Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-20 / 67. (1694.) szám

3 1928 máxcáus 20, kedd. A gyáriparosok szövetségének országos kongresszusa Tátrafüreden Peroufka miniszter és Novák volt miniszter a kongresszuson - A szlovenszkói Ipar konjunktúrájában némi javulás mutatkozik, de tevékeny gazdaság- politikára van szükség a szanálás megvalósítására ■r''1 ötátrafüred, március 19. (A Prágai Ma­gyar Hírlap kiküldött munkatársától.) A gyár­iparosok szövetségének évről-évre megismét­lődő kongresszusai Szlovenszkó és Ruszin- szkó gazdasági életének igazi seregszemléi, mert a leghivatottabb szakemberek gyűlnek ezeken össze, hogy megtárgyalják nemzet- gazdasági életünk legfontosabb ágának: az iparnak problémáit. Ipari életünk tízéves tör­ténetének grafikonját mindnyájan ismerjük, tudjuk, hogy a görbe rohamosan csökkenő irányt vett fel s volt idő, mikor a lakosság főéletfomását a teljes pusztulás fenyegette. Az a korszak volt az, melynek kormányzati jelszava volt a dezindusztrializálás, kihűlt kohók, rohamosan fokozódó munkanélküliség, kivándorlás és tömegnyomor voltak ennek az irányzatnak útjelzői. Ennek az általános hely­zetnek jegyében állottak idáig a Gyosz kon­gresszusai s ' \ ha most az optimizmusnak, a jobb jövö reményének kilátásai csillantak meg a kongresszuson, ez nem jelenti azt, mint­ha iparunk helyzete ma már megnyugta­tó lenne, mintha a kormány részéről tá­mogatásra nem lenne már szüksége, sőt fokozottabb mértékben hárul a köteles­ség s a felelősség az illetékes tényezőkre, hogy segítsék lábadozáshoz a súlyos beteget. Mert ha csupán pillanatnyi injekciókra s néni alapos szanálásra gondolnak, akkor az agónia óráit meghosszabbítják ugyan, de a végzetes kórt nem irtják ki a beteg testből. A kongresszus részivevői A gyáriparosok kongresszusa impozáns képet mutatott, csaknem kétszáz résztvevő je­lent meg az ótátrafüredi Grand Hotelben megtartott gyűlésen, ott volt Peroutka Ferenc dr. kereskedelmi miniszter, Nóráik volt kereskedelmi miniszter, Stodola Kornél dT. szenátor, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnöke, ott voltak a kereskedelmi, vasutügyi és pénzügyi minisztériumok kikül­dött tanácsosai s szakreferensei, Nitsch An­dor, Halta dr. nemzetgyűlési képviselők, a szövetség teljes tisztikara s nagy számban a szövetség tagjai. A gondosan előkészített kon­gresszus igen magas színvonalú volt s min­denkit meggyőzött, hogy a GyOSz közgazda­sági életünk egyik legfontosabb intézménye s tevékeny titkársága valóban érdemes és ered­ményes munkát végez. Ennek külső bizonyí­tékául is szolgál az a több mint 300 oldalas évi jelentés, amely a szlovenszkói és ruszin- szkói gazdasági élet múlt esztendejének töké­letes keresztmetszetét adja. Az elnöki megnyitó Bondy Egon vezérigazgató-elnök nyitotta meg a kongresszust. Üdvözölte a vendégeket, majd kegyeletes szavakkal parentálta el Ma- derics József dr.