Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-22 / 69. (1696.) szám
1928 március 22, csütörtök. TPRACAI -MaO^AR-HI RLAP Korunk Jézus-keresői Saaloveoszkó, március Jézus személyiség© újra nem puszta teológiai kérdés többé. Szerte a világon milliók mohó hite és érdeklődése fordul felé. Még csak nem is a kereszténység ügye csupán. Ma Jézusért egy eleddig példátlanul álló verseny indult meg a legkülönbözőbb közösségek részéről. Nincs a történelemnek még egy olyan személyisége, akinek m élete és tanításai annyi ember, annyi nép és annyi közösség számára képeznének izgató problémát, mint Jézus. A történelmi kereszténység falain belül a vallási megújulás különféle mozgalmai tűzik magok elé a célt: Jézus személyiségét élő és haté tényezővé tenni a hivek életében. De ugyanakkor a szocializmus tábora is Jézusra hivatkozik, amint törekvései ősforrására és szimbólumára- Sőt, előáll egy indus megújulási mozgalom, amely arra vállalkozik, hogy Jézus erkölcsi elveit a gyakorlati életben megvalósítsa. És végül megtörténik a legnagyobb csoda: megindul egy neojudadsta mozgalom, amely Jézust vissza akarja hódítani a zsidóság számára.-0 PAPINI híres könyve: Krisztus története nyitja meg a szenzációk sorát. A könyv, amely az eredeti nyelven 1921-ben jelent meg, azóta le van fordítva a müveit világ csali nem minden nyelvére s szerte a világon többmilliós példány- számban forog közkézen; sikeréhez nem fogható semmiféle más könyvnek a sikere, amely az utóbbi években megjelent. A könyv e rendkívüli sikerében kétségtelenül része volt az iró hírhedt személyiségének, akit szélsőséges temperamentuma hányt-vetett ©gyík végletes világnézettől a másikig; része volt e sikerben annak a ténynek, hogy a katolikus Egyház éppen mostanában ünnepelte a maga szent évét. De a döntőfontosságu magyarázatot mégsem ezek a momentumok adják, hanem az emberi lelkek mély, titkos és ösztönös vágya bomlott korunkban a megváltás után. Papin! könyve idején jött. Mint valami forró idegláz futott végig a hatása az emberiség lelkén s bárha az iró kizárólag az Egyházban jelölte meg az üdvösség letéteményesét: könyvét katolikusok, protestánsok és zsidók egyforma lelkesedéssel és gyönyörűséggel olvasták.-0' És mikor a történelmi kereszténység nagy erőfeszítéseket végez arra, hogy a maga régi Jézusát uj erők és ösztönzések forrásává tegye a mai ember számára: előáll egy világhírű szocialista iró: Barbusse és könyvet ir Jézusról, amelynek mottójául ezt jegyzi oda: „Láttam Jézust, én is láttam; megmutatkozott előttem a tökéletesség szépségében. Szeretem őt, szivemhez szorítom és elvitatom másoktól, — ha kell." Nem uj gondolat, Jézust szocialistának tüntetni föl s megtenni őt a palesztin®! szegénység forradalmi vezérének. A szocialista mozgalom, persze főleg taktikai okokból, már rég hirdeti ezt. Bár, ha a szükség úgy kívánta, azt is kész volt bizonyítaná, hogy Jézus tulajdoniképpen nem is élt. Most Barbusse könyvet ir Jézusról s kijelenti, hogy nem osztja azoknak a feltevését, akik tagadják a Jézus történelmi létezését. „Hiszem, hogy egy zsidó prédikátor, akinek életéiben igen korlátozott befolyása volt, valóban élő személy volt és keresztre feszitették politikai agitációért." A megindult keresztény mozgalom, melynek egyébként — szerinte — Pál apostol volt a kezdeményezője és szervezője, utólag erre a Jézusra vezette vissza a mozgalmat, mint megígért Messiásra. Barbusse ennek a Jézusnak az alakját kívánta rekonstruálni a rendelkezésre álló anyagból s a rekonstrukciót iparkodott úgy végezni, hogy Jézus, aki életében jelentéktelen hatású volt, mégis harcos és forradalmi lendületű szocialistának lássék, s meg kell mondanunk, hogy ez a törekvése igazában nem sikerült De nem is ez a fontos, hanem az, hogy könyvével, amelynek a szocializmus táborában igen nagy sikere volt, újabb embertömegeknek a figyelmét és érdeklődését irányította a Jézus személyiségére, J0 GANDHI, az indiai szabadságmozgalom lelki vezére, a művelődéstörténet rendkívüli alakja, szántén Jézus tanítványának vallja