Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-23 / 70. (1697.) szám

1328 március 23, pómtelL Tragédiát idéznek és egymásból tréfát űznek Lecián egykori cinkosai a bíróság előtt Kiss Ferenc utolsó szavai egy száraz vizsgálati jegyzőkönyvben Kasparik és Hoffmann párbaja, amelyben a gyengéeszü Hofí marni legyőzte a fölényes Kasparikot There<«L«n®tad't, márcáius 22. A Kasparik és Hoffimann ellen folyó tárgyalás továbbá folyamán a tkeresiienstadti hadoezláJyibiróség folytatta a ta­núkihallgatásokat . Lakr köákaitoaa taa>uvaillk) másá­ba előadta, hogy az olmüitzi véres éjszakán a ka­tonád fogház kulcsait kezel te, részt vett az éjjelt tűzharcban és szolgálatot teljesített a fogházban a Leóién kdvégzéséneik az éjszakáján. Elmondja, hogy Lec-ián a kivégzés előtt közötte vele, hogy a ráspolyt, amellyel elfüiré szelte béklyóit, az őrtátlő katonát 61 kapta. Ugyancsak azt is felemlítette előtte Leóién, hogy Kiss Ferencet Kasparik lőtte agyon. A biTÓség elnöke erre m-egjegyzi, hogy Lé­dán nyilván valóan az utolsó pillanatáig is hazu­dott. A tanú azután befejezésül igy jellemezte a két haramia vakmerő kitöréséi: „Ha két veszett bikát elbocsétanénak léncuikiróf, sokkal békéseb­bek volnának, mdmt amdlyenek Leóién és Kasparik azon az éjszakán voltak." Azu/tán az eddigelé kellően meg nem világitott . vítáflkérdés tisztázására kerül-t a sor. Tududdlilik annak tisztázáséra, hogy a magánzárkáfkait a folyosótői elzáró ajtó a kritikus éjszakán nyitva volt-e. féloli vas fáik azt a jegyzőkönyveit, amelyet a haldokló Kiss Ferenccel vettek fel. vádlott: Kasparik és Hoffmann között. Hoffmann mondaná akar valamit, de nem tudja kifejezni magát és csak annyit dadog el, hogy nem tud a szavaikkal bánni. Védője jelentkezik helyette szó­lásra ée kifejti, hogy Hoffmann nyilvánvalóan azt akarja mondaná, hogy Kas parik meg akarja súlyosbítaná helyzoőSt a bíróság előtt, bosszúból azért, mert HofTunamn avizsgálait folyamán elárulta Kas parik bűn­társait. Kasparik ekkor fölugnik helyiéről és ünnepélyes hangon a következőket mondja: — Az igazság érdeklőben kd akarom jelenteni, hogy ebben van valami és tényleg revanzsot akar­tam venni Hoffmanno®, mert Hoffmann srorenoséftlenségibe döntött, kompro­mittált és ká pollen gérc*©tt számos ártatlan embert... Kaspaiik, mint maharadzsa a bálon Az elnök közli Hofifmannal, hogy több bűn­tény helyén az ő ujjlenyomatát találták meg, miire Hoffmann megjegyzi, hogy ha azt írták be a jegyzőkönyvbe, hogy az ujj­lenyomat az övé, akkor az övé, de ő maga nem volt ott, amikor ujjlenyomata odakerült. Végül is azonban meggyőzik arról, hogy ujjlenyo­mata nehezen kerülhetett oda, ha ő nem lett volna obt jelen. Majd egyéb tanuk vallomásait tartalmazó jegyzőkönyveket olvasnak fel. így felolvassák egy máhrisdhoetraui leány vallomását, akinek Kispa­lák egy mahrischoetreuii álarcosbál alkalmával Kraus távirásznak mutatkozott be és kellemesen efltöltötte vele az estét. A tanú előadja vallomásá­ban, hogy Kraus telegrafiista indiai maharadzsa,-kosztümöt viselt és gyö­nyörű szép volt Az elnök a jegyzőkönyv felolvasása után megkérdi Kaspariktól, bőg)’ miért nem várta be az ezerko­ronás jutalom kiosztását, amelyet neki, mint a leg­szebb maszknak, itélt-ek oda. Kasparik erre sava­nyúan megjegyzi, hogy ed kellett távoznia a báliról