Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-22 / 69. (1696.) szám
martaug &£, oatnorttiá. Májusban lesznek a neme! választások Bérűn, március 21 As eddigi koalíciós pártok a kancellárnál együttes lépést tettek, hogy a választások terminusát véglegesen tisztázzák. A páríok véleménye szerint május 13-a, vagy május 20-ika lenne a legalkalmasabb terminus. Marx dr. kancellár a pártok vezetőivel való tárgyalás ntán Hindenburg elnökkel beszéli meg as nj választások terminusának kitűzését. Búd pénzflttnlniszter visszavonta az aproprfádés lavaslatot Budapest, március 21. (Budapesti szerkesztős égünk telefon jelentése.) A képviselő- háziban ma napirend előtt Búd János pénzügyminiszter bejelentette, hogy álláspont jántik fmiartása mellett ez ap- ropriáciCi javaslatot visszavonja 'és néhány nap múlva két uj szakasszal kibővítve terjeszti be ismét a képviselőház elé. A kormány elhatározta, hogy a nehéz helyzetben iévő hadikölcsönkötvénytul a jd onps ok részére bizonyos összeget állit be a költségvetésbe. Bellilen István miniszterelnök kijelentette, hogy szívesen járul hozzá az aprapriációs javaslat visszavonásához, mivel egy egyúttal elintézi azokat a politikai ellentéteket, amelyek, mint ismeretesek, a költségvetés és az apropriáeiós javaslat együttes tárgyalásának esetéből szrámaztak. Azonban hangsúlyozza, hogy az elvi álláspont megváltoztatása nélkül teszi ezt a kijelentést. Elismeri, hogy a két javaslat együttes tárgyalása jóhiszemű ellentétekre adott okot, azonban a képviselőháznak az együttes tárgyalásra vonatkozó határozatát közjogilag kifogástalannak és a házszabályoknak megfelelőnek tartja. Ezután Zsitvay elnök batározatilag kimondotta, hogy a képviselőház az apropriációs javaslatot leveszi a napirendről és ezzel áttértek a költségvetés vitájának folytatólagos tárgyalására, A !Sobl3e-exped!cf6 anvahaióla útnak indult Spezáa, március 21. A Zítta di Milano hadihajó tegnap este Mfutott a tengerre, hogy NobiLe tábornok expedíciójának kiindulási helyére jusson. As Oroszországban letartóztatott német mérnökök sorsa Berlin, roárduE 21. A Berliner Tageblatt jelenti Moszkvából: Goldstein mérnök teg- nan Charkowból elutazott Berlinbe. Wagner szerelő még Charkowban van. A szovjet fogházában még három német mérnök ül. Radics mindennapi botránya a szkupstínában A Sameuprava polémiája Pribicseviccsel — Cáfolják a jugoszláv alkotmányreform hírét Belgrád, március .21. A szkupstina mai ülésén a Radics-párthoz tartozó Puoelj szlovén képviselő sürgősségi indítványt terjesztett be a katonák ellátására vonatkozólag. Pucolj azt követelte, hogy a katonaságnak jobb ellátást biztosítsanak. Hadzsdcs tábornok hadügyminiszter azt válaszolta, hogy megtette az intézkedést az élelem szigorú ellenőrzésére. Radics István ekkor a hadügyminiszter szavaiba kiáltott: — Ez miad csak lári-íári beszéd. Szigorúbb rendszabályokat; kell a-lkalmazati. A hadügyminiszter Radics közbekiáltására kijelentette, hogy nem Radiocsal akar polemizálni, hanem a nép képviseletéinek kíván felvilágoeitást nyújtani. A többség a sürgősségi a jánlatot visszautasította. savai foglalkozik, amely szerint a szerb kérdés idézte elő a viMgliábonut. A lap politikai idiotizmusnak bélyegzi meg ezt a felfogást. A világháborút az a veszedelem idézte