Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-28 / 74. (1701.) szám

1928 március 28, ssehla.

A Csallóközi Hírlap gyűjtése

százezer koronára egészítette ki a Menza-alapot

Grosschmid szenátor is a persely-rendszer állandósítását ajánlja — Dunaszerdahely magyarsága 2500 koronát küldött a Menzának — Már nyolcvan diák egész évi ingyenebédére van fedezet

Prága, március 27. A havi-egy-ebéd akció Mxomhónapoe munkádéiban ünnepi stó- dőjáihoz jutottunk: eMríüik a százezer koronát A gyakoritatáságáíiM fogva nagy niemzeti érteket képviselő kuüiffakció megrázta a lelkeket Ez a gondolat az első hid, mely pártok, vallások, osztályok, viMgnéaétek (fölött az egyetemes hungaxáctim templomába vezetett: a kultúra és nemzeti önfeláldozás test- vórláncáíba forrasztott össze minden kisebbségi magyart A jövő kulturiiaroosaá mindnyájunké, az ő asztaluk a miénk, a diák- menza igazán az egész magyarságé.

Mi hittük, bogv a magyarság megérti a kulturszolidaritásra, a nemzeti áldozatkészségre hivő szavunkat s hogy hitünk ime valóra válik, ez a mi legnagyobb örömünk. A siker a legszebb jutalom lapunk egyetemes vonalú nemzeti szellemének.

A havi-egy-ebód akció gondolatát mmd- azáltai sohasem tekintettük a magunk ügyének, hanem hangoztattuk, hogy az egész magyarságé, mindenkié, aki a magyarsággal szolidárisnak érzi magái Kértük összes laptársainkat is, hogy vélünk párhuzamosan ők is szolgálják az egyetemes magyar kultúra ügyét A hetilapok csodálatos sikerrel meg ás tették 'magyar kötél ességüket A magyar menza kétéves fennállása óta nem kapott egy fillér támogatást hivatalos helyekről, (holott még az emigráns orosz diákok is bőséges vendégszeretetet élveznek az állam valamennyi adózójának terhére.)

A magyar főiskolai ifjúság számbeli és szellemi erejétől függ egész jövendő kisebbségi kultúránk színvonala és ellenálló ereje. Mi minden magyart egyformán hívtunk a magyar bulturszol úlariíás testvérláuoába ... A magyarságnak elég volt a mi szavunk és bebizonyosodott, hogy szavunkra az egész magyarság szive visszadobban.

A Csallóközi Lapok munkája

Mai elszámolásunkban a dunaszerdahelvi Csallóközi Hírlap gyönyörű sikerű, akciójáról számolunk be. A lap lelkes gárdája Szeifí Géza dr.-ral az élén 2500 koronát gyűjtött a szegény diákok asztalára. A csallóközi nuSárosiak figyelmébe!

SM.üvésxi fénykép}ölv ételek 5* rcSovon — Eperjesen csak

D ivatd utódjánál.

gyarság adományára! a diákmenza alapja elérte a százezer koronát. A Csallóközi Hírlap szerkesztősége Dunaszerdahely községének képviselőtestületéhez is kérvényt nyújtott be

a dááikmenza részére segély megszavazása érdekében.

Grosschmid szenátor a „lévai perselyről'1*

Nemrégiben közöltük Bolemamné Zor- kóczy Atala levelét, melyben a szellemes lévai Írónő a perselyrendszer bevezetését ajánlja a menzaadományok állandósítása céljából. Az ötlet visszhangra talált s elsőnek Gros- schinid Géza dr. az országos keresztényszotía- Msffca párt szenátora sietett gyakorlatba átvinni B. Zorkóczy Atala gondolatát. Gro~- sehmid szenátor a következő levelet intézte hozzánk:

A mai postával beküldöttem címükre 240, azaz kottőszáznegyven ^oronáí a „lévai perselybe", — az ingyenebéd-ajkdó céljaira, mint a március 17-én a Schalkházbian együtt vacsorázott társaság körében eszközölt gyűjtésem eredményét.

