Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-18 / 66. (1693.) szám

1988 márdras 18, vaaárnap. ^PRÁGÁI /V\A<AAR- KI RLAP A SZÁZÉVES IBSEN Nem ismerik még ma sem. Korának csők olyan szenzációja volt, mint amilyen minden lényész, ha foglalkoznak vele és nem hallgat­ják agyon. Saját népe megpróbálkozott az agyonhallgat ássál és annyit elérlek, hogy Ib­sen kivándorolt. Németországban ütötte fel száműzetésbe tanyáját és csak mint elfáradSi, törődött öregember ment vissza hazájába. Életkezdet és életvég közi olyan hidat iveit, mint ritkán valaki, aki ac életet kutatta. És ez az, aimit róla ma is csak igen kevesen tud­nak: nem ismerik ami a hidat, amely két fia­talkori drámájáuaH, a Brand-dal és a Peer Gynl-tél veszi kezdetét, fölvbeicerekedifc az egész ibseni alkotásnak, caz egész ibseni élet­nek és az élet végén Imscm leereszkedik egy pillérre, amely már odaát van, abban a vi­lágban, amely nem e földről való: „Ha mi halottak feltámadunk", Ibsen utolsó színpadi müve, drámai epilógusa, mint ö maga mond- ja, &z a pillér. Nem isméjük, mert nem tudják ezt: a metafizikából vaduk ki és megtért a metafizikához. Ami a kettő, a kezdet és a vég közt fekszik: élet, ac élet problémái, társa dalmi problémák, lelki amAlizisek, tépelödés natupaüzmns — Ibsen a színpadi naíuraliz mus megutapité/aként szerepel mindenütt, pedig metafizikus volt. Isten volt az indulás Isten vett a vég. Isten, a láthatatlan Szeretet- islen, akit az emberi lélek legmélyén kere­sett. Brand az a pap, aki mindent elveszít az életben, hívőd, gyermekét, feleségét, mert megalkuvást nem tűrve még akkor a „Min­dent vagy semmit!“ álláspontján állva ezt a követelést dörgi bele a világűrbe, amikor már m-egcsen-diíl tíz isteni hang: „Ö a szere tét Istenek1 Peer Gynt is saját jobbik Énjét keresd az egész földön, az egész életben: az Istent önmagában. Azt az Ént, amely örök lóé való, anneíy az ember isteni öröksége, azt, amelyet Kant a filozófia fogalmazásában mont intettig:bilis Ént szembehelyezett a fe- nornéna világának empirikus Énjével. Peer Gynt — mint élete végén maga Ibsen — meg­tér hazájához, feleségéhez, üoloejghoz, alá hűségesen várt reá és még kapuzárás előtt feU&ngol benne a boldogító megismerés: job­bak Énje ott várt rá Solvejg szeretőiében, míg 6 a világot járva és a pre f ériákon akarta megtalálni, ami csak az ember saját lelkében található, azt az Ént, amelyet az idő nem győz le, anneiy nem száll a srba, hanem ak­kor, „ha mi halottak feltámadunk", azaz ha belé juk a földi élet csupán viszonylagos érlé­két és csupán szimbóikus érielmet, öntuda­tunkba emelkedve a menyországba emelkedik mni felszabadított, valóban szabad Én. Meri Ibsen zsenije ezt a szabadságot kereste. Ami a „Peer Gynt" és a „Ha mi halottak feltárna, dunk" közt fekszik, a nuturülhszUkus drámák mindegyike ez az Én-keresés, az egyén sza­badságának keresése, de mig Ibsen a kezdet két drámájában a metafizikai szabadságot kereste és a drámai epilógusban a szabadsá­got csakis metafizikai értékelésében az élet­nek találta meg, addig a naturalisztikus drá­mákban a földön próbálta ezt a szabadságot megteremteni, csakúgy, mint minden harcos MISS ELSIE MACKAYS ©gy angol lord leánya, aki Hincheliffe kapitány* nyal együtt ta Óceánban lelte halálát lángész, amíg harcos, ómig meg nem békÜU: negatív módószerrek támadólag. Támadta mindazt, ami kötöttség, szolgaság, ami az egyéni szabadságot le akarja igázni. Vakon támadott, hÁited, de gondolkozás