Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-20 / 67. (1694.) szám
*KtKCM-7VVACSAR.-HlRTiat» 1928 méretes 20, keéUL Az ezüstróka — aranyat ér! Szlovenszkón is megkísérlik a busásan jövedelmező ezQstróka- tenyésztést — Szakértők szerint a szlovenszkói kiima finomabb prémet termei, mint az amerikai Los ont, március közepe. Az esüstrőka, az előkelő világ legked- veílfebtb és legdrágább prémálatja, úgy látásik. hóditó körútra mdiult: el aka/r terjeszkedni az egész viliágon. Mivel Amerika a hajjaja, Amerikából indul. S mivel Amerikáiból indul, ott vau a háta mögött a — biznic. És a dollár. De azok, akik ilyesmivel foglalkozni elég szerencsések, azok tényleg jó üzletet csinálhatnak vele. Olyan üzletet, amin a jenki is nyer, aMnek a prém kell, és a róka- tenyésztő is, akinek a dollár kel. A kezdet persze fordítóit: dollárt kel adni az első rókapárért. De vegyük sorjában a dolgot: jtevet-íaáot ss e&iistrok&rél rA« edtefcrőkál Amerika fedezte feL Olyan nagy állat, minit a mi közönséges rókáink, azzal a különbséggel, hogy a színük, az északamerikai hideg klímához ABakJuIva, megszürkült, vagy ha t^y tetszik, megezüs- tösödött. S épp ez a színárnyalat az értékes: es a 8®nárnválás r<Hcánkint 6—7000 Kcs4 ér. Ennyibe kertül tudniillik egy ezüstróka bőre — nyersen. í^y-egy nagy amerikai város miliomoshöl- gyeinek több ezüstróka prémre van szüksége, mint amennyi ilyen állatka a földön szaladgál: a kereslet tehát nagy. Volt ezö&íróka, volt kereslet, az amerikaiak természetesen nekiláttak a kereelet- kielégitésnek és megcsinálták mintegy tizenöt érvel ezelőtt a* egyik észajkam erikái telepen a® első ezüstrékafarmot ahol semmi mással neon foglalkoznak, mint rókatenyésztéssel, viszont él kell ismerni, hogy ezzel érdemes is foglalkozniok, mert a társaság mu3tévi tiszta bevétele már meghaladta a háromnegyed millió dollárt és es érre már másfél millió dollár tiszta jövedelem van kilátásban! Eb azt jelenti, hogy a mtót éviben a társaság több mint bősz millió csehszlovák koronát vágott zsebre — az állatok bőréből. A tenyésztés A teuyéeifléte efflög egyszerű. Egy ainl- mOMsOd& dsrótháSőval elzárt 2X2XH méter nagyságú ketnedbeu él raafbcd ég alatt a róka, mely évente 1—9 kőlyköt szaporodik, tavasszal, őszre a kölykök megnőnek és mint prém, eáadhaiók. Aa egyéves kölyök már a jövő tavasszal tovább szaporodik. Ás amerikai ecüstrókafarmon ma már egy negyvemkilornérteres fronton húzódnak egymás méHett a kis bősek, amikben a rókák vannak. i Az élelmezés már kipróbált módszerekkel történik, azt tehet mondaná, hogy a róka- tenyósztes semmivel sem ad több gondolt, mint más fajáHatok tenyésztése. Legutóbbi időben már Magyarországon is kísérleteznek a tenyésztéssel, mert bebizonyosodott, hogy kitűnően jövedelmez annak, akinek módja von a megfelelő befektetésekre. Az International Foxes end Furs Inc. Cor- poraJíion európai meghatalmazottja, vitéz Keneeztfalvy Antal már .több ízben átjött Amerikából, s most már a magyar földművelésügyi minisztérium Gödöllőn öt rókacsaláddal meg is kezdte a tenyésztést. Ezenkívül Somogybán Dóri Hugó földbirtokos foglalkozik évek óta a tenyésztéssel, jó eredménnyel. Szakemberek véleménye szerint a közép- európai — magyarországi, szlovenszkói — kiírnia, mely eléggé száraz, kedvező hatás aal