Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-18 / 66. (1693.) szám
10 'prxgai-Ma(Aarhirta> 1928 március 18, vasárnap. 300 filmrajongó között, akik a jövő Bánky Vilmái szeretnének lenni Hogy válogatják ki a jövő filmsztárjait? Beszélgetés Pásztor Bélával, az UFA-filmszinház igazgatójával „Nehéz igazi film szépségeket találni* — Elég-e a szépség a filmkarrierhez? — Kulissza- titkok a filmsztárok népszerüsödéséről — Egy kis gépirókisasszony apró drámája az igazgatói irodában — A Prágai Magyai* Hírlap kiküldött munkatársától — Budapest, március közepe. Reggel kilenc óra felé jár az idő. Vájjon micsoda csődület áll a Teréz-köruton, a Ufa- mozi előtt? Rendőrök tartják lenn a rendet többszáz nő között. Régi csúnya emlékek jutnak az ember eszébe. Sápadtarcu asszonyok sorbaállása üzleteik előtt kenyérét, zsírért, tejért, a rosszemlékű háborús években ... Itt azonban nem kenyérét, nem hájért és nem tejért tolonganak. Egészen másért: dicsőségért, vagy még sokkal inkább — csalódásért... Akik mindenáron a filmre vágynak... Az egyik napilap vasárnapi apróhirdetés- rengetegében megjelent egy kicsiny, szerény apróhirdetés: Széparcu és jőalakn fiatal hölgyek jelentkezzenek hétfőn délelőtt 10 órakor az Ufa-mozgóban. Jó filmarcokról próbafelvételeket fognak készíteni. Azok, aikik hétfőn reggel félMlenckor már százával tolonganak, azok mind-mind a jövő Henny Portenjei, Gréta Garbói és Pola Negri- jed szeretnének lenni. Milyen szomorú arcok is keveredtek a tömegbe: kiélt, tönkrefestett, éjszakai arcok, akik itt, vacogva a hideg reggelen, divatjamúlt, nyütt kosztümben úgy festenek, mint kellemetlen karaktertípusok egy film nagyon naturalista statisztériájában. Az első ostrom s az első csalódás Fél tiz órakor megnyílik a kapu a sze- sycuy kis moziszinészjelöltek, kis álmodozó bakifisok és javíthatatlan, százszor elutasított fantaszták dideregve, csúnyára gémberedve jutottak be a fütött foyerba. Itt aztán tüneményesen gyorsan megy a szortírozás. Szegényeknek alig marad idejük a gyors ruzsozás- hoz és puderozáshoz, már osztják őket két folyosóra. Egyik jobbra, másik balra. Még nem tudják, hogy melyik a „jó“ folyosó és telve aggodalommal s telve reménnyel mustrálják egymást, vájjon bejuinak-e a következő választó csoportba? Rövid félóra mindössze s kétszáz szépreményü nő lehorgasztott fejel, irigy, elégedetlen pillantásokat vetve a szerencsésebb csoportra, elindult haza a további álmodozások otthonába. Nincsen még egy igazi Bánky Vilma... Az a 150, aki ottmaradt, csupa izgalom. Mi lesz velük? Van köztük néhány nagyon szép. Talán 80—40 is, akik a .szó utcai értelmében feltűnően, tündöklőén szép nők. De Pásztor Béla, az Ufa igazgatója, áld szívélyesen felvezetett a színpadra, ahol előttünk vonultak el a jelöltek, fejcsóválva mondotta: —- Hiába, még egy igazi Bánky Vilmát nem lehet találni egész Magyarországon. — Ezer és ezer jelölt közül sok százról készítettünk már próbafelvételeket mi is, más nagy filmgyárak is, de minden kísérlet többé- kevésbé eredménytelen volt. Hiszen akadnak mindig szép nők, akikre mi is lelkendezve mondottuk, amikor megláttuk, hogy no, ez az igazi! S amikor a próbafelvételek elkészültek, rendszerint csalódás, legalábbis részleges csalódás ért bennünket. Mert ami az életben tökéletesnek látszik, az a filmen legtöbbször nem hiba nélkül való. Valami egészen kicsiny szabálytalanság az orron, az arcon, bárhol, ami az utcán esetleg kedvesen s vonzóan pikánsnak látszik, az a vásznon 5—6 méteres megnagyobbitásban sokszor kínos és valósággal elcsufitő... — Nézze, kérem ezt a kislányt — folytatta Pásztor igazgató s rámutatott egy rendkívül jó megjelenésű, csinosarcu fekete lányra, aki éppen akkor libegett el elfogult ajk- remegéssel a zsűri asztala előtt — ez például az első pillanatra igen jónak látszik, meg is kíséreljük a próbafelvételt, de ón egészen bizonyosan tudom, hogy nem fog sikerülni. E^ok a duzzadt, erotikus ajkak a túlságosan telt áll felett nem lesznek jóhatásuak. öre- giteni