elő, amely Angliát, Franciaországot, Oroszországot és az Egyesült Államokat is fenyegette Németország túlnyomó hatalma részéről. Ebben a konfliktusban a déli és északi szlávok érdekei, továbbá a kis balkáni népeknek és államoknak érdekei elenyésző szerepet játszottak. Belgtrád, március 21. Az Avala jugoszláv távirati iroda hivatalosan jelenti: Tekintettel arra, hogy a külföldi sajtóban hírek jelentek meg a jugoszláv alkotmány állítólagos reformjáról, a jugoszláv sajtóiroda kijelenti, hogy ez a jelentés tendenciózus és minden alap nélküli Belgrád, március 21. A Samouprava radikális kormánylap Pribicsevios azon állttá-1 Bizottságok munkája a nemzefó?Illés kit házában Prága, március 21. A nemzetgyűlés mindkét házában ma különböző bizottságok üléseztek A képviselőház szociálpolitikai bizottsága ina egész napon át folytatta a szociális biztosítás törvényjavaslata feletti általános vitát. A délelőtti ülésen Lángr cseh nemzeti szocialista szemrehányást tett a kommunistáknak, hogy amikor a szocialisták a szociális biztosítás érdekében harcolnak, a kommunisták nem csinálnak egyebet, mint támadják a szocialistákat. Polemizál Srámek népjóléti miniszterrel és különösen azt kifogásolja, hogy a fiatalkorúakat, a tanonookat és a szezonmunkásokat ki akarják zárná a szociális biztosítás kötelezettsége alól. Lángr közel két és f él órán át beszélt. A vitát a déli ÓTákban félbeszakították. A délutáni ülés gyorsabb iramban indult s valószínűleg ma be is fejezik a szociális biztosítás általános vitáját. Az alkotmányjogi bizottság délelőtt Micsu- ra képviselő elnökletével ülésezett. Az útlevélről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, melyet a képviselőház már egyszer elfogadott, de a szenátus módosiásokat eszközölt rajta és igy ismét visszakerült a képviselőházhoz. A bizottság elfogadta Fritz szlovák néppárti képviselőnek, a törvényjavaslat előadójának módosítását a 7 paragrafust illetően, de elutasította a szocialisták és a kommunisták módosításait. A javaslat előadója a képviselőház plenáris plénumában szintén Fritz dr. lesz. Danek cseh néppárti képviselő ismertette a háboruelőtti nem biztosítóit államadósságokról szóló törvényjavaslatot. Ezt a bizottság változás nélkül elfogadta a ugyancsak megszavazta a büntetés elévülésére vonatkozó s a kéDviselőház által már egyszer elfogadott, de l szenátus által visszautalt javaslatot. A költségvetési bizottság ma délután Rypár alelnök elnöklete alatt ülésezett és változatlanul elfogadta a váltóilletékekről szóló s a szenátus álltai visszautalt törvényjavaslatot. Majd megszavazta a háboruelőtti nem biztosított állmadósságokról szóló törvényjavaslatot, amleyet délelőtt az alkotmányjogi bizottság tárgyalt le. A két javaslat plenáris előadója Hnádek dr. agrárius képviselő lesz. A mentelmi bizottság ma délelőtt Votru- ba képviselő elnökletével tartott ülést és elhatározta, hogy nem adja ki Major, ötedner, JKubicsko, Harus, Jurán, Kraiak, SkoLa, Péter és Hruska képviselőket, ezzel szemben kiadja Schollichot, Statikát, Osurent A szenátus szociálpolitikai bizottsága ma délelőtt megkezdte a lakástörvényeik tárgyalását Jaroe szenátor elnöklésével. Az építkezési mozgalomról szóló törvényjavaslat előadója Kárás dr. szenátor. A bizottság egész napon keresztül