van az állat prémjére, mely itt finomabb és tömöttebb lesz. A tapasztalatok szerint pedig az importált állatok igen jól aiMimatizálódmak is, t^y hogy a tenyésztés feJltétetei megvannak. Hogy kezdhetünk a tenyésztéshez? A tenyésztéssel nem mindenki foglalkozhat, mert, mint említettük, a* meglehetős befektetést igényei Egy pár ezüstróka ára, príma minőségű, 92 bírálati ponttal, 2000 dollár. Ezért a pénzért tavasszal megrendelhető egy tenyész- rókapár a íentemlitett társaságnál. A tenyészrókapürt a telepen megijegyiák, bevárják a swapox iLatot s ősszel, nÜcoT a kjo rókák felnőnek, garancia mellett átküldik a vevőnek. Ilinél kiköthető a 100 százalékos skalpokkor garantálják őszre az egypár fia- Ha ez nincs kikötve, akkoT is meglevő a szaporulatot — ami esetleg 2—4 pár is lehet —, de ezt nem garantálják. Ha tehát valaki megkezdi a tenyésztést, vess e tavasszal egy pár teny észrókáit 100 százalékos szapomlat garanciája mellett. Ez év ószén kap két pár rókát, (Novemberien száiMtjáik!) Akkor : 1929 novemberében 4 pár 1930 novemberében 8 pár 1931 novemberében 16 pár rókája lesz, akkor is, ha — ami egész pesszi- misztikus számítás — évente és páronkint csak egy pér szaporulatot számítunk is, ami minimális, mert hiszen néha egy párnak van 2—3—4 pár szaporulata ővenkint. Ennek értéke, párorkimt csak 1500 dollárt számítva is, 16 párnál. 24.000 doüMir háromévi eltartásuk volt 2.100 dollár az első pár vételára 2.000 dollár marad tehált tisztán a harmadik érv ószén 19.900 dollár, vagy, ha mint prémet adjuk ed, daraboukint csak 200 dollárt számítva ie, ajkkor is 6400 dollár, míg aa összkiadás csak 4.100 dollár volt. Azaz még utóbbi esetben is kerestem a tenyésztésen 2300 dollárt, vagyis kerekem 77.000 koronát. & Azaz hogy sajnos én még nem kerestem, legfeljebb nagyon szeretnék, de nagyjából ezeket mondotta el nekem az ezüstróká- ról és tenyésztésiéről egy okleveles gazda, Szuretesz Dezső, aki felhívta a figyelmemet az ezüstrókára. Amennyiben a dolog ilyen egyszerű, tényleg elmondhatni, hogy az ezüst róka — aranyat ér. Aki közelebbről érdeklődnék a dolog iránt, annak szívesen ad felvilágosítást a nevezett ur. Egyébként úgy hírlik, hogy itt Szlovén szk én is megpróbálkoznak a tenyésztéssel. Aa első telepet Salovenszkón Losoncon vagy Loeonc közelében fogják még ez év ószén berendezni és felállítani. (gy. d.) Beszélgetés Surányi Miklóssal, aki a „csodaváró** magyarokról ir optimista regényt — A F.M.H. eredeti riportja Budapest, március közepe. Fölötte érdekes megfigyelni a magyar regények hullámzását, nemcsak történésznek, de laikusnak is. Még nemrég sajnálattal kellet megállapít-te, hogy a nagy tömegek szellemi tápláléka — csak Jókai. Nehéz a magyar írónak, aki mindig az érdekes_ problémákat bogozza, sikert elérni. Simányi Miklós ezért egyike a legkivételesebbeknek. Az a huszonöt év, amelyet ő a magyar irodalom szolgálatában eltöltött, meggyőzte az embereket arról, hogy érhet el valaki egyszerre közönség- és kritika-sikert is. De ezt csak úgy lehet elérni, mint Surányi Friss izt, zamatot kell belevimü az írásba és szeretetet így aztán megértjük, honnan ered az a világos, nagy átfogóképesség Is, amellyel ma Surányi az életet — életünket nézi Surányi Miklós készséggel állt a P. M. H. közönségének rendelkezésére, mikor