fogja az alig húszéves leányt s merevíteni fogja az arcát, ami pedig a vásznon a legborzalmasabb. A kis filmszinésznő egy pillanatra ránk figyelt s alighanem elfogott valamit & halk heszélgetés foszlányaiból, mert rémült arccal,- szinte esdve tekintett Pásztor Béla felé, akinek sikerült azzal megnyugtatni a kisleányt, hogy jóindulatulag megveregette kedves arcocskáját. Mert ez itt a legnagyobb megnyugtatás. Ez az első vágyuk nekik, a jövő Putty Lyái- nak: megtetszeni valamelyik filmembernek s az aztán viszi őket előre.., 49 boldog teremtés... Délután volt már, amidőn végre befejeződött a musírálás. Akkor már csak 48 boldog1 teremik zsibongott a nézőtéren. Á többiek az „igazságtalanság" miatt felháborodott keserűséggel várakoztak a folyósokon. Talán még csoda történik. S egyikükkel valóban csoda 'történt: valami nagy protektor nyomására lett a n e twvemkilon cedik... Pásztor igazgató aztán beinvitált irodájába s érdekes közléseket tett fiimdolgokkal kapcsolatban. — Nem könnyű dolog igazi szinészanyá- got találni. A fotográfus objektív, mint a neve is mutatja, oly objektív, hogy nagyop gyakran meghazudtolja a mi elnéző meglátásunkat. A* Művészet és a Szépség a filmen De vájjon elég-e szépség a filmhez? — vetettem fel. — Ez nagyon rossz bizonyitvá- nya volna a filmművészetnek s erősítené azoknak, a film tagadóinak felfogását, akik nem tartják igazi művészetnek a filmjátókot. — Akkor, amikor Elisabeth Berguer világsztárrá tudott lenni, amikor Magda Sonja a legtiszteltebb drámai művészek közé tartozik, akik mindaketten csakis nagy művészi készségüknek, ösztönös, mély kifejező erejüknek azt,' hogy nagyok lettek, mert egyikük sexii szép,, akkor nem lehet azt mondani, hogy a filmnél való érvényesülésnek nincsenek művészi előfeltételei. Természetes, hegy a szépség rendkívül nagy előny, különösen a csúnyaság sokkal nagyobb hendikep, mint a színpadon. Mert például a színpadon a mi nagyszerű Hegedűs Gyulánk még hösszereí- mes is tudott lenni. Csudálatosán zengő, egyedülálló orgánumával, hibátlan tisztaságú játékával, fölényesen biztos mozgásával még az arcát is széppé tudta varázsolni a nézői szemében, akik nem látták meg rajta, művészete szépségében, neve szuggeszciója alatt, hogy szája széles, orra lelógó s a szemei sem csillogóak. Azonban a filmen elképzelhetetlen, hogy például egy csúnya ember hősszereimest adhasson. Mert «, jnoziszinésrck nem azt játszik, amilyen a természetük, hanem a típust, amilyennek a közönség első impressziója során megismerte őt. — Ezt kiszélesítik, igy lesznek színészek típusokká s ezért szokhatta meg a közönség, mert nagyon gyakori az, hogy ugyanaz a színész folyton ugyanazt a típust alakítja. Ha megjelenik a vásznon, már tudja a közönség, rokonszenves-e vagy sem... Miért nem érvényesülhetett Putty Lia Amerikában?... — Amerikában különösképpen az érdekes, hogy a darabban érzett szimpátiát vagy antipátiát a közönség átviszi a magánéletbe is. Ezen már sok karriér kettétört. Ami Putty Lyánk például. Kiment Amerikába, szédületes honoráriumot kapott, játszott, aztán letűnt ... Amerika megfizeti a „vámpírokat", azután megutálja s ellöki őket... Pola Negri a filmen sem fut férfi után... — Hogy mennyire igy van ez s mennyire tudják ezt a filmsztárok, bizonyítja, hogy Fazekas Imrének „Madonna44 cimü filmjének főszerepét Pola Negri, akinek a szerepet kiosztották, nem volt hajlandó elvállalni s nem is játgza, ha csak át nem írja Fazekas az egész darabot. Pola Negri ugyanis kijelentette, hogy nem játszik olyan szerepet, melyben neki egy férfi után kell futnia... — Még az ateliérben sem hajlandó férfi után futni... A rossz Huszár Puffy jó szeretne lenni — Szegény Huszár Puffy például -- jól megy a sora, nagy gázsija van, ismerik a nevét s mégis — gyűlöli Hollywoodot s haza akar jönni, mert undorodik a saját szerepkörétől. Folyton rossz és alattomos embereket játszik s nem képes más szerepkört kiverekedni magának. Bánky Vilma a legnagyobb magyar filmtalentum — Bánky Vilmának