Magam is azt vélem, hogy a gyűjtést lankadatlan erővel folytatva, azt a „süni garas" alapjára kell állandósítani és buzdítani a közönséget, hogy minden nyilvános, baráti és családi összejövetel alkalmával adjanak, ne sokat, de mindenki 1—2 koronát. Nemcsak politikai összejövetelek alkalmával, de kaszinókban, körökben, pártirodákban, vendéglőkben is ez esetekben helyes a persely. Magánvaesorák, keresztelők, esküvők stb. alkalmával meg vegye valaki a 'kalapját és gyűjtsön, állandóan. A begyűjtött pénz mehet mindig az „ingyen- ebéd"-«zám!a javára, de egy részét az ifjúsági alakulatok könyvtára gyarapítására, esetleges előadások rendezésére, ifjúsági kirándulásokra is kellene fordítani, azért ez8k\ célok fele ml iiés-e- is kívánatos lenne olykor b. lapjukban. — Sokszoros, meleg üdvözlettel igaz hivök Grossmid Géza dr.

SCaasa! gyűjtések

Vérnay Ernő, a magyar nemzeti párt kassai kerületének főtitkára tovább folytatta gyűjtését a pért tagjai közt s újabb 500 koronát származtatott el hozzánk. Várnay egyúttal arról is értesít, hogy a Kazinczy társaság női szakosztályának tagjai heti társasfesze jőve telek kapcsán gondoskodnak az ingyen- ebéd-akció javára további adományokról

A legújabb adományok

Mai részletes elszámolásunk a következő:

Grosschmid Géza dr. szenátor gyűjtése a „lévai persely" ciánén (48 ingyenebéd) 240

korona.

Várnay Ernő dr. ivén a magyar nemzeti párt kassai tagjainak újabb adománya (80) 400 korona.

Masaxyk-köruti asztaltársaság, Kassa (harmadizben) (20) 100 korona.

Szenhpébery Aladár, Rozsnyó (—) 10,

„Rummy", Gsejte (10) 50, Janék Lajos, Zbehy (20) 100, Szabó István rom. kát. lelkész, Tek. Saddka (20) 100, V. M., Kisszeben (10) 50,

K. V., Kisszeben (10) 50, Özv. Sz. J., Kissze- ben (10) 50, Széchenyi (gróf), Szob ránc (40) 200, Nagyrőoei magyar (40) 200, Gaál Gusztáv- né, Tornaija (20) 100, Cseraó Lajka, ógyalla (10) 50, Ghyczy János, Komárom (4) 20,

Rom. kát. iskola tantestülete, Hidaskürt (20) 100, Bacsók Kálmán, Pozsony (10) 50, Szabó Sándor, Kövecsespuszta (2) 10, ZáJhorszky

Istvánná, Léva (5) 25, Mariányi Pál dr., Nagy- rőce (10) 50 korona.

A Csal]óközi Hírlap gyűjtése: Róm. kát. Jótékony Nőegylet (az 1928 február 21-iki teadélután jövedelme) 600 korona, Szeiff Géza dr. 50, Lengyel Béla 50, Mihalik Kálmán 50, Bajcsy Ferenc, Lőgérpatony 10, Pri- viczky Ernő dr. 50, DuDaszerdahelyi Bank Rt. 5Ö, Fehér Gyula dr. 50, Deutsch Ede 20, Rosenbaum Gyula bőrkereskedő 10, Kázmér István 20, Gödény Kálmán, Nagyudvarnok 5, Gódány József, Lidértejed 10, Puha Antal, Kislucs 5, Küblik György1' 10, Máhr Pál 10, Pi- rovios Sándor 5, Rehák László 10, Németh József 5, Kuzsi lek Ferenc 50, Weisz Árpád 10, Bartossük György dT. 50, Révész Zoltán 10, Ferenczy Károly 20, Sv. 5, Ottmayer Ferenc 50, Máitis József 20, Wiener Béla dr. 80, Schlemmer Ferenc 10, Gazdagít Margit 10, Kardos Margit 15, Inczédy István, Alhár 50, Sara János 30, Pósa Géza, Felsőnyárasd 10, N. N. 5, Baranyay István, Kisudvamok 5, N. N. 10, Hájas István, Kisudvarnok 5, Bogár Imre 10, Gerő Ödön 50, Németh Adolf 20, Szakáll Balázs 5, Patassy Albert 10, Horváth Ádám 5, Hegyi Miidós, Eegybenéte 5, Sren- ker Lajos 10, Lelkes Vince, Dióstörgepatony 10, Mandák László 10, Klenner Naigy Ferenc dr. 50, Steiner Dávid Ödön 30, MarsdhaH János dr. 100, Dobler Kálmán 10, „Műkedvelő Gárda, Dunaszerdahely" 500, Szappanos La'* T. Előfizetőink ée 0 írás óink ügyeimébe! 1 Van eeereKcsénk értesíteni t. EHéfi»etőinket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek vi- Bummal való ellátását s küLfcMi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv viznmok megszerzése, illetve útlevelek meghosezaEMtása végett mél- tóztaseanak útleveleiket a Prágád Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, íirati- slava, Kórház-u. 44. III. eimre beküldeni. A többi államokba szóló vizám ok megszerzését a prágai kiadóhivatal: *■ P r a h a, II., P á n s k á 12. III. eszközli,

