Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-23 / 70. (1697.) szám
A véderfiblzottság ülése Prága, március 22. A védorőibizottság ma délelőtt Stanek etoöklésével, Udírzal Böm^etvód-almi aninisztej jalcmlété'ben tudomásul vette a mftniszter expozéját és elutasította Heeger német szociáldemokrata képviselő indítványát, (hogy az albizottsághoz terjesszék be felülvizsgálás végett a Giajdia- féle per összes iratait Dávid és Snba képviselők indítványára albizottságot alakítottak a hadi légi-ügyek tanulmányozására, A szociálpolitikai bizottság ma délelőtt folytatta a 'szociális biztosítás általános vitáját. Felszólalt Sdhiffer német szociáldemokrata képviselő. Az ülést délelőtt tizenegy órakor berek esz tették. A bizottság legközelebbi ülése kedden délután három órakor kSZ. ", .«•< | * j . Legalább közgazdasági hitek A csehszlovák—orosz gazdasági modiis vivendi. A Csehszlovákia és Szovjetoroszor- szág közötti gazdasági kapcsolatokat szélesebb alapokra fektetik, mert az 1922-iki megegyezés nem nyújtott nagyobbszerü lehetőségeket A Genfben folytatott tárgyalások elvben egy uj kereskedelmi szerződés megkötésének a szükségességét állapították meg, úgy hogy néhány hónap múlva már egy reguláris kereskedelmi szerződés fog életbe léphetni a két állam között Az uj megegyezés a csehszlovákiai ipar szempontjából "azért bir fontossággal, mert szabályozná az áruforgalmat, ami eddig nem történt meg. A PTTA értesülése szerint mindkét fél már előkészületeket is tesz a megindulandó tárgyalásokra, amelyeket minden valószinüség szerint ez év júniusában már megkezdenek. Tárgyalni fognak elsősorban a behozatali kontingensekről, amiket az oroszok mostanáig is vonakodnak engedélyezni. A szerződést a kölcsönös kedvezmények legmesszebbmenő nyújtásának bázisában fogják megkötni. A pozsonyi kereskedelmi kamara és az építkezési mozgalom. A pozsonyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére Pozsonyban építkezési szövetkezet megalakítását vették tervbe, amely az építkezési törvény nyújtotta kedvezmények igénybevétele mellett és a kamara segítségével lakásépítkezéssel foglalkozna. (DND). Magasfeszültségű áramvezeték Mahrlsch- Osirau és Szlovenszkó között. A keleti országrészek rendszeres villanvositásának keretében tervbevették egy 100 volt feszültségű villanyosvezeték felállítását, amely a nagy gőz- és hvdrocentrálékat a főfogyasztópiaccal kötné össze. A távvezeték M.-Ostrau és Zsolna között állana nyolcvan kilométeres távolságban és az ostraui bányamüvek Ignác-tárnája villanymüveinek energiáját közvetítené Szlo- wnszkóra. (DND). Hány kilométernyi közutat rendeznek Szdovenszkón és Ruszinszkón? A közúti ta- nócs tegnapi ülésén közölték, hogy a közmunka-ügyi minisztérium tervezete szerint az ezévi első építkezési idényben minegy százmillió korona költséggel 789.7 kilométernyi állami országutat fognak rendezni. Nem állami utakra egyelőre 16 millió koronát irányoztak elő. Szlovenszkón 107.2 kilométernyi, Ruszinszkón pedig csak körülbelül 8 kilométernyi utat fognak rendezni. A rendezésre szoruló közutak kilométerszáma összesen 8.475 kilométer. 1928 március 28, péntet. Barangolás Nagy Péter városában Leningrad Szentpétervár maradt! — Üres paloták — túlzsúfolt múzeumok — Hogy él a nép Szovjetoroszországban ? Ut a cári család elhagyatott lakosztályaitól a névaparti nyomortanyákig Szentpétervár, március hó. Leningrad végzete az, hogy minden időn és koron át Szentpétervár marad! Moszkva más volt, mint a régi orosz főváros. Jellegzetesebb és mindenesetre sokkal inkább orosz. Szentpétervár nem volt annyira orosz sem belső életében, sem külső megnyilvánulásaiban, most pedig, a vörös uralom