Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-22 / 69. (1696.) szám
Mai számunk 12 oldal ^ ^l69^ SlÍm **tt*örtÖ,C^ 1928 márC'US^ S£; .j._ ...'2 El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja. Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te- lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Cselehedlttnk! Irta Törköly József dr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke A csehszlovák köztársaság a Saint Ger- main en Laye-ban 1919 szeptember 10-én az! úgynevezett főhatalmakkal szerződést kötött és annak bevezető részében kijelenti, hogy a szerződés megkötésének részéről az az egyik indoka, hogy „óhajtja, hogy intézményei a szabadság és igazságosság elveinek megfeleljenek s hogy állami fönnhatósága alá jutott lakóinak e 'tekintetben alapos biztosítékot nyújtson/' Szlovenszkón az ügyvédséget a csehszlovák köztársaság megalakulásakor teljes mértékben megillette a szabadság, volt autonómiája, több ügyvédi kamarája és mindezt az 1874. XXXIY. magyar törvény biztosította. A saint-germaini szerződés megkötése i után a csehszlovák köztársaság ezt az 1874. XXXIV. évi törvényt, egy, a nem választott nemzetgyűlés által hozott törvénnyel, a 167 —1920. számú törvénnyel hatályon kívül helyezte. Ez a törvény Turáeszentmártonban egyetlen ügyvédi kamarát létesített, annak önkormányzatát teljesen megszüntette, az egésznek igazgatását egy itíiüiszterileg kinevezett választmányra bízta, amely választmányt, vagy annak egyes tagjait a miniszter bármikor minden okadatolás nélkül és mindenkinek megkérdezése nélkül elmozdíthatja, Ezóta nincs Szlovenszkón ügyvédi szabadság, nincs autonómia, nincs a jogalkotás és jogfejlődés érdekében álló ügyvédi kamarai működés, véleményezés. De még csak ügyvédi kamarai közgyűlés sincs! A kamarai tagsági díj megállapításához az egyes ügyvédeknek semmiféle hozzászólási joguk nincs, ellenben fizetni, azt végrehajtás terhe mellett kötelesek. Még ügyvédi nyugdijjáradékot is szedetett a választmány egy ideig, holott Szloven- szkőn nincs ügyvédi nyugdíjintézet. Ezeknek az állításoknak az igazságát el; fogadja mindenki, ha a 167—1920. számú tör- J, vényt elolvassa. De ha valaki még az elolvasás után is kételkednék a szóban lévő tényállások igazságában, adok neki egy jő címet. Menjen el Mayr-Harting dr. igazságügyiminiszter úrhoz és kérdezze meg tőle, hogy igazak-e a szóban forgó tényállások. Biztosítom, hogy „igen" lesz a felelet. A tényállás megállapítása után föltehető joggal a kérdés, hogy hol van a szlovenszkói ügyvédség részére az az „alapos biztosíték", amellyel a szabadságot a saint-germaini szerződés szerint a csehszlovák törvények neki intézményesen biztosítják? Hát a minden ; jog nélküli, teherviselő ügyvédség állapota a I saint-germaini szerződésben a csehszlovák köz- í . társaság által óhajtott szabadság, vagy az [ igazságosság elveinek diadala? De menjünk tovább! t A saint-germaini szerződés 8. cikke ki- j mondja, hogy a faji, vallási, vagy nyelvi ki-j sebbséghez tartozó csehszlovák állampolgárok jogilag és tényleg ugyanazt a bánásmódot és | ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a j többi csehszlovák állampolgárok. Az r.gyenevezett történelmi országokban,; Csehországban és Moráviában van ügyvédi , kamara, van szabad ügyvédi önkormányzat, - van ügyvédi szabadság. És mindezt a régi osztrák törvény szabályozza. Ezt a törvényt máig sem helyezték hatályon kívül. Van ügyvédi kamarai közgyűlés, ahol a jogalkotás és ; .jogfejiesztés kérdésében érdemes munkát végeznek, az ügyvédek maguk állapítják meg a í kamarai tagdíjat, az érdekvédelmi kérdésekben állást foglalnak, a fegyelmi jogot maguk i gyakorolják, j i A leszerelési bizottság egyérteimiileg az orosz javaslat ellen fordult Franciaország