megkértem, mondjon egyet-mást a mai magyar életről a készülő nj regényéről. Hogy mit csinálunk — felel! — ebbe az egy szóba lehet belesüriteni: dolgozunk. Ezer esztendő óta nem folyt olyan komoly, intenzív munka, mint most És Magyarországnak a sok frázis közül, amit gyártott sikerült egyet-mást megvalósítania. így a többtermelést Olyan anyagi és szellemi többtermelés van, amire alig van eset Hogy egy Ady-szoborpályázaton 80—100 művész vett részt, nem csak azt jelenti, hogy a művészek szegények, de azt mutatja, hogy rájöttünk arra, hogy egyetlen komoly alapja van nemzeti exiszíenciánknak éppúgy, mint egyéni érvényesülésnek: a munka. Az önkény tel énül megindult decentralizáció is ezt mutatja. Négy kulturcentrum alakult ki Budapest helyett, megszűnik, hogy Budapest reprezentálja a kulturális életet Hiszen még békében kapott lábra az anekdota, hogy Budapesten nem is születnek az emberek. csak meghalni Mert azelőtt is minden szellemi érték vidékről jött Budapestre s irók, művészek között nincs öt nagy név, kik itt születtek volna. S most beállott az a tünet, hogy^ most a vidéki egészség, a magyarság ősi életereje és friss zsenialitása nyomja rá bélyegét Budapest szellemi életére is. Hozzájárult ehhe hogy kialakult egy speciális szlovenszkói és erdélyi magyar irodalom, amely ttj szint adott a nemzet kulturorganizmusának és Budapesten a legnagyobb könyvsikert egy erdélyi Írónő, P. Gulácsy írén. érte eL Aztán legújabb regényéről kezd beszélni. — Most egy háromkötetes regényen dolgozom, — mondja — cime a „Csodavárók“. Tárgya a magyar élet. 1914 tavaszától a mai napig. 1914 tavaszán egy mármarosszigeti törvényszéki bíró Rómában tölti családjával a husvétot. Nagy kultúrájú, finomlelkü, modern ember — hiszen ilyenek éltek vidéken háború előtt is. — aki valósággal leborul Rómában a világbéke kulturközösségének szimbóluma előtt s az Augustu-s korabeli világbéke napjaihoz hasonlítja, amikor úgy látszott, hogy az egész világ össze ölelkezve várja az aranykort >----------< és — né hány hónap hiúivá kitört a világháború. — I Hogy milyen nyomokat hagyott a háború és az utána következő idők a családok, ennek a családnak s > az egész magyarságnak az életében, arról sjzól a regény. Nem vezet ki a harctérre, mert nem problémákról, bába ruról és békéről beszél, csak egyszerűen megérzékelteti az egyének életét szerelmeken, kenyérharcokon, összetűzéseken keresztül. Hogy miért Csodavárók a cime? Nemcsak az egyén, a magyar ember, nemcsak a magyar középosztály, amely legtöbbet szenvedett, hanem egész Európa, sőt az egész világ, amely rettenetes nagy problémák előtt állt és áll —bolsevizmus, világnézetek harca, demokrácia és diktatúra, Syengler — ebben a rettenetes káoszban éveken keresztül várta a csodát Az emberek csodavárók voltak, legyen az katasztrófa-csoda, világfelfordülás, vagy egy nagy ember kilépése. De a csoda nem jött Nem jöhetett. S a regénynek az a konklúziója, hogy azért mégis vannak csodák, de a csoda nem oiyan értelemben jön, mintha valami Isten beleavatkozna az emberi dolgokba, de csodát tud művelni az emberi élet- ösztön: a munka. És ez a vidéki magyar középosztály, amely évszázadok óta úgy élt itt, mint egy Kánaánban, ahol mázsás szőlőfürtök lógnak, ez a középosztály megtanult dolgozni Egy bizonyos