magát, de tiltakozik az ellen, hogy kereszténynek tartsák, vagy a kereszténységre megnyerjék. Gandhi számára Jézus és a kereszténység nem jelentenek egyet. G kandi az európai kereszténységben csak azt a brutális erőszakot látja, amely az ő hazáját és népét elnyomja és kizsákmányolja. Jézus pedig azt a magasrend ü ethikát képviseli számára, amely az erőszakot, gyűlöletet, gyilkosságot és kizsákmányolást elitéli és kiküszöbölni igyekszik az emberi közösségek életéből s amelynek megvalósítására szervezte meg Ghandi is a maga nagyszerű szabadságmozgalmát. Lehet, hogy Gandhi végeredményében nem éri el a maga célját e el kell buknia úgy neki, mint népének az erőszakkal szemben; egy nagy érdeme mindenesetre lesz: a hegyi beszéd Jézusát, mint szent és örök követelést állította a világ s főleg Európa emberisége elé, amely tényleg messze esett attól a törekvéstől, hogy Jézus tanításait a gyakorlati élet elvévé tegye. & De modern korunk Jézus-keresésének legérdekesebb esete mégis az a felismerés, amelyre a zsidóság egy része jut el az utóbbi években s amely szerint Jézus a zsidóságé és nem a keresztényeké. Martin Buber annak a neojudaista mozgalomnak a szellemi rezére, amely merészen hirdeti, hogy a zsidóság 200 éves lelki romlásának az a magyarázata, hogy kivetette magából Jézust, holott ő benne teljesedett ki legtökéletesebben a zsidó prófétáé ág és hogy a maga megújulásának is csak az az egyetlen útja és feltétele, hogy élfogadja Jézust a maga prófétájául. Persze ez az elfogadás nem jelent egyet a keresztény hitre való téréssel; ellenkezőleg: Jézust elfogadni, ez az igazi zsidóság. A kereszténység pedig elhajlott Jézustól: elbirtokolta őt a zsidóságtól, de elvett megtagadta, nem követte. A zsidóság hivatása: visszahódítani Jézust. Ebből a mozgalomból nőtt ki napjainkban a Krisztus-hivő zsidók szektája, amely szerint már Jézus a megígért Messiás. A mozgalom Magyar- országra is eljutott, Fischer Árpád dr., a magyar mozgalom vezetője, „Kiáltvány“-nyal fordult hit- i testvéredhez, felhiva őket a mozgalomhoz való csatlakozásra. 0 * Kié hát Jézus? 2000 évvel ezelőtt megállt Palesztina földjén Jézus, széttárta karjait és így kiáltott a süket világba: ..Jöjjetek én hozzám mindnyájan. Mintha csak megnyíltak volna napjainkban a süket világ fülei a Jézus hivó szava előtt: a legkülönbözőbb helyekről, népből é« közösségből megindulnak felé hivő, csodáló és meghódolt emberek ... S—y P—1. A minisztertanács megállapította az országos választások napját? Prága, március 21. A közigazgatási reform törvényének életbeléptetése július elsején esedékes. A Moravské Novinv most azt Írja, hogy a kormány oly módosítást akar eszközölni a törvényen, hogy az csak 1929 január elsején lépjen életbe. Ez a hir parlamenti tudósítónk értesülése szerint nem felel meg a valóságnak, mert a közigazgatási reformról szóló törvény újabb parlamenti tárgyalása óriási politikai harcokat idézne elő. A minisztertanács tegnap értesülésünk szerint foglalkozott az országos és járási képviselőtestületi választások terminusával és abban állapodott meg, hogy úgy az országos, mint a járási képviselőtestületi választásokat egy napon ejtik meg. Jelenleg két választási terminus forog közszájon és pedig május, illetve szeptember második felének egyik vasárnapja. Rosche német nemzetipárti képviselő sürgős interpellációt nyújtott be a közigazgatási reformra vonatkozólag és abban kéri a kormányelnököt, hogy a közigazgatási reform végrehajtási rendeletét parlamenti megvitatás és a parlament által való elfogadás végett haladéktalanul terjessze be a képviselőház alkotmányjogi bizottságának. Érdeke Önnek, hogy fogsora egészséges maradion, akkor mondja fogkrém és szájviz vásárlásánál: „Csak THYMOLINT akarok!