Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-18 / 66. (1693.) szám
7 A magyar evangélikus egyházmegyék kérdését nem a mindenhatő hatalomnak* hanem a hivek akaratának kell eldöntenie Beszélgetés Bándy Endre főesperessel, a Szlovenszkél Magyar Evangélikus Szövetség egyházi elnökével — A magyar egyházmegyék kérdése minden nehézség nélkül megvalósít hafő* csak Jóakarat szükséges hozzá Léra, március közepe. (Saját tudósítónktól.) Alig vált egyházi kérdés, amely a nagy nyilvánosságot jobban érdekelte volna, mint a református és evangélikus egyházakban felmerült nemzeti egyházmegyekérdés. Különösen most, amidőn napfényre került s a református zsinaton tanácskozás tárgyát képezte a kormánynak azon követelése, hogy a református egyház a kebelében levő néhány szlovák egyházközséget, ezen egyházak túlnyomó többségének akarata ellenére is, külön szlovák egyházmegyébe tömörítse, — mindenki felfigyelt arra a másik kérdésre is, hogy vájjon a magyar evangélikusok is kapnak-e külön magyar egyházmegyét? Tekintettel a kérdés iránti általános érdeklődésre lévai tudósitónk felkereste a szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség egyházi elnökét, Bándy Endre barsi főesperest, akire Jánoska dr. püspök is hivatkozott lapunk munkatársának adott interjújában. Az esperes! tisztség és az államnyelv Tudósítónk mindenekelőtt azt a kérdést intézte Bándy főespereshez, hogy miképp jutott a fÖesperesi álláshoz, na, — mint azt a püspök mondja, — az államnyelvet nem bírja? — Egyszerű a válasz: — felelte a főesperes —' egyházunkban a még ma is érvényes autonómia alapján az egyházközségben épp úgy, mint a felsőbb egyházi testületekben az összes tisztviselőd állásokat szavazás utján költik be, még pedig a felsőbb egyházi testületek elnöki állásait az egyházközségek szavazatai alapján. A barsi egyházmegye egyházai az esperesválasztáskor egyhangúlag rám adták szavazataikat s igy ezt az állást én nyertem el és töltöm be. Ez a helyzet ugyan egyeseket nagyon bosszant; de még annyira nem vagyunk, hogy valaki az egyházaknak ily egyértelmű megnyilatkozását megtámadni vagy éppen megsemmisíteni merészelné. Tudósitőnk második kérdése az volt, hogy az államnyelvet nem tudó főesperes hogyan képes betölteni hivatalát? — Minden nehézség nélkül! A barsi egyházmegye területén egyetlen tiszta szlovák egyház sincsen, mindegyikben képviselve van a magyarság, igy mindegyikben otthon van a magyar nyelv. Az egyházak lelkészei és felügyelői mind tökéletesen beszélnek magyarul, tehát ezekkel az érintkezésem magyar nyelven tört 'nik s az már az ő dolguk, hogy az egyes intézkedéseket (amelyeket különben a püspöki hivataltól a legtöbb esetben közvetlenül is megkapnak szlovák nyelven), az egyháztagoknak a gyűlés ken tolmácsolják. Ha pedig valami funkcióról (avatás, iktatás, temetés) fordult elő, akkor mindig felajánlottam a gyülekezetnek, hogy helyettest küldök, aki szlovákul fogja a funkciót elvégezni. Ezt azonban eddig egy esetben sem fogadták el, hanem kifejezetten azt kívánták, hogy a funkciót magam végezzem el, ha magyar nyelven is. Természetes, hogy nekem mindig gondom volt arra, hogy a nem ma- ryarajku hivek igényei is kielégítést nyerjenek. = Hogyan folynak le az egyházmegyei közgyűlések? — kérdezte tovább tudósítónk. — Az egyházmegyei közgyűlések legnagyobb részben magyar nyelven tárgyalnak, mert az ott megjelenő vagy legalább eddig megjelent kiküldöttek mindig tudtak magyarul is. Ennek dacára minden közgyűlés alkalmával megbízza az elnökség a közgyűlés egyik tagját, hogy szükség esetén a tolmácsolást végezze. Erre néhányszor már sor került, de akkor sem a közgyűlés tagjai, hanem a hallgatóság köréből nyilvánult meg a kívánság, hogy az előterjesztett tárgyat szlovák nyelven is előadják. Egy kis jó akarattal mindent ei lehet intézni! A magyarságnak