feleletet Kelloggnak — Angliában reményiednek a leszerelési konferencia létrejöttében London, március 21. A Daily TeLegraph diplomáciai munkatársának értesülése szerint angol politikai körökben rendkívül kedvezően hatott Coolidge elnök felhívása az amerikai kongresszushoz, hogy a kougresz- szus uj tengeri leszerelési konferenciát hivasson össze. ■ Az elnök kezdeméuyezéséből azt olvassák ki, hogy a multóvi genfi leszerelési konferencia kudarcát nem kell véglegesnek tekinteni. Lehetséges, hogy az uj leszerelési konferenciát előbbre hívják össze, mint azt a washingtoni szerződés megáll apitotta, vagyis már a jövő esztendőben megtartják. G-enf, március 21. A leszerelési bizottság ma délelőtt tovább, folytatta az oros* javaslót vitáját. Rüttgers holland delegátus mondott, hosszabb beszédet. Behatóan kritizálta az orosz téziseket és a következőket jelentette ki: A teljes leszerelés, amely az orosz felfogás szerint egyedül tudná megakadályozni a. fegyveres konfliktusokat, a mostani viszonyok között a nemzeteket a forradalmi törekvések önkényének tenné ki, tehát a teljes leszerelés tétele hibás és veszedelmes. A teljes leszerelés a hatalmak mai egyensúlyi helyzetét is megzavarná, amely ugyan nem valami szerencsés, azonban mégis ettől függ a béke fentartása. A holland delegáció ezen okokból az orosz delegáció kérdésére, vájjon az általános leszerelés alapelvét elfogadjuk-e, kategorikus nemmel válaszol. waaamammBaBamaammammmmmmmmmmmmmmmmamm Hennings svéd del-egtáus szintén az orosz javaslat ellen fordult s kifejtette, hogy ez a terv nem felel meg a mai lehetőségeknek. Már csak azért sem vihető keresztül, mert egyedül a fegyverkezésben látja a veszedelmet, holott számos más egyéb lehetőség is előidézheti a fegyveres konfliktust. Gibson amerikai delegátus bejelentette, hogy az amerikai kormánynak nincs bizalma az orosz javaslattal szemben. A munka eddigi bázisát nem szabad feladni olyan alap kedvéért, melyen nem lehet a célhoz eljutni. Sokai lengyel delegátus szerint a békének nemcsak a leszerelés, hanem elsősorban a nemzeti biztonság az előfeltétele. Nem lenne opportunus az ötévi munka eredmó- elejteni, azonban mindazt, ami az orosz javaslatból gyakorlatilag megoldható, alaposan tanulmányozni kell. Páris, március 21. A leszerelési bizottság tegnapi ülésének szenzációja Lord Cu- shendun beszéde volt, amelyet a francia sajtó ma behatóan kommentált. A Maiin szerint Cushendun megsemmisítő feleletében pontról-pontra megcáfolta ,a szovjet argumentumait. A Petit Párisién szerint Anglia tegnap nagy eredményt ért el szilárd magatartásával és különösen a kis államok háláját vívta ki. A 'baloldali Oeuvre szerint az egyetlen helyes álláspont a Lancia kormányé, amely azt követeli, hogy először a biztonságot kell megteremteni az arbitrage és a nemzetközi ellenőrzés megszervezésére. Az angol álláspont helyesebb, mint a japán, amely ugyan az orosz tézist szintén visszautasítja, azonban egyidejűleg a szovjetet további együttműködésre szólítja fel. London, március 21. A Daily Telegra.ph genfi levelezője jelenti, hogy a török delegáció Genfben megfelelő lépéseket tesz, hogy Törökország az ősz folyamán a népszövetségbe belépjen. A törökök ez alkalommal, nem állandó tanácstagsági helyet is fognak kérni. Páris, március 21. Kelloggnak még váló- szinüleg ezen a héten elküldik a francia kormány válaszjegyzékét. A jegyzék tartalmából a Chicago Tribüné jól informált helyről a következő pontokat közli: 1. Franciaország elfogadja Kellogg ajánlatát egy általános hábomellenes szerződés megkötésére, amely nemcsak a támadó háborúra, hanem mindenfajta háborúra vonatkozik. 