-t, a szövetség vezértitkárát és Zoch Sámuel dr. püspököt, aki eredménye­sen támogatta a szlovenszkói ipart. A kon­gresszus felállással adott kifejezést kegyele­te® emlékezésének. Az elnök ezután áttért az elmúlt eszten­dő gazdasági életének rövid jellemzésére. ■ A múlt évben végleg szakítani kellett az­zal a rosszakaratú kitalálással, hogy ipari üzemeink nagy részének mint üvegházi növényeknek csupán sportbeli jelentősé­ge van, másrészt egyes emberek pénz- szó inját elégíti ki. Ezt a körülményt, továbbá az ipar roha­mos egészségesedését örömmel szögezi le. Ezért örömmel fejezi ki azt a reményét, hogy a konszolidációs munka most már gyorsabb ütemü lesz. A gazdasági politika felelő® irá­nyítói a bajokra vonatkozólag velünk egy vé­leményen vannak, mégis tartózkodnak a szük­séges intézkedések nagy részének bevezeté­sétől. Miért? Ezt csak évek múlva, vagy talán sohasem tudjuk meg. Az ajánlatainkra szóló ellenérvek a gazdasági politikának titkos mo­tívumai maradnak. Vannak titkos és nyílt el­lenségeink- Erre csak egy példát hoz fel: \ A szövetség évek óta küzd az állami szál- j litások igazságos felosztásáért, de a kor­mánynak éppen a felosztás statisztikai feldolgozására nincs pénze. Bizonyos rend­szabályokat, úgynevezett szlovák kedvez­ményeket vezettek be az igazságtalansá­gok korlátozására. A morva iparosok szö­vetsége a rendszabályok szükségtelensé­gének dokumentálására a szlovenszkói ipar kedvező helyzetére hivatkozik. Erre az a feleletünk, hogy megajánljuk az ál­lamnak az állami szállítások statisztikai feldolgozására szükséges anyagi eszkö­zöket. Közlekedéspolitikai tekintetben több ked­vező eredmény mutatkozik, de szakadatlanul követeljük a szlovenszk nsuti hálózat, nagyszabású kiépítéséi Az 1927. év mérsékelt konjunktúrája elle­nére iparunk egy része nem tudott talpra ál­lam. Több hónapja törekszünk a losonci g liptószentmiklósi ipar rendkí­vüli szanálására. Csak a múlt hetekben öltöttek a tárgyalások konkretebb formát. A törvényhozás uj, elhatározó rendszabá­lyokat vezetett be a politikai s adókormányzás konszolidálására. Az elintézés gyorsabb tempó­jú, de egyes ügyek mégis évekig húzódnak s igy a vállalatok nem alkothatnak helyzetük­ről pontos képet. Az ipar általános felfogása szerint az általános és különleges jövedelmi adó és a kereseti adó tételei a jövő évben is tarthatatlanok. Az állami szükségletek fedezésére nem volt szükség ilyen magas adóztatásra. Érde­mes munka volna annak a rendszeres meg­vizsgálása, hogy miképpen hatnak ki a magas adótételek a vállalatok igazgatására s a vál­lalkozási kedvre. Az ipar jobb foglalkoztatása átnyúlt 1928- ra is. A normális konjunktúra-ingadozások kereteiben reméli, hogy az elkövetkező hóna­pokban nem rosszabbodik a helyzet. Az elnök tetszéssel fogadott szavai után Peroufka miniszter rövid beszédben üdvözölte a kongresszust. Ki­fejezte elismerését a GyOSz munkájának s biztosította a szövetséget, hogy a kormány megértéssel viseltetik Szlovenszkó gazdasági problémái iránt s kész a szanálás eszközeit megteremteni. Novák volt miniszter kifejezetten hangsúlyozza, hogy a szövetség előterjesztéseit mindenkor komolyan kell ven­ni, aminthogy ő is mindig komolyan foglalko­zott velük. Javulást lát az adóreform terén. Minden attól függ, hogy a pénzügyigazgatás milyen gyakorlatot fog kifejteni. A szanálás útját az ipar s mezőgazdaság kollaborációjá­ban látja. Hodács dr. professzor az országos szövetség vezértitkára értékes elő­adásában pontos rajzát adta Csehszlovákia múlt évi gazdasági helyzetének az európai gazdasági helyzettel való viszonylatában. A múlt év konjunktúrája a mennyiség konjunk­túrája volt. Foglalkoztatást s nagy fogyasztási lenetőséget adott. Az