nemes lelki amerikanizá- lódáson ment keresztül. Ez a középosztály, amely más exisztenciát nem ismert, mint a hivatalt a földbirtokot Itthon derogált a munka, de Amerikában edényt pucolt — kivándorolt egy lelki Amerikába. Igazuk lett a nagy magyar prófétáknak. Széchenyinek, Berzsenyinek. Adynak, akiket annyit vádoltak Istengyalázással és hazaárulással: egy retenetes katasztrófán kellet keresztülment, hogy visszatérjünk önmagunkhoz, a produktív munka s a termelés egyedül üdvözítő hitvallásához. De itt aztán csodálatos jelét adta az a- középosztály életképességének. A „Csodavárók“ magyar gentryje mint a hollandok a tengertől, úgy szerzi visza földjét. ^ Megtörtént a csoda. Az emberek saját lelkűkből alakitoták ki. — Szóval ez az optimizmus regénye? — Igen. Mert szüksége van az 1000 éves magyar irodalomnak erre a pesszimizmus örökös jeremiádjai után. És ez a magyar közóposztábr, a fiaik elég erősek erre? Egy része járt szerencsétlenül a magyar társadalomnak, az 50—60 évesek, akik a világháborúban nem tudtak semmit tanulni De a többi, aki résztvett s átment a szenvedéseken. az megacélozódott. Látta, így is lehet élni, ebből Is ki lehet kerülni. Mig az, aki csendes tunyaságban éli napjait, a kisebb rázkódtatások is kiforgatják. Az uj generációnak pedig még optimistábbnak kell lennie. Megkérdem még. hogyan látja a magyarság európai helyzetét? _ Azáltal, — feleli Surányi Miklós, — hog y független és öncélú tagja lett a világnak s lerázta magáról a nyomást, mely a germán kultúra függvényévé tette — független s európai kulturtényező lett. Azelőtt csak ezen a germán kultúrán keresztül érintkezett a világkultúrával. Most primaer, önálló és számottevő. A jövendő magyarsága az a magyarság, amely négyfelé szórva látja, azt, hogy Európának, de az egész világnak is szüksége van a magyaii kultúrára. Arady Zsolt. A modern dráma válsága Ha megkérdeznék tőlem, hogy melyek a modern színpad uralkodó tendenciái, azt felelném, hogy nincsenek ia ilyen tendenciák. Hogyan is lehetnének? Sohasem volt a színpad oly nehezen meghatározható, mint most. Ma nincsenek nagy drámai mozgalmak, eltekintve Ibsentől és Bér- nard Shawtól, a modern, társadalom e két nagy összefoglaló bírálójától. Minden más modern mü csak elszigetelt kísérlet. Néha nagyon jelentéktelenek, de soha sincsenek kapcsolatban valami igazi, haladó mozgalommal Nagy bámulója vagyok Shawnak. Véleményem szerint ó az utolsó nagy drámairó, ő az, akiben O’Neillel együtt valóban eredötiséget találok. Azt hiszem, hogy a színpadnak egyre inkább az emberi élet nagyobb, átfogóbb megnyilvánulásainak ábrázolásaira kellene törekednie. Értem ezalatt azokat az evolúciós erőket, amelyek szemünk láttára formálják ki a jövőt. Modern drámaíróink gondolkodását és figyelmét az olyan világmozgalmaknak kellene foglalkoztatniok, mint például a kapitalizmus, az ipar, a bolsevizmus stb. De ma egyetlenegy drámaírót sem látok, aki szabadon és alaposan foglalkoznék ezzel. Sok em bér igen nagyra tartja Pirandellcrt. Az ő tehet sége valóban egészen kiváltságos, művészete azon bán nem tesz többet, mint hogy még mélyebben belenéz az élet misztériumába, de tudásunkhoz alig ad valamit. Ez csak helybentopogás, „piétinemen t sur place“ — nem pedig előrehaladás „marche en avant“. Azt hiszem, a