“ lm aa@ritei képviselő pénzügyi bojkottot hirdet Románia ellen Románia „a nemzetek páriája" — A román kormány középkori uralmat honosított meg Newyork, március 21. Celler demokrata képviselő levelet intézett az állami kormányzáshoz és Kellogg külügyi államtitkárhoz, amelyben felhívja az államkormányzásért felelős tényezőket arra, hogy tiltsák meg a tervezett román kölcsön felfektetését és a Federal Reserve Bank-ot utasítsák, hogy Romániának ne nyújtson hiteleket. A képviselő az indokolásban felhozza, hogy Románia a nemzetek páriája, hogy egyetlen román kormány sem tartott be semmiféle szerződést és a román kormányrendszer valóságos középkori uralmat teremtett meg. Celler állításának bizonyítására felhozza azokat az ígéreteket, amelyeket a román kormány tett a zsidókkal való jobb bánásmódra nézve. Ezeknek az Ígéreteknek semmiségéről a nagyváradi véres események meggyőzhették az egész világot. Romániában a zsidókat rendszeresen üldözik, a kisebbségeknek nem adják meg az őket megillető jogokat és egy olyan államban, amely nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességeit nem teljesíti, pénzügyi téren nem lehet megbízni. Seredi hercegprímás első szereplése a felsőházban Wlasslcs Gyula melegen üdvözölte a hercegprímást, aki válaszában Magyarország erkölcsi újjászületéséről beszélt Budapest, március 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentéi=o.) A felsőházban ma jelent meg először Scrédi Jusztinián bi- boros-hercegprimás, akit Wlassics Gyula báró, felsőházi elnök, meleg szavakkal üdvözölt. A hercegprímás az üdvözlésre azonnal válaszolt és a következőket mondotta: — Nagy hálával mondok igaz köszönetét ezekért a kedves és szeretetreméltó üdvözlő szavakért, amelyekkel őexcellenciája, amikor közjogi méltóságomnak megfelelő helyemet itt a felsőházban elfoglalom, üdvözölni méltóz- tatott. Meg akarom erősíteni azt, hogy amint mindig szorgalmas munkával iparkodtam a magyar haza ügyét szolgálni, épp u^v ezentúl uj állásomnál fogva még nagyobb szeretettel fogok hazám javán dolgozni. Mindig szem előtt tartottam és fogom tartani, hogy Magyarországot csak erkölcsi alapon lehet újjáépíteni. (Nagy éljenzés.) A valorizációs javaslat vitája Ezután a felsőház a valorizációs javaslatot tárgyalta. Szterényi József báró volt az első szónok. Hangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat nasryon elkésett. Ennek a javaslatnak időpontja az infláció lett volna, örömmel hallja, hogy a pénzügyminiszter az apropriációs javaslatban gondoskodik róla, hogy karitatív valorizáció történjek. Ezután részletesen fejtegeti azt a kérdést, hogy vájjon az államháztartás elbirná-e a valorizáció terheit. Hacsak a hadiköicsönök 5 százalékos valorizációjáról volna szó, semmi kétség sem férne ahhoz, hogy az ügyet a mai költségvetés keretei közt rendezni lehetne, de lehetetlen a valorizáció akkor, ha az összes igényeket figyelembe vesszük a magyar állammal szemben támasztott jogtalan követelésekkel együtt. A külföld a koronára szóló járadék valorizációját is akarja, holott erre a magyar állam egyáltalán nem kötelezhető. A külföld a régi monarchia tartozásaiért a mai Magyarországot és Ausztriát kívánja száz százalékig felelőssé tenni. E követelésekkel mindig szemben fog állni a magyar törvényhozás. A kormány egy hajszálnyit sem engedett, mert a mai Magyarországot nem lehet a régi nagy Magyarország adósságaiért felelőssé tenni. A mai Magyarország csak mostani területének arányában tartozik felelősséggel ezekért a tartozásokért és csak papirkoronában. A békeszerződés sem nyújt a külföldi hitelezőknek eme követelésükhöz jogalapot. UJabb akció az újságírók nyugdíjbiztosítása érdekében Prága, március 21. Ma délután az ujság- iró-törvényhozók és az ujságiró-szervezetek kiküldöttei megbeszélést folytattak a magán- alkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló törvényjavaslatról. Klein szociáldemokrata képviselő felszólalása után elhatározták, hogy újabb küldöttséget menesztettek Srámek népjóléti miniszterhez, akit fel fognak hívni arra, hogy még a nyári szünet előtt terjessze be a javaslatot a képviselőháznak, M A parlament tavaszi munkája és nyári szünideje Prága, március 21. A magánalkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló törvényjavaslat értesülésünk szerint csak ősszel kerül a parlament elé. A koalíciós