jós, Gséesénypatony 10, Petényi György 15, Petényi Mária 10, Briill Gyula 10, Bartossik Pál dr. 20, N. N. 10, Weisz Zsigmond 10, Korafeld Ármin 10, N. N. 5, N. N„ Albáj 10, Markovics Emil 25, Kahay József né, Alistól 50, Soóíky Béla, Alisí ál 10, JáMy Mihály 10, Németh Anna 50, N. N. 5 korona; összesen 500 ebéd, 2500 korona.

Ezzel újabb 889 ebéd készpénz födözeté- vel gyarapodott a menza-alap, mely összesen 20.058 ebédet reprezentál 100.290 korona értékben. Ez összegben természetesen a részletekben beküldendő és a községeknél levő küntlevőségek is bele vannak számítva. Az ingyen-ebéd-akció jelenlegi eredménye szerint nyolcvan magyar diáknak van biztosítva egész évre a meleg ebédje. Reméljük, hogy a hátralevő 25.000 korona, melyre máris van részbeni födözetünk a losonci festőművészek és Gwersk Ödön nagyértékü képadományában, rövidesen be fog gyűlni. A prágai, pozsonyi, brünni, reáchenbergi és bodenbachi egyetemek és főiskolák szegény magyar diákjai szorgalmukkal s magyar hitükkel köszönik 'és hálálják meg a magyar vendégszeretet.

Darvas János.

A Romániának szőlő olasz mimlciöszáüümánv célja

Paris, március 27. Az Ouvre jólértesült diplomáciai forrásból közelebbi részleteket közöl a Romániának szóló olasz muníció- és fegyverszállításokról. Eszerint a szállítmányt a jugoszláv hatóságok már napok óta várták. A jugoszláv ülügymiinsztériumban ugyanis egy olasz kém jelent meg és közölte, hogy a fascizmus szándékosan értesítette a jugoszláv hatóságokat erről a teljesen megengedett szállítmányról, mert tudta, hogy a fegyverszállítás következtében uj botrány és uj izgalom támad. Az olaszok azt akarták elérni, hogy a jugoszláv külügyminisztert ujabíb bte- mázs érje és a mesterségesen felfújt botrány elfeledhesse a szentgotthárdi affért. Azonkívül az a tény, hogy Románia is szorgalmasan fegyverkezik, legalább utólag erkölcsileg igazolja Magyarországnak azt a tényét, hogy régebben fegyvereket rendelt meg Olaszországtól.

ALÁZATOS ÉLET

KIS ISEGÉOT

Irtás SZITNYAI ZOLTÁN

(3)

— Érdekes ez a mi kis városunk a maga változatlan formáival — gondolta Szilva tanár ur. — Egykori serény ősök igyekezete várost épített saját igényei szerint. Azóta megválto- í . tt az élet, a telkeknek látóhatára kitágult, a szavak megduzzadtak, de a városka megmaradt régi ruhájában. Ugyanazok az évszázados házak, zeg-zugos utcák; kitaposott gyalogjárók, bárok tornyok, mélyfájdalmu harangok s ha felébredne egy középkori ősünk, mindent rendben tu.álna, csak a táviró kifeszitett sodronyait értené félre, mert mégis csak különös a magisztrátustól, hogy a város közepén száritóköteleket feszített házről-házra.

