Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-20 / 67. (1694.) szám
3 1928 máxcáus 20, kedd. A gyáriparosok szövetségének országos kongresszusa Tátrafüreden Peroufka miniszter és Novák volt miniszter a kongresszuson - A szlovenszkói Ipar konjunktúrájában némi javulás mutatkozik, de tevékeny gazdaság- politikára van szükség a szanálás megvalósítására ■r''1 ötátrafüred, március 19. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) A gyáriparosok szövetségének évről-évre megismétlődő kongresszusai Szlovenszkó és Ruszin- szkó gazdasági életének igazi seregszemléi, mert a leghivatottabb szakemberek gyűlnek ezeken össze, hogy megtárgyalják nemzet- gazdasági életünk legfontosabb ágának: az iparnak problémáit. Ipari életünk tízéves történetének grafikonját mindnyájan ismerjük, tudjuk, hogy a görbe rohamosan csökkenő irányt vett fel s volt idő, mikor a lakosság főéletfomását a teljes pusztulás fenyegette. Az a korszak volt az, melynek kormányzati jelszava volt a dezindusztrializálás, kihűlt kohók, rohamosan fokozódó munkanélküliség, kivándorlás és tömegnyomor voltak ennek az irányzatnak útjelzői. Ennek az általános helyzetnek jegyében állottak idáig a Gyosz kongresszusai s ' \ ha most az optimizmusnak, a jobb jövö reményének kilátásai csillantak meg a kongresszuson, ez nem jelenti azt, mintha iparunk helyzete ma már megnyugtató lenne, mintha a kormány részéről támogatásra nem lenne már szüksége, sőt fokozottabb mértékben hárul a kötelesség s a felelősség az illetékes tényezőkre, hogy segítsék lábadozáshoz a súlyos beteget. Mert ha csupán pillanatnyi injekciókra s néni alapos szanálásra gondolnak, akkor az agónia óráit meghosszabbítják ugyan, de a végzetes kórt nem irtják ki a beteg testből. A kongresszus részivevői A gyáriparosok kongresszusa impozáns képet mutatott, csaknem kétszáz résztvevő jelent meg az ótátrafüredi Grand Hotelben megtartott gyűlésen, ott volt Peroutka Ferenc dr. kereskedelmi miniszter, Nóráik volt kereskedelmi miniszter, Stodola Kornél dT. szenátor, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnöke, ott voltak a kereskedelmi, vasutügyi és pénzügyi minisztériumok kiküldött tanácsosai s szakreferensei, Nitsch Andor, Halta dr. nemzetgyűlési képviselők, a szövetség teljes tisztikara s nagy számban a szövetség tagjai. A gondosan előkészített kongresszus igen magas színvonalú volt s mindenkit meggyőzött, hogy a GyOSz közgazdasági életünk egyik legfontosabb intézménye s tevékeny titkársága valóban érdemes és eredményes munkát végez. Ennek külső bizonyítékául is szolgál az a több mint 300 oldalas évi jelentés, amely a szlovenszkói és ruszin- szkói gazdasági élet múlt esztendejének tökéletes keresztmetszetét adja. Az elnöki megnyitó Bondy Egon vezérigazgató-elnök nyitotta meg a kongresszust. Üdvözölte a vendégeket, majd kegyeletes szavakkal parentálta el Ma- derics József dr.-t, a szövetség vezértitkárát és Zoch Sámuel dr. püspököt, aki eredményesen támogatta a szlovenszkói ipart. A kongresszus felállással adott kifejezést kegyelete® emlékezésének. Az elnök ezután áttért az elmúlt esztendő gazdasági életének rövid jellemzésére. ■ A múlt évben végleg szakítani kellett azzal a rosszakaratú kitalálással, hogy ipari üzemeink nagy részének mint üvegházi növényeknek csupán sportbeli jelentősége van, másrészt egyes emberek pénz- szó inját elégíti ki. Ezt a körülményt, továbbá az ipar rohamos egészségesedését örömmel szögezi le. Ezért örömmel fejezi ki azt a reményét, hogy a konszolidációs munka most már gyorsabb ütemü lesz. A gazdasági politika felelő® irányítói a bajokra vonatkozólag velünk egy véleményen vannak, mégis tartózkodnak a szükséges intézkedések nagy részének bevezetésétől. Miért? Ezt csak évek múlva, vagy talán sohasem tudjuk meg. Az ajánlatainkra szóló ellenérvek a gazdasági politikának titkos motívumai maradnak. Vannak titkos és nyílt ellenségeink- Erre csak egy példát hoz fel: \ A szövetség évek óta küzd az állami szál- j litások igazságos felosztásáért, de a kormánynak éppen a felosztás statisztikai feldolgozására nincs pénze. Bizonyos