pártok véleménye szerint ugyanis még a nyári szünet előtt el kell intézni a szociális bizlositást, a rokkantak biztosításának reformját és tekintettel arra, hogy egyrészt a jubiláris ünnepekre kell készülni, másrészt a parlamentben nagyobb építkezések történnek, valószínűnek látszik, hogy a parlament szünideje május végén megkezdődik. így tehát a mapánalkalmazot- tak és újságírók nyugdíjbiztosításának letár- gvalása is halasztást szenved, azonban ezt a tci vényjavaslatot ősszel elsőnek fogja a parlament letárgyalni. Elismerték WludlscbgrStz herceg fiának csehszlovák állampolgárságát Bécs, március 21. Az Arbciter Zeitung arról számol be, hogy a frankhamisítás miatt elitéit Windischgraetz herceg legidősebb fia megkapta a csehszlovák állampolgárságot. Az állampolgárság megszerzése azért történt, hogy ilyen módon a család megtarthassa a nemrégiben elhunyt Win- dischgraetz Alfréd 45.01)0 holdnvi majorátusát. A bécsi lap ehhez a következőket fűzi hozzá: „Mig a Szlovenszkón élő munkások, parasztok és alkalmazottak tízezrei hiába kérik állampolgárságuk elismerését, a hur- gonvaherceg fiának, aki sohasem élt Csehszlovákiában, öröksége alapján minden további nélkül elismerték csehszlovák állampolgárságát". A lengyel kormány felveszi Litvániával a tárgyalásukat Varsó, március 21. A lengyel kormány tegnap ehatározta, hogy a jegyzékváltás értelmében március 30-án Kovnóban felveszi Litvániával a tárgyalásokat. A litván delegációt Woldemaras, a lengyelt pedig Zaleski vezeti. A kovnói szovjeíorosz követ fogadta a litván sajtó képviselőit és a sajtófogadtatásor kijelentette, hogy Szovjetoroszország az egyetlen hü szövetségese Litvániának. A szovjetkövet ezen nyilatkozatát Varsóban lengyelellenes demonstrációnak tekintik, amely célzatosan történt a königsbergi tárgyalások küszöbén. A mohácsi vész idelébil származó pénzeket találtak Pozsonyban Pozsonv, március 21. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délben a rendőrigazgatóság bűnügyi osztályán Horna dr. egyetemi tanár jelentést tett, hogy a La Francom villa melletti építkezésnél, ahol a főiskolai hallgatók számára építenek internálást, a munkások pár nappal ezelőtt 1516-ból származó ezüst- és aranypénzeket találtak egy fazékban. A munkások a pénzeket már széthordták, úgy hogy mindössze 17—18 darab ilyen, a mohácsi vész idejéből származó pénzt sikerült megmenteni. A rendőrség bűnügyi osztálya detektiveket küldött ki a Lan Francom telepre, hogy ebben az ügyben a nyomozást megindítsa. Leilel végérvépyeseu elvmlette a Híradó ellzni sajtópórét Briinn, március 21. (Saját tudósitónktól.) Lellei Jenő volt képviselő politikai bukása után a sajtóperek garmadáját zúdította mindazon lapok ellen, akik politikai szereplését kritizálták. így többek között a pozsonyi Híradóban is megjelent egy cikk a lap 1925 május 15-iki számában „Leilei árulása" óimén. A cikkért Aixinger László dr. vállalta a felelősséget. Amint ismeretes, úgy a törvényszék, mint a pozsonyi Ítélőtábla fölmentette Aixinger László dr.-t dacára annak, hogy a a védelem a legszéle- sebbkörü bizonyítást indítványozta az inkriminált cikk valódisága kérdésében. A fölmentés indoka az volt, hogy a sajtóper elévült. A pozsonyi Ítélőtábla felmentő ítélete ellen Leilei Jenő dr. jogi képviselője utján semmiség! panasszal élt a legfelsőbb bíróságnál. A1 brünni legfelsőbb bíróság a beadott semmiségi panaszokat március 20-án tárgyalta Nuss- baum legfelsőbb bírósági tanácsos elnöklete alatt. A tárgyaláson Cserny dr. legfelsőbb bírósági tanácsos referátuma után Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd mint Aixinger László dr. ügyvédje kérte Lellei Jenő dr. semmiségi panaszának, mint teljesen alaptalannak, visszautasítását. A perbeszédek után a bíróság közel egyórai tanácskozásra vonult vissza, amely után kihirdette ítéletét, amely szerint a bejelentett semmiségi panaszokat elutasította és Lellei Jenő dr.-t további perköltségek fizetésére kötelezte, így tehát Aixinger Lászlá dr. sajtópere Lellei ellen jogerős felmentéssel végződött