ipar követeléseit négy pontban formulázta meg: 1. a vasútvonalak kiépítése; 2. a díjszabá­sok átszámítása, a szén tarifa leszállítása; 3. a vasút a kedvezőbb konjunktúrára való te­kintettel ne vonjon vissza több kedvezményt; 4. az önkormányzatban az ipar kapjon megfe­lelő szerepet. Stodola Kornél dr, szenátor temperamentumos beszéde élénk hatást kel­tett, ironikus megjegyzései sokszor váltottak ki derült hangulatot, ő is általános gazdasági helyzetrajzsal kezdte s hangoztatta az ipar s mezőgazdaság közötti produktív kollaboráciő szükségességét. A szlovenszkói ipar problé­máit a szociális háttér szemszögéből kell te­kinteni Felhozza a losonci iparvidék példáját, ahol 33 százalék a munkanélküli. Európa egyetlen vidékén, eltekintve Szovjetorosz- országtól, nincs ilyen arányú munkanél­küliség. Állami szükséglet a megsebzett vidékek meggyógyitása. Az adózás terén az adóügyi hatóságok li­berális eljárását követeli. Az állami szállítá­sok méltányos felosztása jogos követelése ipa­runknak. Az állami szállítások kezelésére fel­hoz egy krasszáns esetet. Egy pozsonyi butorgyáros megpályázott egy állami szállítást, ajánlatát azzal az indokolással utasították vissza, hogy igen olcsó­Ez azután igazán nem lehet szempont­A Dunavásár fontosságának jellemzése után Szlovenszkó gazdasági életének fejlesz­tése szempontjából kiemeli a pozsonyi csekkhivatal és a pozsonyi ér­téktőzsde felállításának szükségességét. Fontosnak tart­ja a gazdasági tanácsadó testületek megszer­vezését. Mint a költségvetés szenátusi előadója bí­rálat alá veszi a budget kereskedelmi részét, amelyet pénzügyi vacuumnak jellemez. Egy olyan államban, ahol 100 milliárd a termelés és 20 milliárd az export, a ke­reskedelmi minisztérium költségvetése 41.7 millió s ebből az ipar fejlesztésére mindössze 2.27 milliót fordítanak. Ez ugyan több 800.000 koronával a múlt évi­nél, de még igy is édes-kevés. Ilyen költ­ségvetéssel eredményes iparpolitikát csi­nálni nem lehet­Hasonlóképpen szükséges a mezőgazda- sági tárca költségvetésének emelése. Az ár- vizsuj tolta vidékek felsegélyezése elsőrendű kötelesség. A köztársaság kedvező földrajzi helyzeté­ben nagyobb dimenzióju gazdasági politikára kell gondolni. A Duna-hajózást szélesebb bá­zisra kell helyezni, a tranzverzális vasutakat ki kell építeni s az Elba—Duna-csatornát, Európának ezt a legfontosabb vízi erejét, meg kell valósítani. Hexner Ervin dr. titkár beszámolójában sorbaveszi a múlt esztendő ipari fejlődését. A faiparban s a speciálisan szlovenszkói nyersanyagot feldolgozó ipar­ágakban a felvevő piac kedvező. A svéd cel- luloze-iparban újévkor történt kizárások fo­kozták cellulózé- és papíriparunk termékei iránti keresletet s megszilárdították az ára­kat. A bőriparban a helyzet továbbra is ked­vezőtlen. Az aratás a gazdasági életet fellen­dítette. A belső szükséglet s a forgalom na­gyobb volt, mint az előző években. A pénz­piac üzemi hiteleket folyósított, de beruhá­zási hiteleket továbbra is visszatartott. Középszlovenszkó még mindig a munka- nélküliség központja. A szlovenszkói s ruszinszkői vasutak összforgalma a múlt évben 14 százalékkal megnövekedett, ami rekordot jelent. A be­hajtott forgalmi s fényüzési adó összegéről a gazdasági élet erősebb lüktetésére lehet kö­vetkeztetni. A forgalmi adó 208 milliót, 