Maga előtt látta az ódon kis várost, amelyben született, ahol életének javát leélte s ahol meg is fog halni, mint tanár, vagy ha az Isten megsegíti, mint igazgató. A bölcső, mely kriptája lesz. így jöttek az emlékek zeg- zugából komor, nehéz felhők és elfedték a pillanatnyi megnyugvás üde napfényét. Ezek a komor felhők járják át a kis lelkek szürke egét. Amig pillanatnyi önámitás boszorkányos óráiban kék lesz az öntudat ködös ege, ők ott horgonyoznak a horizont mögött és várnak. Egy pillanat, amig szépnek látszanak az élet kis örömei és méltó célként állanak a gyáván lépegető előtt a boldogságnak kis állomásai: talán egy vasárnap délután a zöldben, egy átérzett könyvnek öröme, az a pillanat, amikor a főigazgató elismeréssel kezet szőrit, a sötétbarna ruha, amit télen majd csináltatni fog és az a kicsike hit, hogy igy sem rossz, de lesz még talán jobban is. De aztán hirtelen előbukkannak a horizont mögül a lappangó felhők. Jönnek komor járással, nehéz torlódással, sötét bolyongással és azt mondják: nincs nap és nincs mosoly, minden ilyen szürke, mint az én kárpitom alatt, az az egy az igaz, nincs semmi jói, a fizetésedből nem tudsz megélni, lyukas a cipőd, szégyenletesen kopott a kabátod, az életed egy szürke folt, a vágyaid butaságok, az álmaid álmok maradnak, sohse lesz jobban, beteg is vagy, Fiaiának is igaza van, faekéddel nem törhetsz fel sziklákat, öreg édesanyád is ki tudja meddig él, Riza is csupa szomorúság, — rajta se lehet már segíteni. Szilva, Szilva, mi vagy te, kid van neked, kinek mondhatod el örökösen magadbafojtotí szomorúságaidat, strapáidat? Hogy egyszer lenne valaki, aki jönne és mondaná: szegény, öreg fiú, szegény bolond ember, szeretlek, értelek ebben a nagy életben, ahol a teljes elhagyatottság vagy, leszek én az életed és olyan leszek hozzád, olyan vigasztaló, hogy csupa öröm lesz az élet.

— Valaki, akivel lélek és izom egybeforrna.

És a sötét felhői csak jöttek-mentek, ezek a felhők, melyekből sohasem lesz vihar, soha a nagy telkeknek merész, villámos harca a sorssal, melynek mennydörgéses, dühös zúgása, orkánja után az akarat győzelmével felhasad a sötét kárpit, pozdorjává törik a sötétség, az ég kék ivére felrepül a szivárvány és allelujával harsog a napfény a bátor, edzett harcos szemébe. De ^ek a felhők, ezek csak a komor valóságnak viharialan felhői, elszívják a nap fényét, elsorvasztják a virágé kát, köddel ülik meg a lelkeket, aztán egy tö megben elvonulnak és a horizont másik végén horgonyoznak tovább.

Amikor hátrafordult, már a tanterem közepén állott egy gyászruás asszony a fiával. Szilva zavartan ment vissza a katedrára. Eligazította Írásait és határozatlan pillantással felnézett. A fátyolnak fekete koszorújából áhitatosan jő, nagy gyerekszemek néztek visz- sza rá.

— Parancsoljon nagyságos asszony.

— A fiamat hoztam beíratni tanár ur és ha megengedi arra kérem, fogadja igazságos és szigorú jóindulatába.

— A fiát, nagyságos asszony? Hogy hiv- jáK fiam? Mutassa a bizonyítványát. Az igazgató urnái volt már, ugy-e? Mert előbb hozzá kell menni

— Igen, voltunk már az igazgató urnái, tanár ur.

— Falussy István a nevem.