nélkül. Ezért buknak el hősei és hősnői, bármennyire csen­gő, hivő és elragadó is szózatuk: „Az ember csak aJc>kor erős és szabad válóban, ha telje­sen egymagában marad?', — ha mindenki el­hagyta, kerüli, ócsárolja, bírálja, ha fekélynek nézik a társadalomban, csak akkor tiszta, erős és szabad, ha az egész világ ellene van és ő egymaga a világ'ellen. Harcos-Ibsen natura­lizmusában Így látta ezt és csak élete és írása elején és végén látta tisztán, hogy az egyéni szabadsággal som ac egyén, sem a társadüüoon nem tud mit kezdeni, mert egyén és társada­lom ellentét, harc, harc a végsőkig, harc — árán elért szabadság neon állítható a társa­dalom szolgálatába. És Ibsen elfáradt a harc­ban, elfáradt akkor, amikor belátta, hogy ez a tétel igaz. Amikor belátta, hogy a szabadság országa „nenwa földről való", amikor be­látta, Krisztusi legnagyobb igazát. Amikor belátta, hogy a szabadságot csak úgy valósít­hatjuk meg, „ha mi holtuk feltámadunk", egy más világban, egy más légkörben, egy más nívón. ,,Ua mi holtak fettádaunk", — ehhez előbb meg kell halni. És Ibsen, mielőtt drá­mai epilógusát megírta volna, a földi élet szá­mára meghátt, hogy feltámadhasson. Feltá­madt: megt.ért ac elinduláshoz. Peer Gyűlöl élete végén, kapuzárás előtt Solvejg fogadta és ebben a legnagyobb szeretetheti megtalál­ta, örök Énjét, amely el egy hosszú élet pecr- gynli harcában hiába leér esett. Istenkeresés Márvány és minden kómunkákat úgy mint- Portálék, kandallóboritások, oltárok, sxenteltviztartók, kercsztelőmedencék utszéli keresztek, stb., stb. készít HORN kőipar ■ gyártelepe, Bafíská-Bystrica. metafizikájából ac ólet naturalizmusán át, ac Istenfelkelés metafizikájába iveit bele a láng- ész. A harcnak vége volt és megkezdődött az őrök, a végtelen szabadság. Neubauer Pál. Nagy árvízkatasztrófa Délamerikában Buenos Aires, március 17, A United Press jelenti: Cordobai jelentés szerint njabb borzalmas árvízkatasztrófa, sújtotta Minas tartományát. Az árvízkatasztrófának több ál­dozata volt. Az egész termés elpusztult, a házak százait a beözönlő viz részben tönkre­tette, részben teljesen összerombolta és ezernyi ember fedél nélkül maradt. A kata­sztrófát tartós, nehéz felhőszakadások okozták, amelyek következtében a Bio Guzapampa folyó és mellékfolyói nagy területeken kiléptek medrükből. Gyilkolt a bubifrizura miatt Borzalmas gyilkosság Bukarestben — Boldog házasságból boldogtalan házasság — „Ha az asszony a haját rövidre vágat a, akkor meg is csalja a férjét** — Az elmeháhorodoti férj „isteni figyelmeztetése** Bukarest, március 17, A Bukarest köze­lében lévő Plesoianu városka lakosságát nagy izgalomban tartja Peia Síefan gazdag sertés­kereskedő borzalmas gyilkossága. Peia Stefan a legteljesebb boldogságban élt felesé­gével mindaddig, amíg az asszony az uj divatnak hódolva, bubira vágatta le a ha­ját. Emiatt a házasíársak kozott sokszor támadt összezördülés. A kereskedőnek az volt a fel­tevése, hogy felesége, ha már a haját rövidre vágatta, most már meg is csalja öt. Két nappal ezelőtt azzal távozott el hazulról, hogy Bukarestbe utazik három napra. Estére azonban hirtelen visszatért és bár az asz- szonyt egyedül találta, mégis kérdőre vonta, hogy hová rejtette el sze­retőjét. Az asszony ezt a feltevést hagy felháborodás­sal utasította vissza, amiből veszekedés kelet­kezett és a férj felhevült idegállapotában fejszét ragadott és ezzel az asszonyt darabokra vagdalta. A szerencsétlen assszony azonnal meghiP. Peia Stefan szörnyű tettének elkövetése után felakasztotta magát, de a kötél a súlyos teher alatt leszakadt. Ekkor a kereskedő a csendőrségre ment és önként jelentkezett. Bevallotta, hogy meggyil­kolta a feleségét és hogy azután végezni akart önmagával is. — Az Isten ujja játszott közre abban, mondotta, — hogy leszakadt a kötél, mert az Isten ezzel arra figyelmeztetett, hogy most végezzek az asszony szeretőiével is, akit ugyan még nem ismerek, de akit meg fo­gok találni. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a sertéskereskedő borzalmas tettének hatása alatt megőrült. Mikor építik fői az érsekujvári „igazságügyi pafotáM? A fárásbiróság rozoga épülete távolról sem felel már meg céijamaH — A város tanácsa Prágában sürgetni fogja a tMiivsiák kérdésének megoldását Érsekújvár, március 16. (Saját tudósítónk­tól.) Az érsekujvári jogkereső közönségnek régi kívánsága az, hogy a járásbíróságot meg­felelő épületben helyezzék el. A járásnix^óság­nak mostani, a legteljesebb mértékben elha­nyagolt épülete ugyanis egy sokszáz éves ház, amelyben valamikor 11. Ráhóczi Ferenc is lakott s amely ma is csaknem olyan álla­potban van, mint a dicső fejedelem korában. A szűk és fütetlen folyosókon ma i* ember- enrber hátán tolong, különösen hetivásárokon, amikor a vidékiek jönnek leginkább a tör­vényhez. Ebben az ósdi épületben ma is a petró­leum a legmondemebb világítási eszköz, mert még a gászt sem vezették be azzal az in­dokolással: minek a költség, amikor a leendő „igazságügyi palotában" a leendő törvényszék mellett helyet kap a járásbíróság is s akkor úgy is ledöntik az öreg, rozoga épületet. Érsekújvárnak tudniillik még 1923-ban törvényhozásilag beígérték a törvényszéket (a komáromi, Ipolysági és aranyosmaróti tör­vényszékek megszüntetése árán) 3 erre való tekintettel tűnt fel sokáig természetesnek és eltűrni valónak az a tény, hogy egyelőre nem gondoskodnak a járásbíróság megfelelő elhe­lyezéséről. Az évek óta húzódó ügyben most mérni változás történt A pozsonyi ítélőtábla elnöke átirt Érsekújvár városához, mint a járásbíró­ság! épület tulajdonosához s kérte, hogy a vá­ros mondjon fel Szirányi György dr. nyugal­mazott táblabirónak, a járásbíróság volt ve­zetőjének, hogy a hivatottal szomszédos 1&kds helyiségei a biróság célfaira felhasználhatók le­gyenek. A pozsonyi tábla elnökének ezt az átira­téit Ér6eku|váirott úgy tekintik, hogy a hivatalos körök egyelőre nem foglal­koznak az érsekujvári törvényszék meg­építése gondolatával. Ez annál is inkább nyugtalanságot kelt. mert az érsekujvári járásbíróság helyzetén egyál­talán nem segít az, hogy 4—5 hivatali helyi­séggel több fog rendelkezésére állni. A járás­bíróságnak feltétlenül uj és modern helyisé­gekre van szüksége. Értesülésünk szerint Érsekújvár városá­nak tanácsa foglalkozik azzal a gondolattal, hogy küldöilségileg fog eljárni ac igazságügyi-, a közrminkmigyi- és a pénzűyminiszterek- nél s kérni fogja, hogy a törvényben biz­tosított érsekújvári törvényszék tervéi ne ejtsék el, ne is halogassák a végtelenségig, hanem való­sítsák meg már a legközelebbi jövőben. Mindazonáltal Érsekújvár város tanácsa érintkezésben lépett Sziráuyi nyug. táblabiró- val s megállapodott vele, hogy 1929 január el­sején átadja lakását^ Útban az agrár Internaclonále? Praga, március 17. A Prager Presse közli, hogy a prágai nemzetközi agrárár oda szorgalmasan dolgozik az agrárinternacionálé létrehozásán. Svehla fölhívására eddig