2. Franciaország azt a kívánságát fogja kifejezni, hogy ezt a szerződést ne csak a hat nagyhatalomra: az Egyesült Államokra, Angliára, Japánra, Németországra, Olaszországra és Franciaországra korlátozzák, hanem minden nemzetnek módjában álljon a szerződéshez csatlakozni. B. Ha az aláíró hatalmak közül valamelyik megszegi a szerződést, az összes többi hatalom visszakapja cselekvési szabadságát. 4. A népszövetségi tagok a szerződés által ne legyenek megkötve a népszövetségi statútumból származó kötelezettségek teljesítésében. Ennek a tényállításnak az igazságát is megerősíti az osztrák tögvény és — ha kell — az igazságügyminiszter! De kérdem most már, hol van a jogilag és tényleg ugyanazonos bánásmód, amelyek betartására a csehszlovák köztársaság magát a saint-germaini szerződésben kötelezte? Hát a szlovenszkói ügyvédeknek nem dukál intézményes szabadság akkor, amikor a csehországi ügyvéd azt joggal, intézményesen és törvénnyel biztositottan élvezi? De hát van-e annak valami megfogható, ténybeli, vagy jogi értelmié, hogy a saint-germaini szerződés első szakasza azt mondja, hogy a 8. cikkben (amely az egyenlő elbánás elvét proklamálja) foglalt rendelkezésekkel szemben semmiféle törvény nem lesz hatályos? Az alkotmány bevezető része azt mondja, hogy a köztársaság a nemzetek közösségének demokratikus és haladó tagja akar lenni! Már pedig a demokrácia legfőbb eszménye az önSzabad önkormányzattal bíró ügyvédi kamara hiányában a szlovenszkói ügyvédség ügyvédi szövetséget alkotott, hogy legalább társadalmi érdekvédelmi szerve legyen akkor, amikor például az iparosoknak és kereskedőknek van törvénnyel biztosított közjogi jellegű érdekvédelmi szervezetük, ipari és kereskedelmi kamarájuk. Ez az ügyvédszövetség elhatározta egyszer, hogy az ügyvédi autonómiának visszaállítása érdekében az igazság- ügyminiszterhez küldöttséget küld. A küldöttség föl is jött Prágába, de miután a vezetőjén keresztül privátim azzal nyugtatták meg a küldöttséget, hogy a miniszter azidő- szerint (1927-ben) még nem találja a kérdést időszerűnek, hát haza is ment anélkül, hogy a minisztert látta volna. Ugyanakkor szlovák politikusok azzal próbáltak bremzolui követelésünket, hogy nekünk magyaroknak sem érdekünk, hogy megváltozzék a jelenlegi állapot, mert akkor „a zsidó ügyvédek kerülnek uralomra". Most legutóbb az ügyvédszövetség elhatározta, hogy a kamara fölállításáért indítvánnyal fordul a nemzetgyűléshez. Az indítványt hidegre tették azzal, hogy fi jogi és alkotmányügyi bizottság áttette azt az igazságügyi minisztériumhoz. A tényállás tiszta. 5ugv hiszem, hogy jogosult a keserűség kritikja és jogos az a kiíakadás is, mely csodálkozik a szlovenszkói ügyvédség túlságos türelmén. Cselekedni és cselekedni és cselekedni kell! Nem indítványt, de törvényjavaslatot kell a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amely a 167—1920. számú törvényt hatályon kivül helyezi és az uj egységes ügyvédi kamarai törvény meghozataláig az 18k4:XXXIV. törvénycikket újból hatályba helyezi és három ügyvédi kamarát állít föl. Meg kell keresni az összes ügyvéd-törvényhozókat a törvényjavaslat támogatásának. Nem szabad eltemetni hagyni ezt a törvényjavaslatot semmiféle bizottság halottas kamrájába, hanem folyton sürgetni kell annak becsületes elintézését. A köztársaság tizedik esztendejében nem hiszem, hogy meg merné tenni egy igazságügyminiszter azt, hogy az ügyvédi szabadság fogva tartása és az autonómia száműzése érdekében magára engedné bizonyítani azt az anomáliát, hogy még az igazságügyminiszter is ellene van az igazságnak! Meg kell keresni Európa összes ügyvédi kamaráit, hogy foglaljanak állást panaszt a Népszövetséghez. Magyar ügyvédre nézve halálos szégyennek tartanám, ha nem volna bátorsága cselekedni! Nem hiszem, hogy magamra maradnék, mert nekem — még ha egymagám maradok is — lesz bátorságom cselekedni!