Mielőtt belenézett volna a bizonyítványba, jóleső pillantást vetett a fiúra. Szerette azt a derűt és életerős vidámságot, a jóindulatú, komoly és életretermett diákeinbernek készséges, de mégis önérzetes pillantását. Sugárzott belőle az erő és egészség, a lelki és jellembeli nyíltság, komoly, fekete ruhájáról a keresetlen és nyegleség nélküli gondozott- ság.

„No, az uj fiú ugylátszik az én emberem lesz" állapította mpg" magában Szilva tanár ur. /

Aztán belenézett a bizonyítványba. Az is rendben volt. Csupa jel^s.

Jól van, fiam. Azt hiszem, jőbarátok leszünk.

Bucsuzáskor tisztelettel fogadta a kis fe- ketekeztyüs kéznek érintését. Aztán még sokáig maga előtt látta azoknak a szelid szemeknek mély lobogását. Ha valaki hirtelen azt kérdezte volna, el tudnád-e felejteni ezeket a szemeket? bizonyosan azt válaszolta volna: nem, igazán nem, hiszen olyan meleg és feledhetetlenül jőnézésüek ezek a szemek.

Tizenkettőkor hazament. Felvidultan, könnyedén, gondok és terhek nélkül. Néha rágondolt a Felussy-fiura, d'e annak elmosódó képe mögött tisztán, világosan ragyogott fel mindannyiszor az anya arca. Nem bántotta semmi, minden jő ;volt., mig egyszerre rá nem ásított a ház sötét kapuja és eszébe jutott, ami reggel történt s ami tizennégy év óta tart szakadatlanul.

Félve ment föl a lépcsőkön s mire fölért, egészen kifulladt. A méltóságosék lakásából zongorahangok szűrődtek át. Az egyik ajtó kinyitott s Szilva tanár ur ijedten összerezzent. Csak a szobaleány volt.

— Idehaza van a méltőságos asszony? — kérdezte félénken.

— Igen kérem.

— Legyen szives bejelenteni.

A leány gúnyosan mosolygott. Ezen nem lehet segíteni, már mindent tudnak. Talán nem is fogadja a méltőságos asszony — gondolta szomorúan.

Aztán kiegyenesedett s a kitárt ajtón belépve, fürkészőn nézett szét. A méltőságos asszony is abban a pillanatban lépett be. Okos, jóindulatú arc, alacsony, kissé kövéres termet.

— Méltőságos asszony, a feleségem jóvá nem tehető viselkedéséért bocsásson meg nekünk, vagy legalább is nekem. Meri arról meg lehet győződve a méltőságos asszony, hogy nemcsak hogy soha megbántani nem tudnám, hanem a legmélyebb tisztelettel viseltetem a méltőságos asszony és kedves családja iránt.

— De tanár ur, nincs semmi baj. Nem is igen tudom, hogy mi történt. Hallottam valami patáliáról, ami a gangon játszódott le, de részleteket nem tudok. Nem is vagyok rá kiváncsi. Mi magát nagyon szeretjük, nekünk régi jó barátunk és az is marad.

— Köszönöm, méltőságos asszony, nagyon hálásan, végtelenül köszönöm.

— Hanem, ha megengedi, most én kérem valamire. A maga osztályába fog járni Falussy Pista. Én nagy szerencsének tartom, hogy maga lesz az osztályfőnöke. Az édesapja tavaly hirtelen meghalt. Itt vannak rokonaink, Sztankay főjegyzőék, én pedig jobban szeretem őket, mintha rokonuk volnék. Bánjon kérem jól vele.

A méltóságoséktol egész felélénkülve ment haza. örült, hogy elsimultak a hullámok.

Riza a konyhában volt, még mindig a reggeli pongyolában, de már megfésülten. A tűzhely melege piros pipacsokkal festette ki az arcát, meiy valamikor talán barátságos és üde lehetett.

— Kisztihand Rizus.

Az asszony nem szólt, csak engedte, hogy a férfi megcsókolja előbb a kezét, aztán a homlokát.

— No, csak nem haragszik még?

— Volt Fodoréknál?

— Épp most jövök ónnak. Az asszony nagyon sajnálja. Ha tudta volna, hogy megbántanak az elültetéssel, a világért se tették volna. Nem is tudták, hogy Gábrielekkel rossz viszonyban vagy.

2