tárgyalt és holnap valószínűleg be is fejezi a javaslatok feletti vitát. A TÉGLAVETŐK Ma: Sípos János. Uj munkás állt a téglavetők közé. Nehéz 'testi épületü, nagy, komor legény. Azzal kezdte a munkát, hogy a talicskák közül kiválasztotta a legerősebbet s az oldalaira jó kétara- szsos deszkát toldott. Aztán megkettőzte a deszkapalló pilléreit, hogy megbirják a szokatlanul nehéz terhet. A mindennapi munka egyhangúságában nyűglődő emberek lelkén nagyot lökött ez a közéjük vetődött nagyerös legény. A fiatalabb ja nagy ma gabi zással itta bele épülő izmaiba hatalmas erejét, a nyűit testű öregek meg a maguk fiatalkori erejét örvendezték meg benne. Uj akarat feszült a lankadt tagokba s a nehéz szerszámok éle virtusos mesterfogásokkal szaggatta a kemény rögöt. A színek alatt téglavető lányo-k danoltak s egyik-másik énekszóval hízelegte magához szeretőnek az uj legényt. Kovácsék Böskéje is olyan magafeledt mozdulattal simitgatta a vetőformát, mintha idres-bodxos, csipkés alsóját vasalná. — Ej, bugám, de elámolyodtál! — szólt rá a téglamester. — Talán bizony az őrangyalodat látod? 1 A lányok megértőén nevettek. — Alighanem azon töri a fejét, hogyan vigasztalhatná meg azt a szomoiuképü legényt. aki ma gytitt — böffentette ki Bokor Ilus, akit Zabos Imre, a daliás termetű tóg- láslegény kerülgetett mostanában. — Ha szomoruképü is, a te hires Zabos Imréd mégis elbújhat mellette — hegyeit vissza Bcske bíborba gyűlt arccal, amely olyan volt, mint a szépen pirult buzakenyér héja. Zabos Imre éppen akkor ért oda egy terű agyaggal s a fitymáló szó elevenjébe hasított. Kemény ránditáseal fordította ki az agyagot s valami legényes visszavágás hegyesedet! föl a begyében; mégis ahogy rá villant a szeme, a leány elámult pillantása — mint valami ritkaszép madár — úgy a leiköbe talált, hogy vi sszar oggyant belé a haragos indulat. ElkuT- logott, mint a megdobott kutya, de odafent a gödör fenekén olyanokat döíködjött ásőjáiyal a kemény agyagba, hogy s föld is beleremegett Ebédjüket a gödör egyik árnyékos oldalában ették az agyaghordó legények s evés után a lányok is odaszállingóztak. A fiatalabb legények az öregebb iktől eltanult kakaskodással ügyetlenkedtek a lányok körül, a többiek meg leheveredíek a hüs földre és beszélgettek vagy befelé néző lélekkel évődtek a maguk baján. Zabos Imre a talicskáján ült és elnézte Kovács Böskét, hogy perdül odébb, mikor valamelyik süldő legénybe b ózzákap. Bántotta a lány minden szava, fölkavarta az epéjét a jókedve, vig kacagása meg úgy riogott bele az agyába, mint a vészharang komgása. — Addig nyihároz itt, míg bele nem rugók — dohogott magában. — Még hogy az ilyen békának jár a szája! Tudom, azért töri a nyavalya, mer rá se néztem ... Hirtelen valami öntudatlan szomorúság zuhant a lelkére, amint arra gondolt, hogy a lány most az újonnan jött kedvéért pörgölő- dak annyira. Félszemmel odapillantott, ahol az uj legény ült. Böskét nézte amaz la. — Ahán, hát igy állunk? Te is tudod mán, hány nyolc kalács? Csak nézegesd, pajtikám, nyisd fel a szemed sarkig! — Éppen eddig jutott gondolatában, amint Bokor Júlia odalépett hozzá. — Tán haragszó', Imre. hogy olyan ve- szettü* néző'? — Nem haragszom, de ereggy innétt, Júlia! — Akkor mé‘ kücc el? — Ereggy, még szépen szólok, nem