja, hogy Mussolini hiába próbálja bebizonyítani, mintha a Magyarország javára tett határvál- toztatás nem adna jogcímet Ausztriának is hasonló követelésre. Olyan meggondolatlanságot követett ed - Mussolini, amelyet, egy. napon keservesen megbánhat. 'Nyilatkozata azonban mégis rendkívül érdekes abból a szempontból, hogy megmutatja a fascista diplomácia igazi karaikterét, amely csak olyanértelmü ha- tárkiigazitást kíván, amely a Consulta védelme alatt á®6 államok expanzióját segíti elő. Az európai békepolitika szempontjából ez mindenesetre rendkívül különös politika. A Quotidiemben Pierre Bertran a következőket írja: Mussolinii kijelentése tulajdonképpen azt jelenti, hogy ő a trianoni szerződés szétszakítását követe®. El ke® ismerni, hogy a szerződések nem érinthetetlenek, azonban a jelenlegi Európában az uj határok megá®apitása csak újabb konfliktusokat idézne elő. Ha Mussolini Magyarország iránt különös gyengédséget érez, tudtára kell adnunk, hogy ebben mi nem osztozunk. A francia lapok közül egyedül a fascista érzelmű Goulois igyekszik Mussolini nyilatkozatával szemben kedvező álláspontot elfoglalni 'és kijelenti, hogy a délltiro® probléma ugyanaz, mint Elzász-Lotharingia problémája. Déltirolnak épp úgy olasznak ke® maradnia, mint ahogy francia tartomány Elzász-Lotharingia. Mussolini tuladonképpen nem akarja a békeszerződésnek Magyarország javára való revízióját, csupán csak annak az eszmének a híve, hogy Magyarország és szomszédai szabad elhatározásukból bé- 1 késen rendezzék a határkérdést. Csehszlovákia már a maga részéről kifejezésre juttatta, hogy nincs eHene a vitás kérdések barátságos szabályozásának. Európa territoriális statusquojának bármilyen megváltoztatása azonban csupán a ver- saillesi békeszerződés összes szignatárius hatalmainak hozzájárulásával történhetik. A cseh sajtó kommentárja Prága, március 29. Mialatt a farneia sajtó nagy idegességgel kommentálja Mussolini, nyilatkozatát, addig a prágai cseh sajtó letom- pitani igyekszik a duce szavainak jelentőségét. A kormánylapok az interjúnak azt a passzusát emelik ki, melyben Mussolini a békeszerződések érintetlenségét hangsúlyozza s ebből a magyar diplomácia újabb vereségét próbálják kimagyarázni. A félhivatalos Cesko- slovenská Repubiika például ezen a címen ismerteti a duce interjúját: „A magyarok és Rothermere kudarca a békeszerződések revíziója tekintetében." Érdekes, hogy a szocialista lapok is hasonló tónusban interpretálják a római nyilatkozatot, de ennek az az indoka, hogy Benes külügyminiszter személyét akarják az elhallgatás politikájával kímélni. Csupán egykét független lap hangsúlyozza, hogy Mussolini nyilatkozata 'bizonyítja legjobban, mennyire nem szabad Rothermere lord akcióját bagatellizálni. * Mai számúnk 12 oldal | (1703) szám « Pántok S1928 március 30