katasztrófális arányú pusztítása óta olyan üres és kietlen ez a város, mint egy óriási temető. Mindazok, akik valaha itt uralkodtak a földkerekség egyik legragyogóbb metropolisában, amely nagyszerű maradt még a romjaiban is, — mint a hazajáró lelkek élnek tovább, felidézve a múlt emlékeit Nagy Péter cár „ablakot akart nyugat felé", amikor megépítette fővárosát és székhelye nem volt a szó szoros értelemben vett orosz város, banem egy nagyszabású nemzetközi metropolis, amely az évszázadok során Európa egyik legszebb világvárosává fejlődött. Szentpétervárt széles sugárutaival, klasszikus palotáival, talán az amerikaiak fővárosához lehetett volna leginkább hasonlítani, de ugyanakkor nemcsak Washingtonhoz hasonlított ez a város, amelyet észak Velencéjének neveztek, hanem Néva-parti apró sikátoraival, házsorok közé nyúló kikötőivel a dogék székhelyére is emlékeztetett. A hatalmas méretekben üresen tántongó város ma olyan, mintha valószínűtlen és óriási díszletekből volna összeróva, amelyeket egy nagyszerű, de soha elő nem adott színjáték számára készítettek és ha megtörténik, hogy a vörös hatalmasok mozijeleneteket rögtönöznek a Téli Palota felhőkbe nyúló ablaksorai előtt, önkénytelenül úgy tiinik, mintha a minden oroszok cárjának egykori székhelye díszlet volna csupán. Valószinüt- lenül és különösen hat a mai Szentpétervárott a még ép és le nem rombolt olasz stilusu, barokk vagy klasszikus magánpaloták végtelen sora, amelyeket olyan mesterek építettek egykor, mint Trestini, Rastrelli és Rossi. A kazáni székesegyház olyannak tiinik, mint a Szent Péter-templom kicsinyített mása és Szent Izsák katedrálisának hatalmas kupolája az Invalidusok párisi dómjához hasonló. A diadalmas múlt megrázó és fenséges emlékei között szinte hihetetlennek tűnik, hogy éppen ez a város volt egy egész világot felforgató forradalom keserves küzdelmeinek hadszíntere. Egy hatalmas uralkodó ellentmondást nem tűrő akarata terméketlen síkság helyén alkotta meg a nyugati kultúra egyik 1 gnagyobb emporiumát, amely körül azonban továbbra is ott leselkedett a nyomor, az elégedetlenség és a lázadás szelleme. Tragikus tény, hogy az összes orosz forradalmi mozgalmak kivétel nélkül Szentpétervárból robbantak ki és szántották végig az orosz birodalmat. Először 17-ben tört ki az orosz főváros munkásnegyedeiben az általános sztrájk. A decembristák 1826- ban, a dekabristák 1903-ban, végül Kerenszkij hívei 1914-ben kísérelték meg rombadönteni mindazt, amit egy lángeszű hadvezér és uralkodó népének javára felépített és bármilyen hihetetlennek hangzik, tény, hogy a kommunista munkások egyesülete még 1905-ben alakult meg az akkori orosz fővárosban. Az elhagyatott Szentpétervár Százhetven évig tartott, áruig az epigonok tüzzel-vassal elp usztították az elődök alkotását Nagy Péter hatalmas müvo másfél évszázadon keresztül állt ellen az államfelforgató elemek aknamunkájának és amikor Lenin jutott uralomra a vörös Orosz rszágban, a bolsevisták első ténykedése az volt, hogy Moszkvába, kelyezték át az ország székhelyét. Nagy Péter fővárosa újból egyedül maradt emlékeivel. A Péter Pál-erőd, — amely akkor épült, amikor a cár kiűzte a svédeket birodalmából — ma üresen ásít a háztenger tetői fölött, tágranyilt ablakszemekkel tekintve az elvesztett tartományok, — Finnország. Litvánia, Lettország és Észtország határai felé. A város lakossága, amelynek száma a forradalom előtti idők egyharmadára csökkent, alig tizesztendő leforgása alatt, most újból szaporodott ugyan, de a hatalmas sugárutak még mindig üresen és árván tátonganak. A faieldolgozó ipar prágai közgyűlése. A Csehszlovákiai aNgyiparosok Szövetségén belül működő fafeldolgozó ipari alosztály tegnap Prágában évi közgyűlést tartott. Az évi jelentés szerint az ipar foglalkoztatása kedvező volt az elmúlt év folyamán, amit az is bizonyít, hogy a fafeldolgozó ipari munkanélküliek száma az előző üzleti évvel szemben 48 százalékkal esett. A magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés nem elégíti ki teljesen a fafeldolgozó ipart, de az Ausztriával fennálló kereskedelmi szerződés sem hatott ki kedvezően ezen ipar fejlődésére. Kedvezményes utazás és vizűm Budapestre. Március 26.