Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-30 / 76. (1703.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága ÍL, Panská ul 12/IÜ. — Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Rotíiemaere loerd Svehla — „a mmembere" Prága, március 29. A Daily Express a „jövő embere" címen Svehla miniszterel­nökről közöl cikket A lap azt írja, hegy Svehla az egyetlen csehszlovák államférfi, áld Masaryk utódja lehet a köztársasági székben- Svehlét. még a szocialistáik is szí­vesen látnák ebben a pozícióban. Az Interparlamentáris unió munkája Prágában Prága, március 29. Az interparlamentáris inió jogi bizottsága ma délelőtt megkezdte minkáját Posner szenátor, a lengyel szenátus íjonnan választott almarsalljának elnöklete n el lett. Az ülés elején Br^bec dr. szenátusi el­lök, az interparlamentáris unió csehszlovákiai jsoportjának elnöke üdvözölte a csehszlovák vormány nevében a külföldi vendégeket. L&- 'oniaine, a belga szenátus alelnöke a kül- ’öldi résztvevők nevében megköszönte Brabec üdvözletét. A bizottság ezután megindította a idtát az albizottság által előkészített ama ja­vaslat felett, amely a nemzetek együttmüko- lése legfontosabb al&pelveire vonatkozik. A jogügyi bizottság holnap délelőtt folytatja munkáját és egyúttal a politikai és a szerve­ző bizottság is megkezdi ülését. Az interparlamentáris unió résztvevőit ma délután a régi városházán Baxa főpolgármes­ter fogadta. A fogadás után megtekintették a város történelmi nevezetességeit. Az unió el­nöke Adelsvy&er'l báró és a francia csoport el­nöke, Merlin szenátor ma este érkezik Prágá­ba. A szociális bizottság szombaton ülésezik. Vasárnap a köztársaság elnöke Lanán fogad­ja az interparlamentáris unió résztvevőit. Hét­főn az unió tanácsa fog ülésezni. Kifutottak a lapin EtadHiaiok London, március 29. A Reuter tokiói jelentése szerint huszonnégy japán hadi­hajó, amelyeket négy rajba osztottak be, kifutott északi és déli Kina különböző ki­kötőibe. Az első csatahajórajt a Matsu, Na- kato és Fuso sorhajók alkotják. Ez a raj ti­zenhat torpedóüldöző kíséretében Honkong kikötőjébe ment, ahol öt napig fog állomá­sozni. Brazília nem tér vissza a népszövetségbe Páris, március 29. Az Exoelsior szerint i brazíliai kormány eilutasitó választ fog ad­ni ,a népszövetség azon felszólítására, hogy Brazília újból vegyen részt a szövetség Munkájában. A Mussolini - Roütermere-interjei a felháborodás viharát váltotta ki a francia sajtóban A francia sajtó szerint a fascista diplomácia Bevetett© álarcát — A trianoni határok revíziója a Brenner-hafár revíziójára is erkólcsl és jogi alapot adna Páris, március 29. Amint előrelátható volt, az az interjú, amely a Daily Mail teg- napelőtti számában megjelenít, világszerte nagy szenzációt .keltett és az európai politi­kai közvéleményben bombaképpen hatott. Mussolininak Magyarország érdekében Rothermere lord előtt történt megnyi­latkozása az egész párisi sajtéban a fel­háborodásnak valóságos viharát váltotta ki. A támadások éle nem annyira Rothermere lord, mint mk/.bb Mussolini ellen- irányul. Rothermere lordról ímegállapitják a lapok, hogy az angolok szokott szívósságával foly­tatja akcióját, amelyet most már becsületbe® ügynek tekint. A múlt évben megindított sajtókam­pányt diplomáciai akció alapjává igyek­szik fejleszteni, nemrégiben Amerikában tartott propagan- dakörutat, most pedig Olaszországot kereste fel, nyilvánvalóan abból a -szándékból, hogy Mussolinit megnyerje a trianoni béke revíziója