11 százalékkal többet tett ki az 1926. évinél. A kivándorlás még mindig nagy. Mennyiségileg a szlovenszkói ipar még mindig 25—30 százalékkal mögötte van a háború előtti termelésnek, mig a tör­ténelmi országok már csaknem elérték a békenivót. Az 1926. évi viszonyokkal szemben a cu­kor-, élelmiszer-, bőr- és fémiparban csök­kent foglalkoztatás volt észlelhető, mig a fa-, építési anyag-, cellulózé- és papír-, vegyi- és textiliparban, valamint a bányászatban a termelés fokozódott. A vállalkozási tevékenység továbbra is gyönge. 1927 elején bérmozgalom követke­zett be, amely ma is tart. A kiskereskedelmi élelmiszerárak Szlovenszkón 5 százalékkal olcsóbbak, mint Csehországban, Általánosan megnyilvánult kívánság a szlovenszkói gazdasági tanács megszervezé­se, ami csak akkor lehetséges, ha az állam s a közigazgatás többi szerve szintén résztvesz ezen munkálatokban. Szlovenszkó állami üzemeiben — a gbeli petróleumforrások ki­vételével — valamint az állami erdészetek­ben a foglalkoztatás normális volt. Szlovenszkón kevés az invesztíció, pedig az egészséges ipari politika az utak, vasutak és telefoDhálózat alapos kiépítését követeli meg. Kapp O. titkár értékes előadásából a következő részleteket emeljük ki: Az Ausztriával és Magyarország­gal megkötött kereskedelmi szerződések nem hozták meg azt az eredményt, amit vártak tőle. Sok iparágra a szerződés már későn jött, mert például a bőr- és textilipart Ma­gyarország már kifejlesztette. A szomszédállamok talán mérséklik iparfejlesztésük iramát, de indusztriali- zálásuk feltartóztathatatlan. A kereskedelempolitikai kapcsolatok stabili­tása igen gyönge. Minden kereskedelmi szer­szerződésünk bármikor rövid időre felmond­ható s ezért meglepetésekre mindig elkészül­hetünk. A bizonytalanság még^ tartós lesz s igen sok iparágnak az állandó alkalmazko­dásra kell berendezkednie s ezt a törekvést az államnak támogatnia kel)., Elsősorban szükséges a vasúti forgalom megjavítása, mert a külföldi forgalom most elkerüli országunkat. Nagyobb méretű in­vesztícióra van szükség. 1926-ban 2890 teher­kocsival kevesbedett a kocsiállomány, a ko­csik pedig 30 évnél is idősebbek. A lokomo- íivok sem modernek, a pályaudvarokat is át kell építeni. Egy évtizede kívánjuk a szlovenszkói vasúthálózat szisztematikus kiépítését. A Handlova—Felsőstubnya közti munkálatokat későn kezdték meg és senki sem mondhatja meg, mikor fejezik be. A vasúti építkezések­re nincs pénzügyi fedezet s véletlenszerű konjunktúráktól függenek. Éppen ezért az ál­lamnak még a külföldi kölcsönt is igénybe kell vennie a szlovenszkói invesztícióra. Az állami szállításoknál tekintetbe kell venni a szlovenszkói textil-, bőr- és üveg­ipart. ügy a szállításban, mint a hitelpolitiká­ban az legyen az irányadó, hogy Szlovenszkó gazdaságilag más kategóriá­ba tartozik, mint a történelmi országok. Fejér Miksai dr. a szövetség ügyésze, mélyen szántó fejtege­tésben foglalkozott az adó problémáival. A szlovenszkói ipar az adózás terén nem­csak az adóterhek könnyítését várja, hanem azt is, hogy az adóügyi eljárásokat egyszerűsítsék s'. az adómorált kölcsönösen gyökerezícssék '. meg. Ehhez nem csupán az adózó kötelességtelje- sitése szükséges, hanem az adótörvényeknek a hatóságok által való megfelelő alkalma­zása is. Az előadónak ebben az