-ig a budapesti Országos Tenyészállat-, Termény-, Gépkiállítással és vásárral kapcsolatosan az ezen idő alatt Budapestre utazóik a következe kedvezményekben részesülnek, t. Előzetes vizűm nélkül lehet átlépni a hatért s csak Budapesten kell a vízumot utólag megszerezni, 50%-os kedvezménnyel. 2. A csehszlovák vasutakon 25%-os, a magyar vasutakon pedig 50%-os utazási kedvezmény. 3. Kétszeres ingyenes belépés a kiállítás területére. Mindezekre jogosító igazolvány kapható a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályánál Érsekújvár ott. As ovos* birodalom egyetlen uralkodója, aki termésietcs halállal mnlt ki, olyan mély emléket hagyott népe lelkében, hogy emlékművét még a bolsevikiek sem merték lerombolni. Kegyeletsértő felírás ékteleniti el a szobor hatalmas gránit-talapzatát. Vörös betűkkel a következő Írást olvashatja ott az érdeklődő: „Apámat és fiamat megölték, nekem pedig nem adták meg halálom ntán a kegyeletet. Itt állok ércbe öntve annak bizonyságául, hogy ai orosz nép örökre lerázta magáréi a cári uralom jármát." Ezzel a különös felirattal nyilván komikus hatást akartak elérni a bolsevista képrombolók. A valóságban a hatalmas uralkodó érintetlenül hagyott emlékműve éppen az ellenkező hatást váltja ki az odaérkező szemlélőből, akinek csakhamar sajnálkozással kell megállapítania, hogy a mai Oroszország a lerombolt és tönkretett emlékművek birodalma. Mindazt, ami a múltból megmaradt és ami a barbár pusztításnak nem esett áldozatul, gondosan összehordták a bolsevisták az úgynevezett Propaganda Múzeumba és mos'; kérkednek mindazzal, amit a cári Oroszország termelt ki a birodalomból és ami gazdagságot az évszázados múlt ajándékozott az egykor hatalmas nemzetnek. A cári paloták legnagyobb része üres. Csak a Téli Palotát és az Eremitaget rendezték be úgy ahogy a szerteszórt töméntelen kincsekkel Oroszország uj urai. De a gyönyörű termekben stílustalan összevisszaságban felhalmozott bútorok, értéktárgyak, szőnyegek, arany és ezüst kegyszerek, kincseket érő drága- kőgyüjtemények, fegyverek és gobelinek sivár rendetlensége kiáltó bizonyítéka a forradalom garázdálkodásának, amely lerombolt mindent, anélkül, hogy újat épített volna. Carszkojeszéló, Péterhof, Gacsina Nagy Péter cár és Katalin cárnő mesébe illő ny'ri palotái: Carszkojeszéló, Péterhof és Gacsina nem kevésbbé siralmas látványt mutatnak. A gyönyörű kertek ezer színben tündöklő virágágyai a természet örök értékeinek elpusztíthatatlan, varázsával pazar keretet adnak az elhagyott kas-:' télyoknak. Péterhof fantasztikus vízesései és szökőkufai észak Versaillesára emlékeztetnek. Az i-.