rendszabályokat, úgynevezett szlovák kedvezményeket vezettek be az igazságtalanságok korlátozására. A morva iparosok szövetsége a rendszabályok szükségtelenségének dokumentálására a szlovenszkói ipar kedvező helyzetére hivatkozik. Erre az a feleletünk, hogy megajánljuk az államnak az állami szállítások statisztikai feldolgozására szükséges anyagi eszközöket. Közlekedéspolitikai tekintetben több kedvező eredmény mutatkozik, de szakadatlanul követeljük a szlovenszk nsuti hálózat, nagyszabású kiépítéséi Az 1927. év mérsékelt konjunktúrája ellenére iparunk egy része nem tudott talpra állam. Több hónapja törekszünk a losonci g liptószentmiklósi ipar rendkívüli szanálására. Csak a múlt hetekben öltöttek a tárgyalások konkretebb formát. A törvényhozás uj, elhatározó rendszabályokat vezetett be a politikai s adókormányzás konszolidálására. Az elintézés gyorsabb tempójú, de egyes ügyek mégis évekig húzódnak s igy a vállalatok nem alkothatnak helyzetükről pontos képet. Az ipar általános felfogása szerint az általános és különleges jövedelmi adó és a kereseti adó tételei a jövő évben is tarthatatlanok. Az állami szükségletek fedezésére nem volt szükség ilyen magas adóztatásra. Érdemes munka volna annak a rendszeres megvizsgálása, hogy miképpen hatnak ki a magas adótételek a vállalatok igazgatására s a vállalkozási kedvre. Az ipar jobb foglalkoztatása átnyúlt 1928- ra is. A normális konjunktúra-ingadozások kereteiben reméli, hogy az elkövetkező hónapokban nem rosszabbodik a helyzet. Az elnök tetszéssel fogadott szavai után Peroufka miniszter rövid beszédben üdvözölte a kongresszust. Kifejezte elismerését a GyOSz munkájának s biztosította a szövetséget, hogy a kormány megértéssel viseltetik Szlovenszkó gazdasági problémái iránt s kész a szanálás eszközeit megteremteni. Novák volt miniszter kifejezetten hangsúlyozza, hogy a szövetség előterjesztéseit mindenkor komolyan kell venni, aminthogy ő is mindig komolyan foglalkozott velük. Javulást lát az adóreform terén. Minden attól függ, hogy a pénzügyigazgatás milyen gyakorlatot fog kifejteni. A szanálás útját az ipar s mezőgazdaság kollaborációjában látja. Hodács dr. professzor az országos szövetség vezértitkára értékes előadásában pontos rajzát adta Csehszlovákia múlt évi gazdasági helyzetének az európai gazdasági helyzettel való viszonylatában. A múlt év konjunktúrája a mennyiség konjunktúrája volt. Foglalkoztatást s nagy fogyasztási lenetőséget adott. Az ipar követeléseit négy pontban formulázta meg: 1. a vasútvonalak kiépítése; 2. a díjszabások átszámítása, a szén tarifa leszállítása; 3. a vasút a kedvezőbb konjunktúrára való tekintettel ne vonjon vissza több kedvezményt; 4. az önkormányzatban az ipar kapjon megfelelő szerepet. Stodola Kornél dr, szenátor temperamentumos beszéde élénk hatást keltett, ironikus megjegyzései sokszor váltottak ki derült hangulatot, ő is általános gazdasági helyzetrajzsal kezdte s hangoztatta az ipar s mezőgazdaság közötti produktív kollaboráciő szükségességét. A szlovenszkói ipar problémáit a szociális háttér szemszögéből kell tekinteni Felhozza a losonci iparvidék példáját, ahol 33 százalék a munkanélküli. Európa egyetlen vidékén, eltekintve Szovjetorosz- országtól, nincs ilyen arányú munkanélküliség. Állami szükséglet a megsebzett vidékek meggyógyitása. Az adózás terén az adóügyi hatóságok liberális eljárását követeli. Az állami szállítások méltányos felosztása jogos követelése iparunknak. Az állami szállítások kezelésére felhoz egy krasszáns esetet. Egy pozsonyi butorgyáros megpályázott egy állami szállítást, ajánlatát azzal az indokolással utasították vissza, hogy igen olcsóEz azután igazán nem lehet szempontA Dunavásár fontosságának jellemzése után Szlovenszkó gazdasági életének fejlesztése szempontjából kiemeli a pozsonyi csekkhivatal és a pozsonyi értéktőzsde felállításának szükségességét. Fontosnak tartja a gazdasági tanácsadó testületek megszervezését. Mint a költségvetés szenátusi előadója bírálat alá veszi a budget kereskedelmi részét, amelyet pénzügyi vacuumnak jellemez. Egy olyan