eszméjének. A párisi sajtó a legnagyobb felháborodás hangján támadja Mussolinit, aki a békeszer- i ződések sérthetetlensége ellen vétkezett nyilatkozatával s ez az állásfoglalása éppen Magyarország érdekében történt. A balol­dali lapok egyhangúlag kijelentik, hogy sem Mussolininak nincs joga ebben az értelem­ben beszélni, sem Magyarországnak nincs igénye Európa részéről előzékenységre szá­ra itani, mert úgy Mussolini, mint Magyaror­szág a béke legveszedelmesebb ellenségei. A hivatalos Petit Párisién rendkívül meglepőnek tartja, hogy Mussolini, a tiránai szerződésnek a szerzője, amely szerződés Al­bániát teljesen az olasz iga alá vetette, hir­telen felfedezi a nemzetiségi elvet. Ha fel is tételezhető, hogy Rothermere lord, mint Ma­gyarország szenvedélyes ügyvédje, Mussoli­ni szavait kissé élesen sformulázta meg Ma­gyarország javára, mégsem lehet azt gon­dolni, hogy a lord valami olyasvalamit állí­tott volna, amit Mussolini vallóiban nem mon­dott. Meg ke® állapítani, hogy Mussolini nyilatkozatával nagyon vesze­delmes területre tévedt. Ez a nyilatko­zat ugyanis nemcsak Magyarországnak veszedelmes felbátoritása, hanem ösztön­zést jelent mindazon államoknak, ame­lyek a békéhez nem alkalmazkodnak és | a békeszerződések feltételeit nem afcar- i ják elfogadni. Mit szándékoznék Musso­lini cselekedni, ha ugyanannak az elv­nek alapján, amelyet ő túlságosan átlát­szó egoisztikus okokból Magyarország­gal szemben állított fel, Ausztria egy­szerre csak elkezdené követelni a Né­metországhoz való csatlakozást, vagy pedig a Rrenner-határ megváltoztatását? A lap ezután felveti a kérdést, hogyan és kinek a rovására akarja Mus­solini a Magyarország javára szóló ha- tárkiigazitást végrehajtani?, Románia hátrányára? Hiszen Mussolini most harmadizben biztosította Romániát határai­nak sérthetetlenségéről. Csehszlovákia hát­rányára? Ez is nagyon valószánütLeu, mert mindez ideig a legjobb viszony á® fenn Róma és Prága között. (?) Tehát csak Jugoszláviá­ról lehet szó és vallóban úgy látszik, hogy Mussolini Jugoszlávia elleni hangulatában odáig hagyja a dolgokat fejlődni, hogy tulaj­donképpen Olaszország igazi érdekei ellen küzd. Miképpen gondolja Mussolini a béke érdekében valónak, ha éppen Magyarorszá­got biztatja eleutáMásra, azt ‘az államot, amely háború előtti mentalitásából egy haj­szálnyit sem engedett és a békeszerződése­ket állandóan megszegi. Mussolini nyilatkozatával szemben, amely azért lesz szomorúan nevezetes, mert első Ízben történt meg, hogy felelős ál­lamférfi nyújtott biztatást a békeszerző­dés elleni állásfoglalásra, a többi államférfiaknak szigorúan ki kell tartani azon az állásponton, hogy a békeszerződéseket csupán az összes szignatárius hatalmak egyértelmű hoz­zájárulásával lehet megváltoztatni. Pertinax az Eoho de Parisban foglalko­zik a Daily Mai interjújával és a következő­ket írja: Ha a magyarok ismét visszakapnák egykori határaikat, egészen bizonyos, hogy Ausztria és Németország is követelni fogják a tőlük elvett területeket. Első­sorban Olaszországhoz fordulnának és követelnék Déltirol visszaadását. A fascista diktátor Jugoszláviától való félel­mében hamis utakra tévedt. Tegnapi nyilat­kozata következményeiben Olaszország leg- igaziibb érdekei ellen fordítható vissza. Per- tinax anyira veszélyesnek tartja MussoHni diplomáciai játékát, hogy követeli a francia kormánytól a beavat­kozást és a nyilatkozat éles visszautasí­tását. A L‘Oeuvre a következőket inja: Musso­lini miniszterelnök nem