irányban aggo­dalmai vannak. Az eljárás már ma is nagyon komplikált. A sok kimutatás, a sokoldalú adatok bekövetelése óriási munkatöbbletet jelentenek. A pénzügyigazgatóságok a tör­vény 301-ik §-ára hivatkozással a vállatoktól olyan adatok beszolgáltatását követelik, ame­lyek tulajdonképpen egész üzleti forgalmuk ismertetését jelentik. A pénzügyminiszté­riumnak ehhez a paragrafushoz rendeletet kellene kiadnia. Tiszta helyzetet kell terem­teni abban a kérdésben is, hogy a pénzügyminisztérium legutóbbi rende­leté a Szlovenszkón érvényes részvény­jognak ellentmond, \ mert az itt érvényes jog nem engedi meg a vállalatok vezető hivatalnokainak állásukból kifolyólag az igazgatótanácsba való beválasz­tását. Az előadó kifogásolja, hogy a felgyülem­lett adóhátralékok kérdését s a felebbezéseket még nem intézték el. A régi adóhátralékokat a leggyorsabban el kell intézni annál is in­kább, mert Szlovenszkón a jövedelmi s álta­lános kereseti adót csak 1926 végén hat évre visszamenőleg vetették ki. Majd az illetékek kérdésével foglalkozik s frappáns színekkel ecseteli azt a zűrzavart, amelyet ebben a kérdésben teremtettek. Az egyenesadő kodifikálása után az illetéki ügyet is rendezni kell. Rámutatott arra, hogy a forgalmi adó kulcsát le kell szállítani. A lipfószentmiklósS bőripar A referátumok előterjesztése után a hoz­zászólások következtek. Különös érdeklődést kellett Zsuffa Milán dr.-nak a liptószentmik- lósi bőripar ügyében tett előterjesztése. A liptöszentmiklósi bőripar is teljesen a ma- gvarországi szükséglet fedezésére volt meg­szervezve s olyanfajta bőröket gyártott, amely agrár lakosság szükségleteire szolgálnak, Trianon után ez az ipar elvesztette piacát. Az uj magyar vámtételek az áru értékének 25 százalékát teszik s emiatt a kivitel teljesen lehetetlen. A liptószenímiklósi bőripar azért, hogy piacát teljesen el ne veszítse, Magyaror­szágon létesített fiókgyárakat. Figyelmeztettük a kormányt, hogy a cseh bőr­iparral szemben tarifális hátrányban vagyunk s ha ez igy marad, iparunk tönkremegy. Kí­vánságainkat idáig nem honorálták s egyál­talán nem látunk javulást. Az egyes iparágak képviselői részben írásban, részben rövid előterjesztésben fog­lalták össze kívánságaikat. A kongresszus egyhangú határozattal bizalmat szavazott Bondy Egon elnöknek érdemes munkájáért. Peroutka miniszter mégegyszer kilátásba he­lyezte a kormány segítő készségét, ezzel az öt órás kongresszus befejeződött. 250 terítékes lunch Heuworkhan HegesPis Leránt tiszteletére Newyork, március 19. Az amerikai-ma- gvar kereskedelmi kamara szombaton két­százötven terítékes lunchot adott Hegedűs Lóránt tiszteletére a Walldorf Astoria szálló hatalmas és gyönyörűen feldíszített bálter­mében. Jelen voítak Newyork pénzügyi és kereskedelmi előkelőségei, az amerikai-ma­gyar kamara elnöke, a nagy világlapok kép­viselői és a magyar kolónia tagjai. A szóno­kok lekes szavakkal mutattak rá Amerika és Magyarország hagyományos barátságára és sürgették a két állam közti kereskedelmi kö­zeledés szorosabbra való fűzését. C ooliclge elnök, Dawes alelnök, Smith newyorki kor­mányzó és Edison távirati üdvözletei küldtek. Érdeke innék, heás? fogsora egészséges maradién, s akkor mondia fogkrém és szájvíz vásárlásánál: | „Csak THYMOLINT akarok!"

Next

/
Thumbnails
Contents