államban, ahol 100 milliárd a termelés és 20 milliárd az export, a kereskedelmi minisztérium költségvetése 41.7 millió s ebből az ipar fejlesztésére mindössze 2.27 milliót fordítanak. Ez ugyan több 800.000 koronával a múlt évinél, de még igy is édes-kevés. Ilyen költségvetéssel eredményes iparpolitikát csinálni nem lehetHasonlóképpen szükséges a mezőgazda- sági tárca költségvetésének emelése. Az ár- vizsuj tolta vidékek felsegélyezése elsőrendű kötelesség. A köztársaság kedvező földrajzi helyzetében nagyobb dimenzióju gazdasági politikára kell gondolni. A Duna-hajózást szélesebb bázisra kell helyezni, a tranzverzális vasutakat ki kell építeni s az Elba—Duna-csatornát, Európának ezt a legfontosabb vízi erejét, meg kell valósítani. Hexner Ervin dr. titkár beszámolójában sorbaveszi a múlt esztendő ipari fejlődését. A faiparban s a speciálisan szlovenszkói nyersanyagot feldolgozó iparágakban a felvevő piac kedvező. A svéd cel- luloze-iparban újévkor történt kizárások fokozták cellulózé- és papíriparunk termékei iránti keresletet s megszilárdították az árakat. A bőriparban a helyzet továbbra is kedvezőtlen. Az aratás a gazdasági életet fellendítette. A belső szükséglet s a forgalom nagyobb volt, mint az előző években. A pénzpiac üzemi hiteleket folyósított, de beruházási hiteleket továbbra is visszatartott. Középszlovenszkó még mindig a munka- nélküliség központja. A szlovenszkói s ruszinszkői vasutak összforgalma a múlt évben 14 százalékkal megnövekedett, ami rekordot jelent. A behajtott forgalmi s fényüzési adó összegéről a gazdasági élet erősebb lüktetésére lehet következtetni. A forgalmi adó 208 milliót, 11 százalékkal többet tett ki az 1926. évinél. A kivándorlás még mindig nagy. Mennyiségileg a szlovenszkói ipar még mindig 25—30 százalékkal mögötte van a háború előtti termelésnek, mig a történelmi országok már csaknem elérték a békenivót. Az 1926. évi viszonyokkal szemben a cukor-, élelmiszer-, bőr- és fémiparban csökkent foglalkoztatás volt észlelhető, mig a fa-, építési anyag-, cellulózé- és papír-, vegyi- és textiliparban, valamint a bányászatban a termelés fokozódott. A vállalkozási tevékenység továbbra is gyönge. 1927 elején bérmozgalom következett be, amely ma is tart. A kiskereskedelmi élelmiszerárak Szlovenszkón 5 százalékkal olcsóbbak, mint Csehországban, Általánosan megnyilvánult kívánság a szlovenszkói gazdasági tanács megszervezése, ami csak akkor lehetséges, ha az állam s a közigazgatás többi szerve szintén résztvesz ezen munkálatokban. Szlovenszkó állami üzemeiben — a gbeli petróleumforrások kivételével — valamint az állami erdészetekben a foglalkoztatás normális volt. Szlovenszkón kevés az invesztíció, pedig az egészséges ipari politika az utak, vasutak és telefoDhálózat alapos kiépítését követeli meg. Kapp O. titkár értékes előadásából a következő részleteket emeljük ki: Az Ausztriával és Magyarországgal megkötött kereskedelmi szerződések nem hozták meg azt az eredményt, amit vártak tőle. Sok iparágra a szerződés már későn jött, mert például a bőr- és textilipart Magyarország már kifejlesztette. A szomszédállamok talán mérséklik iparfejlesztésük iramát, de indusztriali- zálásuk feltartóztathatatlan. A kereskedelempolitikai kapcsolatok stabilitása igen gyönge. Minden kereskedelmi szerszerződésünk bármikor rövid időre felmondható s ezért meglepetésekre mindig elkészülhetünk. A bizonytalanság még^ tartós lesz s igen sok iparágnak az állandó alkalmazkodásra kell berendezkednie s ezt a törekvést az államnak támogatnia kel)., Elsősorban szükséges a vasúti forgalom megjavítása, mert a külföldi forgalom most elkerüli országunkat. Nagyobb méretű invesztícióra van szükség. 