kétségtelen Joga van a magyar egyházmegyékhez Áttérve a magyar egyházmegye kérdésére Bándy esperes azzal kezdte válaszát, hogy ugyancsak ez — tudniillik jóakarat — szükséges a magyar egyházmegye kérdésének megoldásához is. No meg ehhez egy kis igazságérzet is kell, nevezetesen a legtermészetesebb jogok elismerése. — Itt a fő elv, mely a protestáns egyházakban mindig érvényben volt és most is alkalmazni kellene: az egyház autonóm joga, mely szerint az egyházközségek határozhatják meg azt, hogy miképpen akarnak szervezi dni. Ha ezt az elvet nein dobják sutba, akkor nem 5 vagy 7, hanem 20—25 egyház lesz érdekelve a magyar egyházmegye megalakításánál. És ak'or sem fognak egyesben beszélni a magyar egyházmegye kérdésénél, hanem határozottan többesben és legalább is egy-egy magyar egyházmegyéje lesz mindegyik egyházkerületnek. Itt azonban az egyház vezetői nem hajlandók ugyanazon mérleget alkalmazni. A református egyházban kisebbségben levő szlovák hívők és egyház- községek száma valóban elenyésző csekélység és azt hiszem, hogy tisztán szlovák egyházközség egyáltalán nincsen; és mégis, ahol csak találnak a gyülekezetben egy-két szlovák egyháztagot, ott az egyházat erőszakkal, határozottan kinyilvánított akaratuk ellenére bele kényszerűik a szlovák egyházmegyébe. Az evangélikus egyházban pedig, ahol a magyar kisebbség aránylag jóval több, mesterségesen akadályozzák meg a külön egyházmegyébe való szervezkedést. — Itt már az elv az, hogy vegyesnyelvü egyházak nem csatlakozhatnak a magyar egyházmegyéhez. Ma már Losonc, Léva s csakhamar Alsószeli, meg a többi egyházközség is vegyesnyelvü. Azzal a módszerrel, amellyel ezen egyházközségek vegyesnyelviiekké válnak, vegyesnyel- vüvé tehetem a legészakibb fekvésű árvái gyülekezetét is. Nem kell egyéb, csak oda küldeni egypár magyar hivatalnokot vagy telepest, sőt sok úgynevezett tiszta szlovák egyházköz~éget ma is lehetne ve- gyesnyelvünek nyilvánítani, mert a magyar hivek ott vannak, csak a magyar istentisztelet hiányzik. — Szóval neon fcléptietemőg a magyar egyházmegyék felállításának: a kérdése, csak netrn a niindemiraltó baífiajktnimalk, hatnám az igjajzságioissaignalk, a hívók alkafftaltfánaik kcjKl érvényesülnie a kérfdíés eldönifcésálbem. A pénzügyi kérdés = Nem jelenthetne akadályt a miagyar egyházmegyék megalakitlásának ügyfélnél a pénzügyi kérdés? — Szó sincs róla! Az egyházmegye kormányzása legnagyobbrészt .posta ultiján történtük. A posta pedig a hivatalos Heveteket ingyen viszi. És ma éppen az a tapasztalat e tekintetben, hogy a mész- szebbre küldött levelek előbb érkeznek meg, miint a közelire szólók. Léváról Pozsonyiba egy nap alattit megy a levél, hotelt a szomszédos községekbe ®fáMunkács, március 17. A ruszinszkói hatóságok az utóbbi időben ismét olyan eszközöket kezdenek alkalmazni a magyar őslakossággal szemben, amelyek visszaidézik a forradalom utáni zavaros idők emlékét. Ennek az uj illetve felujitott rendszernek a legfrissebb bizonyitéka az a hivatalos leirat, amelyet a közelmúlt napokban küldött Pinta dr., az ungvári kormányzóság egészségügyi referense, a ruszinszkói őslakós orvosokhoz. A leiratban a kormányzóság az alábbi két kérdést teszi fel: 1. Milyen nemzetiségűnek vallotta magát az illető orvos az 1921. évben történt nép- számlálás alkalmával? nyitott Hevetek kid-három raap mmiva jutunk csak a cdimaetít keléthez. Az esperes esetleges utjai sziitn- tén ilyenformán bírálhatók el: vonaton a távoli utak nem kerülnék aranyiba, miirat a közeitek kocsival. Viszont az esperes megteheti azt is, hogy egyes ténykedések elvégzésére egy, a helyszínhez közelebb lakó léik észtársát bízza meg a munka elvégzésével. Az egyházmegyei gyűléseket: pedig ollyara gócpontokon lehet tartani, ahová a közlekedés könnyű és olcsó és ahova az érdekeltek (különben áls el szoktak járni egyéb dolgaik elvégzése céljából. És végül': A kerület szó taszítja a közi gatz- gatásl államsegélyt az egyházmegyék közt és miit törődik azzal, hogy elég-e a tényleges költségekre. Ez a segély ma sem elég. Hogy ez mily csekély, aura nézve jegyezze fel kérem az 1907. egész évre vonatkozó esperesi dijaim következő kiutalását: *1. Hönörár seníioua a niat katplama 200 K 2. KanceMistfrcuim , , . ■ , . 