ideje előtt, mert kőt kellemetlen ismerőst fedezett fel, két tíi- koerondőrt, már pedig éjfél után, a dijkiosz­táskor le kellett volna vennie maszkját és a detektívek felismerték volna, Hoffmann kihallgatásakor különös párbeszé­dek hangzottak el egyrészt a két vádlott, másrészt a vádlottak és a bíróság elnöke között. Midőn HofSmnnn állandó tagadásával szemben felihozzák, hogy a betörések színhelyén ujjlenyomatait talál­ták és Hoffmann letagadja saját ujjlenyomatait, Kasparik fölényesen fordul feléje és kijelenti, hogy ha szeretné is, nem húzhatná ki őt a bajból, mert )ra daktíllosZkópSA nagy tudomány és ne­gatív eredményt még nem mutatott fel". Midőn Hoffmann védője megkérdi Kasparikot, hogy Hoffmann részt vett-e a k assza fn rés okban, Kasparik lekicsinylőleg int a kezével és ajkbigy- gyesztve mondja: „Nem, doktor ur, Hoffmann csak egy laikus." Hoffmann azután újból panaszkodni kezd, hogy Kasparik mindenáron magával akarja rántani a szerencsétlenségbe, Kasparik az elnök szorongató kérdéseire újból beismeri, hogy bosszút akar általi egykori társán a zsi ványbecsül etet sértő magatar­tása miatt. Midőn Kasparik ezt kénytelen beismer­ni, a különben stupidogyu Hoffmann szélesen el- vigyorodik, mert tudatában van annak, hogy fölé­nyes cinkostársával szemben, akivel a bíróság előtt valósággal hadakoznia kell, megnyerte a pár­bajt. A tárgyalást ezzel elhalasztották. hogy leányukat Isteninek szentelik. Ilyen szellem­ben nevelték gyermeküket, aki örömmel várta azt a pillanatot, amikor novioia lehet és magára öfflt- heti szent Norbert hófehér ruháját. Nemrégiben La ui éra oh városába egy fiatal vasutast helyeztek, a 29 éves Rupp Lajost. A fia­talember egy alkalommal meglátta a templomiban térdeplő leánykát, aki már őszinte lélekkel készült a beöltözködéere, amelynek néhány bét múlva kel­lett bekövetkeznie. Amint a mesében történni szo­kott, Rupp Lajos pillanatok alatt beleszeretett az angyali jelenségbe és attól kezdve minden törek­vése arra irányult, hogy megismerkedjék a fiatal leánnyal és magáévá tegye. Próbált közeledni hozzá, A szülők részéről azonban merev vissza - utasításra talált. A derék tűről iák nem akarták megszegni Istennek tett fogadalmukat. Mennél na­gyobbak voltak az akadályok, annál inkább elva­kult a vasutasnak szenvedélye, elhatórozta, hogyha másképp nem, úgy erő­szakosan teszi magáévá szerelmesét, el lógja rabolni és meg fogja szöktetni. Elkövetkezett a beöltözt e t és napja is, a leány végleg szakított a világgal és a klauzula zárta el ezentúl az emberek szeme elől. De a kolostor ma­gas falai sem vethettek gátat a szerelmes szív vá­gyainak, Rupp Lajos folyton maga előtt látta az angyali szépségű arcot és nem tudott megbarát­kozni azzal a gondolattal, hogy szerelmesét örökre elragadják tőle a rideg falak. Izzó szenvedélyében végzetes elhatározás fogamzott meg a lelkében. Tegnap este akarta megvalósítani vakmerő tervét, ki akarta ragadni a novíciát a kolostorból. A ko­lostor kapuja az alkonyat bekövetkeztével lezárul és senkinek kérésére, senkinek parancsára nem nyílik meg. Rupp Lajos, aki már napok óta ala­pos helyszíni szemlét tartott, egy védett oldalam létrát támasztott a kolostor falóinak és igy beört a szent épületibe. Éjféltájban Lauterach község lakosságát kon­gó harangEző verte fed. Az el