a kö­vetkező országok agrárpártjai jelentették be csatlakozásukat az agrárszövetséghez: Bul­gária, Észtország, Finnország, Németalföld. Románia, Svájc, Csehszlovákiából a csehszlo­vák agrárpárt és a Bund dér Landwirte je­lentkezett. Kinevezik Serédi utódát a vatikáni követésen Budapest, március 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjeleutése.) A külügyi, kormány Serédi Jusztinián biboros-hercegári- más utódjául a vatikáni követségeu Luttor Ferenc dr. balatonfüredi plébánost jelölte ki- Kinevezése a vatikáni követség kánonjogi tanácsosává '-^közelebb fog megtörténni. HegUlte a feleségét mert az vérig sértette — Borzalmas gyilkosság Ercsiben — Budapest, március 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjeiemtóse.) A Duna- menti Ercsi községben borzalmas hitvesgyil­kosság történt Szeremley József, az ottani grófi uradalom kocsisa már régóta kérlelte feleségét, aki tőle különváltan élt, hogy térjen vissza hozzá és folytassák továbbra is a házaséletet Az asszony nem akart férjéhez visszamenni, sőt a férj újabb könyörgésére azzal válaszolt, hogy esküvői képükről levágta a férj képét, annak hátlapjára azt irta rá, hogy ilyen csúfsággal ő nem képes egy fedél alatt élni és ezt küldte el férjének. A kocsist ez a vá­lasz vérig sértette, nyomban átrohant az asszony házába, ott felkapta a fejőszéket és azzal feleségét úgy vágta fejbe, hogy az asszony néhány perc alatt kiszenvedett. A c&endőrsóg a gyilkost, aki bűnét töredel­mesen bevallotta, letartóztatta. Zubkov a belga fővárosbai s botrányok középpontiéba került Brüsszel, március 17. Zubkov csütörtökön ideérkezett Az Independence Belge jelentése szerint egy idősebb hölgy kíséretében jelent meg, akivel láthatólag igen intim viszony­ban áll. E hölgy tehát valószínűleg a felesége. A pár esrv, az állomáshoz közelfekvő szállo­dában szállt meg. Zubkov a szálloda igazga­tói irodájában több elefántcsontból készült dobozt helyezett el, amelyeken saját neve kezdőbetűi láthatók császári koronától övez­ve. Vacsora után Zubkov a Moulin Rouge- mulatóba ment, ahol egy táncosnővel pezsgő­zött. Később együtt mentek el, azonban egy óra múlva visszatért egy másik asszonnyal és hajnali háromig maradt a mulatóban. Ezzel az asszonnyal tért azután vissza a szállodába- Ott az idősebb hölgy várt reá. Ugylátszik, — mondja a lap — hogy a házastársak között veszekedésre került a sor, mert a fiatal nő rövidesen futva hagyta el a szállót. Zubkov tegnap délután x\ntwerpeube utazott. Való­színű, hogy nemsokára egy Kongóba induló gőzössel elhagyja Európát. A magyar szociáldemokrata képviselők nem vesznek riszt a költségvetés parlamenti tárgyalásán Budapest, március 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A szocálde- mokrata párt képviselőinek klubja tegnap este konferenciát tartott, amelyen elhatároz­ta, hogy nem vesz részt a parlament költ­ségvetési tárgyalásán. Mint ismeretes, a de- mokratapárt szintén ily határozatot hozott. A szociáldemokraták határozatukat azzal indo­kolják, hogy nem akarják szankcionálni a kormánynak azt az „alkotmánysértését", hogy a költségvetési javaslatot együtt akarja tár­gyalni az apropiációvaJ és a beruházási ja­vaslattal. A szocialista képviselők e határo­zata azonban a napirendi vitákra és interpel­lációkra nem vonatkozik, amelyekben tovább­ra is részvesznek. — öt korona egv menzaebéd ára: veMé- pr -'n<, havonta egyszer egy nyomorgó ma­gyar diákot! / 9

Next

/
Thumbnails
Contents