150 K 3. aestowué . ..*■■■■■ 150 IK" — Ahogyan ül yen közigazgatási segély mellett az egyházmegye kormán yzását elláttuk, úgy azt ezután is el fogjuk látn/L Ehhess egy kis áldozatkészség kell; ezt pedig tat magyar egyházmegyóártt akártmeHydlkiünik, bármily nethezérle essék is, meg fogja hazni. = Hogyan, láltíjla el, Esperes Ur, a lévai egyházközségben a szlovák iistentiiszteletiefcei és funkciókat? — Saját személyemben sehogy. A szlovák nyelvű Mentieztelleltieíket és más lelkiélszi teendőket, valamint a szlovák tannyelvű iskotekban a valliástaniüttáet is megbiizatit lelkészbáirsam végzi'. Természetesen szlovák funkciókra csak az áltam- fordtulait következtében, kiiillönöBein az itt, Léváira, Snobár mdiraiisztier emlékezetes egykori! nyitatkozalte és dlgérete ellenére, felélláitioftlt szlovák tannyelvű iskolák érdiekében van szükség. Egyházam tiszta imlaig'\Zad* egyház volt s az éra hliváinyom engemef 2. Milyen nemzetiségűnek vallja magát most? A hivatalos átirat tendenciája annyira nyilvánvaló, hogy bővebb magyarázatot nem is igényel. A kormányzóság nyilván arra törekszik, hogy az őslakos orvosok egyrésze változtassa meg nemzetiségi bevallását. Jelenleg számos őslakós magyar orvos van foglalkoztatva betegsegélyző pénztáraknál, az állami kórházakban és a lecsebny fondoknál, de nagy kérdés, hogy ha ezek az orvosok az egészségügyi referátus alkalmi népszámlálásán magyar nemzetiségűnek vallják magukat, nem teszik-e ki magukat az exisztenciá- jukra menő retorziős intézkedéseknek. nyelvet, erre az a válaszom: ment azért a rövid! időért, ami még szolgálati időmből hátra van, avagy amiig a jó Isten hivat! altomat eKilátni engedi — nem érdemes. Ha postás, vagy vasutas vetetek, azonnal hoznál átnéik, hogy megtanuljtalk aranyit a szlovák nyelvből, amennyire szükségem volna hivatalom bei öltésére; de letikéez vagyok, akinek nem sémáikat kell (kitöltenie, liánom szónokolnia leéli. Egy idősebb ember pedig egy idegen nyelvet ily mértékben nem képes elsajátítani. MündemM- raelc, a>ki hajtandó tárgyilagosan gondolkodni, be kell láltnta, hogy átmeneti időre vám szükség e ec ailajtt az átmeneti idő alatt elnézést és méltányosságból kéül tanusi tárni. A magyar uralmat sovtitnnzmiussa1! és tőireImetűen- séggel) vádolják azok, akik most a sztovákoBitást aninyiirta sürgebilk. Pediig a magyar uralom alatt a lévai egyház templomaiban néha négy-öt egyház- községből fis összegyűllek és pedtig sokszor nagyon messziről a magyarajkra hívek, mert otthon neon tartottak számúikra magyar istentiszteletet. Diáik- éveilm alatt Sopronban magam nis 7 éviig Jártaim német ilstieüi'tiisztetetre, pedig nem Indítani németül, magyar istentiszteletet pedig haivonkünit csak egyszer tartottak aibbam a nagy városban, ahol maga a magyar tanulóifjúság képezett egy hatalmas templomi (közönséget. A szlovák egyházak magyar tagjainak mostoha sorsa — És hai azon magyar egyházaikban, melyeiknek hívei a fordultait ultrán néhány szlovák nyelvű egyháztaggtal megszaporoditak, oly okvetlenül szükséges a szlovák nyiellvü iistemltíitezteítet bevezetése, máért nem tartamiak azóta ezáőválk gy iitejiic®e- iekben is, melyekben őslafloos magyar hívők vajranaJk, magyar nyelvű istctaitásziicíiattat? Ott vonnak a zólyomi magyar evangélikusak; aZt mondják: „mi vagy a reformátuB templomba járunk, vagy egyáltalán nem veszünk résrat istem- tiszteleten), mert részünkre magyar istemtiieztelletet nem