pihent falusiak gyors igyekezettel ugrottak ki ágyukból, a harangsző a kolostor felől hangzott. Mindenki arra gondolt, nogy tűz van. Azonnal alarmirozták a tűzoltósá­got, amely teljes készültséggel vonult ki a kolos­torhoz. A harang kétségbeesetten kongott, a kolos­tor külseje azonban semmi rendkívülit nem áruflit el. Nem volt tűzvészed elem, tehát valami más rendkivülilnek kellett történnie. A város rendőr- parancsnoka, Gaeser, erélyesen megkopogtatta a kaput, amely most először nyúlt meg idegen fér­fiak előtt. A rendőrök és a tűzoltóság benyomult a kolostorba, amelynek folyosóim kétségbeesett apácák szaladgáltak kezüket tőre álve fel és alá. A kolostor egyik zugában két apáca állott egy férfi mellett izgalmas szóváltásban. Annikor a férfi meglátta a rendőröket, menekülni akart, az elsőeirteletí ablakból levc- vetette magát a kert puha talajára, és azután s fal felé iramodott Gasser parancsnok azt hitte, hogy a kolostor el­len rablótámadás történt és ezért megállásra szó- Íiitio.ttia fel a menekülőt A szerencsétlen ember azonban nem hallgatott a figyelmeztető szóra, to­vább szaladt, amire Gasser előrántotta szolgálati revolverét és háromszor egymásután a menekülőre lőtt, akii kétségbeesett sikoltással esetit össze. A halálrarémiülit apácák közül többen elájultak, egyesek ideggörcsöt kaptak, kétségbeesett sirán­kozás és jajgatás verte fel a kolostor éjjeli csendjét. A szerelmes Rupp Lajost halálra sebezték a parancsnok golyói. Haldokolva hozták fel a folyo­sóra, ahol elmondotta borzalmas tragédiájának részáeteit. Amikor belopózott az apácák hálóceHóíi elé, az egyik apáca éppen akkor tért vissza a kis kápolnából, amelyben a nővérek örőki-mádást vé­geznek. Amikor a férfit észrevette, kétségbeesett sikoltással zajt ütött, a cellákból kilódultak az apácák, egyikük felrohamt a toronyba és niegkom- dlitotta a harangot. A haraegkomgás még akkor is tartott, amikor a 'szerencsétlen, ember a folyosón kilehelte Icákét és igy a eegél ytkérő harangsző gnoei mér léiekharacggá válSiooatt. Két tanú azt vallja, hogy az ajtót Kiss Ferenc zárta el kulccsal'. Midőn azonban a tűzharc meg­kezdődött, a katonák már nyitva találták az ajtót és nem nyert megállapítást, hogy ki nytiotta ki, * mert Lecián ezt nem ismerte be ée Kasparik a mostani tárgyaláson is konokul tagadja. A vita a körüli forog, hogy abban a pillanatban, amidőn a földszinti őrsaobán tartózkodó katonák meghallot­ták az első lövést és fölszaladtak az emeletre, az ajtót már nyitva találták ée Kiss Ferenc eszmé­letlenül feküdt a földön. Az a föltevés, hogy a banditáik már előbb lőttek rá Kiesre, de az őpszo- bán ezt a lövést nem hallották és a második lövés, amelyre fölszaladtak az eme­letre, valamelyik cellaajtóuak szólt, amelyet a. szökevények ilyxnódon akartak kinyitni, hogy a többi fogolyban segítő társakra akadjanak, A haldokló Kiss Ferenc utolsó szavai Majd A jegyzőkönyv néhány kusza mondatból áll, ame­lyet a szerencsétlen ember halálos ágyán ereje utolsó megfeszítésével ki tudott ejteni. Teljes bi­zonyossággal csak azt tudta állítani, hogy Kasparik támadta meg, de a lövéseket Lecián tette rája. Majd a Koszt el ni-esek Károllyal fölvett jegyző­könyvet olvassák fék aki akkoriban helyőrségi szolgálatot végzett. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy midőn a lefegyverzett Kasparikkal közötte, hogy Kiss halálosan megsebesült, Kaspacrik sírásban tört ki, majd elmondta, hogy Tomica segítségével ju­tott ki a cellából. Kasparik a maii tárgyaláson a ejgyzőtk'önyvre vonatkozólag megjegyzi, hogy To­mi cát Lédámnál egyetértve vádolták meg a bün- részességgel. Néhány kisebb jelentőségű jegyző­könyv felolvasása után Lecián vallomását olvassák fel a véres éjsza­kai szökésről. Le dián ebben kijelentette, hogy cellája ajtaját Kasparik nyitotta fel. és midőn kilépett a folyosó­ra, Tomica már összekötözve a földön feküdt. Be­ismerte, hogy fegyveréből lövést tett Kiiss felé, de nem találta el. A további jegyzőkönyvekből általá­nos meglepetésre kiderül, hogy Kasparik cellájában polgári ruháit és kalapot rejtegetett Ékkőt különös beszélgetésre kerül a sor a bét Amerika és Anglia d&niőhirósádi szerződést hőt London, március 22. Mig az angol kor­mány hivatalosan még nem foglalt állást Kel­logg döntőbírósági javaslatához, a Manchester Guardian ma közelebbi adatokat közöl az an­gol-amerikai tárgyalásokról. A liberális lap jelentése szerint a március 6-án lejárt Rooth- szerződést a francia-amerikai szerződés min­tájára megkötendő döntőbírósági szerződés­sel helyettesítik .Jelenleg az angol kormány a domíniumok kormányaival együtt Kellogg jegyzékét tanulmányozza. Egyidejűleg úgy angol, mint amerikai részről kísérletet tesz­nek, hogy az 1914. évi Bryan-szerződést, amely csak papíron állott fenn, gyakorlati je­lentőségűvé alakítsák. A Manchester Guar­dian információi szerint az uj döntőbírósági szerződés három alapelvet fog tartalmazni: a kibővített értelmezésű döntőbírósági eljárást, a kiegyenlítő eljárást és ..a háborúéi JengiS&ő, princípiumát. Óriási földrengés Mexikóban Prága, március 22. A csehszlovák állami geofizikai intézet jelenti: Csütörtökön reg­gel öt óra harminc perckor a geofizikai intézet szeizmográf iái apparátusai katasztrofá­lis földrengést jeleztek, amelynek fészke Prágától 9850 kilométernyire, valószínűleg Mexikó területén volt. A műszerek három és fél órán át jelezték a rengést. Mexikó, március 22. Tegnap katasztrofális földrengés pusztított, amely a legnagyobb volt azok között, amiket Mexikóban az utóbbi években átéltek. A megrémült lakosság ezrei és ezrei menekültek a szabadba, a házak érezhetően ingadoztak, az izgalom általán nos volt. A rengés azonban szerencsére sem anyagiakban, sem emberéletben nem oko­zott pusztítást. Veracruzban a rengés másfél percig tartott. Tizesi három turista pusztult el tavasz első napján a salzburgi Sonnblicken A csendorexpedieió hőstette — Csütörtök délig 12 hullát kiástak Salzburg, március 22. Borzalmas tragédia játszódott le tegnap Salzburg kózeí-ábem a Sommbiik- kem. Egy tizenhét tagiból álló bécsi turfstotáffBaság, amely eleivel ment fel a Sonnblickre, visszartJérő- ben a Kolm-Saiguru-menház felé tartó útban lavina alá került. A társaság tizenhárom tagjait a lar vina a mélységibe sodorba és csak négyen tudtak megmenekülni. Ezek kimerülve érték el a Kolm- Saigurn-meoiháziait, ahol eszméletüket vesztve összeroskadtak. Azonnal memtőexpediedót küldtek a Szerencsétloniiljártak felkutatására. Salzburgba délután há­rom órakor érkezett a jelentés ée rögtön egy barmiÚDCÖtitagu csendőroszitagioit küldtek a helyszínre. A mentési munkálatok