drámai zseni nagy hiányának az az oka, hogy rendkívül kegyetlen történelmi korszakban élünk. Korunkban minden intézményt, minden elfogadott hitet és konvenciót újból megvizsgálnak és a legalaposabb kísérleti kutatásoknak vetnek alá. Az igazi nagy drámának nagyon szilárd életstandardra van szüksége, vagy valami magasabb rendbe vetett szilárd hitre. Ma azonban minden változik, minden ingadozik, úgyhogy ez a kor sokkal alkalmasabb a vigjátékirás- ra. Azt hiszem, ebből a korból nagy vigjátékirók fognak kibontakozni. Nézetem szerint nagy tévedés azt hinni, hogy csak az tud jó darabot Írni, aki tökéletesen ismeri a színpadtechnikát A drámai kompozíció tisztára, — vagy ha úgy tetszik, főképpen — egy bizonyos drámai ösztön és a nagy élettapasztalat kérdése. Mert a drámai ösztönön fordul meg minden a darabban: már tudniillik a dialógusban és cselekményben. Nem a „mese*4 a lényeges, nem a drámai anekdota, hanem az, hogy az alakoknak mi mondanivalójuk van egymás számára. Ami az én esetemet illeti: akkor kell nehézségekkel megküzdenem, midőn a darabot leírom, nem pedig akkor, amikor megkomponálom. A JL U. R. alapeszméje öt perc alatt alakult ki bennem. A darab megírása azonban meglehetős hosszú ideig tartott Először megírtam as első és harmadik felvonást, aztán félretettem. Nem mondhatnám, hogy valami nagy élvezetem telik a darábírásban. A darábíráshoz nagy adag önuralom és „objektivitáa" kelL Sokkal jobb szeretek regényt írni, mert itt teljes szabadsága van az embernek ős szabadon kalandozhatom mindenfelé. Fivéremmel együtt most fejezzük be a legújabb darabunkat Cime: „A teremtő Ádám“. A darab alapgondolata: az ember teljes hiábavalósága. Ádám negatív hatalmának erejével elpusztítja a világot és Isten felszólítja, hog^ építsen most helyébe újat. Le akarjuk írni azt a rettenetes helyzetet, amelyben szárnyaló büszkesége már teljesen elhagyta. Ezt & darabot az elmúlt év tayaszán mutatták be először. Nem hiszem, hogy olyan nagy sikere lett volna, mint néhány kevésbé komoly darabomnak. Nagy csodálója vagyok az angol színpadnak és azt tartom, hogy legnagyobb erőssége, legfőbj jellemvonása az őszinteség. Ennek az őszinteségnek, amely ott van az angol irodalom és színpad mélyén, köszönhető, hogy az angol irodalom és — kisebb mértékben — az angol színpad olyan vezető helyen áll. Az angol színpad csak a rendezés terén mond mindig csődöt. Ezen a téren , Anglia, majdnem úgy, mint Franciaország, igém elmaradott. \ Mindent összevetve: manapság egyre nehe-r zebb lesz jő darabot írni, mert az élet egyre bonyolultabbá válik. Sok drámairónak sikerül’ jó első és második felvonásokat Írni, de az utolsó* felvonás mindig rossz. A leghelyesebb az volna,-1, ha az utolsó felvonást egyszerűen elhagynék.... Karéi Capelr.. Héti átözött a bécsi - sakkversenyen Becs, március 19. A Körner-emlékyver- seny utölsó fordulóján Tartakover dr. legyőzte az eddig veretlen Rétit, aki azonban ; 10.5 ponttal a verseny győztese lett. Utána Liechtenstein, Spielmann és Tartakover 8.5, Kuk xh 8, Becker é® Grünfeld 7-5, MüJler 6.5, Dőiy, Igei és Takács 5 ponttal következnek. A verseny befejezéseképpen szombaton este Tartja- kövér dr. harminc játékos ellen szimultánét játszott. V xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályában. % 4 ___