érted? — Hát csak tijj itt, te híres, ameddig én még egyet szólok hozzád! Akkor itt üsz Ítéletnapkor is! — csattant fel a lány bántódottan és elszégyenkedeU onnan. Zabos Imre oda se figyelt. Valami dühös, nagy akarás fojtogat la a mellét. Kívánta és egyben gyűlölte azt a másik leányt, aki pedig most is ott sürgölődik az előtt a gyütt- ment előtt. Félszemmel végigmustrálta ve- téiytársát, aztán odaszólt neki, mintha csak most látná, hogy ott ül a közelben. — Hát te hova valósi vagy, pajtás? , A legény fölkapta a fejét. Gőgösen, csak , ugj, félvállról válaszolt; _ — Most hát idevalósi. — Jó, jó! Azt ugyia tudom, de hovávalósi termés vagy, azt kérdem. — Bácskai— Aztán vannak-e arra szép lányok? — Csak úgy, mint errefelé. Van itt is, látom, egy-kettő — s a tekintete Kovács Böske felé tévedt. — Van bizony — kottyantotta közbe a leány. — Csak aztán legény legyen hozzávaló! Zabos Imre arcára ki sőt étült az indulat s ütöttek a szavai, mint a hulló kő, mikor kibuggyantak belőle: — Jobb leír volna neked akkor ottmaradni, pajtás, annyit mondok! — s ahogy ültében előrehajolit, volt a tartásában valami az ugrásra készülő tigris mozdulásából. A két legény szeme összevillant, mini a távoli vihar villódzása. Ijedt csöndbe hökkent a lárma körülöttük. Megsejtették a készülő veszedelmet. Hamarosan összecihelőd- tek és munkájukhoz láttak. A bácskai egyet rándított hatalmas vállán, aztán némi tétovázás után ő is elfelé indult. Ellenie hí ott maradt ülve lesuvasztott fejjel és nézte a földet maga előtt. A lányok hangos nyih ározással indultak felfelé a színekhez. Kovács Böske kacagása lobogott ki legjobban a libalármából. A legények bajusza alatt is ott bujkált az elfojtott kacagás. Csak a bácskai hányta nagykomo- lyan roppant talicskáját és éppen indulni készült a teherrel. A megcsufolt legény fölkapta a fejét. — Ezek engem nevetnek! — döbbent a leikébe a szégyen. Izmaiba belefeszült a feltüzelt virtus és egy ugrással ott termett Kovács Böske mellett. Karjára kapta és odaki- áltott a bácskainak: — Megállj, pajtás, ezt! a nagyszájút meg- ' kocsilcáztatom egy kicsit azon az ónibuszon! Odaszaladt a lánnyal és ráültette a meg- akott talicskára, az agyag tetejére. Kusza lárma csapott fel körül és a lányok ijedt rikolíozásába bele ropogott a legényeik biztató kurjantása. Kovács Böske is kacará- szott, de mikor a legény fölmarkolta a talicska szarvát és a baromi erőre való teherrel feleié indult a meredek utóm ijedten kápaszÉrelmeszesedés-neurasthénia csont, bőr. mirigybajoknál, golyvánál, hudé- aelcnél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a Csisl lód Öröm Gyógyvíz óslódlflr. «8ősó athéni Ivó ós ffOrdőleurála kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen fel- világositástnyujt a Fürdőigazgatóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógy tárakban, drogériákban, ásványvizkereskedésekben. Nyolc aaransmentl hafárkfizséé megkapja telekkönyveit Magyarországról Zseliz, március 21. (Saját tudósítónktól.)’ Egy bestiális rablógyilkosság irányította a közvélemény figyelmét a garamvölgyi élet ■együk gócpontjára, Zselizre és vidékére, az ottani viszonyokra és azokra a panaszokra, amelyek állandóan hangzanak ugyan, de csak néha jutnak el az illetékesek füleihez. Zseliz község hirtelen felszökkenő fejlődési vonala akkor indult el, amikor a zsupa- reform idején a Garam alsó folyása mentén kihasítottak egy tiszta magyar járást, Zse- lizt tették meg székhelynek s több mint egy millió korona költséggel székházat építettek. Ennek a terhét nyögi a község most is. A legsúlyosabb panasza azonban a határvidék lakosságának az, hogy nyolc község, Ipolybél, GaramsaHó, Kisölved, Kispeszek, Nagypeszek, Ipolypásztó, Tergenye és Zalo- ba telekkömyved még ma, kilenc év után is a vámosraiikolai magyar telekkönyvi hatóságnál vannak. Ezekben a falvakban az 1918 Óta történt birtokvált ozásokat nem lehet telekkönyvi lég keresztülvezetni. Különösen érezteti hatását ez az állapot a hitelüzleteknél, mert a bankok a községek ingatlanaira nem adnak hitelt, minthogy telekkönyvek hiányában zálogjogot nem vezethetnek rájuk. Az ál,lapotok tarthatatlanságát a prágai igazságügyi minisztérium már régen belátta, de a belátást a cselekvéstől még hosszú idő és nagy távolság választotta eL Nemrégiben megindultak a tárgyalások az illetékes csehszlovák és magyar m misztériumok között és békés megegyezéssel sikerült dűlőre vinni a határmeuti falvak teüiekkönyveinek kicserélését. Értesülésünk szerint « nyoie határmontl község telekkönyvelt Magyarornág néhány héten belül kiadja és Vamoamikoiáról étküldik a zeelizi járásbírósághoz. A telekkönyvek kicserélése áldatlan kötöttségből szabadítja ki a garam- völgyi határ községeit. kodott a talicska oldalába. A pillérek ropogva hajladoztak a nagy teher alatt s a körülállók tágult szemmel meredtek az rstenkisértésre. Aztán egyszerre fel- zugott a diadalmas örömkiáltás. Zabos Imre fölért a terhével és lányt, földet egyszerre kiborított a talicskából. A lányból csak úgy zuhogott a kacagás, a legény meg csak nézte a kacagásban gör- nyedező leányt, aztán mogorván ráripakodott: — Ereggy a szemem elül, te csábos! Pedig a harag már elszállt a szivéből. Érezte, hogy itt most a legkülönb legény mindenki szemében s mikor rátartós lépésekkel visszafelé indult az agyaggödörbe, megbékélt lélekkel tréfálkozott oda a bácskai legénynek: — Arra, felétek hogy hívják a taiieskát, pajtás ? — Talicskáuak — mondta amaz mogorva arccal. Harsogó kacaj szakadt föl a legényekből s egyszerre tizen is kiáltották a bácskai felé: — Nálunk nem híják, hanem tolják. A megtréfált legény ránézett Imrére és maga is jóízűen kacagott, mikor fejcsóválva mondta: — Fene essen beléd, pajtás, de nagy kópé vagy! ★ Este, hazafelé menet, Zabos Imre elkapta Kovács Böske kezét. — Mondd csak, ki melleit bújhatnék el? A lány megszeppent. — Elhidd, má‘ nem is tudom, mit mondtam. Aztán meg nagyon rámijesztetíéJ, hallod? Merő csuda, hogy fölbirtad azt a nagy talicska földet, meg még én is rajta ültem.-— Hiszen épp azér‘" nem volt nehéz, mer* te is rajtaütő! A lány anny ira elcsudálkozott ezen a furcsaságon, hogy még szabódni is elfelejtett, miikor a fiú magához ölelte. — Igazán nem volt nehéz, Imre? — kérdezte aztán szerelmes dorombolással. Zabos Imre biccentett egyet a fejével. — Nem hát, ha mondom! Akár az égig fölvinnélek, ha ut volna odáig. Talán maga is elhitte, mert a szerelmes ember mindig különbnek érzi magát minden- Máéi a világon. ^ 2 _____ <P ÍtA<iAW * 1 JbtUAiJ* —■MMnaai.lllll IHWH'IIWHWIillliriBmMWH—1WUBH——B