azonban rendkívül nehezen folytak le, miután a Sominb ltokon nagy erejű föhn dühöngött Csütörtök délelőtt a dühöngő orkán némileg megenyhült és igy a memtőexpedtoáónak a dél­előtt tíz óráig érkezett jelentések szeilinit tizenkét halottat sikerült kiáisniok. A Bilgeri ezredes ve­zetése alatt álló harimiinoöttagu csendőroiszfcag előnyomulása a veszélyes területem valóságos hőstett volt, mert a® egész időn áit borzasztó vihar uralkodott. A holttesteket úgy sikerült m-egttulálni, hogy egy helyütt a hólepelből egy kéz nyulott ki. Ezen a helyen kétórai megfeszített munkával tizenkét holttestet ástak ki, amelyek egymás közvetlen közelében feküdtek. A szerencsétlen turisták halála fulladás által következett be. A Salzburg közelében dühöngő erős orkán még két tuzfcaíasztrófált is előidézett- A Momdeee meRetiti Scharfüingmá] kiterjedt erdlőégéis volt, Loferbem pedig egy fürészmailotm gyulladt ki és a he­ves vihar a tüzszikráJkajt kUotméfcemyi távolságban sodorta északi irányban magával, úgy, hogy több ház is kigyulladt. Egy asszony, akit aa égő háziból cipeltek ki, ijedtéiben szörnyethalt A tűzvész által okozott kár óriási. A lauterachi premontrei apácakolostor rémes éjszakája Egy szerelmes vasutas a kolostorból akarta elrabolni ábrándképét — Rablónak nézték és agyonlőtték — A borzalmas eseményre több apáca ideggörcsöt kapott Becs, március 22. A íBodeoí tó kőzetében van Lauteradh városkája, amely körülbelül félórái já­rásnyira fekszik a Bodtená tó nagy kikötőjétől, Bre- gemetől. Vadregényes vidék, kedvenc kiránduló­helye a szórakozást és nyugalmat keresőknek. Jáimlboir töröli nép lakja a környéket, amely mé­lyem vallásos éroésü és naponkint látogatja Isten házát. A városka központjában kis domb emeHk©- dtik, amelyen hófehér épület szökik a magadba. A hófehér épületnek bófehérruhsáju Iáikéi vannak. Kolostor ez, amelyben a szent Norbert regulád szertant élő premontred apácanők csöndes elmélke­désben, imádkozásban töltik napjaikat. A pre­montrei rendnek ugyanis női ága is van és a pre­montrei kanoniisszák naigy tiisefteleitniek és közbe- csülésmek örvendenek Lantéra óh környékén, mert valóságos jótévői a ttidiéítouek. Tanítanak, nevei­nek, gyógyítanak, lelki (tanácsokat osztogatnak és szorgalmas kezük nyomán kies életeit varázsodnak m iMifawWi DnnHwrtrfw MJnvwMn, A iwymnriintinpri. ka­noniisszák szigorú szabályok szerint élnek, tooloB- torukra a klauzula érvényes, vagyis püspöki en­gedély nélkül nem hagyhatják el a kolostor terű- lobét és a klauzula alá vetett kolostorba idegien nem teheti a láíbáit. A lajuteraioihi kolostor évszázados nyugalmát tegnap este borzalma*; dráma zavarta meg. Ott, ahol idáig galambleílkü nők áhitátos imákban ostromolták az eget, tegnap vér folyt, embervér. A tragikus eseménynek meglehetősen romantikus háttere van, amelyet a csendőrt jelentés a követ­kezőikben foglal össze: Lauterach (községben élt egy fiatal, bájos leányka, vallásos szülők gyermeke, maga te jám­bor, vallásos lélek, akinek igazán örömüiumepe volt, amikor vasámaponkdnt fölmehet et-t a kolostor ■templiomába, Irtöntiheitte szivét a Szüzanya szobra előtt és miegláj'O'gathatta a kedves apáoan'énii&et. Szülei1 egy alkalommal súlyos szeremcséMeneégtől ecaabeidiultak meg és már akkor sogadaianat (ettek,. 5

Next

/
Thumbnails
Contents