égen államfők közül legutoljára Poincaré lakott itt 1914 julius havában, közvetlenül a világháború kitörése előtt. A palotákba egykor egyszerű földi halandók számára tilos volt a belépés, most nyüzsög a néptől. Carszkojeszélóban óvoda van, a péterhofi kastélyban propaganda-iskola. Ugylát- szik, a vörös hatalmasoknak az ellentétek iránt határozottam kifejlett érzékük volt. Az érdeklődőket egyébként igen előzékenyen vezetik körül a cári család volt lakosztályában. Megható és szomorú látvány II. Miklósnak a dolgozó szobában szétszórt írószerei, — a toll, amellyel a boldogtalan emlékű uralkodó aláírta lemondási okmányát, a cárnő hálószobája, amely semmivel sem különb egy egyszerű polgárasszony otthonánál és a trónörökös kertrenyiló, világos tornatermében a cárevics otthagyott játékszerei. A falakon fényképek, az uralkodócsalád hozzátartozóinak arcképei, ugyanúgy elrendezve a spanyolfalakon, mint bármely jómódú orosz családnál. Mindenütt ott állanak az aranyozott ikonok, a falakon szentképek függenek, előttük imazsámolyok. Cári kincsek a múzeumokban A nép fásult közönnyel szemléli a múzeumokban felhalmozott drágaságokat. Minden teremben őrök állanak, akiket kizárólag azért alkalmaz a szovjetkormány, hogy idejekorán elejét vegye a lopásoknak, mert a jámbor orosz néppel együtt a csőcselék számára is nyitva állanak a múzeumok. A tömeg túlnyomó részben idegenül és értelmetlenül bámulja a vagyont érő festményeket, — Fra Angelico, Raffael és Leonardo da Vinci mestermüveit, amelyek teljesen elborítják az Eremitage hatalmas folyosóinak s termeinek falait. Orosiország Sióméra idegen a* olasz reneszánsz művészete. télyban, ahol annak idején Jusszupotf Félix herceg megölte Rasputint, a cseka titkos rendőrei egy ötszázteritékes, szinaranyból készült evőkészletet találtak a lépcsőház és a pince közötti falak boltíveiben. A szovjetkormány ma már rájött arra, hogy ezek a mérhetetlen értékű kincsek a vörös uraloiö gazdasági életének komoly tényezői s ezért azonnal kisajátítja a talált értékeket, növelve az elégedetlenséget a cseka pribékjeinek körében, akik majd minden esetben üres kezekkel kénytelenek távozni a szállítmányok hivatalos átvétele után. Oroszországban kipusztult az intelligencia A középosztály úgyszólván teljesen megsemmisült és a „proletár államban" az uj rendszer hatalmasságai folytatnak főúri életet, zsarnoki önkénnyel egy elenyésző kisebbség terrorját kényszerítve rá az orosz nép millióira. A főnemesség tagjai közül alig egy-kettő él még Oroszországban. A szerencsétlen embereket megfosztották vagyonuktól és kegyetlen gúnnyal legfeljebb azt engedték meg nekik, hogy az egykor tulajdonukat képező paloták legkisebb és legegyszerűbb szobájában meghúzódjanak. Megtörtént az is, hogy a szovjet, amely végeredményben mégsem tndtá nélkülözni a nagymüveltségü uralkodóosztály munkáját, álláshoz juttatott néhány arisztokratát, akik most éhbérért dolgoznak a különböző szovjetirodákban. Obolenskij herceg például a pénzügyi népbiztosság elnöki osztályának vezetője. A nagynevű orosz főnemes ezzel az áldozattal családja életét mentette meg és hasonló okok indítónál- Gagarin grófot is a szovjet-köztársaságban való munka elvállalására. A gróf mint orvos tevékenykedik egy kórházban, melynek csakhamar vezetője lett. Az egyházi méltóságok közül szintén alig egy-kettő maradt Szovjetoroszországban. A bolsevisták leírhatatlan kegyetlenséggel üldözték a görög-keleti egyház metropolitáit. a püspököket és főpapokat, al ó: közül számtalan esett áldozatul a vörös hóhéroknak. A papság legnagyobb része a nagy- vá.osokból való kiüldözteíés után vidékre menekült és a jószivü falusi nép szeretettel fogadta körébe meghurcolt lelkiatyáit. A vidéki tartomá- nyokb n élő és tevékenykedő papok száma, sajnos, elenyészőer csekély a szerencsétlen áldozatok számához képest, mert a vörösök ezerszámrá kergették száműzetésbe az egyházi méltóságot viselteket, akiknek legnagyobb része keserves nélkülözések között halt meg a szibériai ólombányákban. A polgári osztály tagjai közül szintén igen sokan helyezkedtek el kényszerűségből a legkülönbözőbb állásokba. A bolsevista kormánynak is szüksége volt tanítókra, orvosokra