1926-ban 2890 teherkocsival kevesbedett a kocsiállomány, a kocsik pedig 30 évnél is idősebbek. A lokomo- íivok sem modernek, a pályaudvarokat is át kell építeni. Egy évtizede kívánjuk a szlovenszkói vasúthálózat szisztematikus kiépítését. A Handlova—Felsőstubnya közti munkálatokat későn kezdték meg és senki sem mondhatja meg, mikor fejezik be. A vasúti építkezésekre nincs pénzügyi fedezet s véletlenszerű konjunktúráktól függenek. Éppen ezért az államnak még a külföldi kölcsönt is igénybe kell vennie a szlovenszkói invesztícióra. Az állami szállításoknál tekintetbe kell venni a szlovenszkói textil-, bőr- és üvegipart. ügy a szállításban, mint a hitelpolitikában az legyen az irányadó, hogy Szlovenszkó gazdaságilag más kategóriába tartozik, mint a történelmi országok. Fejér Miksai dr. a szövetség ügyésze, mélyen szántó fejtegetésben foglalkozott az adó problémáival. A szlovenszkói ipar az adózás terén nemcsak az adóterhek könnyítését várja, hanem azt is, hogy az adóügyi eljárásokat egyszerűsítsék s'. az adómorált kölcsönösen gyökerezícssék '. meg. Ehhez nem csupán az adózó kötelességtelje- sitése szükséges, hanem az adótörvényeknek a hatóságok által való megfelelő alkalmazása is. Az előadónak ebben az irányban aggodalmai vannak. Az eljárás már ma is nagyon komplikált. A sok kimutatás, a sokoldalú adatok bekövetelése óriási munkatöbbletet jelentenek. A pénzügyigazgatóságok a törvény 301-ik §-ára hivatkozással a vállatoktól olyan adatok beszolgáltatását követelik, amelyek tulajdonképpen egész üzleti forgalmuk ismertetését jelentik. A pénzügyminisztériumnak ehhez a paragrafushoz rendeletet kellene kiadnia. Tiszta helyzetet kell teremteni abban a kérdésben is, hogy a pénzügyminisztérium legutóbbi rendeleté a Szlovenszkón érvényes részvényjognak ellentmond, \ mert az itt érvényes jog nem engedi meg a vállalatok vezető hivatalnokainak állásukból kifolyólag az igazgatótanácsba való beválasztását. Az előadó kifogásolja, hogy a felgyülemlett adóhátralékok kérdését s a felebbezéseket még nem intézték el. A régi adóhátralékokat a leggyorsabban el kell intézni annál is inkább, mert Szlovenszkón a jövedelmi s általános kereseti adót csak 1926 végén hat évre visszamenőleg vetették ki. Majd az illetékek kérdésével foglalkozik s frappáns színekkel ecseteli azt a zűrzavart, amelyet ebben a kérdésben teremtettek. Az egyenesadő kodifikálása után az illetéki ügyet is rendezni kell. Rámutatott arra, hogy a forgalmi adó kulcsát le kell szállítani. A lipfószentmiklósS bőripar A referátumok előterjesztése után a hozzászólások következtek. Különös érdeklődést kellett Zsuffa Milán dr.-nak a liptószentmik- lósi bőripar ügyében tett előterjesztése. A liptöszentmiklósi bőripar is teljesen a ma- gvarországi szükséglet fedezésére volt megszervezve s olyanfajta bőröket gyártott, amely agrár lakosság szükségleteire szolgálnak, Trianon után ez az ipar elvesztette piacát. Az uj magyar vámtételek az áru értékének 25 százalékát teszik s emiatt a kivitel teljesen lehetetlen. A liptószenímiklósi bőripar azért, hogy piacát teljesen el ne veszítse, Magyarországon létesített fiókgyárakat. Figyelmeztettük a kormányt, hogy a cseh bőriparral szemben tarifális hátrányban vagyunk s ha ez igy marad, iparunk tönkremegy. Kívánságainkat idáig nem honorálták s egyáltalán nem látunk javulást. Az egyes iparágak képviselői részben írásban, részben rövid előterjesztésben foglalták össze kívánságaikat. A kongresszus egyhangú határozattal bizalmat szavazott Bondy Egon elnöknek érdemes munkájáért. Peroutka miniszter mégegyszer kilátásba helyezte a kormány segítő készségét, ezzel az öt órás kongresszus befejeződött. 250 terítékes lunch Heuworkhan HegesPis Leránt tiszteletére Newyork, március 19. Az amerikai-ma- gvar kereskedelmi kamara szombaton kétszázötven terítékes lunchot adott Hegedűs Lóránt tiszteletére a Walldorf Astoria szálló hatalmas és gyönyörűen feldíszített báltermében. Jelen voítak Newyork pénzügyi és kereskedelmi előkelőségei, az amerikai-magyar kamara elnöke, a nagy világlapok képviselői és a magyar kolónia tagjai. A szónokok lekes szavakkal mutattak rá Amerika és Magyarország hagyományos barátságára és sürgették a két állam közti kereskedelmi közeledés szorosabbra való fűzését. C ooliclge elnök, Dawes alelnök, Smith newyorki kormányzó és Edison távirati üdvözletei küldtek. Érdeke innék, heás? fogsora egészséges maradién, s akkor mondia fogkrém és szájvíz vásárlásánál: | „Csak THYMOLINT akarok!"