lehet azon a véle­ményen, hogy Romániának, Jugoszláviának és Csehszlovákiának határait Magyarország javára meg ke® változtatni, amikor egyide­jűleg kijelenti, hogy Itália uj határai, külö­nösen a 'töröli határok megváltoztathatatla- nok. Mussolini nem helyeselheti egy oldalon a magyar irredentizmust, amikor az Olasz­országban mutatkozó osztrák és jugoszláv irredentizmust elité®. Mussolini szavai ér­téktelenek akkor, amidőn egyrészről a Bu­dapestről érkező panaszoknak tulnagy figyel­met szentel, másrészről azonban a Becsből és Belgrádiból jövő panaszok elől elzárja fülét. A Volonté hasonló értelemben azt írja, hogy Mussolini hiába próbálja bebizonyítani, mintha a Magyarország javára tett határvál- toztatás nem adna jogcímet Ausztriának is hasonló követelésre. Olyan meggondolatlan­ságot követett ed - Mussolini, amelyet, egy. na­pon keservesen megbánhat. 'Nyilatkozata azonban mégis rendkívül érdekes abból a szempontból, hogy megmutatja a fascista diplomácia igazi karaikterét, amely csak olyanértelmü ha- tárkiigazitást kíván, amely a Consulta védelme alatt á®6 államok expanzióját segíti elő. Az európai békepolitika szempontjából ez mindenesetre rendkívül különös politika. A Quotidiemben Pierre Bertran a követ­kezőket írja: Mussolinii kijelentése tulajdon­képpen azt jelenti, hogy ő a trianoni szerződés szétszakítását követe®. El ke® ismerni, hogy a szerződések nem érinthetetlenek, azonban a jelenlegi Euró­pában az uj határok megá®apitása csak újabb konfliktusokat idézne elő. Ha Mussoli­ni Magyarország iránt különös gyengédséget érez, tudtára kell adnunk, hogy ebben mi nem osztozunk. A francia lapok közül egyedül a fascista érzelmű Goulois igyekszik Mussolini nyilat­kozatával szemben kedvező álláspontot el­foglalni 'és kijelenti, hogy a délltiro® problé­ma ugyanaz, mint Elzász-Lotharingia pro­blémája. Déltirolnak épp úgy olasznak ke® maradnia, mint ahogy francia tartomány Elzász-Lotharingia. Mussolini tuladonképpen nem akarja a békeszerződésnek Magyarország javára való revízióját, csupán csak annak az eszmének a híve, hogy Magyarország és szomszédai szabad elhatározásukból bé- 1 késen rendezzék a határkérdést. Cseh­szlovákia már a maga részéről kifeje­zésre juttatta, hogy nincs eHene a vitás kérdések barátságos szabályozásának. Európa territoriális statusquojának bármi­lyen megváltoztatása azonban csupán a ver- saillesi békeszerződés összes szignatárius ha­talmainak hozzájárulásával történhetik. A cseh sajtó kommentárja Prága, március 29. Mialatt a farneia sajtó nagy idegességgel kommentálja Mussolini, nyilatkozatát, addig a prágai cseh sajtó letom- pitani igyekszik a duce szavainak jelentősé­gét. A kormánylapok az interjúnak azt a passzusát emelik ki, melyben Mussolini a bé­keszerződések érintetlenségét hangsúlyozza s ebből a magyar diplomácia újabb vereségét próbálják kimagyarázni. A félhivatalos Cesko- slovenská Repubiika például ezen a címen is­merteti a duce interjúját: „A magyarok és Rothermere kudarca a békeszerződések reví­ziója tekintetében." Érdekes, hogy a szocialista lapok is hasonló tónusban interpretálják a ró­mai nyilatkozatot, de ennek az az indoka, hogy Benes külügyminiszter személyét akarják az elhallgatás politikájával kímélni. Csupán egy­két független lap hangsúlyozza, hogy Mussoli­ni nyilatkozata 'bizonyítja legjobban, mennyi­re nem szabad Rothermere lord akcióját baga­tellizálni. * Mai számúnk 12 oldal | (1703) szám « Pántok S1928 március 30

Next

/
Thumbnails
Contents