és tisztviselőkre, mert csakhamar belátták, hogy a tömegbe kiválogatott, bizonytalan műveltségi fokú elemek legnagyobb része a szellemi munka szempontjából teljesen hasznavehetetlen. Magától értetődik, hogy munkakörét senki sem tölti be lelkesedéssel vagv meggyőződésből, mert a szovjetparadicsom, amely kizárólag a proletariátus számára biztosította a szabadságot, a legzsarnokibb módon elnyomta az összes többi társadalmi osztályokat. Reménytelen orosz ifjúság A félénk fiatalember, akinek édesatyja gazdag birtokos vagy tiszt volt a cári uralom alatt, fájdalmasan állapítja meg, hogy sorsa őt egy elveszett nemzedék tagjává tette. A polgári szülők gyermeke, aki ma még iskolaköteles volna, és nem sokat tud a forradalomról, sem bízik a jövőjében. — Oroszok vagyunk és Oroszország a miénk — mondják a proletárifjuság szépreményü, fiatal hajtásai —, de ugylátszik, még sincs szerencsénk! Senki sem törődik velünk és ha felnövünk, nem tudjuk, mihez fogjunk? Szörnyű visszaélések történnek a gyermekek nevelése terén, akiket a szovjetkormány tervszerűen idegenit el a szülőktől. Az idegenforgalom úgyszólván teljesen megszűnt és a nappal néma csendbe burkolódzó Szentpétervárott naplemente után a „felszabadított Oroszország" nemzedékének valpurgis éjszakája kezdődik. Ilyenkor egymás után gyulnak ki a lámpák a sötét sikátorok apró kávéházaiban és az emberek tömegesen tódulnak a különböző szórakozóhelyekre. Mindenki felejteni akar! Ugylátszik, alapjában véve a lakosság széles rétegei sehogy sincsenek megelégedve hely >ze tűkkel. Szentpétervárott soha annyi szeszes ital. kávé j és más izgató szer nem fogyott, mint az j elmúlt üz esztendő alatt, mintha a cárok volt fővárosának mai lakossága egy szűnni nem akaró mámor kábulatában akarná elfelejteni a nyomorúságát. < O’JBare Me. Cérna eb jj % 6 A szovjet ezen is egy csapással akart változtatni és orosz diákokat alkalmazott, akik rekedtre kiabálják magukat csak azért, hogy a tömeggel megérhessék a kiállított remekművek jelentőségét. A kikiáltók ‘természetesen süket füleknek prédikálnak, mert a jámbor muzsik és a konjunktúrában meggazdagodott marhakereskedő édeskeveset ért a művészetekről tartott nagyhangú előadásokból. Hasonló jelenetek ismétlődnek meg a főnemesség üresen tátongó palotáiban is, amelyeket szintén megnyitottak a közönség számára. Érdekes körülmény, hogy mialatt a cári család szerény, mondhatni kispolgári életmódot folytatott, az elmúlt korok nagynrai ngy éltek, mint az uralkodók. j Ar elhagyatott palotákban a cseka emberei vére- j bek módjára kutatnak ma is elrejtett drágaságok (Után. A véletlen néha nyomra is vezeti őket. Legutóbb a Jnssznpoff hercegek palotáját telték tűvé, (ott Jfedqftett kincsekért « a történelmi emlékű kaf 1 A körutak gránitkockáit benőtte a gaz és az üres ; paloták kitört ablaktábláit kegyetlenül rázza az ! északi szél. A téli palota gyönyörű homlokzatát | tengerzöldre mázolták a vörös hatalmasságok, ; akik kétségbeesett erőfeszítésekkel hosszú évek [során mindent elkövettek, ami csak tőlük tellett, hogy „Leningradból" a császári Oroszország utolsó emlékeit is kiirtsák. Meddő fáradság! Lenint eltemették a Kreml kupolája előtt, rx egész birodalom átalakult, hatvankét különböző állam szakadt ki Oroszország testéből, de Leningrad mégis Szentpétervár maradt! Az utazó, aki gyanútlanul megérkezik az Októberi pályaudvarnak elnevezett volt központi állomáson, az első pillanatban megdöbben, mert a pályaudvar előtti hatalmas térség közepén érintetlen fenséggel ott áll Thorwaldsen hatalmas ialkotása, III, Sándor cár szobr^ .....................• xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztálvában,