tartanak". Gömörhetn egy nagy kiterjedésű Szórvány magyar teveti, éhezik és szemijukozZák az igét és nem nyerniek kileliégiltiésit. És ezt folyhat halnám tovább. Ez azután. megcáfolja azt az állítást, (hogy a kisdbfoscgbotn lévő magyar evangcliktisKÜk „nemi szctnvednelk hátrányt és ugyanazon jo(g|okát élvezik, minit aa államnyelvet beszélő híveik". — Ittt különben a képet megrajzolhatjuk magának Jánoska dr. püspök urnák a szavadból, akt interjújában azt mondta: „A tiszta szlovák községekben, ha akad hivő, aki magyar, vagy német (nyeljen kívántja a funkciót), akkor azonnal eleget tesznek kérelmének." Hát melyik tevő kilvánjia a Ifunkcilót magyarul, va.gy német üli? A szlovák bizonyára nem. Ha tehált van magyar, vagy niémet hivő, tehált vám, akiinek részére isteníti Vzfel etet is :A, kellene tartami magyarul, vagy németül. De erről j;. már nem is ábrándozunk. Miért nincsenek magyar jegyzőkönyvek! — Még csak arra a kérdésre adjon választ, Pőeeperes Ur, hogyan tölti be az egyetemes gyűlésem a jegyzői tisztet, ha nem bilrja a szlovák myteltvöt? — (No, erre igazán azt mondhatom, hogy {könnyem, mert sehogysoai töltöm be. Magyar és mémet jegyzőt az egyetemes egyház csak a jó- hanigzás okáért váfflasztiott, no mieg azért is, hogy ha valaki a müLtra hivatkozik, persze raean is oly rég múltra, hát lehessen műt válaszolni. Én magam emlékezem ugyanis arra a diumámilüneni kerületi közgyűlésre, amely kimondotta, hogy ezentúl! nem tesz küllőm magyar, német és szilovák jegyzői kar, mely külön vezeti mlimdegytík a maga anyanyelvién a közgyűlés jegyzőkönyvét, hanem csak egy jegyzői kar (tesz és az a jegyzőkönyvét magyarul' vezeti. Igém1, de ez már a miílérai'uim tőszomszédságában. volt ám! Addig pediig a jegyzőkönyvet hámom nyelvem vezették és három nvélven ki is adtaik, ami csak úgy voött tehetséges, hogy a tárgyaikat iis mindegyik nyelven, bejelentetnék, a hialtározatekait is milndlegyik nyelven kimondofttálk. — Moát... most még a tárgysorozat egyes pontjainak a számált sem mondják meg magyarul a a magyar és német jegyző csak ott ül az asztalnál és bámul a Világba’, die fogalma sltracs róla, hogy mi vám a szőnyegen. Csak moslb, a legutóbbi egyetemes gyűlésem történt, hogy kétszer is megrovásban részesültem (egyszer a püspöki jeleotée- ben, egyszer az Ev. Szövetség jielleultésie kapcsásj) • mlim.de gyükről a gyűlés teám nyertem tudomást a hírlapokból. Még csak arra sem nyújtottak módot, hogy magamat védelmezhessem. A jegyzőkönyv sem a német, sem a magyar jegyző aláírásával nincs is ellátva. Nincs is értelme, hogy aláírassák velük azít a jegyzőkönyvet, melynek tartalma elfőttük ismeretlen. — Mindezt! — legalább átmenetileg — másképpen kellene csinürai. Lehetővé kellene temná, hogy azok a magyar agyháztagok, akik a gyűléseken részt vesznek, legalább azt tudhassák, hogy mi van a< szőnyegem Egyébként örömmel vesszük tudomásul Jánoska, dr. püspök urnák azt a nyilaltkozatát, hogy a jegyzőkönyvekben a magyar községeikre vonatkozó haitátrozatek magja.ru! is meg fognak jelenni. Bár itt még az a kérdés ite felmerülhet, hogy a ma'gyar ev. gyülekezetek: s azok tevéi tisztán csak azokra a pontokra kitvámosiak-te, amelyek különösen rájuk is vonatkoznak, avagy különben is szeretnék tudni, hogy mi történik az egyházban'? — Denique censeo: a magyar egyházmegyéket meg is lehet, meg is kell csinálná, hogy magyar evang. Mtveilnk legalább az egyházmegyéiig befolyást gyakorolhassanak az egyházi ügyek intézésébe, — fejezte be nyfctkozaitátt az Evangélikus Sefitoeteég elnStoe, nem kötelez más nyelvű funkcióikra. — Hogy miiért nem tanulltam még az álltam Ruszinszkó őslakos orvosai felett „nemzetiségi seregszemlét” tartanak — Az egészségügyi referátus különös kérdőivé — ^rxgmMao^arhtklap (mfagfaai 18, vasárnafr. ______ \ Annán Uliah királ y; londoari bevonulásr