töretlenül ment fel a pályája s emelkedik még folytonosan. Amerika tudja, mit jelent számára Bánky Vilma. Nemcsak tündérien szép, olyan szép, ami valósággal tehetség nélkül is filmre predesztinálná őt, mert gyönyörűség őt nézni, hanem rendkívüli színészi tehetség. Közvetlen, kedves, őszinte s póznélküli. Pesten csak a kicsinyes viszonyok között nem tudott érvényesülni. Végtelenül szerény s mert kissé kellemetlen orgánuma miatt, lehetőleg keveset beszélt, annakidején azt is a kvalitásai rovására írták. Pedig nagy nő volt már itt is. Sokunk meglátta benne a nagy csillagot. Kis filmdráma az igazgatói szobában A beszélgetést halk kopogás szakította meg. Mikor az ajtó kinyílt s megjelent benne egy sápad tarcu, nyúlánk, feketeszemü, fekete hajú fiatal leány, a foyer felől még beszitáló- dott a künn várakozó filmsztárjelöltek zsivaja, melyet a kettős párnásajtó eddig elfogott. A kisleány eltogódottan állott meg az ajtóban s Pásztor igazgató kissé türelmetlenül fordult feléje: ' — Még mindig itt vannak? A leáuy nem adott választ. Csendesen^ megállt a küszöbnél s csupa lázas ijedtség volt az arca. A retiküljével játszott. Szórakozottan nyitogatta-csutogatta mdndakét kezével. — Mit kíván, kérem, — kérdezte az igazgató és részvéttel néztem a szegény leányra, aki dehogy is tudta volna pontosan megmondani erre a konkrét kérdésre, hogy mit is akar. Csak az ajkát harapdálta, csak zavartan nézett .maga elé s csak hosszú szünet után nyögte ki keserű hangon: — Engem nem vettek fel a prőbafelvétele sek közé... Ijedtén és egyszerűen mondotta, mint akit nagy csapás ért s felesleges minden pátosz. Pásztor igazgató megpróbált türelmesnek lenni s nyugodt hangon mondotta:. — Édes fiam, majd megpróbálkozik máskor. Mi volna itt, ha mindenki ide jönne reklamálni? — Ez igaz... Ez igazán furcsa lenne... De a feketeszemü kisleány, mintha nem is hallotta volna, hogy mit mondottak neki, belenézett az igazgató szemébe s olyan meghatóan, hogy megborzongtam, azt kérdezte egyszerű, monőton hangon: — De most mi lesz velem? Az igazgatót is frappirozta ez a kérdés: s már kissé megenyhült meglepetéssel, kissé mosolyogva nézett a leányra, aki fáradtan hajtotta félre szomorú fejét. Egy pillanatig csend volt, aztán kissé pesties hangsúllyal kérdezte az igazgató: — Hogyhogy mi lesz Magával? A sápadt fekete leány nem szólt semmit. Szó nélkül állott. A balkeze még a réti kuliéi játszott, de a másik kezét már leejtette. Mély- fekete szemei könnvtelenül is fátyolosán csillogtak, keskeny ajkát idegesen összéharapta, érzékeny orra remegett és kimondhatatlan szomorúság beszédes panasza ült ki az arcára. Titokzatos fájdalmak, elvesztett illúziók, bizonytalan jövő minden keserűsége, szenvedése kifejeződött ezeken a meggyötört vonásokon. Az ötvenedik, aki az igazi tán... Talán egy percig tartott a csend. Aztán Pásztor igazgató elmosolyodott, rámnézett. Csendesen megszólaltam: — Azt hiszem, igazgató ur, az ötvenedik ... — Sőt talán az igazi... — felelte Pásztor Béla s felvette a tulboldog kislány személyi adatait. ... Vájjon nem fogunk-e egyszer Dán Kató 22 éves állásnélküli gépirókisasszony nevével találkozni — az újságok filmrovatátbajLj* . a oá CHRYSLER AUTÓ. MELYET AZ EGÉSZ VILÁG ISMER? CHRYSLER 8o az összes typusok közül a legkiválóbb! Hat-hengeres motor, 8o mérföld óránként. CHRYSLER 72 Gyorsabb, erőteljesebb és nagyobb kocsi még a híres Chrysler 70-nél is, hat-hengeres motor, 72 mérföld óránként. CHRYSLER 62 az összes hathengeresek között a legolcsóbb, 62 mérföld óránként. CHRYSLER 52 előkelő nagy kocsi mindenki részére! 52 mérföld óránként. Nézze meg a Chrysler modeleket képviseletünk mintaszalonjában. Kocsik minden typusban és minden árban raktáron vannak. Tegyen egy pró- * bautat bármelyik kocsin vételkötelezettség nélkül. HAGY* VÁLASZTÉK AZ ÖSSZES TYPUSOKBAM fIRMA EftNST DIETZ & CO., PRA6 II, NOVOMLYNSKA 9 Chrysler Sales Corporation, Detroiti U.S.A. Szlovénekéi és ruszinokéi képviselet: Forgách Mihály, Bratislava, Urinckapu 14.
